Nemzeti Nőnevelés, 1882 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1882-10-01 / 8. szám

JEGYZETEK PETŐFI ÉLETÉRŐL. Gyulai Pál előadásai nyomán. 1. Petőfi szüleinek neve, születésének ideje és helye. Petőfi Sándor atyja Petrovics István, anyja Huna Mária volt. Ke­resztlevele szerint 1822. évi deczember 31 -ikén éjjeli 12 órakor született. Sokáig bizonytalanságban volt az, hogy hol látott Petőfi először nap­világot. Városok versengettek a miatt, hogy a költőt magukénak nevez­hessék. E versenyben Kis-Kőrös, Félegyháza és Szabadszállás közül Kis- Kőrösé jön a győzelem — nem csak azon oknál fogva, hogy ott keresz­­­teltetett meg, hanem azért is, mivel kitűnt, hogy atyja 1822/3-dik években a kis­kőrösi mészárszéket bírta bérben s csak 1827-ben költözött a Petro­vics család Félegyházára. 2. Petőfi gyermekkora. Petőfi kora gyermekéveiről keveset tudunk. Testvére István, a­ki nála három évvel fiatalabb volt, egy levelében azt írja bátyjáról, hogy kevésbé ügyes, méla, hallgatag gyermek lévén, szülei sokszor pirongatták félrevonuló természete miatt — a­mely oly erősen kifejlett, hogy még a rokoni látogatások alkalmával is inkább csak könyveivel mulatott, mint a vendégekkel. — Szülei korán elkezdték Sándor fiók iskoláztatását. 1828-tól 1832-ig különféle helyeken járt Petőfi iskolába, 1832—1838-ig Aszódon tanult s innen került Selmeczre. 3. Petőfi jellemének alakulására ható főtényezők. Petőfi atyja és anyja kü­lömböző két jellem volt; atyja nagyon makacs, szigorú természettel, anyja szelíd, érzékeny, mély kedélylyel bírt. Fiuk mindkettőjüknek jellemvonásait örökölte. — A gyermeken korán daczban, heveskedésben s makacsságban nyilvánuló akaraterőt — gyor­san s erősen kifejtette atyjának szigorú bánásmódja s a szülői háztól való gyakori és huzamos távollét; a mély kedélyvilágot pedig nagyra nevelte Petőfiben az édes anya gyöngéd szeretete. E kettős hatás alatt alakult Petőfi jelleme olyanná, a minőnek azt Jókai emlékbeszéde bemu­tatja s a minőnek az már kora ifjúságában bizonyúlt. — Atyjának szívós akaratereje, a melylyel az egyszer kitűzött czélhoz ragaszkodott, Petőfi­ben is a jellem alapvonása lett — s anyjának azon mély anyai érzelme, melyet fia iránt tanúsított, felébresztő a fiúban a határtalan vonzódást nemcsak az édes anya, hanem az édes anyát környező világ iránt is.­­ Ez lett forrásává a nép, a nemzet, a haza iránt érzett szent ragaszkodó­­dásának és szeretetének. Az édes anya s a család iránt való szeretete volt az oka annak is, hogy ő lett az első a magyar költők között, ki a szülői és gyermeki érzést mélyebb és erősebb érzelemmel énekelte meg. 4. Petőfi lelkének forrongása s az élet küzdelmei. Selmeczről az atyjával s tanárával meghasonlott ifjú kalandos utazás után Pestre érkezett s megszállott az akkor még rozzant állapot-

Next