Népsport, 1970. július (26. évfolyam, 153-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

f­flVSSH 0721Bt1iSGlH llQN­ ^ Új hullám a magyar labdarúgásban II. (3. oldal) | A Népsport Vas megyében . (5. oldal) ✓ Ifi Ml­liEllPliliiiillli Al ázsiai ■ ■ • * • • • • • • (4. odal) | Hétvégi sportműsor.........................(6. oldal) ^ U B Ötmillió ember ügye (5. oldal) Q Riportereink a nagyvilágban ... (7. oldal)­­! Népsport A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA PÉNTEK, 1970. JÚLIUS 10. ♦ Ára: 1 forint ♦ xxvi. Évfolyam, 166. szám Péntektől a szabadfogásúaké a szó Edmontonban A kötöttfogásúak után éppen hogy letörölték a verejtékcseppe­­ket a kanadai Edmonton városá­ban levő Alberta jégcsarnok bir­kózószőnyegeiről és máris ké­szülnek a szabadfogásúak. Magyar idő szerint pénteken hajnalban kezdődik a mérle­gelés és az orvosi vizsgálat, összesen 37 ország birkózói je­lezték részvételüket az 1970. évi kötött- és szabadfogású birkózó­világbajnokságra, ezért érdeklő­déssel tekintünk a szabadfogású nevezések elé. Itt nyilván le­csökken a jelentkezők száma, hi­szen a szabadfogás speciális fo­gásnemnek tekinthető. Birkózósportunkat négyen kép­viselik. Az 57 kg-ban Kiinga László, a Bp. Honvéd fiatal, rendkívül jó képességű verseny­zője lép szőnyegre. Súlycsoport­jában általában erős, kiegyensú­lyozott az élmezőny, tőle szép sikernek számítana, ha az első hat közé kerülne. Rusznyák Jó­zsef, a DVTK birkózója kirob­banó formát mutatott egész év­ben, reméljük, most a 68 kg-ban valóra váltja reményeinket, bár az ő súlycsoportja ugyancsak „sűrű”, a legjobb európaiakon kívül az ázsiaiak és a közel-ke­letiek is nagy esélyesek. Bajkó Károly, fiatal kora ellenére, ru­tinos, sok világversenyt megjárt versenyző. A Vasas sportolója nagyon készült az idei EB-re és a VB-re. A 90 kilóban tulajdon­képpen csak szovjet és bolgár birkózó lesz az ellenfele. Külön­böző versenyeken már mind­kettőt legyőzte, ha most egy­szerre kijönne a lépés... Csatári József szerepeltetése a kötött- és a szabadfogás­ban sok vitát keltett. A sportág vezetői közül többen úgy érezték, hogy kockázatos kísérlet Csatárit kötöttfogásban is versenyeztetni igazi fogás­neme, a szabadfogás előtt. Egy esetleges kudarc — mondták — kedvét szegheti a Bp. Honvéd sportolójának. Nos, Csatári, aki 100 kilóban szokott a szabadfo­gásban szőnyegre lépni, fénye­sen megdöntötte a balhiedelme­ket és nehézsúlyban világbajno­ki ezüstérmet szerzett a kö­töttfogásban. Mire lesz képes ezek után, eredeti fogásnemé­ben? Néhány nap múlva meg­tudjuk! Összeállították az utánpótlás atlétacsapatokat A MASZ szakvezetése csü­törtökön összeállította a szom­baton és vasárnap az NDK ellen szereplő magyar utánpótlás at­­létacsapatokat. Mint ismeretes, a viadal egyéni számaiban az egyik válogatott legfeljebb 21, a másik pedig 19 éves le­het. A válogatásnál azonban a felső korhatárt nem mindig tartották az erőviszonyok alapján „kötele­zőnek”, s több olyan szám is akad, amelyben mindkét képvi­selő húsz éven aluli lesz. A magyar férficsapat, sajnos, nem állhat ki a legjobb össze­állításban. Éppen egyik legerő­sebb számunkban, a magasug­rásban. Major makacs térdsérülése miatt lemondta a részvételt, a nagykanizsai Dóczi pedig a hét elején sérült meg edzés közben. A női jelöltek közül Budavári betegsége miatt nem jöhetett számításba. Utánpótlás-csapataink azonban így is jó erőt képviselnek. A nemzetközi szempontból újonco­kat jól egészítik ki a tapasztal­tabb versenyzők, közülük tizen­hárman szerepeltek legutóbb a nagyválogatottban a varsói hár­masviadalon. Az összeállítás: FÉRFIAK 100 és 200 m: Korona (Kapos­vári Dózsa), Hack (SZMÁV). 4x100 m: Korona, Pataki (Bp. Honvéd), Aradi (Bp. Honvéd), Madarász (TFSE). 400 m: Fekete (Újpesti Dózsa) Nagy L. (Ózdi Kohász). 4x400 m: Fekete, Aradi, Mada­rász, Kövesd­ (Bp. Honvéd), Szat­mári (Bp. Honvéd). 800 m: Fe­kete, Szántó (Debreceni Építők). 1500 m: Zemen (Újpesti Dózsa), Sári (DVSC). 3000 m: Szekeres (KSI), Kocsis (Bajai Vasas). 5000 m: Tóth M. (REAC), Kormos (Bp. Építők). 3000 m akadály: Sári, Papp (Bp. Építők). 110 m gát: Deák (Bp. Honvéd), Aradi. 400 m gát: Kövesd!, Aradi. Magas: Sidó (Vasas), Tatai (Bp. Honvéd). Rúd: Steinhacker (Bp. Spartacus), Eisenhauer (Újpesti Dózsa). Távol: Kandár (MAFC), Németh Gy. (Pécsi TK). Hármas: Balogh (Bp. Honvéd), Katona (Bp. Hon­véd). Súly: Várkonyi (Bp. V. Me­teor), Vinkó (Bp. Honvéd). Disz­kosz: Szauer (Bp. Honvéd), Gyer­­gyói (Bp. Honvéd). Gerely: Bo­ros (Újpesti Dózsa), Parragi (Cse­pel). Kalapács: Farkas (Bp. Hon­véd), Kapusi (Ózdi Kohász). NŐK 100 m: Bruzsenyák (DEAC), Neducsin (PVSK). 200 m: Bruzse­nyák, Kocsis (Győri Dózsa). 4x100 m: Bruzsenyák, Kiss M. (Nyíregy­házi TK), Tóth V. (MTK), Forisek (Tatabányai Bányász), Balogh K. (ZTE). 400 m: Séfer (Sz. Haladás), Lázár M. (Debreceni Építők). 4x400 m: Séfer, Lázár, Orosz (Új­pesti Dózsa), Váradi (MTK), Biró (KSI). 800 m: Csipán (Bp. Hon­véd), Bata (SZMAV). 1500 m: Völ­gyi (Bp. MEDOSZ), Pásztor (SZMAV). 100 m gát: Balogh K., Wieland (Komlói Bányász). Magas: Komka (Salgótarjáni Ko­hász), Rudolf (MAFC). Távol: Tóth V., Forisek. Súly: Veress (DEAC), Armuth (Bp. Honvéd). Diszkosz: Veress, Pógyor (NYVSC). Gerely, Pálfy (TFSE), Kucserka (Fűzfői AK). A viadal keretében szombaton 100 és 400 m-es férfi, női, va­sárnap pedig 800 m-es női meg­hívásos versenyt is rendeznek az Előre sporttelepén. Sári Elek két számban is válogatott. Komka Magdolna kitűnő ellenfelekre számíthat a viadalon. Albert József a Vasas szakfelügyelője Machos Ferenc az új edző Csütörtök délután. A Vasas­­pályán nagy a forgalom. Egy­más után érkeznek a játékosok, a vezetők. Mindenki az öltöző felé siet. — Negyed ötkor értekezlet! — mondja Tőke János szakosz­tályvezető-helyettes. Beszélgetés az elmúlt időszak­ról és a kezdésről, s egy fontos bejelentés. Ez röviden az évad­nyitó tanácskozás „napirendje”. Az öltöző zsúfolt. Ott van Bá­rányos József, a vasasszakszer­vezet központi vezetőségének titkára, Orosz Mihály elnökhe­lyettes, Veres István szakosz­tályvezető, Albert József és Machos Ferenc. Veres István szavait kettőzött figyelemmel hallgatja mindenki: — Az egyidényes bajnokság és a KK küzdelmei után úgy döntöttünk, hogy a szakmai munkát megerősítjük. Az elnökség és a szakosztály vezetősége együttesen úgy dön­tött, hogy a feladatok jobb el­látása megköveteli szakfelügye­lői munkakör létrehozását. Kö­zös megegyezéssel Albert József mesteredző vállalta a feladatot. Még érvényben levő szerződését 1972. július 1-ig meghosszab­bítottuk. — Megkerestük az MLSZ el­nökségét is. Kértük, járuljon hozzá Machos Ferenc szövetségi edző felmentéséhez. Az elnök­ség kérelmünket teljesítette. Ezek után megbíztuk Machos Ferencet az első csapat edzé­seinek irányításával. Néhány pillanatnyi csend után Albert József kért szót: — Fiúk, köszönöm a bizalmu­kat! Kérem, segítsék az új edző munkáját. Ezzel tartoznak a Vasasnak, Machos Ferencnek, önmaguknak és nekem is. Nem búcsúzom, itt maradok a Vasas­ban. E perctől kezdve a part­vonal mellől figyelem, mit csi­nálnak. Remélem, sok kedves, kellemes közös emlékünk lesz még. Machos Ferenc rövid volt: — A mai naptól tehát én va­gyok az edző. Remélem, megért­jük egymást. Gyorsan kellett dönteni, nem tudom kész prog­rammal kezdeni a munkát. Erre a közeljövőben visszatérek. El­(Folytatás a 2. oldalon) Maphos újra a Vasasban, az edző együtt fut játékosaival az első felvétele­ „őszi” foglalkozáson. (Geleta Pál Albert József új szerepkörének első percei. A partvonal mellől figyeli az edzést. Rotterdam, ifjúsági vízilabda EB: BALSZERENCSÉS VERESÉG AZ OLASZOKTÓL H­árom negyeden át emberhátrányban!­ ­• Tdvbeszéd 3-jelentésűm sm (Rotterdam, július 9.) Szerdán a késő esti órákban játszották le az utolsó csoportmérkőzéseket, s ezek eredményeivel még adós vagyok. Csehszlovákia—Nagy-Britannia 7:1, Spanyolország— Olaszország 2:1 (V. Vuszek), Hol­landia—Szovjetunió 2:2. Kiala­kult tehát a hatos döntő mező­nye, ahová az egymás ellen elért eredményeket magukkal hozták a csapatok. Csütörtökön már a legjobb hat között folyt a küzdelem. Sajnos, balszerencsés vereséget szenved­tünk az olaszoktól. Olaszország—Magyarország 4:3 (1:1, 0:1, 1:0, 2:1). Vezette: Csandos (görög). Ma­gyarország: Horváth — Csapó, Faragó, Wiesner, Balla, Magas, Szeri. Cs. Roller. Az olasz csa­pat megerősített gárdával szállt ellenünk vízbe, a csapat után jött, például, a felnőtt válogatott tehetséges középcsatára, a fiatal De Magistris is. Az első öt perc kiegyensúlyozott játékot hozott, de a mi támadásaink voltak ve­szélyesebbek. A negyed lefújásá­nak pillanatában dőlt el a mér­kőzés sorsa! A görög játékvezető Szeri Bélát szándékos ütésért, csere nélkül, végleg kiállította, s innen kezdve emberhátrányban játszottunk. A második játék­részben még így is vezetéshez jutottunk. Az olaszok csak a harmadik negyedben tudtak egyenlíteni — 2:2. Az utolsó já­tékrészben az egyenlőtlen lét­szám ellenére óriási küzdelmet vívtunk az olaszokkal. 3:2-es olasz vezetés után Wiesner egy remek egyéni akció révén még egyenlített, de az utolsó percben — játékvezetői elnézést követően — gólt kaptunk. A mérkőzés krónikájához tartozik még az is, hogy a negyedik negyedben Balla a kipontozás sorsára ju­tott. Roller állt be a helyére. Megfogyatkozott csapatunk be­csülettel harcolt. A hatos döntőben az NSZK folytatta jó szereplését: NSZK— Szovjetunió 6:5, Hollandia—Spa­nyolország 5:5. Egyszóval, meg­indultak a keresztbeverések. Még reménykedünk ... A döntő állása: 1. NSZK 2 1 1 — 9:8 3 2. Spanyolo. 2 1 1 — 7:6 3 3. Hollandia 2 — 2 — 7:7 2 4. Olaszország 2 1 — 1 5:5 2 5. Szovjetunió 2 — 1 1 7:8 1 6. Magyaro. 2 — 1 1 6:7 1 Legközelebbi mérkőzésünkön a szovjet válogatott ellen szerepe­lünk. Bartalis István Kiküldött munkatársunk, Dávid Sándor távbeszélő-jelentése Berlinből: Fiatal kardcsapatunk a Szovjetunió mögött a második helyen végzett tökön a csapatküzdelmek min­dig és mindenhol sokkalta iz­galmasabb sorozata a berlini Dynamo- Sportcsarnokban. A szocialista országok vívó­találkozójának férfi tőr- és kardcsapat versenye egyéb­ként ezúttal még a szoká­sosnál is „súlyosabb körül­mények” között zajlott le. A vezető, a kiemelkedő együtte­sek, mint amilyen a szovjet és a lengyel válogatott, kifejezet­ten az első helyekért harcoltak. A mezőny második felét alkotó NDK, bolgár és kardban a ro­mán csapat — a VB-re történő kiküldetésért küzdöttek — hi­hetetlen becsvággyal és akarás­sal harcoltak a „nagyok” ellen. A „nagyok” persze nem voltak hajlandók engedni, s így parázs légkörben, feszültségben kö­vették egymást egész napon át az események. A mi csapataink közbülső helyet foglaltak el, hiszen nem tartoztak az első helyre esélyes „nagyok” közé, s a kiküldetés sem volt a tét. Éppen ezért hangsúlyozottan kiemelést érdemel az a tény, hogy ilyen körülmények között mindkét csapatunk — tőrö­­zőink és kardozóink is — igen jól megállta a helyét. Kardcsapatunk reggel a len­gyelek ellen kezdett. Csak Paw­­lowski hiányzott az ellenünk (Folytatás a 2. oldalon) A két egyéni versenynap vi­szonylagos nyugalmát, csendjét egycsapásra felborította csütört

Next