Népszabadság, 1989. augusztus (47. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-31 / 205. szám
2 Az Amnesty International felszólította a kínai kormányt: „Vessen véget annak, hogy politikai eszközként használja a törvényszéki gyilkosságokat... A londoni székhelyű polgárjogi szervet 48 oldalas jelentésben, szemtanúk beszámolóira hivatkozva megállapította, hogy a pekingi diákmegmozdulással történt véres leszámolás után is mindennaposak a brutális megtorló akciók: a foglyokat rendszeresen verték, kínozták, és ez sokszor az őrizetesek halálához vezetett. A jelentés szerint legkevesebb 1300 ember, főként fegyvertelen polgári személy vesztette életét, amikor a hadsereg tankokkal és automata fegyverekkel támadt rá a Tienanmen téren már két hónapja tüntető tömegre. Az Amnesty International egyúttal telexüzenetet küldött Li Peng miniszterelnöknek, s ebben idézett a szervezethez is eljutott jelentésekből, amelyek a kivégzésekkel kapcsolatban a KKP KB által jóváhagyott júniusi direktíváról szólnak. A kínai pártvezetők a 3. számú direktívaként ismert utasításban hangsúlyozták, hogy „a legsúlyosabb bűnöket elkövető ellenforradalmárokat ki kell végezni”. A direktíva megszabta azt is, hogy a bebörtönzött és kivégzett személyek számát nem lehet nyilvánosságra hozni, de bizonyos halálos ítéleteket közzé kell tenni, hogy példát statuáljanak. Az Amnesty International ezzel kapcsolatban rámutat: ismeretes, hogy több tucat embert végeztek ki, a 3. számú dokumentum azonban erősíti azt a félelmet, hogy titokban jóval több embert ítéltek halálra. A Li Penghez küldött üzenetben az Amnesty felvilágosítást kért Vang Dán diákvezető sorsáról, s idézett egy külföldre menekült rendőr beszámolójából, amely szerint Vang Dánt is titokban kivégezték, miután megkínozták. A 24 éves fiatalembert, aki a 21 leginkább keresett személy között szerepelt, júliusban tartóztatták le. A jelentésben számos sajtójelentés és egyéni beszámoló kapott helyet, köztük a lengyel televízió riporterének közlése. Ő egy méterre állt egy diáktól, akit az előnyomuló katonák agyonlőttek, mert sértő kijelentéseket tett. A lengyel újságíró látta azt is, amint a katonák válogatás nélkül hátba lőtték a menekülő fiatalokat. Egy külföldi tanár, akivel a brit tv készített interjút, elmondta: egy katona közvetlen közelről agyonlőtt három lányt,akik térden állva könyörögtek neki, hogy ne használja fegyverét. A tömeg ezután lerohanta a katonát, és felakasztotta egy fára. Szemtanúk számoltak be arról, hogy páncélozott autók gázoltak át nagy sebességgel a lassan vonuló fiatalokon, s agyontapostak 11 diákot. (UPI) AZ AMNESTY INTERNATIONAL SZERINT Kínában folytatódnak a megtorló akciók NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1989. augusztus 31., csütörtök MARAD-E AZ APÁCAKOLOSTOR AZ EGYKORI AUSCHWITZBAN? Amerikai zsidó szervezetek bírálják Glemp bíboros czestochowai kijelentéseit Az Amerikai Zsidó Világkongresszus és más amerikai zsidó szervezetek élesen bírálták Józef Glemp bíboros „kirohanását” a zsidóság ellen. A Reuter elemzése szerint egyre hevesebbé válik az a nemzetközi vihar, amelyet a lengyel katolikus prímás egy megjegyzése váltott ki. Zsidó vezetők felszólították Lengyelország kommunista államfőjét és a Szolidaritás színeiben megválasztott miniszterelnökét, hogy utasítsák vissza Glemp bíboros megjegyzéseit. A kérdés felmerül majd a jövő hónapban is, amikor zsidó vezetők magas rangú vatikáni személyiségekkel tanácskoznak éppen arról, ami Glemp reagálását kiváltotta: nevezetesen, hogyan távolítsanak el az egykori auschwitzi haláltábor területéről egy karmelita kolostort. Katolikusok és zsidók egyetértenek abban, hogy a második világháború kezdete után 50 évvel a katolikus kolostor a történelem legnagyobb zsidó temetőjének helyén árt a két vallás közötti kapcsolatoknak. A katolikusok azt hangoztatják, hogy a karmelita apácák feladata éppen a haláltáborban kivégzettekért való imádkozás. A zsidók szerint a kolostor léte azt példázza, hogy a katolikusok hogyan sajátítanak ki egy zsidó szimbólumot : a hitleri Holocaust idején meggyilkolt hatmillió ember emlékét. Glemp szombaton, a czestochowai templomban tartott misén élesen bírálta a zsidó tiltakozásokat, mondván: azok lengyelellenes érzelmeket szítanak szerte a világon. Hozzátette: „Kedves zsidók, ne szóljatok hozzánk a kiválasztott nép pozíciójából és ne diktáljatok olyan feltételeket, amelyek teljesíthetetlenek.” Glemp azzal is megvádolta a zsidókat, hogy számos országban ellenőrzésükalatt tartják a tömegkommunikációt. A bíboros szerint az apácák meggyilkolását és az épület lerombolását akadályozták meg, mikor a múlt hónapban hét tiltakozó amerikai zsidó aktivistát megvertek és erőszakkal eltávolítottak a kolostor területéről. Kálmán Sultanik, a New York-i székhelyű Zsidó Világkongresszus egyik alelnöke kedden telefonon felhívta Lengyelország washingtoni ügyvivőjét és követelte, hogy továbbítsa a kérést Jaruzelski elnöknek és Mazowiecki miniszterelnöknek: utasítsák el és minősítsék „antiszemitának” Glemp bíboros megjegyzéseit. Glempnek az a megjegyzése, amely szerint az Avi Weiss New York-i rabbi által vezetett hét tiltakozó aktivista megverésével és eltávolításával az apácák meggyilkolását sikerült megakadályozni, különösen feldühítette a zsidó vezetőket, akik ebben a középkori „vérvádak” késői visszhangját fedezték fel. Weiss rabbi, aki saját elmondása szerint a kolostor területén megtartott imával akart tiltakozni, bejelentette, hogy bírósághoz fordul az ügyben. Albert Decourtray bíboros, a francia egyház feje védelmébe vette Glempet és hangoztatta, hogy Glemp nem antiszemita. Közben még a Szolidaritás lapja is bírálta a prímást első oldalas vezércikkében, amelyben megállapította, hogy a lengyel egyházfő megjegyzései „valós, és nem mesterséges vagy látszólagos fájdalmat okoztak”. Glemp a misén nem tett említést arról az 1987-es dokumentumról, amelyben katolikus és zsidó vezetők megállapodtak, hogy 1989 februárjára eltávolítják a karmelita kolostort a tábor területéről. E megállapodás megsértése vezetett a jelenlegi tiltakozási hullámhoz. Egyes megfigyelők szerint Glemp erre a dokumentumra célzott, amikor „teljesíthetetlen feltételeket” említett. A Vatikán távol maradt a megállapodástól, talán azért, mert krakkói érsek korában a mostani pápa kezdeményezte a vitatott kolostor építését. A pápa — akkor még mint Karol Wojtyla bíboros — 1971-ben kereste fel Auschwitzot, hogy tisztelegjen az egyik kivégzésre kijelölt ember helyére lépő Maximilien Keibe atya emléke előtt. (Reuter) Szíriai csapatok bejrúti tűzpárbaja a keresztény erőkkel Hatórás tűzpárbajt vívtak szerdán hajnalban Bejrútban a Szíriai csapatok és Michel Aun keresztény erői. Egy ember meghalt, 19 megsebesült. A bejrúti keresztény rádió szerint a sebesültek közt van két francia állampolgár is. A szíriai tüzérség a libanoni fővárostól északra, a keresztény csapatok által ellenőrzött 45 kilométeres partszakaszt lőtte, miután kedden egy szíriai őrhajó lángba borított egy, a keresztény hadseregnek üzemanyag-utánpótlást szállító tartályhajót. Szerdán folytatta bejrúti tárgyalásait Francois Scheer, a francia külügyminisztérium főtitkára, aki előzőleg Damaszkuszban Háfez Asszad szíriai államfővel folytatott megbeszéléseket a libanoni helyzetről. Scheer reggel a keresztény városrészben másfél órás megbeszélést tartott Naszrallah Szfei pátriárkával, a maronita keresztény közösség vallási vezetőjével. A francia diplomata ezután a zöld vonalat átlépve Nyugat- Bejrútban Mohamed Mehdi Samszeddinnel, a libanoni síiták vallási vezetőjével találkozott. Michel Aun tábornok, a keresztény erők vezetője a válság megoldása érdekében kerekasztal-tárgyalásokat javasolt a konfliktusban érdekelt összes fél részvételével. Az Al Rai című jordániai napilapnak nyilatkozva Aun ugyanakkor megerősítette: kész a végsőkig, azaz a szíriai csapatok távozásáig kitartani. Tüzelőállásban. Hét hónapon belül a harmadik japán miniszterelnökkel találkozik pénteken George Bush, az Egyesült Államok elnöke. Kaifu Tosiki szerda este utazott el Tokióból, éppen három héttel azután, hogy Unó Szószukét váltotta a kormánypárt elnöki és kormányfői poszton. Bevett gyakorlat a szigetország miniszterelnökeinél a washingtoni bemutatkozó látogatás. Ám ezúttal tényleg szüksége van erre az 58 éves politikusnak, aki a politikai viharok szeszélye folytán szinte az ismeretlenségből került a csúcsra. Kaifu egyáltalán nincs könynyű helyzetben. Kényes küldetésére akkor kerül sor, amikor kormánya — amely, Unó kabinetje után, minden idők második legkevesebb támogatójára számíthat a japán parlamenti demokrácia fennállása óta — még meg sem melegedett a bársonyszéksorban, máris újra kellett rendezni. A kormány főtitkára — hja, a szokás nagy úr! — szexbotrány miatt a múlt héten távozni kényszerült. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a Liberális Demokrata Párt jövőjét súlyosan érintő, több mint egy éve kirobbant vesztegetési botrány szele az új kormány több tagját is érintette. A csúszópénzzel oly nagyvonalúan bánó Recruit cég ugyanis az új kabinet öt tagjának szintén nyújtott kisebb anyagi támogatást — beleértve magát a miniszterelnököt is. Kaifunak így az a kényes feladat jutott — mutat rá az Aszahi Simbun című tokiói lap —, hogy meggyőzze a Fehér Ház gazdáját: a kormánypárt noha eresztékeiben recseg-ropog, megtartja Japán külpolitikájában a következetességet és a folyamatosságot, aminek pillére változatlanul az Egyesült Államokhoz fűződő viszony. Emellett washingtoni látogatását arra is fel kell használnia, hogy meggyőzze a japán népet: az új kormány megérdemli, hogy ne tekintsék átmenetinek — teszi hozzá a The Asian Wall Street Journal. Természetesen az ellenzék, főleg a Szocialista Párt, mindent elkövet, hogy sarokba szorítsa az LDP-t. Az alsóház mielőbbi felosztását szorgalmazza, s ezt lehetőleg már a szeptemberre összehívott rendkívüli parlamenti ülésszakon ki akarja kényszeríteni. Ezután máris az új, koalíciós kormány megalakítására összpontosíthatná az erejét. Ebben a helyzetben Kaifa nem sokat ígérhet Bush elnöknek. Holott Washingtonban elsősorban arra számítanak, hogy a biztonsági szerződésen alapuló katonai együttműködés mellett nyomatékosan hitet tesz a japán kormányfő. Azt is várják tőle, hogy újabb piacliberalizálási engedményeket jelent be. Az LDP egyik vezetője szerint azonban ezt Kaifu csak akkor teheti majd meg, ha pártja győz az alsóházi választásokon. Jelenleg mégis inkább az látszik fontosnak, hogy a szigetország kormányfője kapjon támogatást a Fehér Háztól. Washingtonnak sokkal nagyobb érdeke fűződik az LDP hatalmon maradásához, mint ahhoz, hogy a japán—amerikai biztonsági szerződést megkérdőjelező és a mezőgazdasági import liberalizálását viszszafogni akaró Szocialista Párt kerüljön kormányra Tokióban. Amiben a legkönnyebbnek látszik egyetértésre jutni, az a nemzetközi helyzet megítélése. Emellett a kölcsönös partneri kapcsolatok alapján olyan globális problémák orvoslását lehet egyeztetni, mint a fejlődő világ adóssághelyzete és a környezetvédelem. Az előzetes kommentárok tudni vélik, hogy a csúcstalálkozó témája lesz a Szovjetunióhoz és Kínához fűződő viszony, továbbá a kambodzsai kérdés is. A Kyodo hírügynökség úgy tudja, hogy a japán—amerikai csúcstalálkozók történetében először napirenden szerepel majd a kelet-európai reformer országok támogatásának egyeztetése is. Tokió, 1989. augusztus 30. Trom András Kaifu: kényes vizit Washingtonban Gorbacsovot és Reagant ismét jelölték a Nobel-békedíjra Az idei Nobel-békedíj várományosai között Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan is szerepel — jelentette be kedden a Nobel-díj bizottság. Közölték továbbá a 455 ezer dolláros díj kihirdetésének napját is, amely október 5-e lesz. A hagyományokhoz híven a Nobel-békedíjat az idén is Oslóban ítélik oda, szemben a másik öt Nobel-díjjal, amelyeket Stockholmban hirdetnek ki. (UPI) Jakes—Vorotnyikov eszmecsere Prágában Miles Jakes, a CSKP KB főtitkára szerdán fogadta a Prágában tartózkodó Vitalij Vorotnyikovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökét. Mint arról a TASZSZ szovjet hírügynökség beszámolt, a felek nagy figyelmet szenteltek a Szovjetunióban és Csehszlovákiában zajló átépítési folyamat problémáinak, tekintetbe véve mindkét ország tapasztalatait és sajátosságait. Hangsúlyozták: hatékonyabbá kellene tenni a tapasztalatcserét a két országban zajló társadalmi átalakulásokról, el kellene mélyíteni a pártkapcsolatokat, erősíteni kellene a két állam parlamentjeinek együttműködését. (TASZSZ) Előkerülnek-e az eltűnt szovjet katonák? A szovjet parlament szerdán segítséget kért az iráni és pakisztáni törvényhozástól az Afganisztánban eltűnt, s mindeddig ismeretlen helyen tartózkodó több mint 300 szovjet katona felkutatásához és kiszabadításához. Az iráni és pakisztáni parlamentnek küldött üzenet hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány — nemzetközi szervezetek, így az ENSZ segítségét is igénybe véve — mindent megtett annak érdekében, hogy az afganisztáni kormányellenes erők fogságába esett szovjet katonákat felkutassa és szabadon bocsátásukat kieszközölje, ám ennek ellenére 300 katona sorsa továbbra is ismeretlen. (MTI) Csapajevszkiek a vegyi üzem ellen A Volga menti Csapajevszk város lakossága továbbra sem törődik bele, hogy az amúgy is súlyosan szennyezett levegőjű városban újabb vegyi üzemet létesítsenek. Mint ismeretes, a szovjet honvédelmi minisztérium Csapajevszkben építette fel azt az üzemet, amelyben a vegyi fegyverek megsemmisítése folyik majd. A helybeliek újabb tiltakozó akciójáról szerdán számolt be a Szovjetszkaja Rosszija. Csapajevszkben tömegrendezvényeken tiltakoznak az üzem megindítása ellen, s eddig mintegy 60 ezren írtak alá tiltakozó nyilatkozatot. (MTI) Az argentin elnök kész találkozni Thatcherrel Carlos Menem argentin elnök kész találkozni Margaret Thatcher miniszterelnökkel, hogy megtárgyalják a két ország közötti nézeteltéréseket. Ajánlatát Menem a londoni The Timesban szerdán megjelent nyilatkozatában fejtette ki. Az argentin elnök véleménye szerint a megbeszélésre sor kerülhetne az ENSZ jövő hónapban New Yorkban kezdődő közgyűlésén, de szívesen találkozna Thatcherrel „akár Angliában, akár Argentínában, vagy bárhol másutt a Földön”. (AP) Világútlevél Bulgáriában Továbbra is sok a kérdőjel a bolgár világútlevéllel kapcsolatban, amelynek a bevezetéséről szóló törvény szeptember 1-jén lép hatályba. A bolgár útlevéltörvénnyel foglalkozó minisztertanácsi végrehajtási utasításból annyi kiderül, hogy az útlevél 5 évig érvényes, azonban minden kiutazáshoz külön engedélyt kell kérni. Nem kell kiutazási engedély 14 szocialista országba történő utazáshoz, közöttük Albániába, Kínába vagy a KNDK-ba. (Szófiai tudósítónktól.) Moszkva és Washington is elítéli Izraelt a deportálások miatt Azzal, hogy Izrael a palesztin menekülteket deportálni kívánja a megszállt területekről, eltávolodik attól a korábbi nyilatkozatától, amely szerint az izraeli kormány célja a közel-keleti béke és biztonság helyreállítása - mutatott rá Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Az izraeli kormány ezzel a lépésével aláássa azt a kedvező folyamatot, amely elvezethet a közel-keleti probléma megoldásához, az arab—izraeli konfliktus rendezéséhez. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi közvélemény haladó része mindent megtesz a deportálási tervek visszavonatása érdekében. Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának követelnie kell a döntés visszavonását. Az amerikai kormányzat elítélte Izraelt öt palesztin személy hét végén történt deportálása miatt. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője rámutatott, hogy palesztinok újabb és újabb kiutasítása megnehezíti az izraeliek és a palesztinok közötti párbeszéd megkezdését. Az amerikai bírálatot az váltotta ki, hogy Izrael vasárnap újabb öt palesztint kényszerített külföldre távozni. A megszálló hatóságok vádja szerint az illetők részt vettek a palesztin felkelés irányításában, de ezt semmiféle törvényes eljárásban nem bizonyították rájuk. Izrael eddig már 58 palesztint kényszerített külföldre. Mint a washingtoni külügyi szóvivő is hangsúlyozta, az izraeli kiutasítások ellentétben állnak a negyedik genfi konvencióval, amely a polgári személyeket háború idején megillető jogokat rögzíti. Az európai közösség is bírálta Izraelt a legutóbbi kiutasítások miatt. (MTI)