Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-19 / 81. szám
tartal.ott. Hazai napló. Kinev. Országgyűllés. (273. orsz. ülések. Utósó elegyes ülés. — 5 rendbeli k. leirat és válasz. — A kassai püspök két beszéde.) A pesti Leopoldvásár. Vid. lev. Nógrádból (a megye politicai helyzete és egyebek) , Bácsból (vegyes közl.) — Beles ki f. telegraph. I kiilföldi napló. Spanyol-, Angol-, Olasz-, Lengyelország. — Kereskedelmi hírek. Élet, Irollalo*** és művészet. Életleirás (vége.) Victor Cousin jelentésének (folyt.) Ikervárosi hirnök. HAKAI MAPIO. Elnevezések. 0 cs. s ap. kir. Fölsége a temesi kamr. igazgatóságnál megürült utósó ülnökségre Ungár Mihály ottani tollvivőt, az ideiglenes kik ülnökségre pedig ugyanott Fiuk János eddigi igazgatósági tollvivőt kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. Halálozás. Sterbeczky Lajos ideiglenes kamr. urodalmi ügyész f. é. oct. 25. meghalt. Országgyülés«* CCLXXIII orsz. ülés a m. Főrendieknél november 12-én reggeli 8 órakor. A délutáni három óráig tartott ülés többször elegyessé változott át, mellyben országbíró ő exja a concertatio folyamáról jelentéseket tent a nm. udvari Cancellária észrevételeit és nehézségeit előterjesztvén, a két tábla azokról tetemeiben elkülönözve tanácskozván s nézeteit az itélőmester ur által szóbeli izenetekben kölcsönösen elküldvén, minden pontok iránt végre az egyesség bekövetkezett, minek befejeztével a fönséges Nádor a királyi Biztos ő cs. k. Fenségének azon szándékát nyilatkoztatá , hogy az országyűlést holnap, általa meghatározandó és szokott módon az ország Rendeinek tutitokra adandó órában ünnepélyesen berekesztendi a törvényczikkelyek szentesítése után. Az e szertartásnál eljárandó küldöttségek kinevezése után ő cs. k. Fönsége az ülést eloszlatá s ezáltal a nm. táblának törvényhozói működését befejezé. CCLXXIII. orsz. ülés a t. RRnél, nov. 12kén reggeli 8 órakor. — Ülés kezdetével a nm. kir. Személynek a RRket elegyes ülésbe hívta, honnan visszatérvén, a m. udv. Cancelláriának a concertatio alkalmával a magyar nyelvre tett észrevétele olvastatott föl, miszerint ,,a kapcsolt Részek“ kifejezéshez továbbá is ragaszkodik, s ahoz, hogy e helyett ,,a kapcsolt Részeknek a tartományi közgyűlésből választott követei“ törvénybe iktattassék, ez alkalommal sem járulhat.— Erre Cs. m. követe kijelenté, hogy miután az a pont, melly a legnagyobb megütközést okozta, kedvezőleg elintéztetek, ezen szavakon, miket a gyakorlat rég megmagyarázott, megnyugodhatnak a RR, mivel ez alatt sem értethetik más, mint mit a RR. önszerkezetükben kifejeztek ; én részemről úgymond a szónok, kijelentem, hogy a kapcsolt részek alatt egyedül Horvátországot értem és csak azon követeket, kik a tartományi közgyűlésen választatnak, mert a horvátországi kir. városok követei már ez országgyűlésen magyarul szólottak; nem értem a kapcsolt részek alatt Pozsega, Verőcze és Szerém megyéket, ezeket hasonlóknak tartom, mint bármelly más magyarországi megyét, melly véleményhez a BR. mindnyájan csatlakoztak, egyedül Horvátország egyik követe kinyilatkoztatá , miképen a 3 megye törvényeink értelmében a kapcsolt részekhez tartozik, mert azok alsó Slavoniának neveztetnek stb.; hasonló értelemben nyilatkozott még Verőcze és Pozsega megye követe; végzéskép azonban a nm. kir. Személynek a csádi előterjesztést kimondotta. — Ezután még a váltótörvény módosítása tárgyában fölterjesztett törvényjavaslatra most érkezett k. k. válasz kihirdetettnek vétetett, és azon fölírási javaslat, mi mellett a törvények ö Fölsége ebbe terjesztendők, a FBRhez átküldetett. Kerülleti ülés. A váltótörvények módosítása tárgyában most érkezett k. k. válasz jött tanácskozás alá, s a véghelyek megemlítésének kihagyásába a BR. egyedül azon oknál fogva, melly a k. k. válaszban foglaltatik , hogy t. i. még nem tudni, a véghelyek belső administratioja végett ott ezen törvények miképen alkalmaztathatnának, s azért tudomásnyerés végett jövőre halasztatott; e részbeni rendelkezés tehát a jövő törvényhozásnak föntartatott; most pedig a k. k. válasz egész kiterjedésében elfogadtatván, iránta az izenet nyomban elkészíttetett és meghitelesittetett. Országos ülés. Fölvétetett a most hitelesitett szenet, és a hitelintézet tárgyában készített 2dik izenet, mellyek a FRRhez nyomban átküldettek, kik később tudatták a RRket, miszerint az elsőt elfogadják, a másodikra nézve pedig előbbi nézeteik mellé ragaszkodnak. ARR. is. E szerint a váltótörvények módosítására teendő törvényjavaslat a concertationalis választmányhoz utasittatott. Közben még az is tudatott a BRkel, miképen a FRR, a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában érkezett k. k. válaszra készített határozatban és azon fölirási javaslatban, mi mellett a törvények ő Fölsége ebbe fölterjesztendők, megnyugosznak. — Később a BR. ismét elegyes ülésbe hivattak ; honnan visszatérvén, a magyar udv. Cancellariának a concertatio alkalmával a váltótörvényekre tett észrevétele fölolvastatván, azonnal el is fogadtatott. — Ezután a nm. kir. Személynök tudata a Rekel, miképen kir. biztos ő cs. kir. Fönségét a múltkor kinevezett országos választmány fogja a primási belpalotából az ország házához föl, s a szokott szertartások után visszakisérni, egyszersmind a directorium és az eddigi szokás szerint ő cs. kir. Fönségének az országház ajtaja előtti fogadtatására egy más országos választmányt nevezett ki. Az utóbb tartott kér. ülésben a kerületi elnökség bevett szokás szerint a BR. nevében a kerületi jegyzők és naplóvivőknek másfél év alatt a haza közügyében tett fáradságokért köszönetét nyilvánita, mihez még a t. RR. közérzése is csatlakozott. Országos ülés. A FőRR. itélőmester által arról értesítek a RRet, hogy a concertationalis észrevételekhez hozzájárulnak. — Ezután a RR. ismét elegyes ülésbe hivattak, a most említett fölirást fölterjesztendők, onnan pedig a f. RR. kir. Személynök ő exc. vezérlete alatt Nádor ő fönségéhez bucsuvételre mentek, egyszersmind a nemzet forró háláját tolmácsolandók az országgyűlésnek mély bölcsességgel tett vezérléséért. Utolsó elegyesülés nov.ban reggelizedfél órakor, a cs. kir. Főherczegsége az ország nádora tudatván az ország Rendeivel, miként ez utolsó gyűlés azért legyen hirdetve, hogy a mindjárt tartandó megszentesitésére a jelen országgyűlésen hozott törvényeknek , az ő fölsége nevében megjelent fönséges királyi Biztos ünnepélyesen meghivassék ; azért e magas küldetésbeni eljárásra az e végre kinevezett küldöttséget azonnal föl is hívta, kiknek kíséretében Királyi Biztos ő fensége meg is jelenvén, az ország főpapja üdvözlő beszéd után megkérte, hogy magas kiküldetésénél fogva méltóztassék megengedni , miszerint az ujonan választott koronaőrök a hitet letehessék ; ő fönsége ezen kérésnek kegyesen engedvén, a koronaőröket az udvari főcancellár ő kegyelmessége azonnal meg is hiteltette; s a hitletétel után mindketten a legforróbb hálaérzettel vegyült köszönetét nyilvánítván mind ő felségének mind az ország Rendelnek a reájok ruházott nagyszerű birodalomért, erős ígéretet tettek, miszerint mindazt , mi a fejedelem s a közös haza javának előmozdítására szolgál, teljes erejükből fogják elősegíteni, s a kezök alá bizott legnagyobb kincsei felett az országnak felelt hitök szerint híven fognak őrködni. — Ezután a főcancellár ő kegyelmessége rövid beszédben előadván, mikint országgyűlésen számra ugyan kevés, de tartalmukat tekintve , igen érdekes és következésdus törvények alkottattak, ketté a fönséges királyi biztost, hogy azokat ő fölsége nevében megerősíteni méltóztassék. Erre királyi Biztos ő fönsége rövid beszédet olvasván föl, magas kiküldetése értelmében az alkotott, s a nádor és primás által bemutatott törvényeket megérintvén, azokat ekként ő fölsége nevében megerősité, s megerősítetteknek nyilvánita. — Eltávozván ő fönsége a nádor és főcancellár által követve a teremből, a fönséges nádor visszatértével, Széll nádori itélőmester fölolvasá a magyar nyelven legelsőben kiadott királyi választ, melly mellett a jelen országgyűlésen hozott, s ő fölsége által aláirt összesen 13. törvényezikkek az ország Rendeinek bemutattattak. A hallgatóság hosszas éljenzéssel fogadá az anyanyelven írott kir. választ, miután fölolvastattak a megerősített törvényezikkek. Mellyeknek végeztével nádor ő fölsége megköszönvén az ország Rendeinek jelen országgyűlésen a törvények alkotásánál iránta kimutatott szives készséget, s magát az ország Rei szives bizodalmába ajánlván, szűnni nem akaró éljenharsogásokban nyilvánult a fáradhatatlan s olly hosszú idők során keresztül egyedül a haza javán munkálódó dicső férfiú iránti buzgó tisztelete mind az ország éreinek, mind a számosan jelenvolt hallgatóságnak. — Az örömmámoros zaj csilapultával, nádor ő fönsége nyilatkozatára primás e hgsége válaszolt megérintvén, mikint az ezen országgyűlésen alkotott kevés, de tartalomdús törvények, jelesül a magyar nyelv, a birtok- és hivatalképesség tárgyában alkotottak eléggé tanúsítják a hon atyjainak gondolkozását, és a nép boldogítására irányzott jó szándékát, hálát szavazott a legjobb fejedelemnek és Nádornak, kijelentvén, mikint mindaddig, míg a magyar magát, honát és alkotványát ÉLET, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Életleltáet. (Vége.) Bátor szemének majdnem semmi világa nem volt, mégis folyvást maga szokott egyedül palctája segítségével, a legjáratlanabb utczában is járni, sőt gyakran embereket, kik vezérletére kinálkozának, kedvetlenül utasított el, mintha nehezen vette volna, hogy világtalansága tekintetéből olly csekély bizodalommal valának iránta. Jártában felette finom érzése s főleg a levegő nyomása, meg igen finom hallása által nem kevéssé segíthetek. — Ez igen nagy tehetségű férfi, sokat használhatott volna mind magának, mind másoknak is, hogy ha több belső nyugodalommal s a külső viszonyokhoz alkalmaztatással birt volna; azonban honában meg nem férvén, szerencséjét a külföldön indult megkísérteni. Az 1836. évi nov. hónapban, Pécsben egy ideig mulatása után, Triestbe utazott minden más kiséret nélkül, mint a mellyre történetesen a postakocsin akadt. Innen Velenczébe ment, hol egy évnél tovább mulatott, minden kiséret nélkül ide s tora járt és részint tudományos oktatással , részint órák igazításával és más erőművek alkotásával foglalatoskodott és élelmét igy megszerezte. 1838. oktatói állomást vállalt egy Paduában fölállított vaknevelő intézetben, mellyben állásával eleinte megelégedni láttaték, mindazáltal itt is csak rövid ideig mulatott. 1839.i octoberben Velenczén keresztül ismét Bécsbe tért vissza , ott hagyott könyveit és bútorait eladván s a takarék-pénztárba letett pénzeit fölvévén, sopronyi rokonihoz ment, azon kijelentett szándékkal, hogy a bekövetkező tavasszal nagyobb utazást teend. 1840 ki april végén útlevelet vett Franczia- és Németországba , ismét minden kiséret nélkül utazott Hannoverába , hol a megvakult koronaörököst mindenféle mesterségekben és mechanikai foglalatosságokban tanítván, az oktatás befejezése után ezért bizonyos kegyelemfizetéssel megjutalmaztatott. Túlságos becsületvágya azonban itt sem szenvedé meg, mert midőn történetből egyik tisztviselő előtte oda nyilatkozott, hogy kegyelempénze fölösleges státusteher legyen, rögtön elhagyá díszes viszonyait és 1841 ben Parisba utazott, hol az ottani vaknevelő intézet tagjait főleg az akkoron ott még nem gyakorlott asztalos-mesterségekben oktatá. Mivel azonban itt sem tudott a külső viszonyokhoz simulni, 1843ban ismét Páduába visszautazott, hol július őkén Copin Johanna egy szegény árva leányzóval , kivel még elébbent ott mutatása idejében ismerkedett meg, egybekelt, s vele együtt ugyanazon évi sept. havában Budára érkezett hátralévő életét franczia s olasz nyelv oktatásával biztosítandó. 1844ki május végén atyjává lön egy egészséges leány magzatnak. S miután Budán foglalatosságot kívánt mértékben nem lett, júliusban Pestre átköltözik, hol több leczkéket adott franczia és olasz nyelvben. October Tibén délelőtt elmenő szokás szerint kiséret nélkül Le Monton úrhoz a franczia nyelv oktatójához, álly végre, hogy vele megismerkedhessék. Az utolsó lépcsőn Le Monton úr lakása előtt (2dik emelet Simonyi ház király-utczában) szélütés következtében összerogyott. Minthogy a háznál senki nem ismerte, ő pedig maga szólani képes nem volt, a házmester eszközlésére Löw ur borbélyműhelyébe a váczi utra hozatott, a legények azonban,mivel nem ismerték, s hihetőleg annak félelmében, hogy ki nem elégíttetnek, rajta eret vágni nem akartak. Innen az őrházba hozaték, hol sok vérhányás után sem nyerhette vissza elállott szavát. Végre a Rochusi polgári kórházba vitetett. Minden igyekezet, őt megmenteni vagy legalább szavát visszaadni, sikeretlen maradt, — 13 óra múlva elhalt. Hitvese, kinek elmenetele czélját megmondani elfelejté, midőn az nap haza nem jött, a legsiralmasabb állapotban volt, minthogy sejdité, hogy valami szerencsétlenség érte. Nem tudott magán segíteni, míg a háztulajdonos azon józan gondolatra jutott, a polgári kórházban tudakozódni, hol is a gyanitás halálának borzasztó hírével megerősitteték. Képzelhető a csecsemőssel elmaradott özvegynek végétlen fájdalma, ki férjének, kinek életében hiv társa volt, e váratlan s olly gyászos módon elkövetkezett halálával a legsiralmasabb helyezetbe jutott. *) Az idvezültnek hideg tetemet tisztességes módon takaríttattak el odéblökén délutáni 2 órakor; a vakok-intézeti növendékek ez alkalommal a megáldás után halotti zenét énekelének, következő napon pedig engesztelő áldozat tartása alatt vocalreqniemet. 8 eképen nyerte e férfiú nyugodalmat, mellyet sem nem kereső, sem nem fele. Béke hamvainak! , Dolezsalek Antal, vakok int. igazgató. Victor Cousin Jelentése a közoktatás állaipotjáról Németországban. Fordította Bárffay Kálmán. 1844. Első s második füzet, ára fit. pengő p. (Folytatás). V illy egyszerűen , de egyszersmind mély bölcsességgel jegyzi meg 48. I. az egyforma leczketerv jótékonyságát. „Nem akarom, úgymond, elfelejteni önt, minister úr, figyelmeztetni ezen összes népiskolák egyforma leczketervének egyik legnagyobb jótéteményére , a melly is: az ismeretek egyenlősége az alsóbb néposztálynál , az ér*) Minden emberbarátot ezennel felszólítunk e szerencsétlen asszony fölsegélésére Lakik a király-utczában a vas ölében. Harminczkilenczedik 81. sz. Kedd. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czímzendők. November hót 16. 1844. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI ÚJSÁG. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél , Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban.