Nemzet, 1887. március (6. évfolyam, 1617-1647. szám)
1887-03-01 / 1617. szám
folyó ügyet intézett el, sorra került az érsekújvári lovas laktanya építésének ügye. A kaszárnyát a város kölcsönvett pénzből úgy akarja felépíteni, hogy az 1.286.000 frtnyi tőke és kamata 25 év alatti törlesztésére és a fentartási költségekre évi 90.000 frtnyi szükséglet fedezésére elsősorban fordíttassék a kincstár által fizetendő 43.226 frt a még hiányzó 46.293 frtból pedig az érdekelt megyék a katonaelszállásolási tehernek arányában vegyenek részt, jelesül: Nyitra megye fizessen 23.000 frtot, Bars- és Hont megye együttvéve ugyanannyit. A tárgy élénk eszmecserét keltett. Minthogy Nyitra megye évenkint 15.000 frtot fizet az alsó részén elhelyezett félezred elszállásolásáért, s a laktanya kiépítése esetében ezen tehertől menekül, s másrészt méltányolni akarja a forgalmi befolyást, mely egy ezred Újváron leendő elhelyezése Érsekújvárra és vidékére gyakorolni fog: a közgyűlés végre lényegében elfogta Sztankovics Ferencz biz. tag indiványát, miszerint a fentartási költségek maga a közvetlenül érdekelt város által viseltessenek, ellenben az építési, tényleg kiadott költség 50°/0-át 25 évi törlesztési járadékokban a megye azon feltétellel vállalja magára, hogy 25 év múlva a laktanyának tiszta jövedelméből hasonló arányban részesüljön és a beszállásolási költségektől e laktanyában elhelyezendő katonaság után teljesen ment legyen. KITLFÖLD, Budapest, febr. 28. (A socialdemocratia titkos szervezete Németországban.) E czim alatt a »Kölnische Zeitung« ma érkezett száma érdekes adatokat közöl. Németország egyike azon országoknak, a hol a socialdemocratia a legnagyobb elterjedést nyert s a hol szervezete a legkitűnőbbek egyike. Sokan azt hiszik, hogy létezik egy titkos központi vezetése a német socialdemocratiának, de ez a »Kölnische Zeitung« szakembere szerint nem áll. Választások alkalmával működik ugyan egy »központi választó bizottság«, melynek azonban nincs titkos jellege. A soczialisták az egyes választókerületekben önálló községeket képeznek. Egyesítve vannak dalegyesületekben, pipázó clubbokban és más egyesületekben, amelyeknek ártatlan nevük van. Az illetmények aránylag nagyok, 50 fillérre rúgnak havonként, s úgy ez mint a socialista röpiratok és más apróságok beszerzésének meglehetős nagy költségei okozzák, hogy csak tehetős munkások és önálló iparosok stb. vehetnek részt a socialista üzelmekben. Az ily egyesületben csak oly egyén vétetik föl, akit legalább egy tag mint »társ« ajánl. Mielőtt fölvétetnék, előéletére nézve fontos adatok gyűjtetnek, sőt egy időre felügyelet alá helyeztetik. Ha nincs ok, hogy »spiczli«-nek tekintsék, akkor tiltott iratokat adnak át neki megnézés végett, többnyire a Zürichben megjelenő »Socialdemocrat«-ot azonfelül kis bonokat e felirattal: A kiutasítottak családjaiért. Ha hanyagnak mutatkozik, vagyis nem hoz pénzt a kapott bonokért és nyomtatványokért, akkor nem ügyelnek rá többé, s első adott alkalommal kizárják az egyesületből; ha azonban buzgóságot tanúsít, úgy a szervezet bármely magas állása nyitva áll számára. Egy napon, hallgatás föltétele mellett fölhivatik, hogy bizonyos időben valahol jelenjen meg,ahonnan egy titkos gyűlésre vitetik. E titkos gyűlések helye folyton változik. Nyáron többnyire a szabadban tartják meg, kedvezőtlen időjárás mellett és télen előre kiszemelt vendéglőben, amelynek tulajdonosa fogalommal sem bír arról, hogy minő embereket vendégel meg. Rendesen 30 embernél több nem vesz részt a gyűlésben. A jelenlevők összeülnek, kártyáznak, esznek, míg végre az egyik felhívja azokat, akik még nem vettek részt az ily munkában, miután a még »zöld« tagok kitaníttatnak, mint viseljék magukat, ha a rendőrség által meglepetnek stb. Ha azután az új tag beválik »bizalmi férfiúvá« neveztetik ki, öt, tíz bizalmi férfiú fölött a kapitány áll, akikhez a titkos küldemények érkeznek és aki azok szétosztásáról gondoskodik. Minden egyes választó kerületnek saját szervezete van, amelynek élén a kapitányok összesége áll. Ők képezik a »bizottságot«, melynek különféle functionáriusai vannak, minő »raktárnok«, aki socialista iratokat őrzi, a »levelező«a ki értesíti a zürichi socialdemocratákat, a »pénztárnok«, a ki a pénzt kezeli s mint ilyen a legmegbízhatóbb tagok közül választatik. Berlinben létezik egy socialista »sajtó-bizottság«, mely a socialdemocaták lapját szerkeszti. A kerületek kapitányai szükség esetében hetenként ülést tartanak s ott megbeszélik a belső ügyeket. Berlinben minden »bizottság« egy »képviselőt« választ, akik együttvéve a »központi bizottságot« képezik. Ennek feladata a berlini választásokat vezetni. Azonfelül vannak időnként gyűlések, amelyekben a választó kerületek összes kapitányai részt vesznek. A belső szervezett zárkövét a socialistacongressus képezi: a legutolsó congressus 1883. ápril 2-án Kopenhágában tartatott meg. Budapest, febr. 28. (Charles Dilke az európai válság tényezőiről.) A »Fastnightly Rewiew«-ban Charles Dilke, — legalább azt gyanítják, hogy ő az ismeretlen szerző, — a következő érdekesebb dolgokat írja: »Oroszország — úgymond — daczára adósságai roppant terhének és rendkívüli terjedelmének, hatalmában napról napra növekedik. Legnagyobb hadserege van a világon, tüzérségének annyi az ágyúja, mint Német- és Francziaországé együttvéve, lovassága olyan számos, mint Német- és Francziaországé, de bizonyosan van akkora, mint Németországé és Ausztria-Magyarországé. Fölöttébb kedvező földrajzi fekvésénél és összehasonlítatlanul jó várlánczolatánál fogva a német határon, kimerítheti bízvást Németország türelmét. Lehet, hogy mint Moltke gróf mondja, a Visztula partjára állítandó 200.000 főnyi sereg meg tudja akadályozni az orosz invasiot,de még ebben az esetben is 200.000 embert el kellene vonni a franczia határtól szemben a franczia hadsereggel, mely pedig számosabb mint a német, s ami azonfelül nem akadályozná meg Oroszországot abban, hogy Ausztriát szétmorzsolja, vagy legalább sakkban tartsa. Határozottan állíthatjuk, hogy most már késő Németországra, hogy esetleges ellenségeit leverje. Esztelenség, sőt talán öngyilkosság volna, ha Németország most Franczia- vagy Oroszországot megtámadná. Németország tehát folytatni fogja Oroszországot barátságáról biztosítani, ámbár fölöttébb kedvező volna rá nézve, ha az orosz hatalom ellen coalitiót alkotni bírna.« A bolgárokról a czikk a következőkép nyilatkozik : »Bölcs és előrelátható politikájukkal és tartózkodásukkal egyrészt megtartották a rendelkezést a maguk sorsa fölött, a saját kezükben, másrészt nagyon nehézzé tettek egy occupatiót. Orosz tisztek azt szokták mondani, hogy Konstantinápolyba Bécsen át vezet az út, most azonban úgy tetszik, mintha a románok, bolgárok és a délszlávok függetlenségi érzete sokkal jobban elzárná ezt az utat.« A Balkán-confoederatióról ezeket mondja: »Eltekintve attól, hogy a Balkán-confoederatió a közeljövőben nem várható, Oroszország haladását Konstantinápoly felé meg nem akadályozhatná, Oroszországot a macedóni síkságtól távol akarják tartani, Ausztriának szövetségesekkel vagy azok nélkül kell útjába állania. Az osztrákok és oroszok még soha nem mérkőztek meg, s így hadseregeik fölött ítéletet mondani nehéz. De ha a mennyiséget vesszük tekintetbe, akkor az oroszok megmérkőzhetnek a németekkel és osztrákokkal egyszerre. Azonfelül fölmerül az orosz tábornokok elé az a kérdés, hogy Konstantinápolyt nem érik-e el könnyebben és biztosabban Ázsia felől ?S taplomerossában a zsidó, mohamedán, lutheránus, calvinista, catholicus vallások képviselőit, egy Theiszát és egy Indifferenst vitatkoztat egymással és a vitát mint meddőt, el nem döntöttet fejezi be, a babonákban oly elfogult volt, hogy könyve, a Demonolatria, Sprenger Malleus maleficarumja, a boszorkány üldözés ezen valódi codexe mellett foglal helyet. Bizonyára több százezerre, tán milliókra megy a boszorkányok összes száma,kiket a XVI. és XVII. században elégettek. Hogy nálunk a boszorkány üldözés, hogy folyt, hogy terjedett, még a múlt században , hol és mennyi boszorkányt égettek; e kérdéseket bővebben tanulmányozom s azokról részletesebben majd későbben írok. Annyi bizonyos, hogy még a múlt századból számos boszorkány perről van tudomásunk. A hires segédi pörön kívül tudjuk, hogy 1752-ben Marosvásárhelyt égettek el boszorkányt, s tudjuk, hogy egy Ugocsa megyében 2715-ben keletkezett reversalisban melyet egy boszorkánysággal vádolt, de azúttal felszabadított nő i alá ez áll. Hogy pedig újból oly dologba avatnám mgamat, aki a boszorkányok tisztihez tartozik, tehát a Tek. vármegye ipso facto megfogathasson s érdemem szerint a szokott módon elevenen megégethessen. Toll Dorkát, a Peleskei Nótárius által is megöröki-tett szatmármegyei hires boszorkányt a múlt század legvégén égették meg. De másutt is épp ily későig tartotta magát e hit, Németországban 1749-ben égették el mint boszorkányt, Maria Renata apáczát Würzburgban. S ami még jellemzőbb, ezen ítélet végrehajtása alkalmával Gaal György jezsuita Pater egy nagy beszédet tartott a néphez, felfejtvén, menynyire össze nem egyeztethető az igaz hittel, a boszorkányok létét tagadni. Sőt midőn erre Tartasotti, egy olasz tudós e predicatiora cáfolatot irt, az számos tudós közt szenvedélyes tollharczra adott alkalmat. Ez volt Némethonban az utolsó boszorkányégetés, de még 1775-ben egy boszorkányt fővesztéssel kivégeztek. Francziaországban 1718-ban, Spanyolországban 1781-ben, Schweitzban 1782-ben, Lengyelországban 1793-ban égették meg az utolsó boszorkányt. Sőt még e században is (1874.), igaz ugyan hogy csak Mexicoban, égettek meg boszorkányt. Összefoglalva tehát az eddigieket, következő eredményekre jutunk. Kálmán király ismert kijelentését bármi egyébnek inkább lehet venni, mint annak alapján azt képzelni, hogy ő korát megelőzte volna s felvilágosodottságból tagadta volna a boszorkányok létét, ő maga, kinek Decretuma I-ső könyve 57. fejezetében áll a hivatott mondat, megcáfolja e feltevést, mert Decret I-ső könyve 60. fejezetében így szól: De Maleficis Malefici per nuntium Archidiaconi et Comites inventi judicentur. Tehát nemhogy tagadta volna létezésüket, hanem csak pár sorral alább, mint ama híres kijelentés, világosan rendelkezik az ellenük való eljárás módjáról. Már pedig maleficus és malefica ez a boszorkányok valódi általános elnevezése. Szent István is decretumai II. könyve 31-ik fejezetében szól de Strigis, a 32-ik fejezetben pedig de maleficis, veneficis et sortilegis. Világosan tanúsítván, hogy sem Szent István, sem Kálmán Striga alatt nem általánosságban boszorkányt értettek, legfeljebb a boszorkányok egy külön faját. Azt már láttuk, hogy, úgy a Canon episcopi mint a Nagy Károly és Rothar király törvényei a Strigának a többi boszorkányoktól és varázslatoktól külön értelmet tulajdonitottak s a Strigákban való hit ellen kikeltek. De hogy vájjon a Kálmán törvénye csak ezen külföldi törvényeknek késő utánzata-e, vagy más hazai viszonyokból fejlett valami, azt ezúttal még eldönteni nemcsak én nem tudom, hanem előmunkálatok, adatok hiányában általán még függőben tartandó kérdés. Van ugyan némi jel, ami arra mutat, hogy a dolgot esetleg hazai viszonyainkból is kimagyarázhatjuk. Ezt abban sejtem, hogy míg Szent István és Szent László király a többi boszorkányoktól elkülönítve ugyan, de intézkednek a Strigák ellen is, Kálmán a boszorkányokról intézkedik ugyan, de a Strigákról már nem akar szólni. Ha ezt tudjuk, s számba vesszük, hogy épen a Szent László és Kálmán törvényei közti időre esik a kereszténység végleges győzedelme hazánkban, hogy továbbá Kálmán törvényeiről mondja Albericus szerzetes : a szent hit már kellőleg megerősödvén, királyunk nem tartotta többé szükségesnek a hit harczosait a törvény szigorával fenyegetni. Akkor felmerül azon kérdés: nem voltak extrigák , akik ellen Kálmán király már fölöslegesnek tartja a büntetést — az ősmagyar, vagy más e hazában talált pogány vallások papnői, kiket a keresztény hit a boszorkányokkal egy sorba helyezett; kik Szent István, Szent László alat még létezve, ellenük törvényt hozni szükséges volt; a kik Kálmán idejében már a teljesen keresztényé lett országba lévén találhatók, mondható volt: De strigis vere quae non sunt nulla quaestio fiat. De e kérdésre választ majd csak akkor remélek adhatni, ha a mint szándékom, a boszorkány hit hazai történetét bővebben tanulmányoztam. KOMÁROMY ANDOR. Táviratok. Berlin, febr. 28. A »Nordd. Alig. Ztg.« a birodalmi cancellár levelét közli, melynek tartalma szerint a választások alkalmával hozzáérkezett üdvözletek oly nagy számot értek el, hogy azokra egyenkint válaszolni majdnem lehetetlenné vált. Ennélfogva ezen az uton fejezi ki a birodalmi cancellár a jóindulatú hazafias nyilatkozatokért hálás köszönetét. Berlin, febr. 28. A pétervári »Herold«-nak félhivatalos forrás jelenti Berlinből, hogy itt Boulanger visszalépését valószínűnek tartják, s hogy azt várják, hogy a pápa békére intő szózatot fog a franczia néphez intézni. Lübeckben socialista röpiratokat koboztak el, melyek a császárt és Bismarck herczeget megtámadják. Berlin, febr. 28. A német adó- és gazdasági reformerek ma tartott közgyűlése határozati javaslatot fogadott el, mely szükségesnek nyilvánítja, hogy a czukorkiviteli adónak átalános megszüntetése vagy legalább lehető leszállítása nemzetközi szerződés által eszközöltessék és mely, ily szerződés létrejövetele esetén, bármily minőségű czukorra nézve, métermázsánként 12 márka fogyasztási adót alkalmasnak tart arra, hogy a cukoradó, a cukoripar megkárosítása nélkül, gazdag és megfelelő jövedelmet eredményezzen. I Páris, febr. 28. (Eredeti távirat.) Itt nemcsak az olasz válságot kísérik figyelemmel, minthogy néhány nap előtt történt nehézségek világosabb képet nyújtanak Olaszországról és az olaszok külpolitikájáról. Franczia politikai körökben élénken óhajtják, hogy Cairoli álljon a kormány élére. Francziaország szívesen él szoros barátságban Olaszországgal, s ezt létrehozni Cairoli a legalkalmasabb ember. Ő megtalálná a parlament támogatását s mindenki tudja, hogy Francziaország nem viseltetik ellenséges szándékkal Olaszország iránt, míg a szövetség barátai attól tartanak, hogy egy franczia-német háború esetén a szövetségesek Nizzára vetnék magukat. Savoyát erélyesen kellene megvédeni, s Olaszország nagy csapást szenvedhetne, míg ha Olasz- és Francziaország együttesen járnak el, a középtenger latin öböllé volna átalakítható. London, febr. 28. A »Times« a következőket jelenti Konstantinápolyból: Mint Pétervárról jelentik, az ottani török nagykövet értekezett Gierssel Európa általános helyzetéről. Griers úgy nyilatkozott, hogy a megzavart európai egyensúly csakhamar helyre fog állani, s hogy a háborút jó időre ki fogják kerülni. A bolgár ügyek nem fogják a békét megzavarni, mert a hatalmak végre kénytelenek lesznek elismerni, hogy Oroszországnak jogos követelései vannak Bulgáriával szemben. Konstantinápoly, febr. 28. Rizabej ma este 6 órakor külön vonaton Szófiába utazott, hova Grekov és Kalcsev már tegnap elmentek volt. Konstantinápoly,febr. 23. (Eredeti távirat.) Négy főbb rangú török katonaorvosból álló bizottság a szultán megbízása folytán Tripolisba, Hedraszba, Yemenbe és Irakba küldetett, hogy az ott dívó orvoslási módszerekkel megismerkedjenek. Taaz kerület (Yemen tartomány) kormányzója és főellenőre hivatali visszaélések miatt felfüggesztettek és törvény elé állíttattak. Nossakovics konstantinápolyi szerb követet a a persa sah a nap és oroszlánrend nagy szalagjával tüntette ki. (P. C.) Páris, febr. 28. A Journal des Débats« jelenti Bécsből, hogy a konstantinápolyi angol katonai attaché, Tonner őrnagy Thasosbaba és a Dardanellákba utazott; a keleti diplomaták azt hiszik, hogy ha az oroszok occupálják Bulgáriát, az angolok Thasos szigetét foglalják el, körülzárolják a Dardanellákat, s előkészítik azt, hogy az osztrákok (?) megjelenhessenek Salonikiben. A török kormány nagyon ingerült az angolok ellen, minthogy ezek eljárása az oroszok karjaiba kergeti a törököket. Madrid, febr. 23. (Eredeti távirat.) Spanyolország katonai készülődései, melyek a helyzet bizonytalanságára való tekintetből folynak, majdnem kizárólag védelmi természetűek. A madridi kormány az európai helyzettel szemben semlegesnek óhajt megmaradni. (P. C.) Sophia, febr. 28. A Havas ügynökség jelentése szerint a Sophiában készülődő forradalom híte teljesen alaptalan. Egész Bulgáriában a legteljesebb rend és nyugalom uralkodik. Sophiában politikai központi társaságot fognak alakítani a szabadság és a függetlenség megőrzésére s a belső és a külső ellenség üldözésére. Bécs, febr. 28. (Eredeti távirat.) A »Times« azon jelentése, hogy Herczegovina határán nagytömegű osztrák csapatokat központosítanak, teljesen légből kapott. Páris, febr. 28. »III. Katalin« czimmel Rochefort lapja heves czikket ir Flourens és neje ellen, s Flourensnét vádolja azon hírek terjesztésésével, melyek Boulangernek a czárhoz intézett levelére vonatkoztak. Róma, febr. 28. A király a génuai praefecthez intézett táviratában részvétét fejezte ki a földrengés által sújtottak iránt s megjegyzi, hogy elment volna azokat meglátogatni, ha az állami ügyek őt e pillanatban vissza nem tartanák Rómában. Róma, febr. 28. Jacob ini bibornok holttestét ma helyezik ravatalra. A holttest szerdáig ki lesz téve közszemlére. Róma, febr. 28. (Eredeti távirat.) Jacobini helyébe valószínűleg msgr. Rampo 1ia fog kineveztetni. (P. C.) Róma, febr. 28. Cagliariban, a mezőgazdasági hitelbank fizetéseinek megszüntetése folytán, ma rendzavarások történtek. Erre csapatokat rendeltek ki, melyeket a rendzavarók kődobálásokkal fogadtak. Végül a rend helyreállíttatott. Mindkét részről történtek sebesülések. Darmstadt, febr. 28. Batt enberg Sándor herczeg betegsége már túllépte legmagasabb fokát; a kiütés helyenkint elszárad. Lissabon, febr. 28. (Eredeti távirat.) Portugália és China között olyan szerződés jött létre, melyben Portugál a legtöbb kedvezményes államok sorába vétetik föl, és jogai Macapra elismertetnek míg Portugália kötelezi magát a China déli részén űzött nagymérvű csempészetet megakadályozni. (P. C.) Lemberg, febr. 28. (Eredeti távirat.) A Károly Lajos vasút egyik hivatalnokánál talált okmányok beigazolják azt, hogy pánsláv körökkel összeköttetésben ál. Ami az oroszok számára való kémkedésének tényét illeti, az teljesen alaptalan. (P. C.) Pécs febr. 28. (Eredeti távirat.) Pécs város közgyűlése Baross Gábor közlekedésügyi miniszter leiratát, melyben állásának elfoglalását tudatja, lelkes éljenzéssel fogadta és egyhangúlag elhatározta, hogy a minisztert üdvözölni fogja. Hátszeg,* febr. 28. (Eredeti távirat.) A hátszegi kerület választói tegnap tartott értekezletükön nagy lelkesedéssel Nopcsa Elek bárót kiáltották ki képviselőjelöltté. Nopcsa b. a szabadelvű párt híve. (Esti lapunk már közölt egy hátszegi táviratot, amely szerint ifj. Mara Lőrincz műépítészt is a szabadelvű párt jelöltjéül léptették fel. ( szerk.) Temesvár, febr. 28. A mai városi közgyűlésen Missits volt országos képviselőnek arczképe a közgyűlési teremben elhelyeztetett. Telbisz polgármester jelenti, hogy Paulay Ede, a nemzeti színház igazgatója itt időzvén, kilátásba helyezte, hogy a temesvár-pozsonyi magyar színházi szövetkezés előnyösen fog létesülni a nemzeti színház és az opera erőinek támogatása mellett. Az intendantura Krecsányit jelöli ki színigazgatónak. Fiume, febr. 28. »Condor« angol ágyúnaszád 105 személyből álló legénységgel Triestből ideérkezett. Tegnap rendkívül heves Bora dühöngött, mely azonban ma már alábbhagyott. Közgazdasági táviratok, BéCS, febr. 28. A hitelintézet igazgatósága elhatározta, hogy részvényenként tizenhárom forintnyi osztalékot fog fizetni, a tartalékalapot a tiszta nyereség húsz százalékával, vagyis kerek 375.600 frttal fogja öregbíteni s a nyereség 148.000 frtnyi maradékát a folyó év számlájára fogja könyvelni. A budapest-pécsi vasút számára eszközölt consortiális ügyletből eredt hasznot, tekintettel a mérleg lezártáig nyilvánult általános értékhanyatlásra, uj számlára könyvelték. Az 1886. decz. 31. leszámolt consortiális ügyletekből eredt minden egyéb haszon a szétosztandó évi nyereségbe bevonatott. Értéktőzsde. Béni, febr. 28. (Magyar értékek * 4 rata ) Hagy. földteherm. kötv. 104.— Erdélyi földteherm. kötv. 104.—. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.— .Erdélyi Vasutrégzv. 17525 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 113.—. Kagy. nyer. k. sorsjegy 1825. Szőlődézsmaválte. kötv. —. 6 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi kötös. sorsj. 120.--. 4 száz. aranyjáradék 96.60. M. orsz. b.-részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 147.50 Magy. hitelb. részv. 284 —. Alföldi vasút részv. 177.25. Magy. észak-kel. vasút r. 159.— . 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 96.25. Tiszav. vasut-rész. 247.— Magy lesz. és váltóbank r. 93 75. Kassa-Oderberg vasut-r. 143. —. 5 száz. papír-járadék 86.60. Adria rc. teng. gözh. részv. —.— Török dohány —.— Északi vasutrészv. —.—. Bécs, febr. 28. (Osztrák értékek zárlata — Osztrák hitelrész. 273.20 Déli vasutrészvény 88 75. 4 százalékos arany-járadék 108 75 Londoni váltóár 128 20. Károly Lajos vasút-részvény társaság 198. —. 1884. sorsjegy. —.—, 4*2 száz. ezüstjáradék 80.—. 1860. sorsjegy 133.—. Török sorsjegy 15.75. Angol-osztrák bank részv 104.—. Osztrák »Hamvasul részv. 239 75, 20 frankos arany 10.13—, 4*2 száz. papírjáradék 78 50. Osztrák hitelsorsjegy 174.50, Osztrák-Magyar bankrészv. 852 — Cs. kir. vert arany 5.97, Német bankváltók 62.75 Elbevölgyi vasút 141.75, Dunagőzhajózási. t. 387, Bécsi bankegyl. 96.50, Az irányzat pang. Bécs, febr. 28 (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészvény 273.—. Osztr. államvasutt 240.—. Union-bank —.—. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.-bank-részv. 104—. 20 frankos arany 10.13’/. Déli vasút részvény 88.75. Magyar hitelb.-részv. 283.50. 1864. sorsjegy —.—. 40/0 mnagy.ar.járadék 96.55. Magyar-gal. vasút —.—. Az irányzat tartózkodó. Frankfurt, febr. 29 (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti r. —.—. 4°/0 osztrák aranyjáradék —.— 4°/0 magyar aranyjáradék 77.20. Osztrák hitelrészv. 215.50. Osztrák államvasut részv. 191.50. Déli vasút r. 70.—. Irányzat, tartózkodó. Külföldi értéktőzsdék zárlata febr. 28-án. Átszámítási Árfolyam 100 mirka. vista = 68 70 frt. 100 frank vlata «= 60 65 frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0-val elért értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. || B e r 1 i n j| Frankfurt Páris Arf. jParitás | Árf. Paritás Árf. Paritás é*/®-os magyar aranyjárad. 77.10 96.96 U|76 46 96.41 U ——.—U 5*/#-ob „ papirjárad. 68.90 86.78 Ü 68.50 86.24 U — i-2%-08 osztrák „ 62.50 78 46 K. 62 30 78.22 K —— .— 5°/,-os „ ,, —• .— K —.— — -— k — 4*2°/0-o* „ ezüstjárad. 63 90 80 28 K 63.95 80 34 K — to/o-os „ aranyjárad. 87.— 96.74 KJ 86.80,109.27 K — Magyar keleti vasúti kötv. 76.80 95.97 Kj — 5°/o-os keleti vasút els. kötv. 99.— —K —.— —.— —.— —.— Osztrák hitelrészvény........1448.— 273.01 , 215.12 272 44 V — Osztrák-magyar bank......... —680. — —— V — Osztrák-magyar államvasut 383 - 240.24 U 191.76 241.09 C —U Déli vasút ............................. 143 - 89.72 u 69.76 —U —U Erzsébet osztrák-ny.vasút . K — Magyar-gácsországi vasút . —.— —. — K —.— —.— Elbevölgyi vasútrészvény.. 253 - 148 690 —K — Károly Lajos vasút............ 79 30 198 84 U 157 25.197 77 C — Kassa-oderbergi vasút........ 56 75 142.71 K.-------— Orosz bankjegyek.......181.90 —.*-Ol —.— —.— —.— — Váltó bécsi piaczra... 159.25 62.70159.10 62 72 — II. kibocs. keleti kölcsön.. 56 - —.— ——.— —.— —.— 4,/*#/0-os földhitelint. zálogl., ——.— O —.— —.— —.— —.— 3%-os franczia járadék---- ——.— — 67*/601* franczia járadék . —.— —.— j ——.— - .- .— Ottomán bankrészvény —.— —.— j ——.— i—.— —.— Franczia törleszthető járad. —.— —- . - .— —.— —.— — Tiszavidéki vasúti e. k.... —.— —.— . —.— —.— —.— — „ jelzálog-hitelbank . —.— —.— | ——.— | —.— — „ lesz. és pénzv.b. —.— —.— ! —.— —.— —.— —.— Árutőzsde. Bécs, február 28.(Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsde hangulata meglehetősen szilárd volt. Tegnap New-Yorkból érkeztek kedvezőbb jelentések, s ezek okozták a hangulat megjobbulását. Eladatott: Búza tavaszra 9.43—9.45 forinton, május—júniusra 9.52—9.54 forinton, október—novemberre —.-----.— forinton, őszre 9.05 —9.06 forinton. — Rozs őszre —.-----.— forinton, rozs tavaszra .------.------forinton. — Zab tavaszra 6.90—6.92 forinton, őszre —.------.— forinton. — Tengeri május—júniusra —.-----.—, forinton, julius—augusztusra —.------.— forinton augusztus—szeptemberre —.-----.— forinton, szeptember—októberre —.— írton. Továbbá eladatott 1887-iki uj tengeri 6.62— 6.63 írton. Hivatalos jegyzések: Búza 1887. tavaszra 9.42—9.47, május—júniusra 9.50—9.55 forinton őszre 9.03—9.08, október—novemberre —.-----.— forinton. — Rozs tavaszra 7.10—7.15, május —júniusra 7.16—7.21 forinton, június—júliusra —.-----.— forinton, őszre 7.07—7.12, október— novemberre —.-----.—. Tengeri május—júniusra 6.60—6.65 forinton, tengeri június—jul. 6.63— 6.68, július—aug. 6.67—6.72, augusztus—szeptemberre —.-----.—, szeptember—októberre —.— ——, új tengeri —.——-------. — Zab szeptember—okt. —.------.------forinton, tavaszra 6.88— 6.93 forinton, május—júniusra 6.94—6.99frton, őszre 6.84—6.89 forinton. — Káposztarepcze 1887. február—márcziusra 10.60—10.70 forinton, aug.—szeptemberre 11.55—11.60 forintonszept.—októberre------------írton. Repczeolaj, kész szállításra 27—27.50,február—áprilisra 27.50— 28.00, ápril—májusra 26.50—27.50, szept.—deczemberre 28.00—29.00. Szesz. Az árakon ma semmi lényeges változás nem történt. Kész áruban 261/9 forinton jegyeztek. Berlin, február. 28. Terményvásár. (Z árat.) Búza ápril— máj.-ra 163 márk 75 fillér (*= 10 frt 27 kr.); máj.jan.-ra 164 márka 50 fillér (*= 10 frt 31 kr.). Rozs áprilmáj.-ra 129 márka — fillér (= 8 frt 09 kr.); május— jun.-ra 129 márka 25 fillér (= 8 frt 10 kr.). Zab ápr.máj.-ra 108 márka 25 fillér (= 6 frt 79 kr.); máj.-jun.-ra 110 márka 25 fillér (= 6 frt 91 kr.). Repczeolaj ápril—májusra 44 márka 30 fillér (= 27 forint 77 kr.); május—jun.-ra 44 márka 60 fillér (= 27 frt 96 kr.). Szesz április—májusra 38 márka 70 fillér (= 24 frt 27 kr.); julius—aug.-ra 40 márka 40 fillér (= 25 frt 30 kr .) Átszámítási árfolyam : 100 márka = 62 frt 70 krral. Stettin, febr. 28. Terményvásár: Búza ápril—máj.ra 164 márka — fillér (= 10 frt 28 kr.); május—júniusra 165 márka 50 fillér (= 10 frt 37 kr.). Rozs ápril-máj.-ra 125 márka 50 fillér (= 7 frt 87 kr.); május -júniusra 126 márka — fillér (= 7 frt 90 kr.). Repczeolaj ápril-máj.-ra 45 márka — fillér (= 28 frt 21 kr.); május—júniusra ■ márka — fillér (= — frt — kr.). Bresz kész szállításra 36 márka 80 fillér = 28 frt 08 kr.); februárra 36 márka 80 fillér (= 28 frt. 08 kr.); ápril-májusra 37 márka 40 fillér (= 23 frt 46 kr.); június-júliusra 38 márka 80 fillér (= 24 frt 27 kr.). Átszámítási árfolyam : 100 m. = 62 frt 70 kr. Kövi, febr. 28. Terményvásár. Búza márcziusra 16 márka 80 fillér (· 10 frt 53 kr.); májusra 17 márka 50 fillér (= 10 frt 97 kr.). Rozs márcz.ra 12 márka 60 fillér (■ 27 frt 90 kr.); májusra 13 márka 10 fillér (*28.21 frt.). Reporeolaj (hordóstól) kész szállításra 23 márka 80 fillér (« 29 frt 84 kr.); máj.-ra 23 márka 40 fillér (= 24 frt 08 kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka «» 62 frt 70 krral, Páris, február 28. Terményvásár: Bliza folyó hóra 22 frk 75 cme (= 11 frt 46 kr.); márcz.-ra 23 frk — cme (=» 11 frt 59 kr.); márcz.-tól 4 hóra 23 frk 60 cme (= 11 frt 89 kr. máj.-tól 4 hóra 24 frank 10 ctme (== 12 forint 15 kr.). Liszt 12 márkás folyó hóra 51 frk 40 ctme (= 16 frt 31 kr.) márcz.-ra 51 frk 75 ctme(= 16 frt 36 kr.); márcz.-tól 4 hóra 52 frk 60 ctme (= 16 frt 66 krajezár) ; máj.-tól 4 hóra 53 frk 75 ctme (= 17 frt 07 kr.). Repczeolaj folyó hóra 57 frk 50 ctme (== 28 frt 97 kr.); márcz.-ra 56 frk 75 ctme (= 29 frt 10 kr.) márcz.-tól 4 hóra 56 frk — címe (28 frt 24 kr.); máj.-tól 4 hóra 55 frk — címe (= 27 frt 73 kr.). Szesz folyó hóra 40 frk — ctme (= 21 frt 96 kr.); márcz.-ra 40 frk 25 ctme (= 22 frt 09 kr.); márcz.-tól-áprilia 40 frk 75 ctme(= 22 frt 35 kr.); májustól 4 hóra 42 frk 25 dme (= 23 frt 19 kr.). Átszámítási árfolyam 100 frk , = 50 frt 40 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása BKULIN. Fuhr. S8. Febr. 26. • Súza ápril—máj.-ra ................163 márka 75 fillér 163 márka 76 fillér „ május—jan.-ra .... 164 „ 50 „ 164 „ 50 M ROZS ápr.—máj.-ra..........................129 ,, — „ 129 „ — „ „ máj.-jun.-ra ......................129 „ 25 ,, 129 „ 25 „ Zab ápr. máj.-ra............................108 „ 25 „ 108 ,, 25 „ „ máj.-jun.-ra .......................110 „ 25 „ 110 „ 25 „ STETTIN. £oza ápril—májusra ..... 164 mirka — fillér 163 márka -- fillér. „ május—jun.-ra.....................165 „ 50 „ 164 ,, 50 „ ROZS ápril—májusra.....................125 „ 50 „ 125 50 ,, „ máj.-jun ra .......................120 „ •— „ 125 „ 5'J KÖLN. ifsza márcziusra ...... 16 márka 80 fillér 16 márka 80 fillér. „ májusra 17 „ 50 „ 17 „ 50 „ ROZS márcziusra......................... 12 „ 61 „ 11 „ 70 „ „ májusra ..................... 13 „ 10 „ 13 „ 10 „ PARIS. Búza folyó háza.................... . 22 frank 75 cme 22 frank 60 cme. „ márcziusra ..................... 28 „ -- „22 „ 90 „ „ márcz.-tól 4 hóra .... 23 „ 60 „ 23 „ 40 „ „ májustól 4 hóra .... 24 „ 10 „ 24 „ 10 „ Liszt folyó hóra......................... 51 „ 40 „ 51 „ 25 „ „ márcziusra ...... 51 „ 75 „ 51 „ 60 ,, „ márcz.-tól 4 hóra .... 52 „ 60 „ 52 „ 60 „ „ májustól 4 hóra . . . . 53 , 75 „ 53 „ 60 „ HÍREK. Február 28 — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Az aranyértéktől való félelem. — Országgyűlés. A védhimlő ojtás. — Közgazdaság. A selyemipar Magyarországban. — Közlemények. — Naptár. — Időjárás. — Színházak. — Nyílt tér. — Király ő felsége az eddigi dispositiók szerint mint a »Bud. Corr«, írja, ezúttal legalább három hétig szándékozik Budapesten maradni, miután a javult külügyi politikai viszonyok az uralkodónak Bécsből való huzamosabb távolmaradását lehetővé teszik. Márczius 7-én hétfőn esti 8 órakor a budai váriakban udvari estély lesz, a melyre 800-nál több meghívó fog szétküldetni; tekintettel a böjtre táncz és zene az estélyen nem lesz. Szombaton délután érkezik meg királyné ő felsége, valószínűleg Mária Valéria főherczegnővel Budapestre és részt vesz az udvari estélyen. Rudolf trónörökös is meg fog jelenni az udvari ünnepélyen. — Ő felsége itt tartózkodása alatt több nagy udvari ebéd lesz. — A mai udvari ebéden Kánoky gr. és Szögyény osztályfőnök vettek részt. — Legfelsőbb adomány. A király és királyné ő felségeik, az erdélyi magyar közművelődési egyesület és a gyógyszerészhallgatók segítő egyesülete részére, a legutóbb rendezett bálok alkalmából 100—100 irtot adományoztak. — Személyi hírek: Stein Aurel írt, Angliában élő hazánkfiát, a rendtudományok egyik legkiválóbb művelőjét, Temple kapitány ajánlatára a londoni Royal Asiatic Society tagjává választotta, — Battenberg Sándor herczeg egészségi állapta — mint Sándor hesseni herczeg Zichy Jenő grófnak táviratozza — folytonosan javul, a betegség lefolyása lefolyása normális, a láz megszűnt., — Trefort miniszter az egyetemen. A minap a rector vezetése alatt héttagú küldöttség járt Tisza miniszterelnöknél és Trefort közoktatásügyi miniszternél, mely elpanaszolta, hogy a központi egyetem új szárnya zsúfolva s a régi épület roskadozó állapotban van és arra kérte a két minisztert, hogy a régi épület újjáépítése iránt tegyenek lépéseket. Trefort miniszter ennek folytán ma d. e. 11 órakor Markusovszky min. tanácsos és Wéber min. építész kíséretében megjelent a központi egyetemen, hol Korányi Frigyes rector, Aschenbrier hittudományi, Hoffmann Pál jogkari és Lengyel Béla bölcsészetkari dékánok fogadták s vezették körül az épületben. A miniszter elsősorban a szerb-utcai új szárnyat tekintette meg, sorba járva mindhárom emeleten az öszszes előadási, szigorlati és hivatali helyiségeket. A tantermek nagy részében ép folyt az előadás, mikor a miniszter belépett. A hallgatóság rögtön fölemelkedett s éljenzéssel üdvözölte a miniszter vendéget. A zsúfoltságról volt alkalma meggyőződnie a miniszternek. Ezután a régi, pusztuló félben levő épületet szemlélte meg. Itt betért az egyetemi olvasókör sötét, földszintes helyiségében látva a czélszerűtlen helyzetet, rögtön utasította az elnökséget,hogy mihamarabb béreljen új lakást az olvasókör számára valamely, az egyetemhez közel eső épületben. E czélra úgy is föl van véve az egyetemi költségvetésben az illető összeg. A beható szemle teljes egy órán át tartott s végeztével a miniszter — mint a »H.k.« írja — kijelentette, hogy a látottak alapján is minél előbb orvosolni fogja a tényleg létező bajokat. Ezzel a jelenvoltak éljenzése közt távozott. — A Munkácsy-pár Budapesten. Munkácsy Mihályt és nejét, kik csak néhány napra jöttek haza, ahol csak megfordultak a fővárosban, mindenütt valósággal ünnepük. Ma este az operaházban az »Excelsior« előadásán voltak, s a földszinti középső nagy páholyban foglaltak helyet. Egymásután látogatták őket páholyukban az aristocratia tagjai. Munkácsy huzamosabb ideig Andrássy Gyula gróf páholyában volt. A nagyszámú közönség körében, mely ma az opera hallétjét végig nézte, a Munkácsy-pár közfigyelem tárgyát képezte. Fél 9 óráig maradt Munkácsy nejével az operaházban,ekkor az István főherceg szállóba hajtatott, hol a festőművészek fényes lakomát rendeztek tiszteletükre. A lakoma egészen szűkkörű volt, tehát fesztelen és kedélyes. Jelen voltak a fővárosi festőművészeken kívül. Dóczy Lajos udvari tanácsos, külügyminiszteri osztálytanácsos, Harkányi Frigyes, Zsilinsky Mihály, orsz. képviselők, Dumba báró, Odry Lehel, dr. Takács Lajos, továbbá Reöck Erzsike, Telepy Margit, Jákobei Ilona, Szabó Anna, Paczka Anna, Molnár Adél, Meyerffy Irma, Bruck Hermina, Csányi Gizella, Reöck Istvánné, Hoós Ödönné Telepy Károlyné, Jakobeiné, Szabó Józsefné, Tölgyessy Arthurné. A lakoma alatt Bunkó zenekara játszott. Pohárköszöntőket mondottak Munkácsyra Dóczi Lajos és Telepy Károly. Roskovits Munkácsynét és a jelen levő hölgyeket éltette, mire Munkácsy válaszolt. Zala György szobrász emelte most poharát Munkácsyra. Ezután dr. Takács Lajos mondott felköszöntőt. Vacsora után a társaság tánczra kerekedett, melyben Munkácsy is részt vett. — Ovátió dr. Lumniczer Sándornak. Az egyetemi második sebészi osztály hallgatói ma délelőtt szép ovátióban részesítették szeretett tanárjukat dr. Lumniczer Sándor főrendiházi tagot abból az alkalomból, hogy immár 30 éve működik a sebészet terén. A növendékek, az ősz tanár volt tanítványaival karöltve nagyobb szabású ünnepélyt akartak ez alkalomból rendezni, azonban Lumniczer értesülvén, a dologról, felkérte a rendezőket, hogy az ünnepélyről egészen mondjanak le. Ennélfogva csak egészen szűk házi körben ment végbe az ovatióma délelőtt, a II. sebészeti osztálynak a Rókus kórházban elhelyezett előadási termében. A belépő tanárt tanítványai háromszoros éljenzéssel fogadták, azután H a b e r er n