Nemzeti Ujság, 1943. augusztus (25. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-01 / 172. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG 1943 augusztus 1. Vasárnap aíció bejárólag SÜJ­ Országoshirű festőművész bebizonyíthatóan 800—1000 pengős katalógusjelzésü ik­UFCSTMCNICI darabonként keret 4R gi nélkül csak­­ 19 k­^■ A művész rádióelőadásaiban megokolta a képvásárlók és képzőművészek közvetlen kapcsolatának szükségességét, ne sejtsünk tiszta szándékában üzleti fogást. — Egy művészlakás három teremnyi képe várja Önt vasárnap is. Thököly-ut 61, III. em. nünk, mit kell a lelkünkben őriznünk, mit kell önmagunkról éreznünk és tud­nunk ... A jövő mindig Isten kezében van, de az emberektől s azoknak min­den rendű és rangú népétől és nemze­tétől megkívánhatjuk, hogy valódi érté­künk és érdemünk, nem pedig a saját érdekei, vagy ellenünk koholt vádak alapján alkosson véleményt és mondjon ítéletet fölöttünk. Mi mindig minden erőszakkal szemben, — bárhonnan jönne is — csak az igazságot fogjuk szembe­szegezni. Mert minden erőszak csak ideig óráig él és az igazság mindig győ­zelmesen túléli. De az igazságban, ame­lyet a világ felé hirdetünk, — elsősor­ban nekünk magunknak kell tűrhetetle­nül hinnünk. Nekünk magunknak kell vigyázni arra, hogy annak tisztasága és vitathatatlansága a mi hibánkból s a magunk szavai és tettei miatt — csor­bát ne szenvedjen .... — Szóval mi magunk . .. — Szóval mi magunk őrizzük, védjük­­és semmivel megtörni ne engedjük igazságunknak ezt a tudatát! Ami nem más, mint magyarságunknak és ke­resztény emberségünknek bátor, Isten­ben bízó és senki embertől nem félő ön­tudata! Magyarok vagyunk, kereszté­nyek vagyunk, emberek vagyunk,­­ de férfiak is vagyunk! Ez pedig azt pa­rancsolja, hogy most ne vitatkozzunk egymással, hanem álljuk meg a he­lyünket. Mind, — valamennyien ... Az öregebb elhallgatott, a fiatal csak annyit mondott: — úgy legyen!... . . . Azután újra csend lett a fedélze­ten, amelyet már egészen beburkolt a sötétség. A kis hajó remegő teste szor­galmas zakatolással igyekezett tovább felfelé a sötét vizen, amely sietve ro­hant el mellete — a messze, messze tenger felé ... Olyan csend volt, hogy szinte a szívek dobogását lehetett hal­lani, ahogy lüktetve verték ezer év örök indulóját, ugyanazt, amit az agyak­ban a gondolat szikrázott láthatatlanul az ég­­felé s amit betűkkel valahogy igy lehetne leírni: — Magyarok — maradunk!... Ma­gyarok — maradunk!. .. »VWA.'VVVVVVVVVVWN­VVVVVVV^«VVMl Csukamájolaj és a tengeri háború A második világháború még inkább, mint az első, részben a tengereken zajlik le. Blo­kádot és ellenblokádot hirdettek a hadviselő felek rögtön a háború kitörése után. Ez mindenekelőtt a tengeri halászatot bénította meg, mert ma csak a saját veszélyére mehet ki a nyílt tengerekre a halászbárka. A ten­geri hadviselést erősen meeainyák egyes álla­mok, elsősorban Norvégia, amelynek a ten­­ger volt tulajdo­népeni búzamezője, ahonnan táplálékának nagyobb részét beszerezte. A norvég halászok ma legfeljebb csak a parti vizeken halászhatnak. Az invéziós vesz­élyre való tekintettel, legutóbb ezt is betiltották. A norvég halászok nemcsak keresetüktől, fő­­élelmezési forrásuktól estek el, hanem esrik legfontosabb exportcikküktől is: a csukamáj­olajtól. Gyermekkorunknak ez a rétegeit, de jóté­kony hatású emléke ma nem igen zavarja gyermekeinket, mert hiszen csukamájolajhoz nem lehet jutni. Az elmaradt csukamájolajat Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban pótolják ma már a sör­élesztőből nyert vitamin-gyártmányokkal. A vitamin-kérdéssel foglalkozó tudósok ugyanis me­gállapították, hogy a sörélesztőben meg­­tal­álhatók mindazok a­ zu­minok, amelyek a csukamájolaj kiváló gyógyhatását okozták. A sörélesztőben például tízféle B-vitamin for­dul elő. Ez magyarázza meg, hogy Német­országban már a háború előtt miért lendült fel annyira a sörélesztő ipari feldolgozása. Időközben ugyanis megállapítást nyert, hogy a sör nemcsak élvezeti cikk, hanem gyógy­­tényező is. Amiképen a sör pótolja a tenge­rent­úli idegcsillapító és megnyugtató élvezeti cikkeket, a teát, a kávét, a kakaót, épp úgy a sörélesztő pótolja a csukamájolajat. Ezért a háborús közegészségügynek ma egyik leg­fontosabb eszköze a sörélesztő. A napilapok árát újból megállapították A Nemzeti Újság ezentúl hétköznap 20 fillér, vasárnap 40 filér A Magyar Távirati Iroda jelenti. A kormány a rotációs és íves nyomópapí­ron előállított, egyes sajtótermékek árának újabb megállapításáról a következő rendele­tet adta ki: * A m. kir. minisztérium a rotációs és íves nyomópapíron előállított sajtótermékek ter­­jedelmének megállapítása és az ezzel kap­csolatos egyes kérdések szabályozása tárgyá­ban az 1939.11. t.-c. 112., 161., 212. § aiban foglalt felhatalmazás alapján további intéz­­kedésig a következőket rendeli: 1. §­A politikai napilapok eladási és előfize­tési árak példányonként a 4.000—1941. M. E. számú rendeletben meghatározott csoport­­beosztás szerint a következőképen állapíth­tatnak meg: A rotációs és íves nyomópapíron Budapest székesfőváros területén: 1. A reggel megjelenő lapok közül az a) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonként hétköznap tizennégy fillér, vasárnap húsz fillér, előfizetési ára egy hó­napra három pengő negyven fillér, három hónapra kilenc pengő nyolcvan fillér­ , a b) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonként hétköznap tizenhat fillér, vasárnap harminc fillér, előfizetési áruk egy hónapra négy pengő ötven fillér, három hónapra tizenhárom pengő; a c) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonként hétköznap húsz fillér, vasár­nap negyven fillér, előfizetési áruk egy hó­napra öt pengő hatvan fillér, három hó­­napra pedig tizenhat pengő. 2. A napközben megjelenő lapok közül: az o) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonként tizennégy fillér, előfizetési áruk egy hónapra három pengő negyven fillér, három hónapra kilenc pengő nyolcvan fillér; a b) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonként tizenhat fillér, előfizetési áruk egy hónapra négy pengő ötven fillér, három hónapra tizenhárom pengő; a c) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonként húsz fillér, előfizetési áruk egy hónapra öt pengő hatvan fillér, három hónapra pedig tizenhat pengő. 8. §. A rotációs és íves nyomópapíron Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) meg­jelenő politikai napilapok közül, tekintet nélkül arra, hogy reggel vagy napközben jelennek meg, az a) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonként hétköznap tizennégy fillér, reggeli lapok vasárnapon, a napközi lapok szombaton megjelenő száma húsz fillér, elő­fizetési árak egy hónapra három pengő negyven fillér, három hónapra kilenc pengő nyolcvan fillér, a b) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonként hétköznap tizenhat fillér, a reggeli lapok vasárnapon és a napközi lapok szombaton megjelenő száma harminc fillér, előfizetési áruk egy hónapra négy pengő harminc fillér, három hónapra tizenhét pengő negyven fillér; a c) csoportba tartozó lapok eladási ára példányonként hétköznap húsz fillér, a reg­geli lapok vasárnapon és napközben meg­­jelenő lapok szombaton megjelenő száma negyven fillér, előfizetési áruk egy hónapra öt pengő húsz fillér, három hónapra pedig tizenöt pengő. 3. 1. A Budapest székesfőváros területén rotá­ciós vagy éves nyomópapíron hétfőn reggel megjelenő politikai hetilapok (u. n. hétfői lapok) eladási ára példányonként húsz fillér. 4.,§. A Magyar Távirati Iroda és a Magyar Or­szágos Tudósító című kőnyomatos hírlap­tudósító újságok 1943. évi július hó 1. nap­­ján érvényben volt m­egállapodásszerű elő­fizetési díjai harminc százalékkal emelkednek. 5. 9. Az 1.550—1943. M. E. számú rendelettel hatályában fenntartott 4.600—1941. M. E. számú rendelet 2. §-ának utolsó bekezdésé­ben említett, Kolozsvárott megjelenő „Ma­gyar Újság“ és „Kolozsvári Esti Lap“, vala­­mint a Nagyváradon megjelenő „Erdélyi Néplap“ című politikai napilapok eladási ára példányonként tizennégy fillérben, előfize­tési ára egy hónapra három pengő negyven fillérben, három hónapra pedig kilenc pengő nyolcvan fillérben állapíttatik meg. 6. §. Aki a jelen rendelet rendelkezéseit meg­szegi vagy kijátssza, amennyiben cselek­­ménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939:11. t.-c. 212. §-a értelmében két hónapig, háború­­ idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928:X. t._C. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés leg­magasabb összege nyolcezer pengő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. rendőrség működésének területén pedig a rendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az 1929:XXX. t.-c. 59. §.a (1) bekezdésének harmadik pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. 7. §.­­ A jelen rendelet 1943. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba, s ezzel a 7.870—1942. M. E. számú rendelet 1. §-a, valamint az 1.070—1943. M. E. számú rendelet 1. §-ának az eladási árat megszabó rendelkezése hatá­­lyát veszti. «yyyy»ra-—-—ra-a-irzir_rrirv--—- i-—rr—r—ri— Augusztus 1: módosított községi adók és dijak Kormányrendelet értelmében a Székes­főváros újból megállapította az egyes községi adókat és dijakat, amelyeket a főváros közgyűlése letárgyalt és tudomá­sul vett és amelyek augusztus elsején, vasárnap lépnek életbe. Közgyűlési hatá­rozattal a főváros módosította a városi vám díjait és többek között a vigalmi­adókat a következőképen: az állandó jel­legű színházaknál a belépőjegy árénak 5°/e; hangversenyen a belép­ődíjának 10®/o-a; a kabaré, varieté, orfeum, artista és cirkusz előadásoknál, valmint bármi­lyen alkalmi előadásnál a belépőjegy árá­nak 15s/o-a; a mozgóképszínházaknál a belépőjegy árának 15*/o-a (a vigalmiadót a mozgóképszínház látogatóira kell áthá­rítani); táncvigalomban, bármilyen ver­senyen (lóverseny, ügetőverseny stb.); hi­vatásos sportolók közremű­ködésével ren­dezett sportversenyen, tehát labdarúgás, vívás, boxolás stb., jégpályán, kiállításon a belépődíjnál 10 fillérig 2 fillér, az en­nél magasabb belépődíjnál 30 fillérig be­zárólag 6 fillér, ennél magasabb belépő­díjnál 70 fillérig bezárólag a belépődíj 20%/Va, ennél magasabb belépődíjnál 1.40 P-ig bezárólag a belépődíj 30%-a, ennél magasabb belépődíjnál 2.80 P-ig bezáró­lag a belépődíj 40*/v-a és 2.80 P-nél ma­gasabb belépődíjnál a belépődíj 50#/tr­ a; mutatóhelyen a vigalmi adó személyen­ként 3 P; a kártya- és tombolajátékosok vigalmiadója a fizetett kártya, illetőleg tombol apénz 25°/Va. Ahol belépődíjat nem fizetnek, a vigalmiadó személyen­ként a következő: ahol jazz, szimfonikus, sramml stb. zene játszik 40 fillér, ahol a közönség táncolhat 1 P, mulatóhelyeken 3 pengő. Az ebtartással kapcsolatos díjak a kö­vetkezők: az évenként egyszer kötelező állatorvosi vizsgálat eljárási díja eben­ként 2.50 P, az ebzárlat idején befogott, a veszettség fertőzésére gyanús és embert mart ebeknek az állategészségügyi tele­pen történő, hatósági megfigyelésének díja vizsgálatonként 5 P, az emberi mart ebek házi megfigyelésének díja 15 P, az állategészségügyi telepen történt megfi­gyelés esetén naponta és ebenként a fize­tendő tartásdíj 50 fillér. A polgármesteri rendelkezés a továbbiakban megszabja a vásárcsarnokok újonnan megállapított helypénzeit és egyéb közszolgáltatási dí­jait is, amelyek arányosan emelkednek. Felemelték a közvágóhidakon szedhető vágó, vásár- és egyéb hatósági díjakat és többek között úthasználati díjakat is: te­lephelyről és közterületről fuvarozott géperejű gépkocsik úthasználati díja gép­kocsinként 64 P. Az épületrészeken elfog­lalt közterületek használati díja négyzet­méterenként I. díjövezetben 40 P, a II. díjövezetben 30 P, III. díjövezetben 20 P, a IV. díjövezetben 10 P. Felemelte a fő­város a hirdetési díjakat is és kitűnik a rendeletből, hogy a röplap osztogatás em­berenként és naptári naponként 32 P; a nappal világító napfény-reklámpajzsok évi bére festéssel 240—300 P, festés nél­kül 216—270 P; a padhirdetés évi bére — a felállítás helyének forgalma szerint — 156—180 P; a négyoldalas favédőrács hir­detési dijának évi bére 180—240 P- a ki­­rakatos hirdetéses favédőrács évi­ bére 400—500 P és a vásárcsarnoki hirdetések dija megkezdett négyzetméterenként és havonta 6 pengő. Augusztus 1-től megváltozik a hely­­hatósági bizonyítványok és a tanúsítvá­nyok díja is. Az illetőségi bizonyítvány ni ii ' ' 1 ■ 1 ■■ ......... 1 * TUJóga - csipke örök érték, llAóga - csipke fognlom£.“ TiaTösSgi cííja 39 pengő, * üzszr­­gUai és magánszolgálati alkalmazottaknak és munkásoknak­ 20 pengő és a kiállítási díj 8 pengő. A községi kötelékbe való felvétel magyar honos részére a hatósági díj 200 pengő, a közszolgálati és magánszolgálati alkalmazottaknak 100 pengő, a kiállítási díj 8 pengő. A hatósági (helyhatósági, vagyontalansági, erkölcsi stb.) bizonyít­vány — a szegénységi bizonyítványokat — kivéve — 6 pengő. A szegénységi bizo­nyítvány kiállítása továbbra is díjmentes. Módosultak a másolatok és egyéb bizo­nyítványok díjai is. Kiknek kötelesek nyers húst kiszolgáltatni a hentesek A székesfőváros közélelmezési ügyosztálya előbb Budapesten, később a közellátásilag a fővároshoz csatolt 24 megyei városban és községben bevezette a különböző élelmi­szereknél a körzeti árusítási rendszert. El­rendelte, hogy minden fogyasztó köteles jegyeit lebélyegeztetni annál az iparosnál vagy kereskedőnél, akinél vásárolni akar. Lebélyegezték a húsjegyeket is és a lebélyeg­zett jegyek szelvényei alapján történik a hentesiparosok húsellátása. Az utóbbi időben több panasz hangzott el, hogy a közönség egy része olyan húsiparosoktól követeli a húskiszolgáltatást, akinél nem bélyegeztette le jegyeit. Félreértés következtében hatósági személyek is közbeléptek és kötelezték a hentesiparosokat, hogy kiadjanak húst olyan jegyekre, amelyek más iparoshoz szólnak, mert azoknál történt a lebélyegzés és az illető fogyasztók részére azok kapják meg a kiutalást. Illetékes helyen erre vonatkozólag most hangsúlyozottan kijelentették, hogy hús­­jegyeit mindenki csak annál a hentesnél válthatja be, akinél az új jegyek kibocsátá­sakor a jegyeket lebélyegeztette. A hentes­­iparos csak ilyen fogyasztónak köteles kiadni a húst, más fogyasztó kiszolgálását jogosult megtagadni. Ez a megkötöttség nem vonat­kozik a felvágottfélékre. Amennyiben újabb ilyen esetek történnének, az érdekelt hentes­­iparos azonnal tegyen jelentést a hatósági személy kilétének megállapításával együtt az illetékes jegyfiókkirendeltségnél A gáztantuszokat kivonják a forgalomból Az automata gázmérőkön át gázt fo­gyasztó közönség részéről mind gyakrab­­ban érkeznek panaszok a gázművek igaz­gatóságához, hogy az eladási helyek nem tudnak megfelelő mennyiségű gázérmék­­hez jutni. Ennek a visszás helyzetnek megszüntetése érdekében a gázművek igazgatósága értesíti az érdekelt fogyasz­tókat, hogy az eddig használatos gázér­méket fokozatosan kivonja a forgalom­ból, tehát azok összevásárlásának semmi értelme nincsen. További intézkedésként a gázművek a magánlakásokban felsze­relt gázautomata mérők érmegyűjtő per­selyeit kinyittatja és ettől az időponttól kezdve­ ezeknek a mérőknek a gázfo­gyasztását is havonként utólag fogja számlázni. Az ily módon kinyitott mérő üzemben tartására csupán két gázérmére van szükség. A közös fogyasztóhelyeken (mosókonyha, vasalószoba stb.) felszerelt automatamérőkön átmenetileg továbbra is gázérmék igénybevételével lehet gázt fogyasztani. Azoknak a házaknak a ház­felügyelői, ahol ilyen mérők vannak fel­szerelve, — kellő igazolás mellett — a Baross-téri körzeti iroda pénztáránál szerezhetnek be annyi gázérmét, ameny­­nyi a háznál lakók szükségletét kielégíti. További intézkedésig gázérméket kizáró­lag csak Baross-téri körzeti iroda pénz­tára adhat el a fent megjelölt személyek­nek. Felhívják a fogyasztók figyelmét arra, hogy az automata gázmérők kinyitandó perselyére mindaddig gondosan ügyelje­nek, míg azokat a gázművek a helyszí­néről el nem szállíttatja. Minden az automata gázmérő, vagy annak tartozé­kait ért rongálásért a fogyasztó anyagi­lag felelős. A gázművek a forgalomból kivonandó gázérméket augusztus 15-ig, az elektro­mos és gázművek Alagút-utcai, Margit­­körúti, Váci-úti, Baross-téri és feska-uti körzeti, irodáinak pénztárainál darabon­ként 25 fillér értékben visszaváltja.­­ (ELEKTROMOS MOTORKERÉK­PÁROK.) Sverre Hagen norvég elektro­mérnök új rendszerű, villamos meghaj­tású elektromos motorokat szabadalmaz­tatott és a hírek szerint az új gépek olyan használhatók, hogy már a közeljövőben megkezdik a tömeges gyártását. Az egész Európában jelentkező benzinhiány miatt ezek előreláthatólag igen gyorsan el fog­nak terjedni. Egyelőre Norvégiában ter­veznek egy gyárat, ahol svéd anyagból készülnek majd a Hagen mérnök gépei. A találmány értékesítését máris megvette egy svéd és egy finn társaság.

Next