Népszabadság, 1990. április (48. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-02 / 77. szám

2 Gorbacsov: A litvánok kritikus helyzetet teremtettek (Folytatás az 1. oldalról.) napi moszkvai tüntetésről, amelynek részvevői viszont tá­mogatták a litván függetlensé­get. A Demokratikus Párt ne­vű szervezet megmozdulásán „Ma szabad Litvánia, holnap szabad Ukrajna, Moldávia, Oroszország” volt az egyik leg­főbb jelszó. A megmozduláson bírálták az elnöki rendszert és az elnök tanácsadó testületé­nek összetételét is. Az amerikai kormány azt reméli, hogy még elkerülhe­tik a súlyosabb következmé­nyeket, és legkésőbb Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter jövő heti látogatá­sán a szovjet—amerikai vi­szony szempontjából meg­nyugtatóan le tudják zárni a litvánkérdést. Ugyanakkor a törvényhozásban nő­ az aggo­dalom, hogy a litván fejle­mények negatívan befolyásol­hatják a szovjet változások­ról kialakult álláspontot, va­lamint a védelmi kiadások csökkentését. Erről írt vasár­nap a The New York Times. A lap amerikai kormánykö­röket idézett, amelyek sze­rint erőszak kirobbanása Lit­vániában a szovjet—amerikai viszony központi kérdésévé teheti az ügyet, megakadá­lyozhatja a júniusra tervezett csúcstalálkozót, késleltetheti a hagyományos és a nukleáris fegyverek csökkentésére vo­natkozó szerződést. A Fehér Ház mindenesetre változatla­nul igényli a csúcs megren­dezését, „hacsak valami tra­gikus nem történik”. Az amerikai kormány véle­ménye szerint Litvánia csak egy része az összetett képnek, amelybe beletartozik a ber­lini fal ledőlte és a kommu­nizmus kelet-európai össze­omlása. A további kelet-euró­­pai fejlődés, a fegyverzetkor­látozás forog kockán, s a szovjet változások folytatódá­sa biztosabban vezet a litván függetlenséghez. „Nem akar­juk, hogy megismétlődjön az, am­i 1956-ban Magyarorszá­gon történt, ahol elismertük a kormányt, de a (szovjet) tankok mégis megindultak” — idézett a lap egy meg nem nevezett kormánytisztviselőt. Edward Kennedy szenátor, akit a múlt héten fogadott Mi­hail Gorbacsov, kijelentette az újságnak: a szovjet vezető szerint Litvánia esetében bel­politikai kérdésről van szó. Több megértést vár a Nyugat­tól, és ismételten feltette a kérdést, vajon az Egyesült Ál­lamok maradéktalanul elkötel­­ezett-e a peresztrojka mel­lett. NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 199 április 2., hétfő Politikusok és katonák ellentéte a radarállomás miatt Kémek az új kelet-európai pártokban? Rések keletkeznek az ország védelmi rendszerén a szovjet lakosságnak a katonai létesít­ményekkel szembeni fellépése, így a rakétavédelmi rendszer részét képező munkácsi loká­torállomás építése elleni ak­ciói következtében — figyel­meztet a Pravda. A KGB munkája és a Szovjetunió el­leni amerikai kémtevékenység is a figyelem középpontjába került. Az SZKP központi lapjá­nak vasárnap számában Alek­­szej Gorohov, az újság kato­nai rovatának vezetője rámu­tat: a katonai létesítményeket övező korábbi titokzatosság nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a védelmi tárca most ne­héz helyzetbe került a közvé­lemény képviselőivel folyta­tott tárgyalásokon. Különösen elkeserítő ez a rakétavédelmii rendszer vonatkozásában, amely védelmi funkciót tölt be. A szerző felveti a kérdés­t: volt-e értelme titokban tarta­ni e rendszer létezését, ami­kor az Egyesült Államok a műholdfelvételeknek köszön­hetően már a hetvenes évek végén tudomást szerzett a lo­kátorállomások létéről. Mind­ez ahhoz vezetett, hogy az építkezésekről a legkülönbö­zőbb találgatások terjedtek el. A munkácsi lokátorállomás építése kapcsán olyan szóbe­széd járta a lakosság körében, hogy atomreaktor épül, be­széltek kiszáradt erdőkről, a kutak vizének csökkenéséről és sok másról. Valójában a szovjet—amerikai rakétavé­delmi rendszerekről kötött szerződés által engedélyezett, a rakétatámadást előre jelző állomások egyike a Munkács közelében lévő, az elavult ko­rábbi lokátorállomás helyett létesítendő objektum, amely­nek építését Dmitrij Jazov honvédelmi miniszter paran­csára február végén függesz­tették fel. A titkolózás kapcsán a lap rámutat: a lokátorállomások létezésének tagadása és az, hogy a katonák nem törődtek a lakossággal, arra vezetett, hogy a közvélemény számára láthatatlan konfliktusba keve­redtek a katonák a politiku­sokkal.­­ Az Állambiztonsági Bi­zottság (KGB) a szovjet ál­lampolgárokról nem vezet dossziékat — jelentette ki a szervezet egyik vezető mun­katársa egy kerekasztal-be­­szélgetésben. Az összejövetelt, amelynek témája a KGB te­vékenysége és a nyilvánosság volt, a szovjet honvédelmi mi­nisztérium lapja, a Krasznaja Zvezda szervezte. A lap szom­baton közölt beszámolót a be­szélgetésről. Az amerikai titkosszolgálat a szovjet társadalom növek­vő nyitottságában jó lehető­séget lát a kémtevékenység kiszélesítésére — jelenti a TASZSZ szovjet hírügynökség a Boston Globe című ameri­kai napilapot idézve. Egy meg nem nevezett ma­gas rangú amerikai szakem­berre hivatkozva a bostoni új­ság beszámolt arról, hogy az amerikai titkosszolgálat szov­jetunióbeli tevékenysége a kémkedés minden válfajára kiterjed, az elemzéstől kezd­ve a titkos akciókon keresz­tül az ügynökök toborzásáig. A kelet-európai országok viszonylatában azonban már óvatosabbak az amerikai po­litikusok. A Boston Globe szerint sokan nem értenek egyet az ott folytatandó szé­les körű kémtevékenységgel, és attól félnek, hogy ez bu­merángként visszaüt majd az Egyesült Államokra. Egy bennfentes szerint a hivatá­sos kémek nemcsak a rend­őrségbe és a hadsereg sorai­ba akarnak beférkőzni, ha­nem a térségben létrejött új politikai pártokéba is. Az il­lető úgy véli, hogy a kudarc lehetősége, és az a veszély, hogy kárt okoznak olyan új­­szövetségeseknek, mint például Václav Havel cseh­szlovák államfő, túlsá­gosan nagy ahhoz, hogy ekkora koc­kázatot vállaljanak. (MTI) Varsó nem hátrál meg a terroristák előtt intézkedések a lengyel létesítmények védelmére (Varsói tudósítónktól.) Megkezdte munkáját új var­sói tudósítónk, Ritecz Miklós. Az alábbiakban közöljük első jelentését. A lengyel közvéleményt fel­kavarta a Sarki házaspár el­len Bejrútban elkövetett me­rénylet. A külügyminisztéri­um állásfoglalásban tiltakozott a terrorakció ellen. A varsói külügyminisztéri­um hétvégi állásfoglalásában határozottan elítélte a lengyel házaspár ellen Bejrútban vég­rehajtott merényletet.­­ A terrorizmus minden válfaja bűntett, tekintet nélkül­ az el­követőket vagy megbízóikat vezérlő célokra. Lengyelország mindent elkövet a bejrútihoz hasonló terrorakciók megelő­zéséért — hangoztatja a kül­ügyminisztérium közleménye. A leginkább veszélyeztetett külföldi városokban lépéseket tesznek a lengyel állampolgá­rokat foglalkoztató, illetve lengyel érdekeltségű irodák, épületek védelmére. A varsói állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a nemzetközi jog sze­rint a fogadó állam köteles szavatolni a diplomaták biz­tonságát, valamint a terüle­tén tartózkodó minden kül­földi állampolgár életét. Mint az kiderült a nyilat­kozatokból, Varsó a fenyege­tések ellenére sem mond le a kivándorolni­­szándékozó szovjet zsidók megsegítéséről. A kormányszóvivő kijelentet­te: a lengyeleket és a zsidó­kat ezeréves történelem fűzi össze, valamiint közös mártí­­romság a második világhábo­rúban. — Az ENSZ-egyezmé­­nyek szellemében engedélyez­zük a ki- és beutazást, így a szovjet zsidókét is — mondot­ta Niezabitowska. Ritecz Miklós Magyar szervezet alakult a Vajdaságban A Zombor melletti Dorosz­­lón szombaton délután meg­tartotta alakuló közgyűlését a Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közössége (VMDK). Herceg János, az ismert ju­goszláviai magyar író a köz­gyűlést megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a közösség törekvéseit az egyetemes magyarság, az egységes Jugo­szlávia és a közös Európa elvei vezérlik. Megállapította, hogy napjainkban az összeurópai érdekek olyan irányban hat­nak, amelyek megfelelnek a nemzeti kisebbségek érdekei­nek is. Ágoston András, az újvidé­ki Fórum Lap- és Könyv­kiadó igazgatóhelyettese, a VMDK kezdeményező bizott­ságának vezető személyisége beszámolójában hangsúlyozta, hogy a közösség Jugoszlávia népei és nemzetiségei egyen­jogúsága érvényesítésének szervezeti és politikai eszköze lesz. Célja, hogy elősegítse a nemzeti-nemzetiségi egyenran­gúság megvalósítását a Vaj­daságban, illetve a Szerb Köztársaságban. A VMDK programja támo­gatja a Jugoszláviában meg­hirdetett reformokat, síkra­­száll a társadalmi és politikai változásokért, a pártállam jogállammá történő átalakítá­sáért, a tőke-, áru- és munka­erőpiaccal rendelkező piacgaz­daságért, a többpártrendszerű parlamenti demokrácia meg­teremtéséért. Kidomborítja, hogy létre kell hozni a népek és nemzetiségek egyenjogúsá­gának új modelljét, mert az eddigi a pártállam jegyeit vi­seli és kimerítette belső tar­talékait, nem hoz megfelelő eredményeket, a kis létszámú nemzetiségek — így a vajda­sági magyarok — soraiban nem biztosítja a felgyorsult asszimilációs folyamat meg­állítását. Az új modellre nem azért van szükség, hogy a nemzeti-nemzetiségi egyenjo­gúság szükségességének alap­­gondolata megváltozzon, ha­nem azért, hogy az minél kö­vetkezetesebben és teljesebben valóra váljon a jogállam, a piacgazdaság és a politikai pluralizmus feltételei között. A nemzetiségi politikát meg kell szabadítani az egypárti ideológia béklyóitól, s a nem­zetiségi jogokat az emberi jo­gok sajátos területeként kell kezelni. A VMDK megszervezésével eddig 6000-en fejezték ki egyetértésüket. Képviseletük­ben a boroszlói közgyűlésen az autonóm tartomány váro­saiból és falvaiból mintegy 150 küldött vett részt. (MTI) Franciaország: megszűnik a vámkényszer? Franciaország javasolni fogja az EG tagállamainak, hogy töröljék el a vízumkényszert a közép- éselet-európai orszá­gok állampolgárai számára abban az esetn, ha csak 30 nap­nál rövidebb látogatást, például turistaút akarnak tenni az érdekelt országokban. Továbbra is feltartanák azonban a vízumkényszert a Szovjetunió, Albánia és más okokból ki­folyólag — Jugoszlávia állampolgárai szjára. Bár Párizs azt szeretné, ha ezt a döntést egységesen hpák meg a közösség tagállamai, adott esetben hajlandó lesz syedül is bevezetni az új rendszert. Az AFP hírügynökség, mely a közös piaci külügyminiszterek hétfőn Luxembourgh sorra kerülő ta­nácskozása előtt hírt adott a tervezetről,ülügyminisztériumi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a rizsi elképzeléshez elsősorban az NSZK és Olaszország dönse adta az ösztön­zést. (MTI) AESZ: A magyar lépés „sjnálatos” Az Afrikai Egységszervezet sajnálatnak tartja a ma­gyar kormány döntését, hogy diplomácia kapcsolatokat léte­sít a Dél-afrikai Köztársasággal. Az afriki országok többsé­gét tömörítő regionális szervezet Addisz-Debában nyilvános­ságra hozott sajtóközleményben leszöge: a magyar lépés megsérti az apartheidrendszer elszigetelére vonatkozó nem­zetközi döntést. Az AESZ dokumentumára felszólítja a vi­lágközösséget, hogy továbbra is gyakoroln nyomást a faji elkülönítés politikáját folytató pretoriar­endszerre. A szer­vezet hozzáfűzi: e nyomás bármiféle gyerülése veszélyeztet­heti az eddigi pozitív változásokat Dél-Afkában. (APS) Fenyegetés Keletnek, nyugatnak Az Iszlám Fegyveres Front Palesztina Felszabadításáért nevű, eddig ismeretlen szerve­zet szombaton megtorlással fe­nyegette meg Lengyelországot, a Szovjetuniót, Nagy-Britanni­­át és az Egyesült Államokat. Előzőleg, péntek este fegyveresek Bej­rútban me­rényletet hajtottak végre egy lengyel diplomata és felesége ellen. A merényletet a For­radalmi Akció Szervezete vállalta magára. Egy nyugati hírügynökség ammani irodájához eljuttatott közleményében a front azzal fenyegetőzött, hogy „levegőbe röpíti a lengyel légitársaság irodáit, a lengyel nagykövet­ségek épületeit, kivégzi dip­lomatáit, ahol csak lehetsé­ges”, válaszul Varsónak arra az elhatározására, hogy növe­li Izraelbe tartó, zsidó kiván­dorlókat szállító járatai szá­mát. A front ugyanezzel fenye­gette meg Szovjetunió nagy­­követséget és diplomatáit is, „amennyien Varsó és Moszk­va nem tnd le arról az el­határozásrg, hogy megköny­­nyíti a szvjet zsidók beván­dorlását P­esztinába”. Második közleményében a front bejentette, hogy „szá­mára meglelő módon elhall­gattatja Ngy-Britanniát, ha London nem hagy fel a mu­zulmán Ira elleni kampányá­val”. A szervzet azzal is fe­nyegetőzött hogy „megsem­misíti az Göl mentén műkö­dő 173 amerikai vállalatot, amerikai semélyiségeket és diplomatákt végez ki, ha az Egyesült­llamok folytatja fenyegetőzé­ét a muzulmán Líbia, nevzetesen a rabati gyógyszeripri üzem ellen”. (AFP) Németh Miklós: Már nincs akadály.. Németh Miklós magyar mi­niszterelnök biztosította a vi­lág zsidóságát arról, hogy a Malév légitársaság ügyének rendezésével elhárult annak akadálya, hogy Magyarország részt vegyen a Szovjetunióból kivándorló zsidók szállításá­ban. A kormányfő a Zsidó Vi­lágkongresszus elnökéhez, Edgar Broronanhoz pénteken eljuttatott Idejében hangsú­lyozta, hogy az egyik ilyen akadályt lépezte a Malév vezérigazgatja, Jahoda La­jos, akit le­­­váltottak, mert leállíttatta­k Budapestről Tel- Avivba indie charterjárato­kat, és a zsió kivándorlóknak megtiltotta­­ menetrend sze­rinti járata igénybevételét. (Reuter) Utcai zavargások Londonban a fejadó miatt A késő esti órákig tartot­tak a London központjában szombat délben kirobbant za­vargások, amelyekben mint­egy százharminc ember, köz­tük 58 rendőr szenvedett ki­­sebb-nagyobb sérüléseket. Több mint háromszáz embert letartóztattak. A brit főváros emberemlé­kezet óta legsúlyosabb forron­­ gása békés tömegtüntetéssel kezdődött az április elsejével életbe lépő „fejadó” ellen. A hetek óta országszerte tartó és sorozatosan súlyos összeütkö­zésekbe torkolló tiltakozó tün­tetések csúcspontjaként meg­hirdetett londoni tömeggyűlé­sen mintegy ötvenezren vet­tek részt a Trafalgar téren. Onnan indult a tiltakozó menet a kormányzati negyed főutcá­ján­, a Whitehallon a Dow­­ning Street, a miniszterelnöki rezidencia irányába. A tün­tetés idején Thatcher asszony a nyugat-angliai Cheltenham­­ben mondott beszédet a kon­zervatív kormánypárt nagyiak­tíváján. A torytanácskozás színhelye körül ugyancsak a fejadó ellen tiltakozó tömegek tüntettek. Ott ketten sérültek meg, mintegy öt­ven tüntetőt vettek őrizetbe. Londonban a Whitehallról nyíló Downing Street bejára­tát elzáró magas vasrácsnál csapott össze a tüntető menet­ből kivált fiatalok két-három­­száz fős csoportja a rendőrök­kel. Egy közeli építkezésnél felszedett kövekkel, téglada­rabokkal kezdték dobálni a vasrács előtt felsorakozott lo­vas rendőröket. A rendőrség ezután gumibotos és lovas­rohamokkal kezdte visszaszo­rítani a tömeget a Trafalgar tér felé. Ezután valóságos utcai har­cok kezdődtek a rohamozó rendőrök és a velük szembe­szálló csoportok között. Rend­őrautókat támadtak meg. A visszaszorított és a szomszé­dos utcákba szétszóródott csoportok törtek, zúztak, tüze­ket gyújtottak. Felgyújtottak egy hatemeletes irodaépületet a Trafalgar téren, és meg­támadták a kiérkező tűzoltó­kat is. A zavargások kiterjedtek London szaház­­negyedére és bevásáróközpontjára. A Regent Streeten és az Oxford Streeten üzletek és áruházak tucatjainak kirakatait zúzták be. Szemeteskukákkal, téglák­kal verték ki a kirakatokat, többen fosztogatni kezdtek. Gépkocsik­­tucatjait törték ösz­­sze vagy gyújtották fel. A West Enden elústák a szín­házi és mozieladásokat. A Scotland Yard 3000 főre becsülte azoknak a „militáns kemény maghoz” tartozó tün­tetőknek a számát, akik a londoni zavargásokban tevé­kenyen részt vettek és közel­harcba bocsátkoztak a rend­őrökkel. Glasgow-ban, Skócia ipari központjában, szombaton több mint harmincezren tüntettek a fej­adó ellen, Skóciában egy évvel ezelőtt lépett érvénybe a minden 18 éven felüli la­kosra egyenlő arányban kive­tett helyi közszolgáltatási fej­­adó. Az ingatlanadót felváltó újfajta közteherviselésre köte­lezett felnőtt lakosságnak mintegy 20 százaléka tagadta meg a fejadó megfizetését Skóciában. Az április 1-jével Angliá­ban és Walesben is életbe lé­pő fejadó elleni általános fel­zúdulás nagy szerepet játszik abban, hogy a legutóbbi köz­vélemény-kutatói felmérések már 25-28 százalékos vezetést mutattak ki a munkáspárti el­lenzék javára. (MTI) Székkel a lovas rendőrök ellen. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT

Next