Nemzet, 1887. március (6. évfolyam, 1617-1647. szám)

1887-03-01 / 1617. szám

folyó ügyet intézett el, sorra került az érsekújvári lovas laktanya építésének ügye. A kaszárnyát a vá­ros kölcsönvett pénzből úgy akarja felépíteni, hogy az 1.286.000 frtnyi tőke és kamata 25 év alatti törlesztésére és a fentartási költségekre évi 90.000 frtnyi szükséglet fedezésére első­sorban fordíttassék a kincstár által fizetendő 43.226 frt a még hiányzó 46.293 frtból pedig az érdekelt megyék a katona­elszállásolási tehernek arányában vegyenek részt, jelesül: Nyitra megye fizessen 23.000 frtot, Bars- és Hont megye együttvéve ugyanannyit. A tárgy élénk eszmecserét keltett. Minthogy Nyitra megye évenkint 15.000 frtot fizet az alsó részén elhelyezett félezred elszállásolásáért, s a laktanya kiépítése esetében ezen tehertől menekül, s másrészt méltányolni akarja a forgalmi befolyást, mely egy ezred Újváron leendő elhelyezése Érsekújvárra és vidékére gyakorolni fog: a közgyűlés végre lényegében elfogta Sztankovics Ferencz biz. tag indiványát, miszerint a fentartási költségek maga a közvetlenül érdekelt város által viseltessenek, ellenben az építési, tényleg kiadott költ­ség 50°/0-át 25 évi törlesztési járadékokban a megye azon feltétellel vállalja magára, hogy 25 év múlva a laktanyának tiszta jövedelméből hasonló arányban ré­szesüljön és a beszállásolási költségektől e laktanyá­ban elhelyezendő katonaság után teljesen ment legyen. KITLFÖLD, Budapest, febr. 28. (A socialdemocratia titkos szervezete Németországban.) E czim alatt a »Kölnische Zeitung« ma érkezett száma érdekes adatokat közöl. Németország egyike azon or­szágoknak, a hol a socialdemocratia a legnagyobb el­terjedést nyert s a hol szervezete a legkitűnőbbek egyike. Sokan azt hiszik, hogy létezik egy titkos köz­ponti vezetése a német socialdemocratiának, de ez a »Kölnische Zeitung« szakembere szerint­­ nem áll. Választások alkalmával működik ugyan egy »köz­ponti választó bizottság«, melynek azonban nincs titkos jellege. A soczialisták az egyes választó­kerüle­tekben önálló községeket képeznek. Egyesítve vannak dalegyesületekben, pipázó clubbokban és más egyesületekben, a­melyeknek ártatlan ne­vük van. Az illetmények aránylag nagyok, 50 fillérre rúgnak havonként, s úgy ez mint a so­­cialista röpiratok és más apróságok beszerzé­sének meglehetős nagy költségei okozzák, hogy csak tehetős munkások és önálló iparosok stb. vehetnek részt a socialista üzelmekben. Az ily egyesületben csak oly egyén vétetik föl, a­kit legalább egy tag mint »társ« ajánl. Mielőtt fölvétetnék, előéletére nézve fontos adatok gyűjtetnek, sőt egy időre felügyelet alá helyeztetik. Ha nincs ok, hogy »spiczli«-nek tekintsék, akkor tiltott iratokat adnak át neki megnézés végett, többnyire a Zürichben megjelenő »Socialdemocrat«-ot azonfelül kis bonokat e felirattal: A kiutasítottak családjaiért. Ha hanyagnak mutatkozik, vagyis nem hoz pénzt a kapott bonokért és nyomtatványokért, akkor nem ügyelnek rá többé, s első adott alkalommal kizárják az egyesületből; ha azonban buzgóságot tanú­sít, úgy a szervezet bármely magas állása nyitva áll szá­mára. Egy napon, hallgatás föltétele mellett fölhivatik, hogy bizonyos időben valahol jelenjen meg,ahonnan egy titkos gyűlésre vitetik. E titkos gyűlések helye foly­ton változik. Nyáron többnyire a szabadban tartj­ák meg, kedvezőtlen időjárás mellett és télen előre ki­szemelt vendéglőben, a­melynek tulajdonosa fogalom­mal sem bír arról, hogy minő embereket vendégel meg. Rendesen 30 embernél több nem vesz részt a gyűlésben. A jelenlevők összeülnek, kártyáznak, esz­nek, míg végre az egyik felhívja azokat, a­kik még nem vettek részt az ily munkában, miután a még »zöld« tagok kitaníttatnak, mint viseljék magukat, ha­ a rendőrség által meglepetnek stb. Ha az­után az új tag beválik »bizalmi férfiúvá« nevez­tetik ki, öt, tíz bizalmi férfiú fölött a kapitány áll, a­kikhez a titkos küldemények érkeznek és a­ki azok szétosztásáról gondoskodik. Minden egyes vá­lasztó kerületnek saját szervezete van, a­melynek élén a kapitányok összesége áll. Ők képezik a »bizott­ságot«, melynek különféle functionáriusai vannak, minő »raktárnok«, a­ki socialista iratokat őrzi, a »le­velező«a ki értesíti a zürichi socialdemocratákat, a »pénztárnok«, a ki a pénzt kezeli s mint ilyen a leg­megbízhatóbb tagok közül választatik. Berlinben lé­tezik egy socialista »sajtó-bizottság«, mely a social­­democaták lapját szerkeszti. A kerületek kapitányai szükség esetében hetenként ülést tartanak s ott meg­beszélik a belső ügyeket. Berlinben minden »bizott­ság« egy »képviselőt« választ, a­kik együttvéve a »központi bizottságot« képezik. Ennek feladata a ber­lini választásokat vezetni. Azonfelül vannak időnként gyűlések, a­melyekben a választó kerületek összes ka­pitányai részt vesznek. A belső szervezett zárkövét a socialista­­congressus képezi: a legutolsó congressus 1883. ápril 2-án Kopenhágában tartatott meg. Budapest, febr. 28. (Charles Dilke az európai válság tényezőiről.) A »Fastn­­ightly Rewiew«-ban Charles Dilke, — legalább azt gyanítják, hogy ő az ismeretlen szerző, — a követ­kező érdekesebb dolgokat írja: »Oroszország — úgy­mond — daczára adósságai roppant terhének és rend­kívüli terjedelmének, hatalmában napról napra növe­kedik. Legnagyobb hadserege van a világon, tüzérsé­gének annyi az ágyúja, mint Német- és Franczia­­országé együttvéve, lovassága olyan számos, mint Német- és Francziaországé, de bizonyosan van ak­kora, mint Németországé és Ausztria-Magyarországé. Fölöttébb kedvező földrajzi fekvésénél és össze­­hasonlítatlanul jó várlánczolatánál fogva a né­met határon, kimerítheti bízvást Németország türelmét. Lehet, hogy mint Moltke gróf mondja, a Visztula partjára állítandó 200.000 főnyi sereg meg tudja akadályozni az orosz invasiot,de még ebben az esetben is 200.000 embert el kellene vonni a franczia határtól szemben a franczia hadsereggel, mely pedig számosabb mint a német, s ami azonfe­lül nem akadályozná meg Oroszországot abban, hogy Ausztriát szétmorzsolja, vagy legalább sakkban tartsa. Határozottan állíthatjuk, hogy most már késő Né­metországra, hogy esetleges ellenségeit leverje. Esz­­telenség, sőt talán öngyilkosság volna, ha Német­ország most Franczia- vagy Oroszországot meg­támadná. Németország tehát folytatni fogja Orosz­országot barátságáról biztosítani, ámbár fölöt­tébb kedvező volna rá nézve, ha az orosz hata­lom ellen coalitiót alkotni bírna.« A bolgárokról a czikk a következőkép nyilatko­zik : »Bölcs és előrelátható politikájukkal és tartóz­kodásukkal egyrészt megtartották a rendelkezést a maguk sorsa fölött, a saját kezükben, másrészt na­gyon nehézzé tettek egy occupatiót. Orosz tisztek azt szokták mondani, hogy Konstantinápolyba Bécsen át vezet az út, most azonban úgy tetszik, mintha a ro­mánok, bolgárok és a délszlávok függetlenségi érzete sokkal jobban elzárná ezt az utat.« A Balkán-confoederatióról ezeket mondja: »Eltekintve attól, hogy a Balkán-confoederatió a közel­jövőben nem várható, Oroszország haladását Konstantinápoly felé meg nem akadályozhatná, Oroszországot a macedóni síkságtól távol akarják tartani, Ausztriának szövetségesekkel vagy azok nél­kül kell útjába állania. Az osztrákok és oroszok még soha nem mérkőztek meg, s így hadseregeik fölött ítéletet mondani nehéz. De ha a mennyiséget vesszük tekintetbe, akkor az oroszok megmérkőzhetnek a né­metekkel és osztrákokkal egyszerre. Azonfelül fölme­rül az orosz tábornokok elé az a kérdés, hogy Kon­stantinápolyt nem érik-e el könnyebben és biztosab­ban Ázsia felől ?S taplomerossában a zsidó, mohamedán, lutheránus, calvinista, catholicus vallások képviselőit, egy Theiszát és egy Indifferenst vitatkoztat egymás­sal és a vitát mint meddőt, el nem döntöt­­tet fejezi be, a babonákban oly elfogult volt, hogy könyve, a Demonolatria, Sprenger Malleus malefica­­rumja, a boszorkány üldözés ezen valódi codexe mel­lett foglal helyet. Bizonyára több százezerre, tán milliókra megy a boszorkányok összes száma,kiket a XVI. és XVII. században elégettek. Hogy nálunk a boszorkány ül­dözés, hogy folyt, hogy terjedett, még a múlt század­ban ,­­ hol és mennyi boszorkányt égettek; e kérdé­seket bővebben tanulmányozom s azokról részleteseb­ben majd későbben írok. Annyi bizonyos, hogy még a múlt századból számos boszorkány perről van tudomásunk. A hires segédi pörön kívül tudjuk, hogy 1752-ben Marosvá­sárhelyt égettek el boszorkányt, s tudjuk, hogy egy Ugocsa megyében 2715-ben keletkezett reversalisban melyet egy boszorkánysággal vádolt, de azúttal felsza­badított nő i­ alá ez áll. Hogy pedig újból oly do­logba avatnám mgamat, aki a boszorkányok tisztihez tartozik, tehát a Tek. vármegye ipso facto megfogathasson s érdemem szerint a szo­kott módon elevenen megégethessen. Toll Dorkát, a Peleskei Nótárius által is megöröki-­­tett szatmármegyei hires boszorkányt a múlt század legvégén égették meg. De másutt is épp ily későig tartotta magát e hit, Németországban 1749-ben éget­ték el mint boszorkányt, Maria Renata apáczát Würzburgban. S a­mi még jellemzőbb, ezen ítélet végrehajtása alkalmával Gaal György jezsuita Pater egy nagy beszédet tartott a néphez, felfejtvén, meny­nyire össze nem egyeztethető az igaz hittel, a boszor­kányok létét tagadni. Sőt midőn erre Tartasotti, egy olasz tudós e predicatiora c­áfolatot irt, az szá­mos tudós közt szenvedélyes tollharczra adott alkalmat. Ez volt Némethonban az utolsó boszorkány­égetés, de még 1775-ben egy boszorkányt fővesztés­sel kivégeztek. Francziaországban 1718-ban, Spa­nyolországban 1781-ben, Schweitzban 1782-ben, Len­gyelországban 1793-ban égették meg az utolsó bo­szorkányt. Sőt még e században is (1874.), igaz ugyan hogy csak Mexicoban, égettek meg boszorkányt. Összefoglalva tehát az eddigieket, következő eredményekre jutunk. Kálmán király ismert kijelentését bármi egyéb­nek inkább lehet venni, mint annak alapján azt kép­zelni, hogy ő korát megelőzte volna s felvilágosodott­­ságból tagadta volna a boszorkányok létét, ő maga, kinek Decretuma I-ső könyve 57. fejezetében áll a hivatott mondat, megc­áfolja e feltevést, mert Decret I-ső könyve 60. fejezetében így szól: De Maleficis­ Malefici per nuntium Archidiaconi et Comites inventi judicentur. Tehát nemhogy tagadta volna létezésü­ket, hanem csak pár sorral alább, mint ama híres ki­jelentés, világosan rendelkezik az ellenük való eljárás módjáról. Már pedig maleficus és malefica ez a bo­szorkányok valódi általános elnevezése. Szent István is decretumai II. könyve 31-ik fejezetében szól de Strigis, a 32-ik fejezetben pedig de maleficis, vene­­ficis et sortilegis. Világosan tanúsítván, hogy sem Szent­ István, sem Kálmán Striga alatt nem általá­nosságban boszorkányt értettek, legfeljebb a boszor­kányok egy külön faját. Azt már láttuk, hogy, úgy a Canon episcopi mint a Nagy Károly és Rothar király törvényei a Strigának a többi boszorkányoktól és varázslatoktól külön értelmet tulajdonitottak s a Strigákban való hit ellen kikeltek. De hogy vájjon a Kálmán törvénye csak ezen külföldi törvényeknek késő utánzata-e, vagy más hazai viszonyokból fejlett valami, azt ezúttal még eldönteni nemcsak én nem tudom, hanem elő­munkálatok, adatok hiányában általán még függőben tartandó kérdés. Van ugyan némi jel, a­mi arra mutat, hogy a dolgot esetleg hazai viszonyainkból is kima­gyarázhatjuk. Ezt abban sejtem, hogy míg Szent István és Szent László király a többi boszorkányoktól elkülönítve ugyan, de intézkednek a Strigák ellen is, Kálmán a boszorkányokról intézkedik­­ ugyan, de a Strigákról már nem akar szólni. Ha ezt tudjuk, s számba vesszük, hogy épen a Szent­ László és Kálmán törvényei közti időre esik a kereszténység végleges győzedelme hazánkban, hogy továbbá Kálmán törvényeiről mondja Albericus szer­zetes : a szent hit már kellőleg megerősödvén, kirá­lyunk nem tartotta többé szükségesnek a hit harczo­­sait a törvény szigorával fenyegetni. Akkor felme­rül azon kérdés: nem voltak e­xtrigák , a­kik ellen Kálmán király már fölöslegesnek tartja a büntetést — az ős­magyar, vagy más e hazában talált pogány vallások papnői, kiket a keresztény hit a boszorká­nyokkal egy sorba helyezett; kik Szent István, Szent László alat még létezve, ellenük törvényt hozni szük­séges volt; a kik Kálmán idejében már a teljesen ke­resztényé lett országba lévén találhatók, mondható volt: De strigis vere quae non sunt nulla quaes­­tio fiat. De e kérdésre választ majd csak akkor remélek adhatni, ha a mint szándékom, a boszorkány hit hazai történetét bővebben tanulmányoztam. KOMÁROMY ANDOR. Táviratok. Berlin, febr. 28. A »Nordd. Alig. Ztg.« a bi­rodalmi cancellár levelét közli, melynek tartalma szerint a választások alkalmával hozzáérke­zett üdvözletek oly nagy számot értek el, hogy azok­ra egyenkint válaszolni majdnem lehetetlenné vált. Ennélfogva ezen az uton fejezi ki a birodalmi cancel­lár a jóindulatú hazafias nyilatkozatokért h­á­l­á­s k­ö­­szönetét. Berlin, febr. 28. A pétervári »Herold«-nak félhivatalos forrás jelenti Berlinből, hogy itt Bou­langer visszalépését valószínűnek tartják, s hogy azt várják, hogy a pápa békére intő szózatot fog a franczia néphez intézni. Lübeckben socialista röpiratokat koboztak el, melyek a császárt és Bismarck herczeget megtá­madják. Berlin, febr. 28. A német adó- és gazdasági re­formerek ma tartott közgyűlése határozati javaslatot fogadott el, mely szükségesnek nyilvánítja, hogy a czukorkiviteli adónak átalános meg­szüntetése vagy legalább lehető leszállítása nem­zetközi szerződés által eszközöltessék és mely, ily szerződés létrejövetele esetén, bármily minőségű czu­­korra nézve, métermázsánként 12 márka fogyasztási adót alkalmasnak tart arra, hogy a c­ukoradó, a c­ukoripar megkárosítása nélkül, gazdag és megfe­lelő jövedelmet eredményezzen. I Páris, febr. 28. (Eredeti távirat.) Itt nemcsak az olasz válságot kísérik figye­lemmel, minthogy néhány nap előtt történt nehézségek világosabb képet nyújtanak Olasz­országról és az olaszok külpolitikájáról. Fran­czia politikai körökben élénken óhajtják, hogy Cairoli álljon a kormány élére. Francziaor­­szág szívesen él szoros barátságban Olaszor­szággal, s ezt létrehozni Cairoli a legalkal­masabb ember. Ő megtalálná a parlament tá­mogatását s mindenki tudja, hogy Franczia­­ország nem viseltetik ellenséges szándékkal Olaszország iránt, míg a szövetség barátai attól tartanak, hogy egy franczia-német há­ború esetén a szövetségesek Nizzára vetnék magukat. Savoyát erélyesen kellene megvé­deni, s Olaszország nagy csapást szenved­hetne, míg ha Olasz- és Francziaország együt­tesen járnak el, a középtenger latin öböllé volna átalakítható. London, febr. 28. A »Times« a követ­kezőket jelenti Konstantinápolyból: Mint Pétervárról jelentik, az ottani török nagykövet értekezett Gierssel Európa általá­nos helyzetéről. Griers úgy nyilatkozott, hogy a megzavart európai egyensúly csakhamar helyre fog állani, s hogy a háborút jó időre ki fogják kerülni. A bolgár ügyek nem fogják a békét megzavarni, mert a hatalmak végre kénytelenek lesznek elis­merni, hogy Oroszországnak jogos követelé­sei vannak Bulgáriával szemben. Konstantinápoly, febr. 28. Riza­bej ma este 6 órakor külön vonaton Szófiába uta­zott, hova Grekov és Kalcsev már tegnap el­mentek volt. Konstantinápoly,febr. 23. (Eredeti távirat.) Né­gy főbb rangú török katonaorvosból álló bizottság a szultán megbízása folytán Tripolisba, Hedraszba, Yemenbe és Irakba küldetett, hogy az ott dívó orvos­lási módszerekkel megismerkedjenek. Taaz kerület (Yemen tartomány) kormányzója és főellenőre hivatali visszaélések miatt felfüggesz­tettek és törvény elé állíttattak. Nossakovics konstantinápolyi szerb követet a a persa sah a nap és oroszlánrend nagy szalagjával tüntette ki. (P. C.) Páris, febr. 28. A Journal des Débats« jelenti Bécsből, hogy a konstantinápolyi angol katonai attaché, Tonner őrnagy Thasosbaba és a Dardanel­lákba utazott; a keleti diplomaták azt hiszik, hogy ha az oroszok occupálják Bulgáriát, az angolok Thasos szigetét foglalják el, körülzárolják a Darda­­nellákat, s előkészítik azt, hogy az osztrákok (?) meg­jelenhessenek Salonikiben. A török kormány nagyon ingerült az angolok ellen, minthogy ezek eljárása az oroszok karjaiba kergeti a törököket. Madrid, febr. 23. (Eredeti távirat.) Spanyolország katonai készülődései, melyek a helyzet bizonytalanságára való tekintetből folynak, majdnem kizárólag védelmi természe­tűek. A madridi kormány az európai helyzettel szem­ben semlegesnek óhajt megmaradni. (P. C.) Sophia, febr. 28. A Havas ügynökség jelentése szerint a Sophiában készülődő forradalom híte teljesen alaptalan. Egész Bulgáriában a legteljesebb rend és nyugalom uralkodik. Sophiában politikai központi társaságot fognak alakítani a sza­badság és a függetlenség megőrzésére s a belső és a külső ellenség üldözésére. Bécs, febr. 28. (Eredeti távirat.) A »Times« azon jelentése, hogy Herczegovina hatá­rán nagytömegű osztrák csapatokat központosítanak, teljesen légből kapott. Páris, febr. 28. »III. Katalin« czimmel Roche­fort lapja heves czikket ir Flourens és neje ellen, s Flourensnét vádolja azon hírek terjesztésésével, me­lyek Boulangernek a czárhoz intézett levelére vo­natkoztak. Róma, febr. 28. A király a génuai praefecthez in­tézett táviratában részvétét fejezte ki a földrengés ál­tal sújtottak iránt s megjegyzi, hogy elment volna azokat meglátogatni, ha az állami ügyek őt e pilla­natban vissza nem tartanák Rómában. Róma, febr. 28. J­a­c­o­b i­n­i bibornok holttes­tét ma helyezik ravatalra. A holttest szerdáig ki lesz téve közszemlére. Róma, febr. 28. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) Jaco­­bini helyébe valószínűleg msgr. R­a­m­p­o 1i­a fog kineveztetni. (P. C.) Róma, febr. 28. Cagliariban, a mezőgazdasági hitelbank fizetéseinek megszüntetése folytán, ma rendzavarások történtek. Erre csapatokat rendeltek ki, melyeket a rendzavarók kő­do­bálá­sokkal fogadtak. Végül a rend helyreállítta­­tott. Mindkét részről történtek sebesülések. Darmstadt, febr. 28. B­a­tt e­n­b­e­r­g Sándor her­­czeg betegsége már túllépte legmagasabb fokát; a ki­ütés helyenkint elszárad. Lissabon, febr. 28. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) Por­tugália és China között olyan szerződés jött létre, melyben Portugál a legtöbb kedvezményes államok sorába vétetik föl, és jogai Macapra elismertetnek míg Portugália kötelezi magát a China déli részén űzött nagymérvű csempészetet megakadályozni. (P. C.) Lemberg, febr. 28. (Eredeti távi­rat.) A Károly­ Lajos vasút egyik hivatalnokánál talált ok­mányok beigazolják azt, hogy pánsláv körökkel össze­köttetésben ál. A­mi az oroszok számára való kém­kedésének tényét illeti, az teljesen alaptalan. (P. C.) Pécs febr. 28. (Eredeti távirat.) Pécs vá­ros közgyűlése Baross Gábor közlekedésügyi mi­niszter leiratát, melyben állásának elfoglalását tu­datja, lelkes éljenzéssel fogadta és egyhangúlag elha­tározta, hogy a minisztert üdvözölni fogja. Hátszeg,* febr. 28. (Eredeti távirat.) A hátszegi kerület választói tegnap tartott értekezletü­kön nagy lelkesedéssel N­o­p­c­s­a Elek bárót kiál­tották ki képviselőjelöltté. Nopcsa b. a szabadelvű párt híve. (Esti lapunk már közölt egy hátszegi táv­iratot, a­mely szerint ifj. Mara Lőrincz műépítészt is a szabadelvű párt jelöltjéül léptették fel. ( szerk.) Temesvár, febr. 28. A mai városi közgyűlésen M­i­s­s­i­t­s volt országos képviselőnek arczképe a köz­gyűlési teremben elhelyeztetett. T­e­l­b­i­s­z polgármester jelenti, hogy P­a­u­l­a­y Ede, a nemzeti színház igazgatója itt időzvén, kilá­tásba helyezte, hogy a temesvár-pozsonyi magyar színházi szövetkezés előnyösen fog létesülni a nemzeti színház és az opera erőinek támogatása mellett. Az intendantura Krecsányit jelöli ki színigazgatónak. Fiume, febr. 28. »Condor« angol ágyúnaszád 105 személyből álló legénységgel Triestből ide­érkezett. Tegnap rendkívül heves Bora dühöngött, mely azonban ma már alábbhagyott. Közgazdasági táviratok, BéCS, febr. 28. A hitelintézet igazgató­sága elhatározta, hogy részvényenként tizen­három forintnyi osztalékot fog fizetni, a tar­talékalapot a tiszta nyereség húsz százaléká­val, vagyis kerek 375.600 frttal fogja öreg­bíteni s a nyereség 148.000 frtnyi maradékát a folyó év számlájára fogja könyvelni. A budapest-pécsi vasút számára eszközölt con­­sortiális ügyletből eredt hasznot, tekintettel a mérleg lezártáig nyilvánult általános érték­hanyatlásra, uj számlára könyvelték. Az 1886. decz. 31. leszámolt consortiális ügyletekből eredt minden egyéb haszon a szétosztandó évi nyereségbe bevonatott. Értéktőzsde. Béni, febr. 28. (Magyar értékek * 4 r­­­a­t­a ) Hagy. földteherm. kötv. 104.— Erdélyi földteherm. kötv. 104.—. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.— .Erdé­lyi Vasutrégzv. 175­25 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 113.—. Kagy. nyer. k. sorsjegy 1­­­8­25. Szőlődézsmaválte. kötv. —. 6 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi kötös. sorsj. 120.--. 4 száz. aranyjáradék 96.60. M. orsz. b.-részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 147.50 Magy. hitelb. részv. 284 —. Alföldi vasút részv. 177.25. Magy. észak-kel. vasút r. 159.— . 1869. m­. k. v. áll. els. kötv. 96.25. Tiszav. vasut-rész. 247.— Magy lesz. és váltóbank­ r. 93 75. Kassa-Oderberg vasut-r. 143. —. 5 száz. papír-járadék 86.60. Adria rc. teng. gözh. részv. —.— Török dohány —.— Északi vasutrészv. —.—. Bécs, febr. 28. (Osztrák értékek zárlata — Osztrák hitelrész. 273.20 Déli vasutrészvény 88 75. 4 százalékos arany-járadék 108 75 Londoni váltóár 128 20. Károly Lajos vasú­t-rész­vény társaság 198. —. 1884. sors­jegy. —.—, 4*2 száz. ezüstjáradék 80.—. 1860. sorsjegy 133.—. Török sorsjegy 15.75. Angol-osztrák bank részv 104.—. Osztrák »Hamvasul részv. 239 75, 20 fran­kos arany 10.13—, 4*2 száz. papír­járadék 78 50. Osztrák hitelsorsjegy 174.50, Osztrák-Magyar bankrészv. 852 — Cs. kir. vert arany 5.97, Német bankváltók 62.75 Elbevölgyi vasút 141.75, Du­­nagőzhajózási. t. 387, Bécsi bankegyl. 96.50, Az irányzat pang. Bécs, febr. 28 (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrész­­vény 273.—. Osztr. államvasutt 240.—. Union-bank —.—. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.-bank-részv. 104—. 20 frankos arany 10.13’/. Déli vasút részvény 88.75. Magyar hitelb.-részv. 283.50. 1864. sorsjegy —.—. 40/0 mnagy.­ar.­járadék 96.55. Magyar-gal. vasút —.—. Az irányzat tartózkodó. Frankfurt, febr. 29 (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti r. —.—. 4°/0 osztrák aranyjáradék —.— 4°/0 magyar aranyjáradék 77.20. Osztrák hitelrészv. 215.50. Osztrák államvasut részv. 191.50. Déli vasút r. 70.—. Irányzat,­ tartózkodó. Külföldi értéktőzsdék zárlata febr. 28-án. Átszámítási Árfolyam 100 mirka. vista = 68 70 frt. 100 frank vlata «= 60 65 frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0-val elér­t értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. || B e r 1 i n j| Frankfurt Páris Arf. jParitás | Árf. Paritás Árf. Paritás é*/®-os magyar aranyjárad. 77.10 96.96 U|76 46 96.41 U ——.—U 5*/#-ob „ papirjárad. 68.90 86.78 Ü 68.50 86.24 U — i-2%-08 osztrák „ 62.50 78 46 K. 62 30 78.22 K —— .— 5°/,-os „ ,, —• .— K —.— — -— k — 4*2°/0-o* „ ezüstjárad. 63 90 80 28 K 63.95 80 34 K — to/o-os „ aranyjárad. 87.— 96.74 KJ 86.80,109.27 K — Magyar keleti vasúti kötv.­­ 76.80 95.97 Kj — 5°/o-os keleti vasút els. kötv. 99.— —K —.— —.— —.— —.— Osztrák hitelrészvény........1448.— 273.01 , 215.12 272 44 V — Osztrák-magyar bank......... —680. —­­ —— V — Osztrák-magyar államvasut 383 - 240.24 U 191.76 241.09 C —U Déli vasút ............................. 143 - 89.72 u 69.76 —U —U Erzsébet osztrák-ny.vasút . K — Magyar-gácsországi vasút . —.— —. — K —.— —.— Elbevölgyi vasútrészvény.. 253 - 148 690 —K — Károly­ Lajos vasút............ 79 30 198 84 U 157 25.197 77 C — Kassa-oderbergi vasút........ 56 75 142.71 K.-------— Orosz bankjegyek.......181.90 —.*-Ol —.—­­ —.— —.— — Váltó bécsi piaczra... 159.25 62.70­­159.10 62 72 — II. kibocs. keleti kölcsön.. 56 - —.— ——.— —.— —.— 4,/*#/0-os földhitelint. zálogl., ——.— O —.— —.— —.— —.— 3%-os franczia járadék---- ——.— — 67­*/6­01* franczia járadék . —.— —.— j ——.— - .- .— Ottomán bankrészvény —.— —.— j ——.— i—.— —.— Franczia törleszthető járad. —.— —- . - .— —.— —.— — Tiszavidéki vasúti e. k.... —.— —.— . —.— —.— —.— — „ jelzálog-hitelbank . —.— —.— | ——.— | —.— — „ lesz.­ és pénzv.­b. —.— —.— ! —.— —.— —.— —.— Árutőzsde. Bécs, február 28.(Gabona- és termény­­tőzsde.) A mai tőzsde hangulata meglehetősen szi­lárd volt. Tegnap New-Yorkból érkeztek kedvezőbb jelentések, s ezek okozták a hangulat megjob­­bulását. Eladatott: Búza tavaszra 9.43—9.45 fo­rinton, május—júniusra 9.52—9.54 forinton, ok­tóber—novemberre —.-----.— forinton, őszre 9.05 —9.06 forinton. — Rozs őszre —.-----.— forin­ton, rozs tavaszra .------.------forinton. — Zab tavaszra 6.90—6.92 forinton, őszre —.------.— fo­rinton. — Tengeri május—júniusra —.-----.—, forinton, julius—augusztusra —.------.— forinton augusztus—szeptemberre —.-----.— forinton, szep­tember—októberre —.— írton. Továbbá eladatott 1887-iki uj tengeri 6.62— 6.63 írton. Hivatalos jegyzések: Búza 1887. tavaszra 9.42—9.47, május—júniusra 9.50—9.55 forinton őszre 9.03—9.08, október—novemberre —.-----.— forinton. — Rozs tavaszra 7.10—7.15, május —júniusra 7.16—7.21 forinton, június—júliusra —.-----.— forinton, őszre 7.07—7.12, október— novemberre —.-----.—. Tengeri május—júniusra 6.60—6.65 forinton, tengeri június—jul. 6.63— 6.68, július—aug. 6.67—6.72, augusztus—szep­temberre —.-----.—, szeptember—októberre —.— ——, új tengeri —.——-------. — Zab szeptem­ber—okt. —.------.------forinton, tavaszra 6.88— 6.93 forinton, május—júniusra 6.94—6.99frton, ősz­re 6.84—6.89 forinton. — Káposztarep­­cze 1887. február—márcziusra 10.60—10.70 fo­rinton, aug.—szeptemberre 11.55—11.60 forinton­szept.—októberre------------írton. Repczeolaj, kész szállításra 27—27.50,február—áprilisra 27.50— 28.00, ápril—májusra 26.50—27.50, szept.—deczem­­berre 28.00—29.00. Szesz. Az árakon ma semmi lényeges változás nem történt. Kész áruban 261/9 forinton jegyeztek. Berlin, február. 28. Terményvásár. (Z á­r­­­at.) Búza ápril— máj.-ra 163 márk 75 fillér (*= 10 frt 27 kr.); máj.­­jan.-ra 164 márka 50 fillér (*= 10 frt 31 kr.). Rozs ápril­­máj.-ra 129 márka — fillér (= 8 frt 09 kr.); május— jun.-ra 129 márka 25 fillér (= 8 frt 10 kr.). Zab ápr.­­máj.-ra 108 márka 25 fillér (= 6 frt 79 kr.); máj.-jun.-ra 110 márka 25 fillér (­= 6 frt 91 kr.). Repczeolaj ápril—májusra 44 márka 30 fillér (= 27 forint 77 kr.); május—jun.-ra 44 márka 60 fillér (= 27 frt 96 kr.). Szesz április—májusra 38 márka 70 fillér (= 24 frt 27 kr.); julius—aug.-ra 40 márka 40 fillér (= 25 frt 30 kr .) Átszámítási árfolyam : 100 márka = 62 frt 70 krral. Stettin, febr. 28. Terményvásár: Búza ápril—máj.­­ra 164 márka — fillér (= 10 frt 28 kr.); május—júniusra 165 márka 50 fillér (= 10 frt 37 kr.). Rozs ápril-máj.-ra 125 márka 50 fillér (= 7 frt 87 kr.); május -júniusra 126 márka — fillér (= 7 frt 90 kr.). Repczeolaj ápril-máj.-ra 45 márka — fillér (­= 28 frt 21 kr.); május—júniusra ■ márka — fillér (= — frt — kr.). Bresz kész szállításra 36 márka 80 fillér = 28 frt 08 kr.); februárra 36 márka 80 fillér (= 28 frt. 08 kr.); ápril-májusra 37 márka 40 fillér (= 23 frt 46 kr.); június-júliusra 38 márka 80 fillér (= 24 frt 27 kr.). Átszámítási árfolyam : 100 m. = 62 frt 70 kr. Kövi, febr. 28. Terményvásár. Búza márcziusra 16 márka 80 fillér (· 10 frt 53 kr.); májusra 17 márka 50 fillér (= 10 frt 97 kr.). Rozs márcz.­ra 12 márka 60 fillér (■ 2­7 frt 90 kr.); májusra 13 márka 10 fillér (*2­8.21 frt.). Rep­­oreolaj (hordóstól) kész szállításra 23 márka 80 fillér (« 29 frt 84 kr.); máj.-ra 23 márka 40 fillér (= 24 frt 08 kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka «» 62 frt 70 krral, Páris, február 28. Terményvásár: Bliza folyó hóra 22 frk 75 c­me (= 11 frt 46 kr.); m­árcz.-ra 23 frk — c­me (=» 11 frt 59 kr.); márcz.-tól 4 hóra 23 frk 60 c­me (= 11 frt 89 kr. máj.-tól 4 hóra 24 frank 10 ctme (== 12 forint 15 kr.). Liszt 12 márkás­ folyó hóra 51 frk 40 ctme (= 16 frt 31 kr.) márcz.-ra 51 frk 75 ctme(= 16 frt 36 kr.); márcz.-tól 4 hóra 52 frk 60 ctme (= 16 frt 66 krajezár) ; máj.-tól 4 hóra 53 frk 75 ctme (= 17 frt 07 kr.). Repczeolaj folyó hóra 57 frk 50 ctme (== 28 frt 97 kr.); márcz.-ra 56 frk 75 ctme (= 29 frt 10 kr.) márcz.-tól 4 hóra 56 frk — címe (28 frt 24 kr.); máj.-tól 4 hóra 55 frk — címe (= 27 frt 73 kr.). Szesz folyó hóra 40 frk — ctme (= 21 frt 96 kr.); márcz.-ra 40 frk 25 ctme (= 22 frt 09 kr.); márcz.-tól-áprilia 40 frk 75 ctme(= 22 frt 35 kr.); május­tól 4 hóra 42 frk 25 d­me (= 23 frt 19 kr.). Átszámítási árfolyam 100 frk , = 50 frt 40 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása BKULIN. Fuhr. S8. Febr. 26. • Súza ápril—máj.-ra ................163 márka 75 fillér 163 márka 76 fillér „ május—jan.-ra .... 164 „ 50 „ 164 „ 50 M ROZS ápr.—máj.-ra..........................129 ,, — „ 129 „ — „ „ máj.-jun.-ra ......................129 „ 25 ,, 129 „ 25 „ Zab ápr. máj.-ra............................108 „ 25 „ 108 ,, 25 „ „ máj.-jun.-ra .......................110 „ 25 „ 110 „ 25 „ STETTIN. £oza ápril—májusra ..... 164 mirka — fillér 163 márka -- fillér. „ május—jun.-ra.....................165 „ 50 „ 164 ,, 50 „ ROZS ápril—májusra.....................125 „ 50 „ 125 50 ,, „ máj.-jun ra .......................120 „ •— „ 125 „ 5'J KÖLN. ifsza márcziusra ...... 16 márka 80 fillér 16 márka 80 fillér. „ májusra 17 „ 50 „ 17 „ 50 „ ROZS márcziusra......................... 12 „ 6­1 „ 11 „ 70 „ „ májusra ..................... 13 „ 10 „ 13 „ 10 „ PARIS. Búza folyó háza.................... . 22 frank 75 c­me 22 frank 60 c­me. „ márcziusra ..................... 28 „ -- „22 „ 90 „ „ márcz.-tól 4 hóra .... 23 „ 60 „ 23 „ 40 „ „ májustól 4 hóra .... 24 „ 10 „ 24 „ 10 „ Liszt folyó hóra......................... 51 „ 40 „ 51 „ 25 „ „ márcziusra ...... 51 „ 75 „ 51 „ 60 ,, „ márcz.-tól 4 hóra .... 52 „ 60 „ 52 „ 60 „ „ májustól 4 hóra . .­­ . . 53 , 75 „ 53 „ 60 „ HÍREK. Február 28 — Mai számunk mellékletének tartalma a követ­kező : Az aranyértéktől való félelem. — Országgyűlés. A védhimlő ojtás. — Közgazdaság. A selyemipar Ma­gyarországban. — Közlemények. — Naptár. — Időjá­rás. — Színházak. — Nyílt tér. — Király ő felsége az eddigi dispositiók szerint mint a »Bud. Corr«, írja, ezúttal legalább három hétig szándékozik Budapesten maradni, miután a javult külügyi politikai viszonyok az uralkodónak Bécsből való huzamosabb távolmaradását lehetővé teszik.­­ Márczius 7-én hétfőn esti 8 órakor a bu­dai váriakban udvari estély lesz, a melyre 800-nál több meghívó fog szétküldetni; tekintettel a böjtre táncz és zene az estélyen nem lesz.­­ Szombaton délután érkezik meg királyné ő felsége, valószínű­leg Mária Valéria főherczegnővel Budapestre és részt vesz az udvari estélyen. Rudolf trónörö­kös is meg fog jelenni az udvari ünnepélyen. — Ő felsége itt tartózkodása alatt több nagy udvari ebéd lesz. — A mai udvari ebéden K­á­­­n­o­k­y gr. és Szögyény osztály­főnök vettek részt. — Legfelsőbb adomány. A király és királyné ő felségeik, az erdélyi magyar közművelő­dési egyesület és a gyógyszerészhallgatók segítő egyesülete részére, a legutóbb rendezett bálok alkal­mából 100—100 irtot adományoztak. — Személyi hírek: Stein Aurel írt, Angliá­ban élő hazánkfiát, a rend­tudományok egyik legkivá­lóbb művelőjét, Temple kapitány ajánlatára a londo­ni Royal Asiatic Society tagjává választotta, — Battenber­g Sándor herczeg egészségi állapta — mint Sándor hesseni herczeg Zichy Jenő grófnak táviratozza — folytonosan javul, a betegség lefolyása lefolyása normális, a láz megszűnt., — Trefort miniszter az egyetemen. A minap a rector vezetése alatt héttagú küldöttség járt Tisza miniszterelnöknél és Trefort közoktatásügyi miniszternél, mely elpanaszolta, hogy a központi egyetem új szárnya zsúfolva s a régi épület roska­dozó állapotban van és arra kérte a két minisztert, hogy a régi épület újjáépítése iránt tegyenek lépése­ket. Trefort miniszter ennek folytán ma d. e. 11 óra­kor Markusovszky min. tanácsos és Wéber min. épí­tész kíséretében megjelent a központi egyetemen, hol Korányi Frigyes rector, Aschenbrier hittudományi, Hoffmann Pál jogkari és Lengyel Béla bölcsészetkari dékánok fogadták s vezették körül az épületben. A miniszter első­sorban a szerb-utc­ai új szárnyat te­kintette meg, sorba járva mindhárom emeleten az ösz­­szes előadási, szigorlati és hivatali helyiségeket. A tan­termek nagy részében ép folyt az előadás, mikor a mi­niszter belépett. A hallgatóság rögtön fölemelkedett s éljenzéssel üdvözölte a miniszter vendéget. A zsúfolt­ságról volt alkalma meggyőződnie a miniszternek. Ez­után a régi, pusztuló félben levő épületet szemlélte meg. Itt betért az egyetemi olvasókör sötét, földszin­tes helyiségébe­n látva a czélszerűtlen helyzetet, rög­tön utasította az elnökséget,hogy mihamarabb béreljen új lakást az olvasókör számára valamely, az egyetemhez közel eső épületben. E czélra úgy is föl van véve az egyetemi költségvetésben az illető összeg. A beható szemle teljes egy órán át tartott s végeztével a mi­niszter — mint a »H.k.« írja — kijelentette, hogy a látottak alapján is minél előbb orvosolni fogja a tényleg létező bajokat. Ezzel a jelenvoltak éljenzése közt távozott. — A Munkácsy-pár Budapesten. Munkácsy Mi­hályt és nejét, kik csak néhány napra jöttek haza, a­hol csak megfordultak a fővárosban, mindenütt való­sággal ünnepük. Ma este az operaházban az »Excel­sior« előadásán voltak, s a földszinti középső nagy páholyban foglaltak helyet. Egymásután látogatták őket páholyukban az aristocratia tagjai. Munkácsy huzamosabb ideig Andrássy Gyula gróf páholyában volt. A nagyszámú közönség körében, mely ma az opera hallétjét végig nézte, a Munkácsy-pár köz­figyelem tárgyát képezte. Fél 9 óráig maradt Mun­kácsy nejével az operaházban,ekkor az István főherceg szállóba hajtatott, hol a festőművészek fényes lako­mát rendeztek tiszteletükre. A lakoma egészen szűk­­körű volt, tehát fesztelen és kedélyes. Jelen voltak a fővárosi festőművészeken kívül. Dóczy Lajos udvari tanácsos, külügyminiszteri osztálytanácsos, Harká­nyi Frigyes, Zsilinsky Mihály, orsz. képviselők, Dumba báró, Odry Lehel, dr. Takács Lajos, továbbá Reöck Erzsike, Telepy Margit, Jákobei Ilona, Szabó Anna, Paczka­ Anna, Molnár Adél, Meyerffy Irma, Bruck Hermina, Csányi Gi­zella, Reöck Istvánné, Hoós Ödönné Telepy Károly­­né, Jakobeiné, Szabó Józsefné, Tölgyessy Arthurné. A lakoma alatt Bunkó zenekara játszott. Pohárkö­szöntőket mondottak Munkácsyra Dóczi Lajos és Telepy Károly. Roskovits Munkácsynét és a jelen levő hölgyeket éltette, mire Munkácsy válaszolt. Zala György szobrász emelte most poharát Munkácsyra. Ezután dr. Takács Lajos mondott felköszöntőt. Va­csora után a társaság tánczra kerekedett, melyben Munkácsy is részt vett. — Ovátió dr. Lumniczer Sándornak. Az egye­temi második sebészi osztály hallgatói ma délelőtt szép ovátióban részesítették szeretett tanárjukat dr. Lumniczer Sándor főrendiházi tagot abból az alkalomból, hogy immár 30 éve működik a sebészet terén. A növendékek, az ősz tanár volt tanítványaival karöltve nagyobb szabású ünnepélyt akartak ez al­kalomból rendezni, azonban Lumniczer értesülvén, a dologról, felkérte a rendezőket, hogy az ünnepélyről egészen mondjanak le. Ennélfogva csak egészen szűk házi körben ment végbe az ovatió­­ma délelőtt, a II. sebészeti osztálynak a Rókus kórházban elhelyezett előadási termében. A belépő tanárt tanítványai há­romszoros éljenzéssel fogadták, azután H a b e r er n

Next