Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-10-14 / 130. szám

hogy a montenegrinoi Vladikának olly Töltetei alatt, hogy Nicsics gyilkosai megbüntettessenek, békét ajánlott; a montenegrinoi Vladika büszkén azt felelé, hogy a követelt elégtételt meg nem tagadandja ha a törökök szinte megfenyitendik azokat, kik Montenegrón árulókká lettek. — Ezen alkudozások alatt a zentai- albániaiak Montenegro ellen kirohantak, de véres fejjel visszaütettek, és most komolyabban készülnek e csorbát kiköszörülni. Montenegro legnagyobb bajára szolgálandana, ha a Kucsi törzs valóban elszakadna tőle ; annyi bizonyos hogy a scutarii basához követeket küldöttek, kiket az nemcsak szívesen fogadott, hanem ajándékokkal el is halmozott. — Daschkoff az orosz főconsul Buccarestbe érkezett, és a hatóságok által ünnepélyesen fogadtatott, megjötte után másnap azonnal az oláh hadsereg fölött szemlét tartott. Azt hiszik, hogy a Dunavidéki mozgalmak okoznak néma aggodalmat, a törökök pedig a keresztény lakosoktól tartanak. SAJTO-OSI Épen most jelent meg a Slrtgyar J Életképek második kötetének Illik füzete *). Tartalma: „Az utósó Korondy'4 Szabó Richárdtól, „Természet szava“ (ballada) Jámbor Páltól, „A váltó44 Ney Ferencztől, és „Az utósó Alamizsna44 (románcz) Petőfitől. Mi Frankenburgnak életképeit minden bizonnyal ajánlanánk a közönség figyelmébe , ha azok maguk magukat nem ajánlanák , és a közönség tetszését már meg nem nyerték volna, minek legnagyobb tanúsága az , hogy meg nem akadtak. T.Bloinánytár. Közre bocsátja a magyar Tudós Társaság. Uj folyam. Hatodik év. sept. 1843. Tartalma: Győry Sándortól „Népnevelés;44 Pauler Tivadartól „Az észjog tudománya fejlődése s jelen állapotja ;44 Bognár Jóseftől „Csepel“, Briedl Fideltől „Okleveles toldalék.“ Ezt követi Literatura. Literatúrai szemle. Történetírás. — Remélhető, hogy az academia utósó nagy gyűlésében úgy intézkedett, hogy ez egyetlen tudományos lapunk ne csak létezzék, hanem a hazai műveltségre nagyobb hatást gyakoroljon. Sajnosan vehetni azonban, hogy az academiának csak néhány tagjaitól lát a Tudománytár munkálatot és e néhányak tiszteletére kell kimondanunk, hogy az állhatatosság jellemével bírnak ; a többiek , egy egész légió, pedig fizetéses tagok , kik az academia vérét szívják, még mint meteorok sem mutatkoznak. A méhek társaságában minden tagnak dolgozni kell, mikép nevezik azokat, s mi történik velük , kik nem dolgoznak, azt olvasóink jól tudják. LAPVIZSGA Pesti Hírlap (i. e. 290dik sz.) Vezérczikke „Pest városa körlevele.“ Ezelőtt mintegy négy évvel — ha jól emlékezünk — egy angol journalista korunkat jellemezvén, azt mondáa többek között : „Van esze, nincs akarata.“ Ha ez igaz, akkor a Pesti Hírlap a korjellemet leghívebben tükrözi.Demonstráljuk egy kissé állításunkat. — Ezen lovagias lap egy időben mindent elkövetett, a szó teljes értelmében, hogy a kővárosoknak elrendezését, és országgyűlési szavazat nyerését a nemzet előtt, mint átalakulásunk, s jövő nagyságunk egyik leghatalmasabb tényezőjét megfoghatóvá tegye, s olly rózsaszínekben festé a jövőt, hogy a kevésbé gondolkozó azt hiheté, mikint ezen tény által, Mózes népeként egyszerre száraz lábbal átgázoljuk a bajoknak menekülésünket gátló tengerét; azonban mig ezek igy történtek, előáll újólag a Pesti Ilírlap — nem tudom igazán-e vagy csak hibásan úgynevezett — alvezére P. F. ur , s miután nagy bölcsességgel előadja, hogy a hírlapi czikkek pipaszói mellett csak a perezés pillanatának olvasvák , s azonnal elfeledtetnek — alkalmasint e hiszemben — azt mondja: bizony ezen k. városok politikai tekintetben, nem is igen érdemelnek a magyar országgyűlésen szavazatot, miután amennyire eddigi tapasztalásunk tanít, inkább akadályul, mint emeltgül szolgálandnak nemzeti ügyünk előmozdításában; és nem is azért akarunk nekik szavazatot adni, hogy ezt politikailag jónak, s így hasznosnak tartanánk , hanem csak mivel a jog, az örök igazság kívánják (?). —» Megvalljuk, ezen igen igen bölcs (?) és új tant nem kevéssé bámultuk; miután mi még eddig sem nem láttunk sem nem hallottunk a föld hátán olly nemzetet, melly az örök igazság (?) tekintetéből , midőn haladni akart, öntudva békákat szedett volna lábaira s a dolgon kevéssé gondolkozván azon következtetést hoztak ki belőle, hogy ezen dalias lapnak ha van is esze — mit mi soha sem tagadunk —de bizonyára nincs akaratja, vagy is — nem mondjuk hogy gyakran gazda nélkül csinálja számadását — hanem valóságos eszme-anarchiában sintődik, s végtére is vezérczikkei záporával nem tesz egyebet, mint elsöpri azon kevés gyönge növényeket is , mellyek eddig nemzetünk haladási kertében molly szépen fejledezni kezdének, s helyettük fölidézi a föld csúszó mászó férgeit, mellyek eddig — istennek s nehány jeles honfiainknak hála — tiszta haladási terünket be nem mocskolák,hogy nemzeti — ha nem is tündöklő, de nem is aljas — nevünket eltakarják. — És e gondolat megrázta keblünket; mert hiszen istennek hála , a mi apáink is vérüket és éltüket áldozok e hazáért, s fájna, végtelenül fájna, ha csak amúgy sine me de me kellene kisurrannunk a nemzetek sorából, hol egy kis helyecskét bizonyára megérdemlünk. De térjünk a dologra. Az említett eszmék , s kevés „vezérczikkcsend44 beállása után , ismét megjelenik a jelen szám, s az isten s a vezérczikk- hó tudják legjobban miért — miután a városok rendezése, és szavazata a jelen országgyűlésen aligha törvénykönyvünkben írott malaszt leend — a legcsudálatosabb vissokra tántorul át Pest városa körlevelének olvasása után , s fölkiált: „A pestvárosi tanács körlevele — minek valami nagy fontosságot nem tulajdonit ugyan (halljuk) — a jövendő barometrumának olly fokmutatóját jeleli, melly a városi kérdésnek ez országgyüléseni szerencsés megoldása felől sóvár kebellel táplált reményeinket csak nem a fagypontra süllyeszti le.4. — Ismét tovább : — „A k. városok kérdésének, ha ez orsz.gyűlésen szerencsésen el nem intéztetik , többé jövendője alig van.44 . A mi azután mintegy az állítások bizonyítására következik, politikai elveinknél fogva nem taglalhatjuk , melly e tekintetben abból áll „ne fújd azt, a mi nem éget“; de ha taglalnánk, meglehet allg csudálatos dolog sülne ki abból , — nem akarunk használni erős kitételeket , gyengéket pedig nem lelhetünk — csak azt mondjuk , hogy íróját minden mentegetése daczára is igen csudálatos színben tüntetné föl; s egyébiránt is megvalljuk , nekünk soha sem tetszett a vád előtti mentegetődzés s magyar közmondás szerint: „Ludasnak“ tartjuk az ollyan vád nélkül mentegetődzőket. Még egy van, mit megemlítésre méltónak tartunk e divinationalis czikkben, ha nem egyébként , csak azért is, hogy megmutassuk, miként előbb vagy utóbb beteljesül az igazság szava, s az ártatlanra hajított kő, többnyire hajitójára esik vissza; megemlítésre méltónak tartjuk tehát hogy Széchenyi Ist. gr. azon szavait — mellyeknél igazabbat földhátán ember alig mondott miszerint „honunkban pártok nem is léteznek“ — maga a Pesti Hírlap szerkesztője is elismeri , s azt mondja : „Bizony bizony mondom, liberalismusunk pengő érez, és csengő czimbalom.“ — Úristen — hova lett az imádott közvélemény ?! Hasztalan — szó — szól. — Többet e tárgyról írnunk Lapvisgánk köre nem engedi, s elég legyen végül még azt mondanunk : ne adja az ég, hogy a magyarnak azon közmondása , mellyet a P. Hírlap jelen számában jelszóul használ „adtál uram esőt, de nincs köszönet benne44 a jövő kor által igy han g) A Ildik füzetet nincs szerencsénk ismerni. S z c r k - 666 gozzék . ,,írtál Uram vezérczikket, nincs köszönet benne!44 Oliver. TÁRSALGÁSI TEKER, A magyar gazdasági egyesület. Ezennel közhírré tétetik, hogy a M. Gazd Egyesület ezidei őszi közgyűlése a jövő november havaikén délelőtt 10 órakor a nemzeti casino teremeiben fog tartatni, miután azt előtte való napon ugyanazon helyen és órában a korni választottság ülése megelőzte; a közgyűlés alkalmával fognak a gyümölcstenyésztés előmozdításában kitűnt hazafiaknak a gróf Zichy alapította érdempénzek is oda ítéltetni. Szakosztályi ülések november Sdikán és 9dikén később meghatározandó órákban lesznek megtartva , végre egyúttal gyümölcs-kiállitás is fog elrendeztetni, melly a gyűlések lefolyta alatt a tárgykedvelőknek nyitva leend; mi végre gyümölcstenyésztő hazánkfiai szívesen keretnek becses küldeményeikkel a kiállítást diszesiteni s tanúságosbbá tenni. Az ebbeli küldemények (a gyümölcs helybeli nevezetével elláttatván) a titoknoki hivatalban (üllői után gróf Károlyi házban) fognak átvétetni. Nem mulaszthatjuk el azon tisztelt hazánkfiait is , kiknél a középponti országos gyümölcskert számára részvények vannak letéve, ez alkalommal szives bizodalommal megkérni, miszerint az intézet sürgető szükségeinek kielégítése végett a letett pénzeket, ha előbb nem, legalább a novemberi vásár alkalmával beküldeni ne terheltessenek. E kérelmet annál inkább bátorkodunk intézni , minthogy a hírlapokban már egy év előtt hirdettettek részvényaláírások, mellyek befizetve mai napon sincsenek. Végre bátrak vagyunk a tisztelt közönséget figyelmeztetni, hogy az országos szőlőiskolában Budán elintézett szőlőkiállítás naponként csak délutáni órákban szemlélhető, miután I. Légrády László úr, mint az intézet helybeli igazgatója , kit a tárgyak magyarázása illet, a délelőtti órákban egyéb hivatalos dolgai által van elfoglalva. — Pesten, october 11. 1843. — Török János, egyesületi titoknok. Épületes liberalismus. Egy történetecskét vagyok bátor a t. ez. olvasó közönséggel tudatni , röviden és egyszerűn a mint történt. Ugyanis eddig azért botoztattak a bérkocsisok mivel embereket gázoltak öszve , most meg azért mivel embereket nem gázolnak. Ma, azaz oct. 13án délelőtt a császári fördőkbe akarván menni az 55dik számú bérkocsit fölfogadom, s a mint rajta az úri utczán keresztül haladok, az úgynevezett jurátuskávéház előtt, bérkocsisom egy kis leányt látván lovai előtt elszaladni, nehogy agyontiportassék, hirtelen s egyszersmind ügyesen lovait hátra tartja, a nélkül hogy a kis leánynak sikoltásán kivül legkisebb baja is történt volna. A kávéház előtt ácsorgó urak közöl egy pseudoemberbarátnak hirtelen eszébe jut czukornád dorongját — mert palctának csak par compliment nevezhetem — megpróbálni , és olly hatalmas két ütést suhint a bérkocsis fejére , hogy elszédül , és midőn a bérkocsistól mérsékelt hangon kérdeztetnék, hogy miért ütötte ? a jó ur csak a szokott piaczi szitkokkal felelt. —Eddig a tény. Én, ki a kocsiban ültem , a dorong , zeke , s humus szokás után ítélve, az amicét valami pensionalt cortesnek ítéltem, csak később tudtam meg, hogy a jó új literator , segédszerkesztő egy igen liberális újságnál, és maga is liberális, no hisz ezen utósó tulajdonságáról úgy hiszem már a bérkocsis, sem kételkedik; mondhatom, ez nagyon apropos . Pozsonyban az ország rendei a testi büntetést igyekeznek eltörölni, Pesten pedig az oppositio emberei a botozást praxisban akarják megtartani. — Ezzel tartoztam az igazságnak, és miután elég íratott a bérkocsisok ellen — a mit én egészen nem reprobálok — illő, hogy ártatlanságok is napfényre hozassák. Audiatur et altera pars. — Költ Pesten oct. 13. 1834. R. A. * # * Megjelenik minden kedden, szerdán, pénteken és szombaton, fél évi ára helyben kihordással 5 ft. borítékkal postán 6 ft.; ismeretlen kezektől bérmentesítetni kérjük a leveleket, a lapokat illető levelek a szerkesztőségnek czimeztetendők. Szerkeszti Kovacsóczy Mihály. — Nyomatik Trattner Károlyi betűivel, uri-utcza 453. szám.