Nemzeti Nőnevelés, 1882 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1882-10-01 / 8. szám
JEGYZETEK PETŐFI ÉLETÉRŐL. Gyulai Pál előadásai nyomán. 1. Petőfi szüleinek neve, születésének ideje és helye. Petőfi Sándor atyja Petrovics István, anyja Huna Mária volt. Keresztlevele szerint 1822. évi deczember 31 -ikén éjjeli 12 órakor született. Sokáig bizonytalanságban volt az, hogy hol látott Petőfi először napvilágot. Városok versengettek a miatt, hogy a költőt magukénak nevezhessék. E versenyben Kis-Kőrös, Félegyháza és Szabadszállás közül Kis- Kőrösé jön a győzelem — nem csak azon oknál fogva, hogy ott kereszteltetett meg, hanem azért is, mivel kitűnt, hogy atyja 1822/3-dik években a kiskőrösi mészárszéket bírta bérben s csak 1827-ben költözött a Petrovics család Félegyházára. 2. Petőfi gyermekkora. Petőfi kora gyermekéveiről keveset tudunk. Testvére István, aki nála három évvel fiatalabb volt, egy levelében azt írja bátyjáról, hogy kevésbé ügyes, méla, hallgatag gyermek lévén, szülei sokszor pirongatták félrevonuló természete miatt — amely oly erősen kifejlett, hogy még a rokoni látogatások alkalmával is inkább csak könyveivel mulatott, mint a vendégekkel. — Szülei korán elkezdték Sándor fiók iskoláztatását. 1828-tól 1832-ig különféle helyeken járt Petőfi iskolába, 1832—1838-ig Aszódon tanult s innen került Selmeczre. 3. Petőfi jellemének alakulására ható főtényezők. Petőfi atyja és anyja külömböző két jellem volt; atyja nagyon makacs, szigorú természettel, anyja szelíd, érzékeny, mély kedélylyel bírt. Fiuk mindkettőjüknek jellemvonásait örökölte. — A gyermeken korán daczban, heveskedésben s makacsságban nyilvánuló akaraterőt — gyorsan s erősen kifejtette atyjának szigorú bánásmódja s a szülői háztól való gyakori és huzamos távollét; a mély kedélyvilágot pedig nagyra nevelte Petőfiben az édes anya gyöngéd szeretete. E kettős hatás alatt alakult Petőfi jelleme olyanná, a minőnek azt Jókai emlékbeszéde bemutatja s a minőnek az már kora ifjúságában bizonyúlt. — Atyjának szívós akaratereje, a melylyel az egyszer kitűzött czélhoz ragaszkodott, Petőfiben is a jellem alapvonása lett — s anyjának azon mély anyai érzelme, melyet fia iránt tanúsított, felébresztő a fiúban a határtalan vonzódást nemcsak az édes anya, hanem az édes anyát környező világ iránt is. Ez lett forrásává a nép, a nemzet, a haza iránt érzett szent ragaszkodódásának és szeretetének. Az édes anya s a család iránt való szeretete volt az oka annak is, hogy ő lett az első a magyar költők között, ki a szülői és gyermeki érzést mélyebb és erősebb érzelemmel énekelte meg. 4. Petőfi lelkének forrongása s az élet küzdelmei. Selmeczről az atyjával s tanárával meghasonlott ifjú kalandos utazás után Pestre érkezett s megszállott az akkor még rozzant állapot-