Népszabadság, 1985. március (43. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-01 / 50. szám
2 Újabb nicaraguai békekezdeményezések a közép-amerikai válság rendezésére ( HAVANNAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Nicaragua bejelentette, hogy egyoldalúan visszavon száz kubai katonai szakértőt — első lépésként — a Contadora-csoport javaslatainak megfelelően. E javaslatok a Közép- Amerikában levő külföldi katonai tanácsadók számának jelentős csökkentését irányozzák elő. Dániel Ortega nicaraguai elnök szerdán Managuában bejelentette, hogy a visszavont kubai tanácsadók első, ötvenfős csoportja májusban hagyja el az országot. Ugyancsak a Contadora-békeokmány rendelkezéseinek felel meg az a nicaraguai döntés, amely szerint moratóriumot határoztak el az új típusú fegyverek rendszeresítését illetően. A moratórium vonatkozik a légierő új, korszerű gépekkel történő felszerelésére is. Dániel Ortega hangsúlyozta, hogy reménye szerint az új nicaraguai békekezdeményezések elhárítják az akadályt a Contadora márciusi, panamavárosi ülése elől. A nicaraguai elnök ugyancsak bejelentette, hogy meghívást küldenek Washingtonba egy olyan kétpárti amerikai kongresszusi delegációnak, amely meggyőződhetne a nicaraguai hadsereg és fegyverzetek védelmi jellegéről. A nicaraguai kormány reményét fejezi ki, hogy a mostani, egyoldalú kezdeményezései a többi középamerikai államot is a konfliktus tárgyalásos rendezésére ösztönzik. Nicaragua arra számít, hogy Washington visszatér a manzanillói tárgyalóasztalhoz, visszavonja az ellenforradalmároknak megszavazott támogatást, és beszünteti a Nicaraguával szembeni ellenségeskedést. Dániel Ortega kijelentette, hogy Nicaragua viszonya a szocialista közösség országaihoz összhangban áll az ország el nem kötelezett elveivel, s örömmel javítanák kapcsolatukat az Egyesült Államokkal is, ha Washington erre készséget mutatna. Seres Attila: A Contadora-csoport közvetítése az egyetlen lehetőség a közép-amerikai regionális háború kirobbanásával szemben — jelentette ki szerdán Havannában Bernardo Sepulveda Ámor mexikói külügyminiszter. Sepulveda kubai kollégájának meghívására tesz hatnapos látogatást a karib-tengeri szigetországban. Mexikó továbbra is elkötelezi magát a Contadora-csoport politikájának folytatása mellett, s feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a középamerikai országok képviselői ismét sürgősen üljenek tárgyalóasztalhoz — hangsúlyozta Sepulveda. (MTI) További viták és értékelések a jordán—palesztin megállapodásról Peresz ismertette Izrael tárgyalási feltételeit A PFSZ és Jordánia között létrejött megállapodás tartalmának értelmezése körüli vitát tovább bonyolítja az a nyilatkozat, amelyet Jaszszer Arafat, a PFSZ vb elnöke adott az egyik arab nyelvű, Londonban megjelenő hetilapnak. Izraelben ugyanakkor Peresz miniszterelnök ismertette öt pontból álló tárgyalási feltételeit. Az interjúban, amely az Al-Havadeiszben jelent meg, a hivatalos katari hírügynökség tudósítása szerint Arafat azt mondta, hogy a közelkeleti békerendezés alapjaként a PFSZ elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242-es számú határozatát is. Nyilatkozatában Jasszer Arafat hangsúlyozta: " Ami a 242-es számú határozatot illeti, az 1979 óta megtartott öt ülésszakán a Palesztin Nemzeti Tanács (Parlament) elfogadta az ENSZ Közel-Kelettel kapcsolatos összes határozatát. A mostani megállapodás is ezeknek a határozatoknak a hasonló elfogadását tartalmazza — fűzte hozzá. Ugyanakkor Jasszer Arafat több vezető munkatársa, köztük Faruk Kaddumi, a PIFISZ politikai osztályának vezetője (külügyminiszter) a minap a KUNA kuvaiti hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: a Jordánia és a PFSZ között született megállapodás nem értelmezhető úgy, hogy a PFSZ elfogadná a Biztonsági Tanács 242-es számú határozatát, amely a palesztinok ügyét menekültkérdésként kezeli. Az Aromániban létrejött jordániai—Palesztinai megállapodás a palesztitikai arab nép önrendelkezési és önálló államalapítási jogára mért csapás — hangoztatta szerdán Damaszkusziban a Jemeni NDK államfője, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára. A megérkezésekor adott interjúban Ali Nassaer Mohammed hozzáfűzte: A megállapodás eltávolodik az arab csúcsértekezletek döntéseitől és a palesztin parlament határozataitól. Az egyiptomi megbízottakkal folytatott tanácskozásai után szerda este nyilatkozatot tett Simon Peresz izraeli miniszterelnök Hoszni Mubarak egyiptomi államfő javaslatairól. öt pontot említett, mint amelyet Izrael képes elfogadni a Mubarak-javaslatokból: 1. az izraeli— jordániai kapcsolatfelvételt; 2. a jordánisai küldöttség kiegészítését „palesztin személyiségekkel, de nem a PFSZ tagjaival”; 3. a javasolt megbeszélések kairói helyszínét; 4. azt az elgondolást, hogy a találkozó házigazdája Mubarak elnök legyen; 5. azt, hogy az Egyesült Államok vegyen részt ezen az egyezkedésen. (MTI) iiiaiMMMaaMaMaHiiBMaMqMgMMMwhiiiM NÉHÁNY SORBAN iaqaqaMWMMBawMaaHaaaMaMMaaMaMMWgiiwwiMiitrffll^^ A közvélemény minden rétegét képviselő és tükröző társadalmi szervezetek küldöttei kezdtek tanácskozást csütörtökön Brüsszelben az európai béke és biztonság megőrzéséről. A szervező belga pártok, szakszervezetek, intézmények, egyházak és békemozgalmi szervezetek meghívására 27 országból érkeztek küldöttségek, köztük szocialista országokból, így hazánkból is. (MTI) Nem jelentek meg csütörtökön az olasz lapok, mivel szerda este Itáliában sztrájkba léptek a nyomdai dolgozók. Olyan új kollektív szerződés megkötését követelik, amely a bérek emelését, a munkakörülmények javítását és a munkahelyek biztonságát tartalmazza. (TASZSZ) Az Egyesült Államok atomfegyverrel felszerelt hadihajói nem nyerhetnek bebocsátást Mexikó területi vizeire — jelentette ki Miguel Garcia Ortega tengernagy, mexikói tengerészetügyi miniszter. (TASZSZ) Cabot Lodge, volt amerikai ENSZ- nagykövet, az ismert diplomata és politikus szerdán, 82 éves korában a Massachusetts állambeli Beverlyben elhunyt. (Reuter) Merényletet követtek el csütörtökön Líbia volt bécsi nagykövete ellen. Al Ghadamszira gépkocsiból adták le a lövéseket, amikor elhagyta az osztrák fővárosban levő lakását. Ghadamszi súlyosan megsebesült, a merénylőnek sikerült elmenekülnie. Az egykori diplomata az utóbbi öt évben visszavonultan külföldön, részben Bécsben élt. (MTI) Hermann Axen, az NSZEP PB tagja, a KB titkára vezetésével csütörtökön NDK-beli küldöttség érkezett Bonnba, hogy a Szociáldemokrata Párt Egon Bahr elnökségi tag vezette delegációjával a vegyi fegyverektől mentes európai övezetek létrehozásának lehetőségéről tárgyaljon. Axen találkozik Schäuble államminiszterrel, a kancellári hivatal vezetőjével, s esetleg Genscher külügyminiszterrel is. (MTI) Lengyelországban nem volt semmiféle sztrájk, munkabeszüntetés, vagy demonstráció csütörtökön, azon a napon, amelyre korábban általános sztrájkot hirdetett az egykori Szolidaritás szakszervezet illegalitásban tevékenykedő vezető csoportja — közölte a kormány sajtóirodája. (MTI) A Challenger amerikai űrrepülőgép jövő hétfőre tervezett indulását március 7-re, csütörtökre halasztották. Azért döntöttek így, hogy a szakembereknek legyen elég idejük az űrhajó egyik részén észlelt hidrogénszivárgás megszüntetésére, és az egyik felbocsátásra kerülő műhold napelemének megjavítására. (AP) Algériai és marokkói politikusok a nyilvánosság kizárásával a közelmúltban többször is találkoztak, és véleményt cseréltek a kilenc éve elhúzódó nyugat-szaharai konfliktus legújabb fejleményeiről — jelentette be csütörtökön Bendzsedid Sadli algériai államfő. (Tanjug) NÉPSZABADSÁG 1985. március 1., péntek Az amerikaiak túlnyomó többsége ellenzi a managuai kormány elleni lépéseket WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Daniel Ortega elnök bejelentését azokról a lépésekről, amelyeknek célja Nicaragua jóakaratának kinyilvánítása, a térség békéjének és biztonságának megerősítése, azonnal kommentálták a nagy amerikai tévétársaságok — kitérő választ adott viszont a Fehér Ház szóvivője. Az NBC tudósítója megállapította: Managua egyetlen célja olyan nemzetközi körülmények biztosítása, amelyek lehetővé teszik a katonák visszatérését a termelésbe. A Fehér Ház szóvivője csupán annyit közölt: a javaslatok gondos tanulmányozása előtt nem kívánja azokat kommentálni. Egyúttal bejelentették, hogy csütörtökön — magyar idő szerint az éjszakai órákban — Bush alelnök mond beszédet, s ebben „fenn kívánja tartani a nyomást”, s nem várható enyhültebb hangvétel a sandinista vezetés irányában. Arra a nicaraguai javaslatra, hogy amerikai kongresszusi képviselőik tegyenek látogatást az országban, Larry Speakes elnöki szóvivő negatívan reagált. Miközben az adminisztráció kemény szavakat használ, az amerikai lakosság túlnyomó többsége nem támogatja a sandinista vezetés megbuktatására irányuló kísérleteket. Csütörtökön közzétették a The Washington Post és az ABC tv-társaság közvélemény-kutatásának eredményét. Feltették a kérdést: vállaljon-e az Egyesült Államok szerepet a nicaraguai kormány megbuktatásában? A válaszok hetven százaléka ez volt: nem, ellenzem. A közvélemény-kutatás szerint a Lakosság 59 százaléka úgy véli, hogy Reagan elnök az USA-nak szerepet szán a sandinisták hatalomból való eltávolításában. A Reagan-adminisztráció politikájának alig van még egy olyan eleme, amelyet a lakosság ekkora része utasít el. Kereszty András BT-vita a libanoni panaszról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön megkezdte a vitát az izraeli megszállók dél-libanoni kegyetlenkedései ügyében beterjesztett libanoni panaszról. Libanon ENSZ-nagykövete vázolta a megszállt Dél-Libanon egyre romló helyzetét. Felszólította a testületet, hogy gyors és határozott döntéssel ítélje el Izraelt, és szólítsa fel arra: haladéktalanul vessen véget a dél-libanoni települések és lakóik elleni embertelen akcióinak, teljesen vonja ki csapatait Libanon területéről. Az izraeli delegátus a BT-ülésen elhangzott felszólalásában a libanoni panasz haladéktalan elutasítását követelte, azt állítva, hogy az izraeliek tulajdonképpen „önvédelemből” cselekszenek. A Biztonsági Tanács Libanon kérésére összehívott ülését csütörtökön elnapolták, miután a részvevők a libanoni és az izraeli küldött után meghallgatták még Szíria, Egyiptom, az Egyesült Államok és Katar nagykövetének felszólalását. A Magyar Szolidaritási Bizottság csütörtökön nyilatkozatban ítélte el az izraeli megszállók libanoni kegyetlenkedéseit, követelve, hogy Izrael azonnal vessen véget a polgári lakosság ellen is irányuló cselekményeknek, s vonja felelősségre azok irányítóit, végrehajtóit, továbbá haladéktalanul vonuljon ki a megszállt területekről. (MTI) A Reagan-kormány kongresszusi veresége a farmerkérdésben Komoly vereség érte a Reagankormányt az amerikai kongresszus mindkét házában szerdán: nemcsak a demokrata párti többségű képviselőház, hanem a republikánusok ellenőrizte szenátus is olyan törvényjavaslatokat fogadott el a súlyos helyzetbe jutott farmerek megsegítéséről, amelyek teljesen ellentétesek a kormány meghirdetett céljaival. Különösen figyelemreméltó a szenátusi szavazás: itt ugyanis nyolc republikánus párti szenátor is a kisebbségben levő demokratákkal együtt szavazott. Ezek a szenátorok a farmövezetet képviselik. A Fehér Ház máris bejelentette, hogy Reagan elnök várhatóan megvétózza a törvényhozás döntéseit. A kongresszus a farmerek követeléseire döntött úgy, hogy a Reagann-kormány által felajánlott 650 millió dollárnál jóval jelentősebb összeget szavaz meg az azonnali segélyekre, hitelgaranciákra és egyéb szükséges intézkedésekre. A képviselőház által szerdán elfogadott javaslatok mintegy hárommilliárd dollárt juttatnának azonnal a bajba jutott kisgazdaságoknak. A szenátus egyelőre a képviselőháznál kisebb méretű segélyeket szavazott meg. Ahhoz, hogy a javasolt intézkedések törvényerőre emelkedjenek, egyrészt a két háznak kell egyeztetnie a javaslatokat, másrészt az elnöknek kell törvényerőre emelnie az így elkészült tervezetet. Az iowai Ames városban megtartott hatalmas farmergyűlés részvevői egyébként úgy döntöttek, hogy márciusban a farmerek ezrei vonulnak fel Washingtonban, hogy a kormány mezőgazdasági politikája ellen tüntessenek. (MTI) Francois Mitterrand és Helmut Kohl megbeszélései Párizsban Helmut Kohl, az NSZK kancellárja csütörtökön több minisztere kíséretében Párizsba érkezett. Az egynapos francia—nyugatnémet csúcstalálkozón az egyik központi téma a Közös Piac kibővítése, Spanyolország és Portugália felvétele volt. Bonn és Párizs megegyezett a közös piaci költségvetés kiegyensúlyozásának kérdésében, s a francia kormány elfogadta azt a bonni követelést, hogy a költségvetési erőforrások növelésének feltételeként Spanyolország és Portugália felvételét szabják meg — ez tűnt ki Mitterrand elnöknek és Kohl kancellárnak a tárgyalások végeztével megtartott sajtóértekezleten elhangzott kijelentéseiből. Kohl különös nyomatékkal hangsúlyozta, hogy szoros kapcsolatot kell létesíteni a költségvetési probléma, valamint Spanyolország és Portugália felvétele között, s feltétlenül be kell tartani a Közös Piac kiszélesítésére kitűzött határidőt, vagyis 1986. január elsejét. Véleménye szerint csak így lehet kijuttatni a tárgyalásokat a jelenlegi zsákutcából. A sajtóértekezleten a francia elnök és a nyugatnémet kancellár egyaránt hangsúlyozta azt is, hogy a két kormány szorosan együtt fog működni a Közös Piac politikai egységének, az úgynevezett politikai uniónak a meggyorsításáért, s a következő hónapokban közös kezdeményezéseket fognak ebben az irányban tenni. Bár a csúcsértekezlet programján szerepelt a nemzetiközi helyzet áttekintése is, erről sem az elnök, sem a kancellár nem nyilatkozott. Kohl kancellár csak annyit említett meg, hogy Reagan elnök legutóbbi beszédében felajánlotta a nyugat-európai országoknak, vegyenek részt az űrfegyverek fejlesztésére irányuló kutatásokban. A kancellár azt mondotta, hogy hivatalos meghívást még nem kaptak ilyen tárgyalásokra, ha Washington hivatalos meghívást küld, azt nagyon gondosan kell majd tanulmányozni. Tekintettel a műszaki fejlődésnek ebből adódó lehetőségeire, megállapodtak a csúcstalálkozón abban, hogy a következő két évben a két ország fegyveres erői közös hadgyakorlatokat fognak tartani, s továbbra is tanulmányozzák a közös fegyvergyártási terveket, így egy újabb harcirepülőgép-típus és egy harckocsi-elhárító helikopter közös gyártását. Kohl kancellár március 25-én újabb látogatást tesz majd Párizsban, hogy a március végén tartandó közös piaci csúcsértekezlet előtt ismét egyeztessék a két kormány álláspontját. Mitterrand elnök bejelentette, hogy az idén látogatást tesz Nyugat-Berlinben. (MTI) Kohl és Mitterrand az Élysée-palota előtt. Sztrájkhullám Peruban : a Latin-Amerika egy lőporrak**tár — amint azt több politikai megfigyelő állítja —, akkor Peru minden bizonnyal a gyújtózsinór szerepét játssza benne. Az áprilisi általános választásokra készülő országban a végsőkig kiéleződött társadalmi-gazdasági válságot jelzi az a sztrájkhullám, amely megbénítja az ország exportbevételének túlnyomó többségét adó bányákat. A bányászok hangulata az andokbeli ország közállapotának hű tükörképe. A több, mint 12 milliárd dolláros külföldi adósság inflációs hatása, az elérhetetlenül magas megélhetési költségek ugyanis egyformán nehezednek a dolgozók legkülönbözőbb rétegeire. Legfeljebb a válasz különböző. A legelviselhetetlenebb életkörülmények között élő hegyilakó indiánok, a magas fennsík, az Altiplano zord viszonyai között tengődő parasztok jó része a maoista ideológiai befolyású gerillaszervezet, a Fényes ösvény fegyvereiben bízik. Ugyanakkor a legszervezettebb réteg, a leggazdagabb mozgalmi hagyományokkal bíró bányászok a gazdasági tiltakozás leghatásosabbnak tetsző módszere, a sztrájk mellett döntöttek. A munkabeszüntetéseknek az a dömpingje, amely az utóbbi hetekben zúdult a latin-amerikai országra, már politikai értelemben is időzített bomba. Megbízhatónak vélt értékelések szerint máris maga alá temette a multinacionális vállalatokkal szövetkezett burzsoázia legjobboldalibb szárnyát, amelynek semmi esélyt sem adnak az április 14-re kitűzött választásokon. Jobbára őket okolják az igazságtalan elosztási viszonyokért, az alacsony fizetésért, a magas inflációért, s ha még sokan nem is döntötték el véglegesen, hogy kire voksoljanak az elnökválasztáson — a szociáldemokrata színezetű APRA-ra vagy a haladó pártokat tömörítő Egyesült Baloldalra —, a gazdasági válságért felelősnek tartott jelenlegi kormánypárt, a Népi Akció aligha számíthat kegyelemre. Peru csupán a mostani sztrájkhullám főszereplőjének, a bányászatnak az oldaláról vizsgálva sem nevezhető szegény országnak. A statisztika a világelsők között tartja számon a rézkitermelésben, amelyből évente mintegy 360 ezer tonnát hoz felszínre. Emellett számottevő mennyiségű bizmutot, ólmot és cinket bányásznak az Andok lejtőin, sőt — bár az egykori konkvisztádorok derekas munkát végeztek — az ezüst és az arany kitermelése sem elhanyagolható. A fentiek miatt is érzékenyen érintette az ingatag gazdaságot a februári sztrájkhullám. Előbb az arequipai bányászok tették le a fejtőkalapácsot, maguk mögött érezve hetvenöt limai gyermek és huszonnégy anya támogatását, akik éhségsztrájkkal fejezték ki szolidaritásukat a bányászok követelései iránt. (A gyermekek közül jó néhányan a limai kórházban voltak kénytelenek befejezni a tiltakozó akciót.) Cuscóban, az ősi inka birodalom bölcsőjében 517-en kezdtek éhségsztrájkot, s folytatják mindmáig, minthogy még most sincs eredménye a szakszervezeti vezetők és a bányaipari minisztérium kínosan hosszú tárgyalásainak. A perui munkásság egésze rokonszenvvel kíséri a bányászok hősies küzdelmét, akik az egész dolgozó osztály követelését fogalmazták meg: új munkalehetőségeket, az infláció megállítását, a legfontosabb fogyasztási cikkek árának befagyasztását, az orvosi ellátás költségeinek leszállítását, a legszükségesebb gyógyszerek biztosítását. A bányászsztrájkot a hatalomért versengő pártok legtöbbje a maga javára szeretné fordítani. Különösen a jobboldal retteg attól, hogy a kiélezett politikai helyzetben netán az Egyesült Baloldal futhat be elsőnek. Ellentámadása épp ezért nem ismer pardont. „Ha a baloldal győz, az országot katonai puccs fenyegeti” — riogatnak mostanában a perui lapok, arról akarván meggyőzni a választókat, hogy a katonáknál már csak a kommunisták rosszabbak. A perui bányászok azonban az éhezésben látják a fő veszélyt. Havanna, 1985. február. Seres Attila