Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. január
1997-01-03
I Tíz utasból legalább egy bliccel A BKV-tarifa emelkedése nem befolyásolja a polyárók számát Tíz utasból egy biztosan bliccel a fővárosi tömegközlekedésben. Mindez nemcsak feltételezés, hanem többé-kevésbé pontos adat. A BKV ugyanis még az ősszel készíttetett egy felmérést, melynek során egy kétszázezres minta közlekedési szokásait vizsgálták. Mint kiderült, ezt a deviáns helyváltoztató formát, vagyis a bliccelést az utasközönség tíz százaléka alkalmazza. A tapasztalatok szerint a lógósok jelentős része nem anyagi helyzete miatt lesz potyautas. A jegyért való sorban állás idővesztesége éppúgy motiválhatja a bliccelést, mint a virtuskodás. Éppen ezért a bliccelők száma évek óta állandó, a jelenséget nem befolyásolja az utazási tarifák emelkedése. A bliccelés mértéke a belvárosi járatokon és a zsúfoltabb járműveken nagyobb, és függ a napszaktól, sőt még az időjárástól is. Esős időben például még a ráérős emberek közül is kevesebben sétálnak le egy-két megállót. Vannak persze, akik tudatosan potyáznak. A helyszínen fizetett bírság ugyanis januártól is csak nyolcszáz, míg utólag, csekken befizetve is mindössze kétezer forint, vagyis még mindig olcsóbb, mint a havibérlet. A bliccelők ugyanakkor többnyire profik. Általában van náluk jegy, amelyet csakis a kellő pillanatban használnak fel, messziről felismerik az ellenőröket, vagyis minimális kockázattal utaznak. Tudják, hogy a tömött járatok biztonságosabbak, hogyan nyerhetnek időt, amikor, felbukkannak az ellenőrök. (Tíz... folytatás a 19. oldalon) Sokan elkerülik a jegypénztárt .unhalmi János felvétele BUDA és PEST NÉPSZABADSÁG 1997. január 3., péntek A fővárosi polgár többet adózik APEH: javult az ügyintézés színvonala Tavaly év elején átalakították az APEH fővárosi szervezetét. Az újonnan létrehozott négy budapesti igazgatóság érzékelhetően javított az ügyintézés színvonalán - állítják az illetékesek. A korábbi fővárosi igazgatóságnál szinte minden területen olyan lemaradás halmozódott fel, amelyet változatlan körülmények között már nem tudtak volna ledolgozni. A szétválás óta az APEH fővárosi igazgatóságai a korábbi restanciát már majdnem felszámolták - válaszolták kérdésünkre a hivatal szakemberei, akik úgy látják, az ügyfelek is elégedettebbek. A korábbi kettővel szemben ugyanis húsz ügyfélszolgálati irodát működtetnek, nőtt az igazgatóságok létszáma és a technikai felszereltségük is javult. A három területi igazgatóság mellett létrejött a kizárólag a kiemelt adózókkal (lásd táblázatunkat!), azaz a legjelentősebb gazdasági tevékenységet folytat KIEMELT ADÓZÓK KERÜLETENKÉNT *Az APEH Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózóinak Igazgatóságánál 17 Pest megyei kiemelt adózót is nyilvántartanak Forrás: APEH 1ó, illetve költségvetési kapcsolattal bíró gazdálkodó szervezetekkel foglalkozó negyedik igazgatóság. A decentralizálás elősegítette a közvetlenebb kapcsolat kialakítását az adózók és a hatóság között. Az átszervezés legnagyobb gondja Zombory István főosztályvezető-helyettes szerint az, hogy az új szervezeti felállásból adódó nehézségeket fokozták a korábbi időszakból hátramaradt, elintézetlen ügyek. A főosztályvezető úgy véli, az ügyfeleknek nem jelentett különösebb gondot az új szervezetek létesítése, mivel a sajtó, a tévé és a rádió híradásaiból és az ügyfélszolgálatoknál időben értesülhettek arról, hogy melyik igazgatósághoz tartoznak. Kedvező visszhangra talált az is, hogy az ügyfelek adószámait az új hatóságok automatikusan állították át, így azt nem az adózóknak kellett bejelenteniük. A téves helyre érkező ügyiratokat pedig gyorsan és közvetlenül megküldték az illetékes adóhatóságnak. Ezek után nem meglepő, hogy 1996 első tíz hónapjában időarányosan alakultak az adóbevételek Budapesten. A kiemelt adónemek adatait elemezve kiderült az is, hogy az előző év azonos időszakához képest 1996 januárjától októberig 23 százalékkal több adó folyt be a budapesti igazgatóságokhoz. Ezzel a fővárosnak a hazai nettó adóbevételeken belüli részesedése elérte a 60 százalékot. Tavaly különösen nagy mértékben növekedtek az áfa-befizetések és a személyi jövedelemadó bevételei. A fővárosi polgárok egy főre eső adófizetési kötelezettsége mintegy 141 ezer forint volt, több mint kétszerese a vidékiekének. Sz. I. M. Kerület Kiemelt adózók száma 1.9 II. 18 III. 12 IV.2 V. 51 VI. 17 VII. 11 Vili. 16 IX. 17 X. 13 XI. 17 XII.6 XIII. 20 XIV.9 XV.5 XVI.1 XVII.0 XVIII.2 XIX.0 XX.1 XXI.3 XXII.2 XXIII. Összesen: * 234 2 Bevetésen az éjszakai plakátbrigádok Az illegális falragaszok legtöbbjén könnyűzenei koncerteket hirdetnek A Fővárosi Közterület-felügyelet nemrégiben elkészített felmérése szerint a főváros belső kerületeinek házfalain, villanyoszlopain és kapcsolószekrényein legalább öt-hatezer engedély nélkül felragasztott hirdetmény látható. Akcióban lévő illegális plakátragasztót fogni mégis nagy szerencse, megbízóikat felelősségre vonni pedig még nagyobb. Az I. kerületben a Krisztina körutat, a II.-ban a Margit körutat és a Moszkva teret, a III. kerületben a Flórián tér környékét, a Belvárosban pedig a Kossuth Lajos utcát ragasztgatták tele a legalaposabban - tájékoztatta lapunkat Szabó Béla, a szervezet igazgatóhelyettese. Különösen sok még a hirdetmény a pesti körutakon is, aztán a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Baross utcában, az Üllői úton, a Hungária körúton, a Városligetben, a Kerepesi úton, az Örs vezér téren, a Villányi és a Bartók Béla úton, a Móricz Zsigmond körtéren és az Alkotás úton. A ragasztókedv nőttön nő. Az 1968-ban kelt, ma is hatályos kormányrendelet szerint az engedély nélküli hirdetésekért csak magát, a plakátragasztót lehet elővenni, s azt is csak akkor, ha éppen tetten érték. December elején két hét alatt mindössze harminchat embert füleltek le, aminek főként az az oka, hogy a plakátragasztó sok, a felügyelő meg kevés,illetve, hogy éjszaka, amikor a hirdetmények zöme a falakra kerül, az a kevés felügyelő is alszik, aki egyáltalán van. A tetten ért plakátolók közül harminchármat a helyszínen megbírságoltak, három ellen pedig szabálysértési eljárást indítottak. A bírságok összege nem éri el a negyvenezer forintot sem, aminek viszont az az oka, hogy a felügyelet a büntetések kivetésekor figyelembe veszi a szabálysértők szociális helyzetét is. A plakátragasztókról pedig az engedély nélküli falragaszótöbbnyire kiderül, hogy diákokat azoknak kell eltakarítanivagy munkanélküliek, Ők, akiknek az érdekében a vil-A Fővárosi Közgyűlés ’94-es lányoszlopokra kerültek. Ez rendelete elvileg könnyítene van azonban újabb dilemmához valamit a közterület-felügyelőkhez. A plakátok kilencvenöt számolyán, hiszen kimondja, hogy talékán mostanság ugyanis különféle könnyűzenei koncerteket hirdetnek, így mindjárt bonyolulttá válik a kérdés, hogy valójában ki a megrendelő. A koncerteket szervező művelődési házak általában azzal védekeznek, hogy a plakátragasztás mindenekelőtt a hirdetményeken szereplő együttesek érdeke, más esetekben pedig felmutatnak egy papírt, amely szerint ők megmondták a plakátragasztóknak, hogy a hirdetéseket csak az arra kijelölt helyeken rakhatják fel. Hogy aztán máshová is került belőlük, arról ők igazán nem tehetnek - mondogatják. A művelődési házak rendezvényszervezői egyébként gyakran azzal is érvelnek, hogy az együttesek rajongói egyszerűen elemelték a plakátokat, és utána puszta lelkesedésből teleszórták velük a várost, tehát megint csak nem ők a hangok. Ami az együttesek szervezőit illeti - tette hozzá Szabó Béla - azokat pedig szinte lehetetlenség elérni. Mindössze egyetlen olyan eset fordult elő, amikor egy zenakar szedette le a málló falragaszokat. Furcsa egyébként - jegyezte meg Szabó -, hogy olykor millió dolláros koncerteket is ingyen akarnak hirdetni. A Stefánia úton például annak idején alig lehetett látni a villanyoszlopokat a Tina Turner-plakátoktól. Szabó Béla szerint két megoldás lehetséges. Az egyik egy - a Városháza által itt-ott már kipróbált - technológiai eljárás, amelynek során olyan anyaggal vonják be a frekventált utak menti falakat és oszlopokat, amely egyszerűen ledobja magáról a plakátot. A másik lehetőség az éjszakai razziázás. A felügyelet akciócsoportja már felkészült erre, bár az alkalomszerű rajtaütésektől túl sokat nem lehet várni - jegyezte meg az igazgatóhelyettes. B. T. Nyugati téri rétegek teknős miklós felvétele Hajléktalan-napközi Angyalföldön MUNKATÁRSUNKTÓL_________ Karácsony előtt pár nappal ismét megnyitotta kapuit az angyalföldi nappali melegedő. A Mohács utcai intézmény harminc hajléktalant tud egyszerre fogadni. A betérők hétfőtől péntekig reggel nyolc és délután négy óra között meleg teát és zsíros kenyeret kaphatnak, kérésükre megőrzik a csomagjaikat, sőt a gyerekükre is vigyáznak, amíg hivatalos ügyeiket intézik. A nappali melegedőt a főváros szolidaritási alapjától pályázaton nyert pénzből működtetik. Szociális diszkont az Újlipótvárosban is MUNKATÁRSUNKTÓL A Váci úti után újabb szociális diszkontot nyitottak a XII. kerületben, a Pannónia utcában. A csaknem kétszáz négyzetméteres, két eladótérrel és raktárral rendelkező üzlet az angyalföldi szociális bolthálózat második tagja. A felújítás több mint hárommillióba került, a nyitó árukészlet értéke eléri a kétmillió forintot. A költségeket az önkormányzat állja. Az Angyalföldi Szociális Egyesület működteti a boltokat, ahol kereskedelmi árrés alkalmazása nélkül árusítanak, az árut a termelőktől szerzik be, ezzel is csökkentve a költségeket. Az egyesület tagjai jövedelmük másfél százalékát fizetik be havonta, cserébe 6-35 százalékos kedvezményben részesülnek. 44 Radar a füstölgő autók ellen Egy minapi felmérés szerint a zöldkártya bevezetésével mindössze kilenc százalékkal csökkent a gépjárművek károsanyagkibocsátása. Ennél jobb arány is elérhető volna, ha a környezetvédelmi ellenőrző vizsgálatok után a tulajdonosok nem szabályoznák újra járműveiket. De megteszik. A trükközés egyetlen ellenszere, ha szigorodik az utakon pöfögő autók ellenőrzése. December óta a fővárosban van erre lehetőség, hiszen forgalomba helyezték az RSD-2000 nevű távérzékelő készüléket. A szerkezet óránként 600- 800 járművet ellenőriz a forgalom zavarása nélkül. Méri a füstgáz szén-monoxid-, széndioxid-, illetve nitrogén-oxidtartalmát. A távérzékelt adatok alapján még nem büntethetők a környezetet szennyezők, de a mérési eredmények és a rendszám alapján van arra lehetőség, hogy hivatalos mérőhelyeken is teszteljék az autókat. Ha ott is rosszul működnek, a szakhatóságok szabálysértési bírságot róhatnak ki, akár a forgalmi engedélyt is bevonhatják. A szerkezet 41,5 millió forintba került, amelyből 19,8 milliót a Központi Környezetvédelmi Alap biztosított. Talán ez az új berendezés is hozzájárul ahhoz, hogy az erősen szennyezett levegőjű fővárosban előbb-utóbb javuljon a helyzet. Bár a károsanyag-kibocsátás az utóbbi években csökkent, Budapest - európai mércével nézve - így is a közepesnél erősebben szennyezett városok közé tartozik. Alig enyhített a gondokon - noha önmagában hatalmas lépés -, hogy az utóbbi években a BKV buszainak háromnegyede korszerűbb lett. 262 új autóbusz gurul az utakon, további 380 motorját pedig a legszigorúbb európai normáknak megfelelően alakították át. Ezek eredményeként 990 tonnával kevesebb káros anyag kerül a levegőbe. Szintén tisztább lenne a levegő, ha a Budapestre naponta érkező félmillió utas minél nagyobb hányada a tömegközlekedési eszközöket használná. Az sem mellékes, hogy másfél évtized alatt kétszáz százalékkal nőtt a fővárosi polgárok autóinak száma. A kocsik átlagéletkora tíz és fél év, a járműveknek csupán a tizede katalizátoros. A fejlett ipari országokhoz hasonlóan Budapesten is a közlekedés a legnagyobb légszennyező - a káros anyagok kétharmada innen származik. Azt hihetnénk, hogy az üzemanyagok ólomtartalmának csökkenésével arányosan esik az ólomszennyezés mértéke is. A tapasztalatok azonban nem igazolják a várakozásokat. Ennek oka a város koszossága: mivel az utak és a közterületek pormentesítése megoldatlan, az utakról sokszorosan felvetődik a szennyezés. A növekvő szennyezettséget mutatja a levegőminőségi határértékek túllépése is, ez ma már a vizsgált esetek húsz százalékát is meghaladja. Ebből a szempontból különösen a forgalmas csomópontok és a belső kerületek a kritikusak. Ezeken a helyeken olykor már a féléves átlagok is meghaladják a levegőminőségi határértéket. Ö. Z.