Népszabadság, 1986. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

2 Az ENSZ BT egyhangúlag elfoga­dott nyilatkozatban ítélte el a római és a bécsi repülőtéren elkövetett terrorista akciót, de egyben óvott a nemzetközi joggal ellentétes megtor­ló lépésektől. Líbia, tisztázva koráb­bi álláspontját, elítélte a terroriz­must. Az Egyesült Államok viszont mindinkább Líbiát teszi felelőssé a terrorakciókért. A JANA líbiai hírügynökség nem a kormány hivatalos állásfoglalását tolmácsolta akkor, amikor egy kom­mentárjában hősi akciónak nevezte a bécsi és a római repülőtéren pénte­ken elkövetett merényleteket — hangsúlyozta az a nyilatkozat, ame­lyet Líbia bécsi követsége kedden adott az AP amerikai hírügynökség­nek. A nyilatkozat ismételten hangsú­lyozza, hogy Líbia nem helyesli és nem támogatja, hanem elítéli a nem­zetközi terrorizmust. Ugyanakkor Líbia támogatja a szabadságukért és jogaikért küzdő népek igazságos harcát. A legutóbbi merényletek nyilvánvalóan annak következmé­nyei, hogy egyes népeket megfosz­tanak jogaiktól — mutatott rá a nyi­latkozat. A római merénylet után életben maradt terrorista az 1l Tempó című olasz lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy további 300 em­ber áll készenlétben hasonló akciók elkövetésére különböző európai re­pülőtereken. — Amikor elhagytam Libanont, már megtörténtek a mad­ridi és a párizsi repülőtereken elkö­vetendő hasonló akciók előkészületei — tette hozzá. Izrael addig nem nyugszik, amíg meg nem találja a római és bécsi merényletek kitervelőit — hangsú­lyozta Simon Peresz izraeli minisz­terelnök a törvényhozásnak címzett szerdai politikai nyilatkozatában. Az utóbbi napok ellentmondó nyi­latkozatai után az amerikai kor­mányzat egyértelműen jelezte: egyetért mindenfajta akcióval, ame­lyet a terrorcselekmények megtorlá­sára hajtanak végre, sőt adott eset­ben maga is kész ilyen lépésre. Ez a Fehér Ház és a külügyminisztérium hétfői és keddi állásfoglalásaiból de­rült ki. A bécsi és a római merénylet után a Fehér Ház olyan nyilatkozatokat tett, amelyek önmérsékletet követel­tek Izraeltől. Ezután azonban az amerikai álláspont fokozatosan mó­dosult, s eljutott odáig, hogy Reagan elnök szóvivője szerint az Egyesült Államok részéről tökéletesen rend­ben levő, ha a terrorista csoportok ellen megtorlást hajtanak végre. Amerikai részről ezzel együtt mind­inkább Líbiát igyekeznek felelőssé tenni a terrorakciókért. A külügy­minisztérium több ízben is aláhúzta, hogy a legutóbbi merényletekért ál­lítólag felelős palesztin csoport, Abu Nidal csoportja Líbia támogatását élvezi és a szervezet egyes részlegei Líbiában vannak. (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a római és a bécsi terrorakciót A. Jermolajev történészprofesszor az újjászerkesztett SZKP-programról A két szemben álló társadalmi rendszer közötti történelmi vitát bé­kés úton lehet és kell megoldani; a szocializmus a fölényét nem a fegy­verek, hanem a példa erejével kíván­ja bizonyítani — állapította meg a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában az SZKP újjászerkesztett programjá­nak tervezetéről Alekszandr Jermo­lajev történészprofesszor. — A pártprogram — mondotta — ezért külön foglalkozik azzal, hogyan lehet megerősíteni a szocializmus nemzetközi pozícióit, növelni a szo­cializmus hatását és befolyását. A tervezet, amelyet az SZKP XXVII. kongresszusán, 1986 február­jában terjesztenek elő végső jóvá­hagyásra, a bel- és külpolitikai fo­lyamatok reális elemzésén alapszik. Erre épül a népgazdaság műszaki rekonstrukcióját, intenzív alapokra történő átállítását szolgáló népgaz­dasági stratégia. Az a feladat — mondotta Jermolajev professzor —, hogy a termelékenység elérje a vi­lágszínvonalat, hogy a Szovjetunió termelési potenciálja a gyökeres mi­nőségi megújulás mellett az évszá­zad végére megkétszereződjék. A tervezettel összhangban, már a kö­vetkező 15 évben célul tűzték ki a szovjet nép szükségleteinek kielégí­tésére szánt források megkettőzését. A programtervezetben a szovjet társadalom politikai rendszerének továbbfejlesztését, a szocialista de­mokrácia kibővítését és elmélyíté­sét, a nép szocialista önigazgatásá­nak mind teljesebb megvalósítását tűzték ki célul. Külön figyelmet fordítottak a ta­nácsok munkájára, valamint a taná­csokhoz kötődő közvetlen demokra­tikus formákra, 3. választásokra, az össznépi vitákra, a nyilvánosság bő­vítésére, a dolgozók széles körű be­vonására az állami döntések kidol­gozásába és meghozatalába — han­goztatta Jermolajev. (MTI) Pakisztán iszlámosítási programja Mohammad Han Dzsunedzso pa­kisztáni miniszterelnök ötpontos programot tett közzé az „iszlám de­mokrácia” visszaállítására és az or­szág gazdaságának fellendítésére. A miniszterelnök egyben felszólította az ellenzéket, hogy tartózkodjon a kormányellenes politikai kampány­tól. A miniszterelnök egy nappal az­után jelentette be a kormányprog­ramot, hogy Ziaul Hakk elnök fel­oldotta a nyolc és fél évvel ezelőtt bevezetett katonai törvénykezést. Ígéretet tett rá, hogy a kormány visszaállítja a teljes demokráciát, tiszteletben tartja az emberi jogokat, s véget vet az önkényuralomnak. A program fő pontjai: erős, iszlám demokratikus rendszer létrehozása, átfogó gazdasági program az élet­­színvonal emelése és a munkanél­küliség megszüntetése végett, a 73 százalékos írástudatlanság felszámo­lása, a kormányt és a társadalmat átható korrupció elleni „szent há­ború”, valamint az ország védelmi képességének fokozása és az el nem kötelezett külpolitikai irányvonal folytatása. Dzsunedzso kiemelte, hogy az iszlámot kell az ország nemzeti ideológiájává tenni. A miniszterelnök egyben felhívta az ellenzéki erőket, hogy ne kezde­ményezzenek semmiféle kampányt a kormány ellen. Hírek szerint Pa­kisztánban kedden országszerte ké­szültségben voltak a biztonsági erők. Kormányellenes tüntetésekről nem érkezett hír. (MTI) A VILÁGSAJTÓBÓL MM M3M Amerikai szerződésszegések A rakétaelhárító védelmi rendszerek­ről kötött szovjet—amerikai szerződés előírásaira való tekintettel Washington­nak abba kell hagynia Grönlandon ké­szülő lokátor állo­másának, építését, és le kell mondania arról is, hogy hasonló állomást építsen Angliában — hangoz­tatta Obinjakov vezérőrnagy, a Krasz­­naja Zvezda idei első számában meg­jelent írásában. A szerződéseket meg kell tartani címmel megjelent cikkében a tábor­nok kifejtette, hogy a rakétavédelmi rendszerekről kötött szerződés alapja valamennyi későbbi megállapodás­nak és a jövőben is alapjául szolgál­hat a fegyverkezési versenyt fékező további megállapodásoknak. A Szov­jetunió legfelsőbb szinten is nemegy­szer kijelentette, hogy határozottan fellép valamennyi szovjet—amerikai szerződés fenntartásáért és szigorú megtartásáért. A Fehér Ház az elmúlt héten szá­molt be a kongresszusnak arról, hogy az Egyesült Államok teljes mér­tékben megtartja kötelezettségeit és vállalásait a fegyverzet-ellenőrzésben — írta Obinjakov, majd megjegyez­te: Washington nyilván azoknak a kötelezettségeknek a „teljes m­érté­kű” megtartására gondolt, amelyek nem akadályozzák fegyverkezési programjainak végrehajtásában. A szerző felsorolja — s mint ké­sőbb utal rá, nem a teljesség igényé­vel — az amerikai szerződésszegések tényeit: a „hadászati védelmi kezde­ményezés” keretében például nagy­szabású rakétaelhárító védelmi rend­szert dolgoznak ki. Az űrbe telepí­tendő rendszer elemeinek létrehozá­sa teljesen ellentétes az 1972-ben a SALT—1 részeként megkötött szov­jet—amerikai szerződés (a rakéta­elhárító rendszerekről) V. cikkelyé­nek előírásával. E szerződéssel el­lentétes a rendszert szolgáló mozgat­ható lokátorállomás vagy a több rob­banótöltetet hordozó ellenrakéták létrehozása is. A Pershing—2-es rakéták és a ro­botrepülőgépek nyugat-európai tele­pítése lépésről lépésre rombolja a szovjet—amerikai hadászati egyen­súlyt rögzítő SALT—II szerződés alapjait. Az amerikai hadászati po­tenciál európai közép-hatótávolságú eszközökkel történő kibővítése nem egyéb a szerződés előírásainak meg­kerülésére tett kísérletnél, amelyet pedig a SALT—II XII. cikkelye tilt. Obinjakov vezérőrnagy a továb­biakban a grönlandi Tarében épülő és az angliai Filingdales mellett fel­építendő, nagy teljesítményű loká­torállomások telepítésére tért ki. Az Egyesült Államok 1986-os katonai költségvetésének tervezetében a grönlandi támaszpont befejezését és az angliai megkezdését egyaránt 1986-ra irányozták elő. A Pentagon közlése szerint mind a kettő rakéta­­támadás előrejelzésére szolgál. Az 1972-es, rakétaelhárító rendsze­rekről kötött szerződésben a felek külön figyelmet szenteltek a lokátor­­állomások kérdésének, mert ezek korlátozások nélküli telepítését a másik fél könnyen a szerződés meg­kerülésére tett kísérletként értékel­heti. Ezért a szerződésben ezeknek a támaszpontoknak a telepítését csak a védelmi körzetben, a kísérleti te­repnél, de mindenekelőtt csak nem­zeti területen belül és kifelé irányít­va engedélyezték. Nemzeti határokon kívül csak űreszközök követésére, vagy nemzeti ellenőrző eszközök mi­nőségében telepíthetők. A lokátorál­lomások e kereteken kívüli, így az Egyesült Államok határain túl törté­nő telepítése tilos. A cikkíró megál­lapítása szerint a grönlandi lokátor­állomás felépítése két amerikai kö­telezettségvállalás megsértése. ■ HHHMaHHaaaaMBi NÉHÁNY SORBAN Reaganhez intézett levelükben az amerikai­ kvékerek — nagy létszá­mú és befolyásos vallási közösség — felszólítják a vezetést, hogy a Szov­jetunió példáját követve haladékta­lanul szüntesse meg kísérleti rob­bantásait, és kezdjen tárgyalásokat az atomkísérletek betiltásáról. A le­vél szerint nem meggyőzőek azok az indokok, amelyeknek alapján Wa­shington megtagadta a szovjet moratóriumhoz való csatlakozást. (TASZSZ) Irak kedd este támadást intézett egy olajszállító tartályhajó ellen. Iráni harci gépek szerdán iraki táv­közlési berendezéseket bombáztak az ország északkeleti részén. (Reu­ter) Két rendőr halt meg, egy harma­dik pedig súlyosan megsebesült az észak-írországi Armagh városában, a­rhifcor pokolgép robbant egy sze­mét­tartályban, majd golyózáport zú­dítottak a járőrre. (Reuter) Meggyilkoltak öt misszionáriust az angolai­ törvényes kormány ellen harcoló UNITA szakadár szervezet fegyveresei. A hittérítőket az ország­úton támadták meg. (AFP) Vietnam és az Egyesült Államok január 6-án újabb megbeszélést tart. Az amerikai tárgyaló küldött­ség tagja lesz Wolfowitz külügyi és Armitage hadügyi államtitkár is. (AP) NÉPSZA­BA­DSÁ­G 1986. január 2., csütörtök Tiltakozó megmozdulások Dél-Afrikában Dél-Afrikában tíz, feketék, illet­ve félvérek lakta elővárosból jelen­tettek tiltakozó megmozdulásokat. Tizenegy embert letartóztatott a rendőrség, egy félvért Fokváros kör­nyékén a hatóságok képviselői agyonlőttek. Holtan találtak két, a rendőrséggel együttműködő fekete bőrűt, feltehetőleg meglincselték őket. Óvadék ellenében kedden szaba­don bocsátották Winnie Mandelát, az ismert dél-afrikai polgárjogi har­cost, Nelson Mandela feleségét. Az óvadék összegét a dél-afrikai bíró­ság 500 randban, kétszáz dollárnak megfelelő összegben állapította meg, s úgy rendelkezett, hogy Man­dela továbbra sem léphet be Jo­hannesburgba. Mandelát a hatóságok hétfőn vet­ték őrizetbe — egy héten belül má­sodszor —, mivel megszegte a kor­mány utasítását, amely kitiltotta Johannesburgból, ahol az otthona van. Ugyancsak kedden a dél-afrikai kormány rádióadója bejelentette, hogy 74 társadalmi és politikai szer­vezet fél éven át nem tarthat gyű­léseket. A tilalom az összes jelen­tős apartheidellenes szervezetre vo­natkozik, s keddtől érvényes.­ (MTI) A dél-afrikai rendőrség könnygázgránátokkal oszlatta fel a tömeget Ka­­giso városában. Képünkön a mérgező gáz elől menekülő fiatalok. Fidel Castro a kubai gazdaságról Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára szerint az 1985-ös esztendő minőségi ugrást hozott a kubai párt­os állami szervek munkájában. A kubai állam- és kormányfő ezt érté­kelte az elmúlt év egyik legfonto­sabb eredményének abban a beszé­dében, amelyet a nemzetgyűlés szom­bati ülésén mondott el, s amelyet a hét elején hoztak nyilvánosságra Ha­vannában. A politikus kiemelte, hogy a veze­tő párt- és állami szervek hatalmas erőfeszítéseket tettek az ország prob­lémáinak , így a fejlődő államokra jellemző gondok, valamint az Egye­sült Államok gazdasági blokádja okozta nehézségek­­ leküzdésére. Rámutatott, hogy több intézkedést hoztak a gazdaságirányítási és -fej­lesztési rendszer javítására (ezeket a módosításokat a párt február eleji, III. kongresszusa hagyja majd jóvá). — Bizonyos ágazatokban — így a nikkeltermelésben — nehézségekkel kellett szembenéznünk — hangsú­lyozta Fidel Castro, aki az elmúlt évet alapvetően pozitívan és kevés­bé kritikusan értékelte az 1984 vé­gén, ugyancsak a nemzetgyűlés előtt elhangzott, éves munkát elemző be­szédéhez képest. A politikus akkor bírálta, hogy a nikkel mellett elma­radások voltak másik két fő kiviteli cikk, a cukor- és a citrusfélék ter­melésében is. Castro most hangsú­lyozta, hogy az idei cukornád-betaka­rítást a terveknek megfelelően, jó hatékonysággal sikerült befejezni. Fidel Castro egyúttal kifejtette, hogy sok negatív tényező gátolta az eredményesebb gazdálkodást. Ezek között elsőként említette, hogy a cu­kor ára időnként már a fibránkénti három dollárcent alá süllyedt a vi­lágpiacon. Csökkent az energiahor­dozók ára (Kuba reexportálja a meg­takarított szovjet kőolajat), száraz­ság és hurrikán sújtotta az országot. Fidel Castro hangsúlyozta, hogy javulnak Kuba kapcsolatai a latin­amerikai államokkal. Általánosság­ban elmondható, hogy fokozódik a latin-amerikai országok összefogása az őket sújtó problémák, mindenek­előtt gazdasági-pénzügyi nehézségeik következtében — mutatott rá beszé­dében. (MTI) Tart a tűzszünet Mali és Burkina között Moussa Traore, Mali Köztársaság államfője a bamakói rádióban el­hangzott újévi üzenetében felszólí­totta a szomszédos Burkina Köztár­saságot, hogy együtt keressenek mi­hamarabb gyógyírt a két nyugat-af­rikai ország ötnapos határvillongá­sában ejtett sebekre. A mali államfő sajnálatosnak ne­vezte a karácsony másnapján kitört háborúskodást a két állam között, amelynek népeit összeköti a közös történelmi múlt és országaik föld­rajzi helyzete. A fegyveres konfliktust a gyarma­ti múlt örökségének számító terüle­ti vita elmérgesedése váltotta ki: a két ország a függetlenség elnyerése óta magának követel egy határ men­ti területsávot, ahol a feltételezések szerint jelentős ásványkincseket rejthet a föld mélye. Moussa Traore beszédében kije­lentette, hogy Malinak nincsenek te­rületi követelései Burkina Köztár­sasággal szemben, és a két ország­nak mielőbb „túl kell lapozni közös történelmük e szomorú fejezetén”. A két ország között hétfőn alá­írt tűzszünet eddig szilárdnak bizo­nyult. Hírügynökségi jelentések sze­rint a Burkina Köztársaság főváro­sában, Ouagadougouban feloldották a kijárási tilalmat, és megnyitották a repülőteret. (MTI) Veszélyben a bejrúti háromoldalú egyezmény? ( BEJRÚTI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­) Két súlyos incidens is megkérdő­jelezte a bejrúti „háromoldalú egyez­mény” valódi értékét, és újabb jelek mutatnak arra, hogy a Damaszkusz által kimunkált megállapodást a kö­zeli jövőben alaposan próbára teszik azok, akiknek nem tetszik az esemé­nyek ilyen alakulása. Szilveszter napján merényletet kí­séreltek meg Amin Dzsemajel liba­noni elnök ellen, és percekkel ké­sőbb kis híján megölték a „libanoni erők” egyik vezetőjét, Asszad Safta­­rit, aki a damaszkuszi egyezmény egyik kidolgozója. Az elnöki autó­konvojt kézi irányítású rakétagrá­­nátokkal lőtték, és megszólaltak az automatafegyverek is. Dzsemajel testőrségének nyolc tagja megsebe­sült, két autót a támadók szétlőttek, de az elnök sértetlen maradt. Nem sokkal később két rakéta érte azt a gépkocsit, amelyben Asszad Saftari utazott. Az autó csomagtartója kö­zelében robbanó gránátok megölték Saftari egyik testőrét, egy másikat pedig megsebesítettek. Saftari élve került ki az autóból. Mindkét merényletkísérlet a „ke­leti” keresztény oldalon történt. A történtek súlyát csak fokozza, hogy a libanoni elnököt csütörtökön Da­maszkuszba várják. Asszad szíriai elnök ekkor kísérli meg, hogy a li­banoni államfőtől megszerezze a há­romoldalú egyezmény „törvényessé­gét” szavatoló szentesítést Dzsema­­jeltől. Az ígéretekkel ellentétben még szerdán sem deklarálták hivatalosan az általános tűzszünetet , sőt foly­tatódtak a lövöldözések. Nem nyíl­tak meg a fővárost elválasztó zöld vonal menti átjárók sem. A forgal­mat ráadásul feltartóztatták a két­ségbeesett emberek, akiknek hozzá­tartozóit hónapokkal, évekkel ezelőtt elrabolták és sorsukról változatlanul semmi hír. Szerdán megtaláltak egy holttestet is: egy szélsőséges iszlám szervezet tagjai meggyilkolták második, ko­rábban elrabolt nyugat-bejrúti zsidó túszukat is. Megfigyelők szerint szá­mítani, kell rá, hogy a damaszkuszi megállapodásból kimaradt szélsősé­ges szervezetek — a keresztény és a muzulmán oldalon egyaránt — ak­tivizálódnak a közeli napokban, fo­kozzák terrorista akcióikat, és min­dent megtesznek majd, hogy a da­maszkuszi egyezmény ígérte békét meghiúsítsák. Csak szítja a nyugtalanságot, hogy az iráni parlament külügyi bizottsá­gának elnöke a minap kijelentette: a damaszkuszi egyezmény kudarcra van ítélve. Rövid időn belül ez a har­madik olyan iráni nyilatkozat felelős teheráni politikustól, amely leplezet­lenül szembeszáll Szíria libanoni tö­rekvéseivel. A „béke első napja” — ahogy Li­banonban január elsejét várták — tehát nem a legjobban sikerült. Az orvlövészek zavartalanul gyilkolnak, az éjszakai lövöldözések folytatód­nak, a déli országrészen pedig vál­tozatlanul dúl a harc az izraeliekkel és a zsoldjukba szegődött libanoni Lahad-féle fegyveresekkel. Fodor György

Next