Népszabadság, 1985. március (43. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

2 Újabb nicaraguai békekezdeményezések a közép-amerikai válság rendezésére ( HAVANNAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Nicaragua bejelentette, hogy egy­oldalúan visszavon száz kubai ka­tonai szakértőt — első lépésként — a Contadora-csoport javaslatainak megfelelően. E javaslatok a Közép- Amerikában levő külföldi katonai tanácsadók számának jelentős csök­kentését irányozzák elő. Dániel Ortega nicaraguai elnök szerdán Managuában bejelentette, hogy a visszavont­ kubai tanácsadók első, ötvenfős csoportja májusban hagyja el az országot. Ugyancsak a Contadora-békeokmány rendelkezé­seinek felel meg az a nicaraguai döntés, amely szerint moratóriumot határoztak el az új típusú fegyve­rek rendszeresítését illetően. A mo­ratórium vonatkoz­ik a légierő új, korszerű gépekkel történő felszere­lésére is. Dániel Ortega hangsúlyoz­ta, hogy reménye szerint az új nica­raguai békekezdeményezések elhá­rítják az akadályt a Contadora már­ciusi, panamavárosi ülése elől. A nicaraguai elnök ugyancsak be­jelentette, hogy meghívást küldenek Washingtonba egy olyan kétpárti amerikai kongresszusi delegációnak, amely meggyőződhetne a nicaraguai hadsereg és fegyverzetek védelmi jellegéről. A nicaraguai kormány reményét fejezi ki, hogy a mostani, egyolda­lú kezdeményezései a többi közép­­amerikai államot is a konflik­tus tárgyalásos rendezésére ösztönzik. Nicaragua arra számít, hogy Wa­shington visszatér a manzanillói tár­­gyalóasz­talhoz, visszavonja az ellen­­forradalmároknak megszavazott tá­mogatást, és beszünteti a Nicaraguá­val szembeni ellenségeskedést. Dániel Ortega kijelentette, hogy Nicaragua viszonya a szocialista kö­zösség országaihoz összhangban áll az ország el nem kötelezett elveivel, s örömmel javítanák kapcsolatukat az Egyesült Államokkal is, ha Wa­shington erre készséget mutatna. Seres Attila: A Contadora-csoport közvetítése az egyetlen­ lehetőség a közép-ame­rikai regionális háború kirobban­á­sával szemben — jelentette ki szer­dán Havannában Bernardo Sepul­­veda Ámor mexikói külügyminisz­ter. Sepulveda kubai kollégájának meghívására tesz hatnapos látoga­tást a karib-tengeri szigetországban. Mexikó továbbra is elkötelezi ma­gát a Contadora-csoport politikájá­nak folytatása mellett, s feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a közép­­amerikai országok képviselői ismét sürgősen üljenek tárgyalóasztalhoz — hangsúlyozta Sepulveda. (MTI) További viták és értékelések a jordán—palesztin megállapodásról Peresz ismertette Izrael tárgyalási feltételeit A PFSZ és Jordánia között létre­jött megállapodás tartalmának ér­telmezése körüli vitát tovább bonyo­lítja az a nyilatkozat, amelyet Jasz­­szer Arafat, a PFSZ vb elnöke adott az egyik arab nyelvű, Londonban megjelenő hetilapnak. Izraelben ugyanakkor Peresz miniszterelnök ismertette öt pontból álló tárgyalási feltételeit. Az interjúban, amely az Al-Hava­­deiszben jelent meg, a hivatalos ka­tari hírügynökség tudósítása szerint Arafat azt mondta, hogy a közel­­keleti békerendezés alapj­ak­ént a PFSZ elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242-es számú határoza­tát is. Nyilatkozatában Jasszer Arafat hangsúlyozta: " Ami a 242-es szá­mú határozatot illeti, az 1979 óta megtartott öt ülésszakán a Palesztin Nemzeti Tanács (Parlament) elfo­gadta az ENSZ Közel-Kelettel kap­csolatos összes határozatát. A mos­tani megállapodás is ezeknek a ha­tározatoknak a hasonló elfogadását tartalmazza — fűzte hozzá. Ugyanakkor Jasszer Arafat több vezető munkatársa, köztük Faruk Kaddumi, a PIFISZ politikai osztá­lyának vezetője (külügyminiszter) a minap a KUNA kuvaiti hírügynök­ségnek nyilatkozva kijelentette: a Jordánia és a PFSZ között született megállapodás nem értelmezhető úgy, hogy a PFSZ elfogadná a Biz­tonsági Tanács 242-es számú hatá­rozatát, amely a palesztinok ügyét menekül­tkérd­ésként kezeli. Az Aromániban létrejött jordá­­niai—Palesztinai megállapodás a pa­­lesztitikai arab nép önrendelkezési és önálló államalapítási jogára mért csapás — hangoztatta szerdán Da­maszkusziban a Jemeni NDK állam­fő­je, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára. A megérkezésekor adott interjú­ban Ali Nassaer Mohammed hozzá­fűzte: A megállapodás eltávolodik az arab csúcsértekezletek döntései­től és a palesztin parlament hatá­rozataitól. Az egyiptomi megbízottakkal foly­tatott tanácskozásai után szerda es­te nyilatkozatot tett Simon Peresz izraeli miniszterelnök Hoszni Mu­barak egyiptomi államfő javaslatai­ról. öt pontot említett, mint ame­lyet Izrael képes elfogadni a Mu­­barak-javaslatokból: 1. az izraeli— jordániai kapcsolatfelvételt; 2. a jord­ánis­ai küldöttség kiegészítését „palesztin személyiségekkel, de nem a PFSZ tagjaival”; 3. a javasolt megbeszélések kairói helyszínét; 4. az­t az elgondolást, hogy a találkozó házigazdája Mubarak elnök legyen; 5. azt, hogy az Egyesült Államok vegyen részt ezen az egyezkedésen. (MTI) iiiaiMMMaaMaMaHiiBMaMqMgMMMwhiiiM NÉHÁNY SORBAN iaqaqaMWMMBawMaaHaaaMaMMaaMaMMWgiiwwiMiitrffll^^ A közvélemény minden rétegét képviselő és tükröző társadalmi szer­vezetek küldöttei kezdtek tanácsko­zást csütörtökön Brüsszelben az eu­rópai béke és biztonság megőrzésé­ről. A szervező belga pártok, szak­­szervezetek, intézmények, egyházak és békemozgalmi szervezetek meg­hívására 27 országból érkeztek kül­döttségek, köztük szocialista orszá­gokból, így hazánkból is. (MTI) Nem jelentek meg csütörtökön az olasz lapok, mivel szerda este Itá­liában sztrájkba léptek a nyomdai dolgozók. Olyan új kollektív szerző­dés megkötését követelik, amely a bérek emelését, a munkakörülmé­nyek javítását és a munkahelyek biztonságát tartalmazza. (TASZSZ) Az Egyesült Államok atomfegy­verrel felszerelt hadihajói nem nyer­hetnek bebocsátást Mexikó területi vizeire — jelentette ki Miguel Gar­cia Ortega tengernagy, mexikói ten­­gerészetügyi miniszter. (TASZSZ) Cabot Lodge, volt amerikai ENSZ- nagykövet, az ismert diplomata és politikus szerdán, 82 éves korában a Massachusetts állambeli Beverlyben elhunyt. (Reuter) Merényletet követtek el csütörtö­kön Líbia volt bécsi nagykövete el­len. Al Ghadamszira gépkocsiból adták le a lövéseket, amikor elhagy­ta az osztrák fővárosban levő laká­sát. Ghadamszi súlyosan megsebe­sült, a merénylőnek sikerült elme­nekülnie. Az egykori diplomata az utóbbi öt évben visszavonultan kül­földön, részben Bécsben élt. (MTI) Hermann Axen, az NSZEP PB tagja, a KB titkára vezetésével csü­törtökön NDK-beli küldöttség érke­zett Bonnba, hogy a Szociáldemok­rata Párt Egon Bahr elnökségi tag vezette delegációjával a vegyi fegy­verektől mentes európai övezetek létrehozásának lehetőségéről tár­gyaljon. Axen találkozik Schäuble államminiszterrel, a kancellári hi­vatal vezetőjével, s esetleg Genscher külügyminiszterrel is. (MTI) Lengyelországban nem volt sem­miféle sztrájk, munkabeszüntetés, vagy demonstráció csütörtökön, azon a napon, amelyre korábban általános sztrájkot hirdetett az egykori Szo­lidaritás szakszervezet illegalitásban tevékenykedő vezető csoportja — közölte a kormány sajtóirodája. (MTI) A Challenger amerikai űrrepülő­gép jövő hétfőre tervezett indulá­sát március 7-re, csütörtökre halasz­tották. Azért döntöttek így, hogy a szakembereknek legyen elég idejük az űrhajó egyik részén észlelt hid­rogénszivárgás megszüntetésére, és az egyik felbocsátásra kerülő mű­hold napelemének megjavítására. (AP) Algériai és marokkói politikusok a nyilvánosság kizárásával a közel­múltban többször is találkoztak, és véleményt cseréltek a kilenc éve el­húzódó nyugat-szaharai konfliktus legújabb fejleményeiről — jelentette be csütörtökön Bendzsedid Sadli al­gériai államfő. (Tanjug) NÉPSZABADSÁG 1985. március 1., péntek Az amerikaiak túlnyomó többsége ellenzi a managuai kormány elleni lépéseket­­ WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Daniel Ortega elnök bejelentését azokról a lépésekről, amelyeknek célja Nicaragua jóakaratának ki­­nyilvánítása, a térség békéjének és biztonságának megerősítése, azonnal kommentálták a nagy amerikai té­­vétársaságok — kitérő választ adott viszont a Fehér Ház szóvivője. Az NBC tudósítója megállapította: Managua egyetlen célja olyan nem­zetközi körülmények biztosítása, amelyek lehetővé teszik a katonák visszatérését a termelésbe. A Fehér Ház szóvivője csupán annyit közölt: a javaslatok gondos tanulmányozása előtt nem kívánja azokat kommentálni. Egyúttal beje­lentették, hogy csütörtökön — ma­gyar idő szerint az éjszakai órákban — Bush alelnök mond beszédet, s ebben „fenn kívánja tartani a nyo­mást”, s nem várható enyhültebb hangvétel a sandinista vezetés irá­nyában. Arra a nicaraguai javaslat­ra, hogy amerikai kongresszusi kép­viselőik tegyenek látogatást az or­szágban, Larry Speakes elnöki szó­vivő negatívan reagált. Miközben az adminisztráció ke­mény szavakat használ, az amerikai lakosság túlnyomó többsége nem tá­mogatja a sandinista vezetés meg­buktatására irányuló kísérleteket. Csütörtökön közzétették a The Wa­shington Post és az ABC tv-társaság közvélemény-kutatásának eredmé­nyét. Feltették a kérdést: vállal­jon-e az Egyesült Államok szerepet a nicaraguai kormány megbuktatá­sában? A válaszok hetven százalé­ka ez volt: nem, ellenzem. A köz­­vélemény-kutatás szerint a Lakosság 59 százaléka úgy véli, hogy Reagan elnök az USA-nak szerepet szán a sandinisták hatalomból való eltávo­lításában. A Reagan-adminisztráció politikájának alig van még egy olyan eleme, amelyet a lakosság ek­kora része utasít el. Kereszty András BT-vita a libanoni panaszról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csü­törtökön megkezdte a vitát az izrae­li megszállók dél-libanoni kegyet­lenkedései ügyében beterjesztett li­banoni panaszról. Libanon ENSZ-nagykövete vázol­ta a megszállt Dél-Libanon egyre romló helyzetét. Felszólította a tes­tületet, hogy gyors és határozott döntéssel ítélje el Izraelt, és szólít­sa fel arra: haladéktalanul vessen véget a dél-libanoni települések és lakóik elleni embertelen akcióinak, teljesen vonja ki csapatait Libanon területéről. Az izraeli delegátus a BT-ülésen elhangzott felszólalásában a libano­ni pan­asz haladéktalan elutasítását követelte, azt állítva, hogy az iz­raeliek tulajdonképpen „önvédelem­ből” cselekszenek. A Biztonsági Tanács Libanon ké­résére összehívott ülését csütörtökön elnapolták, miután a részvevők a libanoni és az izraeli küldött után meghallgatták még Szíria, Egyip­tom, az Egyesült Államok és Katar nagykövetének felszólalását.­­ A Magyar Szolidaritási Bizottság csütörtökön nyilatkozatban ítélte el az izraeli megszállók libanoni ke­gyetlenkedéseit, követelve, hogy Iz­rael azonnal vessen véget a polgá­ri lakosság ellen is irányuló cselek­ményeknek, s vonja felelősségre azok irányítóit, végrehajtóit, továb­bá haladéktalanul vonuljon ki a megszállt területekről. (MTI) A Reagan-kormány kongresszusi veresége a farmerkérdésben Komoly vereség érte a Reagan­­kormányt az amerikai kongresszus mindkét házában szerdán: nemcsak a demokrata párti többségű képvi­selőház, hanem a republikánusok el­lenőrizte szenátus is olyan törvény­­javaslatokat fogadott el a súlyos helyzetbe jutott farmerek megsegí­téséről, amelyek teljesen ellentéte­sek a kormány meghirdetett céljai­val. Különösen figyelemreméltó a sze­nátusi szavazás: itt ugyanis nyolc republikánus párti szenátor is a ki­sebbségben levő demokratákkal együtt­ sz­avazott. Ezek a szenátorok a farmövezetet képviselik. A Fehér Ház máris bejelentette, hogy Reagan elnök várhatóan megvétózza a tör­vényhozás döntéseit. A kongresszus a farmerek köve­teléseire döntött úgy, hogy a Rea­­gann-­kormány által felajánlott 650 millió dollárnál jóval jelentősebb összeget szavaz meg az azonnali se­gélyekre, hitelgaranciákra és egyéb szükséges intézkedésekre. A képvi­selőház által szerdán elfogadott ja­vaslatok mintegy hárommilliárd dol­lárt juttatnának azonnal a bajba ju­tott kisgazdaságoknak. A szenátus egyelőre a képviselő­háznál kisebb méretű segélyeket szavazott meg. Ahhoz, hogy a java­solt intézkedések törvényerőre emel­kedjenek, egyrészt a két háznak kell egyeztetnie a javaslatokat, másrészt az elnöknek kell törvényerőre emel­nie az így elkészült tervezetet. Az iowai Ames városban megtar­tott hatalmas farmergyűlés részve­vői egyébként úgy döntöttek, hogy márciusban a farmerek ezrei vonul­nak fel Washingtonban, hogy a kor­mány mezőgazdasági politikája ellen tüntessenek. (MTI) Francois Mitterrand és Helmut Kohl megbeszélései Párizsban Helmut Kohl, az NSZK kancellár­ja csütörtökön több minisztere kísé­retében Párizsba érkezett. Az egyna­pos francia—nyugatnémet csúcstalál­kozón az egyik központi téma a Kö­zös Piac kibővítése, Spanyolország és Portugália felvétele volt. Bonn és Párizs megegyezett a kö­zös piaci költségvetés kiegyensúlyo­zásának kérdésében, s a francia kormány elfogadta azt a bonni kö­vetelést, hogy a költségvetési erő­források növelésének feltételeként Spanyolország és Portugália felvé­telét szabják meg — ez tűnt ki Mit­­terrand elnöknek és Kohl kancel­lárnak a tárgyalások végeztével megtartott sajtóértekezleten elhang­zott kijelentéseiből. Kohl különös nyomaték­kal hang­súlyozta, hogy szoros kapcsolatot kell létesíteni a költségvetési prob­léma, valamint Spanyolország és Portugália felvétele között, s feltét­lenül be kell tartani a Közös Piac kiszélesítésére kitűzött határidőt, vagyis 1986. január elsejét. Vélemé­nye szerint csak így lehet kijuttatni a tárgyalásokat a jelenlegi zsákut­cából. A sajtóértekezleten a francia el­nök és a nyugatnémet kancellár egyaránt hangsúlyozta azt is, hogy a két kormány szorosan együtt fog működni a Közös Piac politikai egy­ségének, az úgynevezett politikai uniónak a meggyorsításáért, s a kö­vetkező hónapokban közös kezde­ményezéseket fognak ebben az irányban tenni. Bár a csúcsértekezlet programján szerepelt a nemzetiközi helyzet át­tekintése is, erről sem az elnök, sem a kancellár nem nyilatkozott. Kohl kancellár csak annyit említett meg, hogy Reagan elnök legutóbbi beszé­dében felajánlotta a nyugat-európai országoknak, vegyenek részt az űr­­fegyverek fejlesztésére irányuló ku­tatásokban. A kancellár azt mondot­ta, hogy hivatalos meghívást még nem kaptak ilyen tárgyalásokra, ha Washington hivatalos meghívást küld, azt nagyon gondosan kell majd tanulmányozni. Tekintettel a műszaki fejlődésnek ebből adódó lehetőségeire, megálla­podtak a csúcstalálkozón abban, hogy a következő két évben a két ország fegyveres erői közös hadgya­korlatokat fognak tartani, s tovább­ra is tanulmányozzák a közös fegy­vergyártási terveket, így egy újabb harcirepülőgép-típus és egy harcko­­csi-elhárító helikopter közös gyártá­sát. Kohl kancellár március 25-én újabb látogatást tesz majd Párizs­ban, hogy a március végén tartan­dó közös piaci csúcsértekezlet előtt ismét egyeztessék a két kormány ál­láspontját. Mitterrand elnök beje­lentette, hogy az idén látogatást tesz Nyugat-Berlinben. (MTI) Kohl és Mitterrand az Élysée-palota előtt. Sztrájkhullám Peruban : a Latin-Amerika egy lőporrak­­**­tár — amint azt több politikai megfigyelő állítja —, akkor Peru minden bizonnyal a gyújtózsinór szerepét játssza benne. Az áprilisi általános választásokra készülő or­szágban a végsőkig kiéleződött társa­dalmi-gazdasági válságot jelzi az a sztrájkhullám, amely megbénítja az ország exportbevételének túlnyomó többségét adó bányákat. A bányászok hangulata az andok­­beli ország közállapotának hű tü­­­körképe. A több, mint 12 milliárd dolláros külföldi adósság inflációs hatása, az elérhetetlenül magas megélhetési költségek ugyanis egy­formán nehezednek a dolgozók leg­különbözőbb rétegeire. Legfeljebb a válasz különböző. A legelviselhetet­­lenebb életkörülmények között élő hegyilakó indiánok, a magas fenn­sík, az Altiplano zord viszonyai kö­zött tengődő parasztok jó része a maoista ideológiai befolyású gerilla­­szervezet, a Fényes ösvény fegy­vereiben bízik. Ugyanakkor a leg­szervezettebb réteg, a leggazda­gabb mozgalmi hagyományokkal bí­ró bányászok a gazdasági tiltakozás leghatásosabbnak tetsző módszere, a sztrájk mellett döntöttek. A munkabeszüntetéseknek az a dömpingje, amely az utóbbi hetek­ben zúdult a latin-amerikai ország­ra, már politikai értelemben is idő­zített bomba. Megbízhatónak vélt értékelések szerint máris maga alá temette a multinacionális vállala­tokkal szövetkezett burzsoázia leg­jobboldalibb szárnyát, amelynek semmi esélyt sem adnak az április 14-re kitűzött választásokon. Jobbá­ra őket okolják az igazságtalan el­osztási viszonyokért, az alacsony fizetésért, a magas inflációért, s ha még sokan nem is döntötték el vég­legesen, hogy kire voksoljanak az elnökválasztáson — a szociáldemok­rata­ színezetű APRA-ra vagy­­ a haladó pártokat tömörítő Egyesült Baloldalra —, a gazdasági válságért felelősnek tartott jelenlegi kor­mánypárt, a Népi Akció aligha szá­míthat kegyelemre. Peru csupán a mostani sztrájk­hullám főszereplőjének, a bányá­szatnak az oldaláról vizsgálva sem nevezhető szegény országnak. A sta­tisztika a világelsők között tartja számon a rézkitermelésben, amely­ből évente mintegy 360 ezer tonnát hoz felszínre. Emellett számottevő mennyiségű bizmutot, ólmot és cin­ket bányásznak az Andok lejtőin, sőt — bár az egykori konkvisztádo­rok derekas munkát végeztek — az ezüst és az arany kitermelése sem elhanyagolható. A fentiek miatt is érzékenyen érintette az ingatag gazdaságot a februári sztrájkhullám. Előbb az arequipai bányászok tették le a fej­tőkalapácsot, maguk mögött érezve hetvenöt limai gyermek és huszon­négy anya támogatását, akik éh­ségsztrájkkal fejezték ki szolidari­tásukat a bányászok követelései iránt. (A gyermekek közül jó néhá­­nyan a limai kórházban voltak kénytelenek befejezni a tiltakozó akciót.) Cuscóban, az ősi inka biro­dalom bölcsőjében 517-en kezdtek éhségsztrájkot, s folytatják mind­máig, minthogy még most sincs eredménye a szakszervezeti vezetők és a bányaipari minisztérium kíno­san hosszú tárgyalásainak. A perui munkásság egésze rokonszenvvel kí­séri a­ bányászok hősies küzdelmét, akik az egész dolgozó osztály köve­telését fogalmazták meg: új mun­kalehetőségeket, az infláció megál­lítását, a legfontosabb fogyasztási cikkek árának befagyasztását, az orvosi ellátás költségeinek leszállí­tását, a legszükségesebb gyógysze­rek biztosítását. A bányászsztrájkot a hatalomért versengő pártok legtöbbje a maga javára szeretné fordítani. Különö­sen a jobboldal retteg attól, hogy a kiélezett politikai helyzetben netán az Egyesült Baloldal futhat be el­sőnek. Ellentámadása épp ezért nem ismer pardont. „Ha a baloldal győz, az országot katonai puccs fenye­geti” — riogatnak mostanában a perui lapok, arról akarván meg­győzni a választókat, hogy a kato­náknál már csak a kommunisták rosszabbak. A perui bányászok azonban az éhezésben látják a fő veszélyt. Havanna, 1985. február. Seres Attila

Next