Nemzet, 1886. március (5. évfolyam, 1257-1287. szám)
1886-03-01 / 1257. szám
Széchényi Pál Igréf kereskedelmi miniszter a congressus háznagyához intézett levélben megköszönte a lakomára való meghívást, kijelentvén, hogy a megjelenésben csak egészségi állapota akadályozza. hírek. Február 28. — Dr. Tisza István mint felolvasó. A nagyváradi szépítési egylet által böjti felolvasások rendezésére kiküldött bizottság, dr. Tisza István urat, a miniszterelnöknek fényes reményekre jogosító fiát felkérte, hogy tartson felolvasást. Dr. Tisza István a rendező bizottsághoz intézett válaszában kijelentette, hogy ha csak körülményei engedik, hajlandó márczius végén eső valamelyik csütörtökön felolvasást tartani »Politika és társadalom a mai Francziaországban« czim alatt. — 25 évig főispán. A jövő hóban tölti be Hunyadmegye főispánja, Pogány György, főispáni működésének 25-ik esztendejét. Eme hosszú szolgálatot Alsó-Fejér- és Hunyadmegyékben töltötte. Úgy tudjuk, — írja a »Hunyad«, melyből e sorokat átveszszük, hogy Magyarország főispánjai közül egynek sincs jelenleg egyfolytában ennyi szolgálati ideje. Természetes, hogy annak idejében bővebben visszatérünk ez érdemekben gazdag közszolgálatra. — Személyi dr. Tormay Béla miniszteri tanácsos 25 évi szolgálati jubilaeumát ma ünnepelte meg a m. k. állatorvosi tanintézet tanári testülete. A jubilánsnak dr. Thanhofer Lajos tanár és h. igazgató üdvözlő beszéd kísérletében egy albumot nyújtott át, mely a tanári kar tagjainak arczképeit tartalmazza. Tormay Béla szívélyes köszönetével a nem várt megemlékezésért, az intim jellegű kedélyes ünnepély véget ért. — Tiszveszedelem a Vigadóban. Az országos gyermek menhely egylet álarczos bálja minden évben egyike a főváros leglátogatottabb mulatságainak. A közönségesen Calico-bál név alatt emlegetett vigalom rendszerint nagy közönséget egyesít és a főváros társadalmának minden rétege meg szokott jelenni élénkítésére. A mai mulatság iránt is nagy volt az érdeklődés. Igen sok jegy kelt el előre, 9 óra után már népesedni kezdett a Vigadó és mind szaporább egymásutánban érkeztek a kocsik s tolongtak, a száraz hideg téli estén, a bál gyalog látogatói. A közönség eme gyülekezése tartott jóval tíz órán túl s tetőpontját mintegy háromnegyed 11-kor érhette el. Ekkor már zsúfolva volt a terem. Érdekes zsibongó tömeg, az álarczos bálok rendes alakjaival, elegánsabb részében azona szokottnál is több előkelőséggel és distinguált »calico«-val. Körülbelül 11 óra lehetett, mikor a zenekari emelvényen, amely felé a közönség már kérdőleg tekintett, miért nem kezdik újra a zenét, megjelent egy vigadóbeli szolga, egyenruhába öltözött egyén és valamit kiáltott a közönség felé, mire a közelebb állók ijedten tekintettek össze. Mint futótűz terjedt el arra az egész teremben a hír, hogy »ég a vigadó.« A legizgalmasabb jelenetek egyike következett erre. A nagy közönség — bizonyára több ezer fő— teljes erővel áradatként vetette magát az öltözőkre. A csendre, nyugalomra,higgadtságra intők szava elhangzott. Pillanat alatt megtoroklott a közönség a kijáratoknál, a lépcsőn, főleg azonban a ruhatárban. Szerencsés sugallata volt a szolgálattevő rendőrtisztnek, ki e pillanatban a zenekari emelvényhez sietett, a már zeneinstrumentumaikkal menekülő katonákat visszaparancsolta, hangosan a közönségbe kiáltotta, hogy a veszedelemnek vége és a zenekarral rákezdette a Rákóczyt. Ennek hangjaira a közönség nagy része megfordult és a bál újra kezdődött. Már-már azt hitte a közönség, hogy a veszedelemnek vége és hogy a mulatság kissé megfogyott résztvevőkkel, de azért rém kevesebb jó kedvvel tovább folytatódhatik. A folyosókon újra folyt az »intrigue« é ezeltek az óvatosakra, kik téli kabátban izzadtak, s hallgatták a rettenthetlenek dicsekvését, kik az egész zűrzavar alatt állítólag meg sem mozdultak fekete domino-juk oldala mellől, a kis terem fülkéjében. És épen mikor már a hangulat újra teljesen felhőtlen lett, és mindenki kezdte rózsaszínben látni a világot és dominóját: egyszerre elaludt a tetőzeten néhány gázláng; épen elég volt, hogy az iménti riadalom fokozott mérvben ismétlődjék. Most már nem voltak »óvatosak« és rettenthetlenek.« Most már egy küzdő tömeg volt ez a népfölkelés, mely két karral és iszonyú orditozással rohant a téli kabátért. Azzal a küzdelemmel, amit Budapest elegáns világa ezúttal a Vigadó ruhatárában vívott, hajdan várakat lehetett volna bevenni. Fokozta a helyzet izgalmát, hogy voltakép senki sem tudta, mi történt. Voltak, akik állították, hogy semmi baj. Mások, ellenkezőleg, mint komoly eshetőséget hirdették a tető beszakadását. És mikor ezen az emberek ijedezni kezdtek, jött egy harmadik és tudatta, hogy nem is a vigadó ég, hanem az »angol királyné.« Ezalatt azonban folyt a tolongás. Az udvariasság elvesztette jogait. A nők nem kisebb tolongással s nem kisebb küzdelmek közt törekedtek toilettejük utczaképessé tételére, mint a férfiak, kevesebb sikerrel még mint ezek. A lépcsőház jó félóra hosszat zsúfolva volt lefelé tolongókkal s visszafelé jövőkkel, kik megtudva senn, hogy nincs komoly baj, fent maradt ismerőseik megnyugtatása czéljából visszasiettek a terembe. A tűzről csakhamar megtudták, hogy kéménytűzből eredt gerendaégés, mely azonban nem öltött nagyobb arányokat, úgy, hogy a terem és az épület veszélyeztetéséről szó sem lehetett. Lenn a legmozgalmasabb képet nyújtott a menekülő közönség. Kabát nélkül didergő frakkos alakok, felöltő nélküli hölgyek kisérő nélküli maszkok, kocsira váró társaságok, egymást kereső családtagok és ismerősök pár negyed órára több élénkséget adtak a jelenet helyszínének, mint aminővel a legélénkebb álarczos bál bír. A vigadó rendesen használatos kijáróját, a Deák- Ferencz-utcza felől, a tűzoltók vették igénybe, úgy hogy az, kivált hölgyekre nézve, nehezen volt átlábolható. A másik kijáratot sokan nem ismerték, úgy hogy ez újabb zűrzavart okozott. A legkomolyabb figyelmeztetésül azonban ez eset az irányban szolgálhat, hogy a Vigadó ruhatárát tágasabb, jobban megközelíthető és így veszedelem idején gyorsabban kiüríthető helyiségekben rendezzék be, mert hogy ma ott nagyobb szerencsétlenség nem történt, az igazán véletlen játéka volt. Tizenkét óra után a terem egészen kiürült s az égés hite gyorsan elterjedt a városban. Egy másik tudósíték a zűrzavarról és az azt előidézett tüzesetről a következőket jelenti: A mai calico bár javában tartott, zsúfolásig volt a Vigadó nagyterme, s suttogtak a sóhajok folyosóján, s harsogott a bádogmuzsika, amikor egyszerre nagy csend lett a teremben. Egy vigadóbeli »papagáj« állott a karmester emelvényére, a zene elhallgatott, s a szolga e szavakat kiálta a közönségbe: »Tessék csendesen távozni, a padláson tűz van!« Ez a »csendesen« abból állott, hogy az a néhány ezer főnyi tömeg, mely az emelvény körül hullámzott, rettenetes nyüzsgésbe kapott. Tűz van! visszhangozó egyszerre minden alak. Lassan távozzunk! Senki se tolakodjék! Maradjunk itt! Nincs is tűz! — ezt kiabálták olyan zűrzavarban, mely nem volt lármás, csak egy óriási nyüzsgés, nyugtalan, megdöbbentő, — a közönség rajzott mind égi megzavart méhköpi. Hanem azért a jelenvoltak nagyrésze tódult ki az ajtókon, s néhány pillanat alatt anélkül, hogy nagyobb tolongés támadt volna, felényire olvadt le a teremben levők száma. A közönség magatartása mindebben bámulatos volt, önuralmát nem veszte el senki, legfölebb néhány masque kapta le hamarjában az álarcát, — nem tudni minek ? Csakhamar azonban, alig pár másodpercz múlva, hire jutott annak, hogy vaklárma volt az egész. A közönség nagyobb gyorsasággal mint ahogy távozott, tért vissza ismét előbbi helyére, s járkált, suttogott, intrigyált, ki a mit abba hagyott az imént. Azok, akiknek nem jutott egyébb mulatságuk s még is boszankodtak, hogy megzavarták őket, elkezdtek tapsolni s követeltek muzsikát. A zenészek, akik legelőbb hagyták el az emelvényt, most visszatértek helyükr és a tapsolásnak engedve rázendítették a Rákóczyt. Örültek neki. Aztán fújtak egy keringőt , s most oda szólott a felügyeletet tartó rendőrtiszt a karmesterhez, hogy mégis jobb lesz abbahagyni a muzsikát, mert a bál fölött csakugyan tűz van s az alatt nem tanácsos mulatozni. Erre aztán igazán megkezdődött egy általános rohanás, mely azonban a legnagyobb mértékben hidegvérű volt, minthogy a kirohanók elsősorban a kabátjukért mentek, tehát nagyon megijedve nem lehettek. A sóhajok folyosóján a gáz kialudt, amitől még nagyobb lett a tolakodás a ruhatárban. Ott valóságos háború folyt. Minden ember ordította a ruhája számát, s ezt az ordítást cselekedte egyszerre vagy ezer torok. Elképzelhető az az iszonyú zűrzavar, ami a ruhatárosokat elfogta, valóban ők voltak megrémülve leginkább. Ez alatt a terem lassan ürült, de a ruhatár miatt beletartott jó másfél óráig, amíg a közönség eltávozhatott. Természetesen, hogy ebben a zsivajban egyáltalában nem kaphatták meg a felsőjüket, s a még természetesebb, hogy a vacsora árával is adós maradt egy-két embernél több. A tűz a Vígadó padlásának vigadó-utczai csúcsában keletkezett, még nem tudhatni miként. Néhány gerenda kezdett égni a tető alatt, s Éberling mérnök lett figyelmessé a füstszagra. A tűz megközelítése fölöttébb nehéz volt, mert tömlőket fölvinni abba a roppant magasságba, melyen a vigadó padlása van, sok időt vett igénybe. De végre sikerült ez is, a tűzoltók, kik két oldalról is neki estek a tűznek, hatalmasan szivattyúztak, és segítettek nekik frakkos urak, közöttük a társadalom legelőbb kelő osztályához tartozók is, és a roppant füst daczára olyan közel férkőztek tűzhöz a csővezetők, hogy a tűz elfojtása rövid két óra alatt sikerült is. A rendkívüli tűzeset természetesen olyan helyzeteket idézett elő, amelyekre eddig alig volt eset. A vigadó kávéháza megtelt zsúfolásig nagyobbára elegáns hölgyközönséggel, masqueo-okkal, akik nem tudtak elmenekülni. Egész sorban mentek haza finom dominók gyalog, minthogy a kocsikat az első egy-két száz bálozó elvitte. Katonaság jött a tűzoltók segítségére s föltázott szuronynyal állotta körül a tűzoltók működési terét, nehogy a városból gyorsan összetódult roppant néptömeg akadályul szolgáljon; éjfélkor érkezett egy csapat genie-katona, hogy a szivattyúzásban teljesen kimerült tűzoltókat fölváltsa. A tűz okáról azt mondják, hogy egy kémény megrongálódásából támadt, amelynek kiégett hézagán át a szikrák meggyújtottak néhány gerendát. A tűzeset okairól egy harmadik tudósítónktól a következő értesítást vesszük: A tűz okát biztosan megállapítani nem lehet. A legnagyobb valószínűséggel bír azon combinatio hogy a tűz a ma reggel eszközölt kémény kiégetés folytán származott. A kéményseprő a kiégetés után állítólag nem volt eléggé körültekintő, s elmulasztotta volna a szükséges és szokásos óvintézkedéseket. Mások a szolgaszemélyzet vigyázatlanságának róják fel a könnyen végzetessé válható tüzet. Bárhogyan keletkezett legyen, megtörtént, s hirtelen végett vetett a legjobb kedvvel indult mulatságnak. Szerencse, hogy rendőrségünk és tűzoltóságunk ébersége a kellő gyorsasággal nyújtotta a segélyt. A rendőrség részéről a helyszínen megjelentek Török János főkapitány, Pekáry rendőrtanácsos, Splényi b. és Gyalokay kapitányok, továbbá Paupera rendőrfogalmazó és más tisztviselők. A tűzoltóság részéről a főparancsnokság összes tagjai, élükön Szcerbovszky főparancsnokkal és Markusovszky segédtiszthelyettessel voltak jelen. A 68. sz. gyalogezred két százada vonult ki és tevékeny részt vett a tűz oltásában. Eleinte nehezen lehetett hozzájutni a tűzhöz, amely közvetlenül a fedélzet alatt, a vigadó utcza felőli részen kezdődött. Egy néhány gerenda égett mindössze, azonban csak addig, amíg a katonaság és a tűzoltók vállvetett munkával a tömlőket fölvonszolták. Ezután rövid félóra, s már az utolsó parázs is el volt fojtva. A felszivattyúzott víztömeg záporban ömlött a fedélzetről az utczára. Jelentékeny része azonban a nyitott szellőztetőn a nagyterembe folyt, s különösen a czukrászda felőli részen tett jelentékeny kárt. A bérlő a terem átázott részét fürészporral hintette be s megtett mindent, hogy a terem holnap az erdélyi közművelődési egylet javára rendezendő bálra alkalmas legyen. Éjfél után 1/13 órakor a vigadó körül csendes volt minden, csupán a rendőrség és tűzoltóság részéről hátramadt tüzőrség teljesítette szolgálatát. — A belvárosi plébános beigtatása. Romeiser József pápai titkos kamarás, újonnan megválasztott Budapest belvárosi plébános ünnepélyes beigtatása, ma délelőtt 10 órakor ment végbe a belvárosi plébánia templomban. Az ünnepélyes isteni tiszteletet, mely alatt a beigtatás történt, Cselka Nándor és Bogisich Mihály fővárosi prépost-plébánosok végezték fényes segédlettel. A templom, hova ez alkalommal csak jegygyel lehetett juthatni, zsúfolva volt közönséggel. A hivatalos személyek számára, a szentélyben fenntartott padokon foglaltak helyet Ráth Károly főpolgármester, Kammermayer Károly polgármester, Török János főkapitány, Haberhauer János, Rózsa Péter tanácsnokok, Márkus József főjegyző, Kalmár Endre a kegyesrendiek tartományi főnöke. A fővárosi képviselő testület részéről Királyi Pál, Ybl Miklós, Éberling Antal, Luczenbacher Pál, Halász Imre, továbbá Wolafka Nándor pápai kamarás, Breznay Béla egyetemi hittanárok. A misepontban 10 órakor a szentlélek segítségül hívásával vette kezdetét. Romeiser József papi karingben, stólával, a szentély közepén levő imazsámolyon térdepelt. Mise közben az evangélium felolvasása után Cselka Nándor kerületi esperes a főoltár lépcsőjén insulával fején, kezében a pásztorbottal a hívőknek rövid szavakkal bemutatta az újonnan megválasztott és az esztergomi herczegprmás áltahivatalában megerősített plébánost. Erre felolvasták a fővárosi törvényhatóság kinevezési okmányát, valamint a herczegprímás erre vonatkozó megerősítő pásztori levelét. Ezután az új plébános, hívei felé fordulva, elmondta a tridenti zsinat határozata szerinti hitvallást és annak megtartását ez evangéliumra esküvel fogadta. Ezután hűséget esküdött a herczegprimásnak és a fővárosi törvényhatóságnak és a tanácsnak. ígérte, hogy híveinek jó pásztora leend, s feladatai közé vette a magyar isteni tisztelet terjesztését. Az eskü letétele után Cselka Nándor kerületi esperes néhány rövid szó kíséretében átnyújta az uj plébánosnak a papi küldetés jelvényeit: a templom kulcsát, mely a hívek lelkei feletti szellemi uralmat jelenti, az evangéliumos könyvet és a szentelt olajakat, a tanítói és hegyontói hatalom symbolumait. Az új plébános ezután köszönetet mondott a két. esperesnek és a jelenlevő hivatalos személyeknek, hogy a beigtatási ünnepélyen megjelentek, majd a szószékre lépve üdvözölte híveit. Elmondta, hogy az 1862. évben azon oltárnál, hol most a plébánosi esküt letette, mutatta be első áldozatát. 24 évi áldozári működése alatt 22 évet a főváros szolgálatában töltött, mint segédlelkész, majd plébános helyettes. Önérzettel hivatkozott ezen szolgálati éveire, hogy mindenkor a főváros érdekeit és híveinek lelki üdvét tartotta szem előtt állandóan. Végül az isten áldását kérte a királyra, a hazára, az egyház főpásztoraira, a fővárosi törvényhatóságra, annak tagjaira és híveire és a főváros lakosaira valláskülönbség nélkül. A misét délután egy órakor banquette követte a Hungária termében. Itt is jelen voltak a fennebb említettek egytől egyig; kivülök még számosan, öszszesen 125 meghívott. A negyedik fogásnál Ráth Károly főpolgármester, a következő beszéddel nyitotta meg a toasztok hosszú sorát: »A főváros ma egy ünnepet, a vallás, és kegyelet, a felebaráti szeretet egy szép ünnepét üli; oly ünnepet, mely nemcsak a főváros IV. kerülete, vagyis a belváros cath. közönségére nézve, hanem az egész főváros közönségére nézve kiváló fontossággal bir. Ma Budapest főváros törvényhatósága, mint kegyúr által törvényesen és szabadon választott és ő Eminentiája a főmagasságú bibornok-herczegprimás által főpásztorilag megerősített belvárosi plébános egyházi beiktatásának örömnapját ünnepeljük. Ez örömünnepen, úgy hiszem, csak a mélyen érzett hála legszentebb kötelességének hódolunk, ha Budapest főváros törvényhatósága és közönsége nevében elsősorban kifejezést adunk azon kiváló mély tiszteletnek és kegyeletnek, melylyel ő eminentiája a főmagasságú bíbornok, Magyarország herczegprímása, ami kegyelmes főpásztorunk iránt viseltetünk, sőt egyúttal mélyen érzett köszönetünket nyilvánítjuk azon rendkívüli főpásztori kegyességért és azon számos jótéteményért, melyekben ő eminentiája az ország fővárosát és ennek polgárait minden alkalommal részesítette. A történelem lesz hivatva megörökíteni és arany betűkkel följegyezni egyrészt ő eminentiájának a trón, a haza és a főváros iránt szerzett halhatatlan érdemeit, másrészt azon főpásztori kegyességét és páratlan apostoli buzgalmát, mely vallásos tiszteletre ragadja az egész magyar hazát. Az utókor hálás kegyelettel fog megemlékezni ezen időszakról és ő eminentiájának főpásztori eredménydús működéséről, mert olvasni fogja az utókor a történelem lapjain, hogy a bíbor alatt a legnemesebben érző szívek egyike dobogott, oly szív , a mely a közélet, a tudomány, szóval minden iránt, a mi nemes, magasztos és szép, egyaránt lelkesedik. Kívánom tehát, hogy az ég e szivet, az egyház a vallási türelmesség és igy a haza és a főváros javára, az emberi kor legvégső határáig éltesse. Éljen!« Szavait hosszantartó éljenzés követte. A következő szónok Kamermayer Károly polgármester volt, aki általános tetszés és helyeslés által kisérve az uj plébánost éltette. Utána Romeiser József a fővárost és ennek érdemes tanácsát, Fálk Miksa országgyűlési képviselő zajos helyeslés közepette Cselka prépostot, Romeiser Királyi Pált, Lonkay Antal a főváros tanácsát, Wolafka Nándor a sajtót és annak egyik érdemes tagját, Fáik Miksát, Polónyi Géza a vallási egyetértést stb. éltették. A kedélyes ebéd csak a késő délutáni órákkal ért véget. — Halálozások. Pipos Lázár, nyugalmott m. kir. aranyváltó és több tudományos egylek tagja, f. hó 21-én d. e. 10 órakor, életének 75-ik évében hosszas szenvedés után, Zalathnán jobb létre szenderült. Az elhunyt tetemei f. hó 23-án d. u. 3 órakor a gör. keleti hitvallás szertartása szerint tétettek a zalathnai sirkertben örök nyugalomra. — Dr. Lux József bicskei körorvos f. hó 25-én életének 38-ik évében kimúlt. — Bráda Nándor nyug. őrnagy, a katonai érdemkereszt tulajdonosa s a möllersdorfi katonai fegyintézet volt parancsnoka, ma 68 éves korában elhunyt. A boldogult Borostyány Nándor írótársunknak volt nagybátyja. — Steinberg Ignácz, tekintélyes fővárosi nagykereskedőt tegnap éjfélkor, éppen midőn a nála volt vendégek távoztak, szívszélhűdés érte és a 49 éves, erőteljes férfiú alig egy órai szenvedés után elhunyt. Özvegye, 14 éves fia és számos rokona siratják. —A Szvorényi-ünnepély Egerben, mint onnan távirják, ma nagy fénynyel ment végbe. Az ünnepen jelen voltak: Klamarik mint tanácsos, Hóman főigazgató, a papság képviselői, Heves megye, Zalár József főjegyzővel. Eger város Tavasi polgármesterrel az élén, a jogacadémiai tanári kar, Huberth tanár vezetése mellett, a volt tanítványok Vincze Alajos főegyházi hitszónokkal és számos testület. Továbbá a magyar tudományos académia részéről Budenz József, Szarvas Gábor és Volf György, — a Kisfaludy-társaság részéről Heinrich Gusztáv. Miután Hóman főigazgató Szvorényinek a Ferencz József-rendet átnyújtotta, Szvorényi a számos üdvözlésre egyenként válaszolt. Az üdvözlések után a cisterciáknál diszlakoma volt. — Az erdélyi közművelődési bál holnap lesz a vigadó összes termeiben. Ez utolsó nagy elite bálja az ez idei farsangnak, egyúttal egyike lesz a legszebbeknek. A lady patronesse gr. Károlyi Istvánná, és a rendezőség minden lehetőt elkövetett a bál fényének emelésére. Vidékről és különösen Erdélyből számosan jöttek a bálra. A végrehajtó bizottság ez után is felkéri a rendezőség valamennyi tagját, hogy előleges megbeszélések miatt, este fél 9 órakor a vigadóban egybegyülni szíveskedjenek. — Dr. Télfy Iván, kitűnő hellenistánk 1846 márczius 1-én kezdte meg tanári működését a budapesti tudomány-egyetemen. Holnap tehát tanári működésének 40 éves jubileumát ünnepli. Első tudományos intézetünk tanári karának seniora, tudomány szakában kiváló érdemeket szerzett, melyeket a classica philologia barátai nemcsak hazánkban, de a külföldön is méltatnak és melyekért görög és nyugati tudós társaságok sok kitüntetésben részesítették. Óhajtjuk, hogy érdemes tudósunk továbbra is eddigi lankadatlan buzgalmával folytathassa működését és szerencsésen érje meg tanári működésének félszázados jubileumát. — A hordárok betegsegélyző egylete ma d. u. 3 órakor Révai utczai helyiségében évi rendes közgyűlését tartotta meg, mely a legzajosabb lefolyású volt. Rosenberg Jakab elnök a gyűlés folyamán felemlítette, hogy a hordárok fizetési kötelezettségüknek nem tevén eleget, a szavazás jogosultságával nem bírhatnak és így csupán az egylet más tagjai, kik sem hordárok sem bizományosok, adhatják be a megejtendő választásnál szavazataikat. Ezen kijelentésre, órákig tartó zaj és lárma keletkezett. A hordárok hivatkozva arra, hogy ők alapították az egyletet és most ki akarják őket zárni, dühöngve rohantak az elnök felé , fenyegetőzve, követelték, hogy mondjon le elnöki tisztéről. Az elnök az ülést feloszlatta és a dulakodókat a teremben hagyta. Midőn a zaj lecsillapult, az elnök ismét a terembe lépett és a tagok kérelmére az ülést ismét folytatta. Lévay Sándor rendőr hivatalnok erélyes fellépésére, a rajongók egészen lecsillapultak, és beadták szavazatukat. A szavazás után csendben mentek szét a a veszekedők. Farsang. — Operabál. A m. k. operaházban nagyban folynak az előkészületek, hogy a nézőtér és színpad, melyek bálteremmé lesznek egyesítve, minél fényesebb díszben csillogjanak. A színpad fölött 10 méter magasságban óriási plafon lesz kifeszítve, melynek közepéről Siemens-féle regenerator gázcsillárok, több mint 4000 gyertya lánynak fényét fogják terjeszteni. A háttérben a zenekarok emelvényei lesznek felállítva, a jobb és baloldalon keleti növényekkel díszített két-két tágas fülkében, frissítők lesznek kaphatók. A nézőtéren a páholyok alatt köröskörül karosszékek fognak állni, az egész pódium pedig vászonnal vonatik be. A pompás első emeleti csarnokban a cukrászda áll a közönség rendelkezésére. A nagyszerűnek ígérkező operabál iránt a közönségben rendkívül nagy az érdeklődés és tán épen ez az oka, hogy az a hír van elterjedve, miszerint már belépti jegyet sem lehet kapni. E téves hír ellenében ismételten értesítjük a közönséget, hogy belépti jegyek még mindig kaphatók az operaház nappali pénztárainál s a szokott elárusító helyeken. Helyesen teszi különben, aki előre gondoskodik belépti jegyekről, mert a bál estéjén bajosabb lesz a pénztárakhoz férni és így későbben a bálterembe jutni. Tájékozásképen újból figyelmeztetjük, hogy a bál estéjén is fognak az operaház két oldalán levő nappali pénztárakban belépti jegyeket elárusítani. Fővárosi ügyek. — A két és félmilliós függő kölcsönt a belügyminiszter nem engedélyezte, illetve másfél millióra szállította le. A leirat szerint csak három kiadás szükséges volta van igazolva. Ezek a kölcsönpénzek terhére mutatkozó tulkiadás 500,000 frttal, a lovaslaktanyára megkívántató 399,000 frt tulkiadás és az általános csatornázás előmunkálataira előirányzott összeg. A lovaslaktanya építésére felvett összeget — miként ez annak idején már közölve lett — a főváros különösen indokolni köteles. Nem halaszthatlanul szükséges kiadások a leirat szerint, az iskolák építésére felvett 615,000 frt, a VI. ker. Hunyady-téri detailárucsarnok építésére előirányzott 150,000 frt s az a költség, amely 210,000 írttal a Nádorszigeti fürdő kibővítésére s a végleges vízműre felvéve van, még pedig, az utóbbi annál kevésbé, mert még a kezdetlegesség stádiumában nincsen. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A magyar földhitelintézet felügyelő bizottsága mai napon tartott ülésében, az intézet igazgatóságának előterjesztése alapján fontos, elvi jelentőségű határozatot hozott. Elhatározta ugyanis, hogy az intézet által kibocsátott 51/2°/0-os záloglevelek még forgalomban levő teljes összegét bevonja s a megfelelő összeg erejéig jelzálogos adósai javára 41/2°/0-os zálogleveleket bocsát ki. Ezen kibocsátandó 41/20/0-os zálogleveleket a magyar általános hitelbank fix árfolyammal az intézettől megvette. Az 51/30/0-os záloglevelek bevonása akként fog történni, hogy folyó évi május 1-én az egész forgalomban levő összeg kisorsoljak nyilvánittatik és f. évi november 1-én készpénzzel kifizettetik. Gondoskodva van azonban, hogy azok, akik ekként kisorsolandó 51/a°/0-os zálogleveleiket 41/a°/0-os záloglevelekkel kicserélni óhajtják, e tekintetben előnyben részesíthessenek. A kamatnyereségből, mely e művelet eredményeként mutatkozni fog, maga az intézet a saját részére mit sem tart meg, hanem azt teljesen azon jelzálogos adósok javára engedi át, akiknek az intézettől még 51/2°/0-os záloglevelekben kölcsöneik vannak. E kamatnyeresség a jelzálogos kölcsönök eredetileg bekeblezett egész összegének, átlag mintegy fél százalékát fogja tenni. Elhatároztatott továbbá, hogy az intézet újabban engedélyezendő kölcsöneit 4°/0-os záloglevelekben fogja folyósítani s a 41/2°/0-os záloglevelek további kibocsátását felfüggeszti. A magyar földhitelintézet 51/2°/0-os záloglevelei már évek óta a névértéken felül jegyeztetnek, tegnapi áruk 103-25—104-25 volt, a 41/,t°/0-os záloglevelek tegnapi árfolyama 99-50—99-80 volt, a névleges árt tehát ezek is megközelítik. A magyar földhitelintézet felügyelő bizottságának mai határozata rendkívüli jelentőségű a magyar földhitelre nézve. Nem szenved kétséget, hogy a 41/1-os záloglevelek árfolyama már legközelebb meghaladja a parit, annál inkább, mert azok kibocsátását az intézet fölfüggesztette. A magyar földhitelintézet 4° /0-os zálogleveleivel egy új czimlet vezettetik be a pénzpiacra, 4°/0-os magyar záloglevél, amilyen eddig még nem volt. Alapos a remény, hogy ezen záloglevelek magas árt fognak elérni; az osztrák-magyar bank 4°/0-os zálogleveleinek tegnapi árfolyama 98,75—99,25 volt és valószínű, hogy ezen árfolyamot e kitűnő intézet új czímletei is elérik. A műemléki sorsjáték. A vallás-és közoktatásügyi miniszter és a leszámítoló, a kereskedelmi és az országos bankok képviselői közt — amint értesülünk — jelenleg tárgyalások folynak a bazilika-sorsjegyek átvételére és kibocsátására vonatkozó szerződés megállapítása iránt. E tárgyalások hosszabb időt fognak igénybe venni, minthogy a szerződésbe az egész sorsolási tervet és a sorsjegyek szövegét is fel kell venni. A »Magyar Állam« azon híte, mely szerint a kormány azt kívánta volna, hogy a vallásalapok és alapítványok ellenőrzésére kiküldött bizottság e kölcsön alapjára nézve külön kezességet vállaljon, amint értesülünk , helytelen. Az érintett bizottság ma nem is tartotta meg előre hirdetett ülését; ülés van ugyan legközelebbi vasárnapra kitűzve, ez ülésen azonban csak folyó ügyek fognak elintéztetni s a bizottság értesittetni fog a bazilika-sorsjegyek megtörtént átengedése felől. Közgyűlések. Az első pesti spodium- és csontlisztgyár részvénytársulat ma délelőtt tartotta XVIII. rendes közgyűlését Machlup Adolf elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentéséből az tűnik ki, hogy a legutóbbi üzletévet tetemes vesztességgel kellett lezárni. A veszteség összege aapaiWMkr^^_________ Nyomatat a tradótulatjdonos» Athenaen» irodalmi és »yomdai Jhifggwkhj^tok-text, Athenen éplet. A budapest III. kerületi takarékpénztár ma délelőtt 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését lovag Faik Zsigmond elnöklete alatt. Jelen volt 18 részvényes 112 részvény képviseletében. A tiszta nyereség 11,677 frt 95 kr, melyből a jutalékok és hotátiók levonása után 6391 frt 85 kr marad a közgyűlés rendelkezésére. Az igazgatóság indítványához képest minden részvény után 6 frt osztalékot fizetnek, ami 12°/0 kamatozásnak felel meg s a 439 frt 85 krnyi maradékot uj számlára viszik át. Az első magyar gyapjumosó és bizományi r. társaság ma d. e. 11 órakor tartotta 17. rendes évi közgyűlését Visontai Kovách László elnöklete alatt. Jelen volt 14 részvényes 149 részvény képviseletében 112 szavazattal. Az igazgatósági jelentés a lefolyt év végeredményét kedvezőnek mondja. A tiszta nyeremény 28,104 frt 46 fr és az osztalék 20 frt lesz. Helyszűke miatt a közgyűlések részleteiről esti lapunkban adunk tudósítást. Közgazdasági táviratok. Sopron, febr. 28. (Eredeti távirat.) A soproni takarék és előlegegylet ma Friedrich Lajos elnöklete alatt tartott ülésén, a 32,311 frt tiszta nyereményből részjegyenként 4.50 frt (81/2°/0) osztalék kifizetését határozta el. Budapesti áru- és értéktőzsde. Február 28. Gabonaüzlet. Jegyzéseink a következők: Szokványbuza tavaszra 8 22—8.24 forinton, szokványbuza őszre 8.51—8.53 frton, tengeri május—júniusra 5.60—5.62 forinton, szokványzab tavaszra 6.54—6.55 forinton. Zab őszre —.-----.— forinton. Káposztarepcze aug.—szeptemberre-----—.— frton. Értéküzlet. A mai vasárnapi magánforgalom nyomott hangulatban nyílt meg egy bécsi lap hetiszemléjében kifejezett nézetek nyomása alatt és az összes forgalomba került értékekben nagy volt a kínálat, később valamivel javult a hangulat, de végül újra ellanyhult. Jegyzünk: Aranyjáradék 104.25—. Papír járadék 95.15—. Osztrák hitelbankrészvény 294.—. Magyar hitelrészvények 301 b/8. Leszámítoló bankrészvények 94.25, Jelzálogbank r. —.—. A leszámolásnál fizettek deportot: aranyjáradék után 10—20 krt, papirjáradék után 21/2—7x/a krt, leszámítoló bankrészvények után 2x/2—5 kr, magyar jelzálogbankrészvények után 10 krt, reportot magyar hitelrészvény után 10—25 krt 15 napra. Egy coulissier aranyjáradékban való baissespeculatio következtében fizetésképtelenné vált. NAPTÁR. Hétfő, márczius 1. Nap kél 6 ó. 44 p., nyug. 5 ó. 42 p. — Hold kél 4 ó. 8 p. reggel, nyug. 1 ó. 35 p. délután. Róm. kath.: Albin püspök nitvalló. — Prot.: Albin. — Görög-orosz . (febr. 17.) Marianna. — Zsidó: (adat 24.) Színházak Budapest, hétfőn, 1886. márczius 1 én: Nemzeti színház. Bérletfolyam. Először: A végrehajtó. Vigjáték 1 felvonásban. Irta Ábrányi Emil. Személyek : Özv. Majorné Berekiné. Bírike, leánya Alszegi I. Fehérvári Nándor Hetényi. Szuday Lajos Horváth. Csaby Gáspár Újházi. Koppancs Ferencz Bérezi. Náni, szakácsnő Vizváriné. Ezt követi: A csalhatatlan. Vígjáték 8 felvonásban, Irta ifj. Ábrányi Kornél. Személyek: Tisztán...........Náday Konrád.............Vizvári Speráta neje... .Sz. Prielle C. Izolde leányuk. ... Csillag T. Boldizsár.........Újházi Fái.....................Mihályi Urbain.............Latabár Camor )...........Pintér Devrien)............Kőrösmezei Lesage )...........Komáromi Suzanne...........Rajnai G. Kezdete 7 órakor Holnap, kedden , bérletfolyamban: Julius Caesar. Szomorujáték 5 felvonásban. Írta Shakspere. Fordította Vörösmarty Mihály. Műsor: Szerdán, Bál királyné. Ősz és tavasz, 1-er. Végrehajtó: 2-szer; bérletfolyam. Csütörtök, Denise ; K. Hegyesi Mari fellépte, bérletfolyam. Péntek, Dóra, bérletfolyam. Szombat, Alfonz ur. Ősz és tavasz , 2-or K. Hegyesi M. fellépte, bérletfolyam Vasárnap, II. Rákóczy Ferencz fogsága . Szigligeti születésnapjának előestéjén, lesz. Magy. kir. operaház. Zárva. Holnap, kedden: Nagy álarczos operabál. Kezdete 9 órakor. Műsor: Szerda, Sevillai borbély. Rococo , bérletfolyam. Csütörtök, Sába királynője; Turolla E., és Perotti Gy., bérletfolyam. Szombaton, Herodiás ; Turolla E., bérletfolyam. Vasárnap, Porticii néma; Perotti Gy, bérletfolyam. Népszínház. A beárni leány. Operette 3 felvonásban. Zenéjét szerzette André Messager. Személyek : Párma herczege Kassai Bianca, húga F. Hegyi A. Pomponio Solymosi Perpignac Victor Grabassou Szathmári Jacquette Pálmai I. Giafo Szabó Cadet Szilágyi Bettina Vári I. Egy tiszt Füredi Vendéglősnő Béni I. Egy katona Fodor kezdete 7 órakor. Holnap, kedden: A veteránok. Fővárosi életkép, dalokkal 3 felvonásban. Irta Bérezik Á. Szerda, A beárni leány. Csütörtök, A koldusdiák. Blaha Luiza asszonnyal. Péntek, A beárni leány. Szombat, A veteránok. Blaha Luiza asszonynyal. Várszínház. Bérletfolyam. Blaha Lujza assz. mint vendég, A sárga csikó. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta Csepreghy F. Személyek: Bakaj András... Tóth A. Erzsike, leánya.. Blaha L. Csorba Márton.. Eüry Ágnes, felesége . Ebergényiné Laczi, fiuk.......... Tamássy Gelecséri............ Németh Peti, fia............. Szirmai Harasztos..........Erödi Boltos Iezig.... Rónaszéki Csárdás gazda .. Horváth Bogár Imre........ Kist Szúnyog, betyár Halász Kezdete 7 órakor. Főszerkesztő: 3ókai Mór. Felelős szerkesztő: Visi Imre. Megkülömböztetendők a közönséges Sedizporoktól, a hírneves nagy-igmándi keserű kút vizéből nyert természetes forrás-sóból készült. Kitűnő hatásúak étvágy s emésztéshiány, felfúvódás, gyomorhurut,makacs székrekedés, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, és kövéredés és vérbőségnél. A természetes ásványvizek s azok terményei tudvalevőleg a legegészségesebb gyógyszerek, mert a természetet nem szoktatják a folytonos használatra, hanem a rendes egészségi állapotot hozzák létre, ezen jeles tulajdonságuk s ártalmatlanságuknál fogva sokkal felette állnak az ismeretlen összetételű, nagyobbrészt áloe tartalmú drasztikust labdacsoknak Ezen készítményben mely hazánk egyik nivesetes gyógyforrásának összes hatékony részeit tartalmazza, szerencsésen van összpontosítva a jutányosság, kényelmes használat, a az ivásnál fejlődő szénsav által fokozott hatás, miért is a sokkal költségesebb ásványvíz gyógymódot előnyösen helyettesíti. Postai megrendelés utánvéttel vagy dobozonként 1 frt 20 kr. előleges beküldése mellett, bérmentve s ajánlva azonnal megküld a n.-igmándi kút kezelősége Komáromban. Kapható Budapesten. Török: I. gyógysz. király u. 12. ■ az ország majd minden gyógytárában: 260 Nt.