Népszabadság, 1991. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-01 / 179. szám
2 Horvátország: harcok és menekültek A Világbank csak a békés Jugoszláviának fizet Szerdán sem hallgattak a fegyverek Eszéken és környékén, de az összecsapások ezúttal nem követeltek halálos áldozatokat. Horvát részről azt közölték, hogy az Eszék melletti Ténye (Tenja) falu egy részét ellenőrzés alatt tartó szerb fegyveresek nyitottak tüzet Eszék külvárosára, míg a jugoszláv néphadsereg helyőrsége parancsnokságának közleménye szerint az eszéki felüljáróról nyitottak tüzet aknavetőkből Tenyére. Mivel az ismételt tűzszüneti felhívások eredménytelenek maradtak, Zlatko Kramarics eszéki polgármestert kérték fel a közbenjárásra. Hajnalban sikerült is elérni az ideiglenes fegyvernyugvást. Szerdáig újabb hétszáz menekült érkezett Horvátországból a Vajdaságba. A Vöröskereszt adatai szerint a Vajdaságban már több mint 18 000 menekült tartózkodik, míg Szerbiában csaknem 12 000. A jugoszláv néphadsereg szerdai tájékoztatója szerint kedd este a Kosztajnicában állomásozó horvát rendőrök és gárdisták rakétafegyverrel és légvédelmi géppuskával tüzet nyitottak a légierő két harci repülőgépére. A pilóták viszonozták a tüzet. A zágrábi televízió jelentése szerint az öszszecsapásnak egy halottja és hat sebesültje van. Eközben Szarajevóban bejelentették, hogykatonai bíróság előtt vonják felelősségre azt a négy személyt, aki még májusban Spliiftben megpróbálta megölni a jugoszláv néphadsereg egyik katonáját. Willi Wapenhans, a Világbank alelnöke szerint a pénzügyi szervezet kész hitelezni Jugoszláviának, amint az országban megszűnnek a beliháborús események, és megkezdődnek az ország jövőjéről szóló tárgyalások. Belgrádi közlés szerint a belföldi feszültségek miatt a nemzetközi pénzügyi szervezetek összesen 1,318 milliárd dollár hitelt tartottak vissza, amelyeket Jugoszlávia a közúti és a vasúti hálózat korszerűsítésére kíván fordítani. Gazdasági együttműködésről írt alá megállapodást Horvátország és Albánia. A dokumentumot az egynapos látogatáson Zágrábba® járt Ylli Cabiri albán külkereskedelmi miniszter látta el kézjegyével. A dokumentum szeri® Albánia Horvátországnak elektromos energiát ad el, míg a viszonttótel élelmiszerből áll. Irak: nukleáris berendezések után vegyi fegyverek is Irak megpróbálta eltitkolni nukleáris berendezéseit az ENSZ megbízásából a helyszínen vizsgálatot végző Nemzetközi Atomenergia-ügynökség küldöttsége előtt, sőt kiderült: az iraki hadsereg az eredetileg elismert 11—12 ezer vegyi lövedék helyett mintegy 46 ezerrel rendelkezik. Az ügynökség igazgatója megjegyezte: bár Irak több hajlandóságot mutat az ENSZ- vizsgálóbizottsággal való együttműködésre, még nem fedte fel az összes urándúsító berendezés telephelyét. Az iraki nukleáris berendezések vizsgálatára jelenleg már a negyedik ENSZ-küldöttség tartózkodik az arab országban. Ezenkívül eddig egy-egy, a vegyi fegyverek és ballisztikus rakéták megsemmisítését ellenőrző ENSZ-delegáció járt Irakban. Az AP hírügynökség értesülései szerint még további tíz ENSZ-vizsgálatot terveznek az országban. Az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-csoport vezetője azt is közölte, hogy Irak a vegyi fegyverek feltöltésére alkalmas vegyszerek mennyiségével kapcsolatban is valótlan adatokat közölt: az ország az általa bevallott 650 tonna helyett, mintegy háromezer tonna ilyen jellegű vegyi anyagot tárol. Az ENSZ-illetékes szerint a vegyi anyagok között ideggáz, valamint harctéri alkalmazásra szánt könnygáz található. (MTI) Rendezés Nadzsibullah nélkül? Közös nyilatkozat elfogadásával ért véget az afgán kormányellenes erők, valamint Pakisztán és Irán képviselőinek megbeszélése. Az iráni és pakisztáni közvetítésnek köszönhetően a gerillák a tizenhárom év óta tartó konfliktusban most, első ízben mutattak készséget a kompromisszumra. Az ENSZ béketerve — amely tűzszünetet, ideiglenes kormány megalakítását és általános választásokat ír elő — alapul szolgálhat a konfliktus békés rendezéséhez. A szovjetbarát Nadzsibullah elnöknek azonban le kell mondania, és sem ő, sem pedig pártja nem vehet részt a megalakítandó ideiglenes kormányban — így a dokumentum. A pakisztáni székhelyű mudzsahedin gerillák szóvivője szerint a nyilatkozat aláírása nem jelenti a harci cselekmények végét. A mudzsahedinek rakéta- és tüzérségi támadást intéztek a kelet-afganisztáni Dzsalálábád város közelében állomásozó kormánycsapatok ellen, s megpróbálták a várost körülvenni. (MTI) Gorbacsov:Jelcin megegyezés az adózásról Elhárult az utolsó akadály is az új szovjet szövetségi megállapodás aláírása elől: Mihail Gorbacsov szovjet és Borisz Jelcin oroszországi elnök megállapodott az adózásról. Gorbacsov kedden elfogadta Jelcin javaslatát, aki olyan rendszer bevezetését szorgalmazta, miszerint a tagköztársaságok önállóan dönthessenek az adó kivetéséről. A bevétel egy részét átutalják a központi kormánynak, amely ebből fogja finanszírozni egyes programjait, köztük a védelmit. (MTI) Vonatrobbantás a Szovjetunióban Tizenöt személy életét vesztette, és ugyanannyian megsebesültek szerdán hajnalban, amikor pokolgép robbant egy személyszállító vonaton a Moszkvát Bakuval összekötő vonalon, Mahacskala dagesztáni város közelében — jelentették be hivatalos forrásokból. Az év eleje óta ezen a szakaszon ez az ötödik ilyen jellegű merénylet. (MTI) Stoltenberg Prágában A szorosabb katonai együttműködés kérdéseiről tárgyalt három napon át Prágában Gerhard Stoltenberg német védelmi miniszter csehszlovák kollégájával, Lubos Dobrovskyval. A csehszlovák miniszter elmondta, hogy megállapodtak a tisztképzés területén való együttműködés, a törzskarok közötti rendszeres párbeszéd és a hadseregek különböző egységei közötti kapcsolattartás módozatairól. (DPA) Súlyos élelmiszerhiány Albániában Albániában összeomlott az élelmiszer-ellátás, még kenyérből sincs elegendő. Berisa, a tavasszal megtartott első többpárti választásokon sikeres Demokrata Párt elnöke attól tart, hogy a kis balkáni népnek hamarosan nem lesz mit ennie, hacsak a Nyugat nem segít. A múlt héten az Egyesült Államok hét katonai repülőgépen több, mint negyedmillió készételcsomagot juttatott el a hadsereg tartalékaiból Tiranába , míg Törökország, Görögország és Olaszország gyógyszert és egészségügyi felszerelést küldött. (MTI) Gyárfoglalás Marseille-ben Megszállták a munkások a Sudmarine Marseille hajójavító gyártelepét, hogy megakadályozzák annak bezárását. Bár a Sudmarine bőségesen el van látva rendelésekkel, a gyár korábbi vezetése hatalmas adósságot halmozott fel, s a hitelezők követelésére csődeljárást indítottak ellene. A gyárfoglalók követelik, hogy vonják vissza a bezárásra vonatkozó rendelkezést, s arra hivatkoznak, hogy rentábilisan tudják működtetni az üzemet, sőt fokozatosan vissza tudnák fizetni a hiteleket is. (MTI) NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1991. augusztus 1., csütörtök Megtámadtak egy litván vámposztot ismeretlen fegyveresek szerdára virradóra géppisztollyá agyonlőttek hét litván határőrt, illetve vámtisztviselőt a litván—belorusz határ menti Medininkainál. A szerda hajnali volt a legsúlyosabb támadás, amelyet litván vámposztok ellen az utóbbi időszakban végrehajtottak. Az utóbbi hónapokban a különleges szovjet belügyi csapatok több ízben rajtaütöttek az illegálisnak minősített balti vámposzton. A szovjet belügyminisztérium Litvániában állomásozó különleges rendeltetésű rendőri egységeinek (OMON) vezetője szerdán Vilniusban kijelentette: az egységhez tartozó katonáknak semmi közük sincs ahhoz a támadáshoz, amelyet éjszaka követtek el a balti köztársaság mechanikai határőrposztja ellen. Litvánia egyik moszkvai képviselője szerint a határőrposzt elleni támadás válasz Vilnius múlt heti kérésére, hogy a szovjet belügyminisztérium összes fegyvereseit vonják ki a balti köztársaságból. (MTI) Samir nem adja Jeruzsálemet Hamenei Szadattal példálózik Jichak Samir izraeli miniszterelnök kedden ismét közölte, hogy Izrael sohasem fog viszszavonulni az ország által megszállt területekről, mivel azok a politikus szerint a zsidó nép „örök otthonának” részei. Samir egy jeruzsálemi egyetemen elmondott beszédében külön hangsúlyozta, hogy Izrael semmiféle nemzetközi konferencián sem hajlandó megvitatni Jeruzsálem státusának kérdését. Dávid, Levi izraeli külügyminiszter szerdán hazatért Izraelbe háromnapos hivatalos egyiptomi látogatásának befejeztével. A tárgyalások után Amr Musza, az arab állam külügyminisztere kijelentette, hogy Egyiptom és Izrael nem jutott semmiféle egyezségre a kelet-jeruzsálemi palesztinok békekonferencián való részvételéről. Jeruzsálemben Samir kabinetfőnöke kijelentette, hogy Izrael azonnal beleegyezik a békekonferencia megrendezésébe, ha az Egyesült Államok biztosítékot ad arra nézve, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet és a kelet-jeruzsálemi palesztinok képviselői nem vesznek részt a megbeszéléseken. A másik oldalon Washington értesítette a PFSZ-t: nem ért egyet azzal, hogy a palesztin szervezet két vezető tagja, Hanane Asraui és Feiszal Huszeini vegyen részt a palesztinok képviseletében a konferencián, mivel mindketten Kelet-Jeruzsálemből származnak. Ali Hamenei, Irán vallási vezetője egy szerdai beszédében burkoltan megfenyegette a térség arab országainak vezetőit, hogy ha tárgyalásokba bocsátkoznak a „cionista zsidó állammal, akkor úgy járhatnak, mint Anvar Szadat”. (MTI) Vélemények: Tokiótól Havannáig A moszkvai csúcstalálkozót követő első nemzetközi értékelések a START-megállapodás aláírásának történelmi jelentőségét hangsúlyozzák, illetve jelzik: a hidegháború korszaka után a csúcs a normális nemzetközi állapotokra való áttérés kezdetét jelenti. Ugyanakkor több kommentár is aláhúzza: a Moszkvának ígért amerikai gazdasági támogatás jobbára jelképesnek tekinthető. Ráadásul felmerül a kérdés: az új szövetségi szerződés aláírásának küszöbén vajon a moszkvai központ-e a megfelelő címzett? NATO Manfred Wörner, a NATO főtitkára csütörtökön melegen üdvözölte a START-szerződés moszkvai aláírását. A sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: a megállapodás fontos lépés a NATO céljának megvalósítása felé, hogy tudniillik a biztonságot a fegyverzet lehető legalacsonyabb szintjén garantálják. — A START-megállapodás jelentős mértékben csökkenti majd az Egyesült Államok és a Szovjetunió stratégiai nukleáris fegyverzetének arzenálját, és kedvező keretet nyújt a stratégiai stabilitás jövő századba nyúló biztosításához — áll a NATO főtitkárának nyilatkozatában. NÉMETORSZÁG A német kancellár szerdán mérföldkőnek minősítette a Moszkvában aláírt szovjetamerikai START-szerződést. Helmut Kohl egyúttal kifejezte abbeli reményét, hogy a hadászati fegyverzet csökkentését jelentő lépést további leszerelési megállapodások fogják követni — köztük egy olyan is, amely még kevesebb hadászati fegyvert hagy meg földünkön. Hasonló szellemben nyilatkozott a CDU/CSU parlamenti frakciójának elnöke. Alfred Dregger szerint a START—2 szerződéssel a felére kell csökkenteni a két nagyhatalom hadászati arzenálját, s a START -3 tárgyalásokba be kellene vonni a többi, atomfegyverrel rendelkező államot is. Az ellenzéki szociáldemokraták leszerelési szakértője fanyalogva fogadta a moszkvai aláírás hírét. Hermann Scheer szerint a START-szerződés nem jelent igazi előrelépést a fegyverzetcsökkentés területén. A kilencévi huzavona után létrejött dokumentum ebben a formában képtelen megtörni a nukleáris fegyverkezés dinamikáját — már csak azért sem, mert nem szab gátat a hadászati fegyverek további műszaki fejlesztésének. Amilyen kevés esélye van a Szovjetuniónak a gazdasági káosz leküzdésére amerikai segítség nélkül, ugyanilyen mértékben érdeke Washingtonnak, hogy az öbölbeli háborúban szerzett nagyon is pozitív tapasztalatok után egyéb regionális konfliktusok elsimításához is megnyerje a Kreml támogatását — írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A kilátásba helyezett kedvezményes vámtarifa a szovjet export számára kevésnek tűnik — vélekedik a Berliner Zeitung. — Moszkvának kézzelfoghatóbb segítségre van szüksége. Ám a birodalom feltartóztathatatlan szétbomlása kiprovokálja a kérdést: vajon ennek helyes címzettje csakugyan a moszkvai központ volna? A berlini Der Tagesspiegel kifogásolja Bush moszkvai beszédének „leereszkedő” hangnemét. Bush túlbecsüli Amerika erejét, és lebecsüli mások, például az Európai Közösségek jelentőségét — írja a lap. FRANCIAORSZÁG A francia kormány megelégedéssel fogadja a hadászati támadófegyverek csökkentéséről kidolgozott szovjet—amerikai szerződés aláírását. A minisztertanács szerdai ülésén Roland Dumas külügyminiszter kijelentette, hogy az aláírás olyan történelmi esemény, amely a világméretű leszerelés első szakaszának befejezését jelenti. — Most új tárgyalások szükségesek a leszerelés második szakaszának megindításához — összegezte a francia kormány véleményét a miniszter. Dumas nem tett említést arról, hogy Franciaország milyen mértékben kívánna bekapcsolódni a nukleáris leszerelés második szakaszába. A Le Figaro szerint Bush elnöknek a Kuba katonai támogatásáról, a balti államok helyzetéről és a Karib-szigetek jövőjéről elmondott figyelmeztetése jelentette az egyetlen fenntartást Gorbacsovval szemben. Másként értékeli a csúcs első napját a jobboldalhoz közelálló Le Quotidien de Paris: George Bush már a csúcstalálkozó első napján sem habozott kioktatni Mihail Gorbacsovot, aki egyelőre még egy szuperhatalom vezetőjének szerepét játssza l a világpolitikai kérdések megvitatásában — írja a lap. Hasonlóképpen „kioktatásról” ír a Francia Kommunista Párt lapja, a L’Humanité is, amely szerint Bush „megszabta az új partnerség megteremtésének feltételeit”. A Liberation szerkesztőségi cikke szerint az amerikai elnök „elsősorban hazai közönségének akarta bebizonyítani, hogy szilárdan kitart a legfőbb elvek mellett, és volt ellenfélből lett partnerének is megmutatja, hogy ragaszkodik a még meg nem oldott "nézeteltérések" rendezéséhez” — hangoztatja a cikk. AUSZTRIA A bécsi Kurier abban látja a moszkvai Bush—Gorbacsov találkozó jelentőségét, hogy az a hidegháború befejezése után a normális nemzetközi állapotokra való áttérést jelzi és mozdítja elő. Mint szerdai számában az osztrák napilap rámutat, a nukleáris leszerelésről kötött szovjetamerikai START-szerződés aláírása ellenére ezen a találkozón már nem a biztonság a fő téma, és a világnak ezúttal nem kell aggódnia a csúcsmegbeszélések kimenetele, eredményei felől. Ebben a helyzetben Bush a kis lépések politikáját folytatja, abból kiindulva: az Egyesült Államoknak nem érdeke segíteni a meggyengült és most már kérelmező szerepben fellépő Szovjetunió gyors újraerősödését. Igaz, az esetleges szovjet destabilizálódás kockázatát Európának kellene viselnie, de erre Bush nincs tekintettel — fejezi be fejtegetését a bécsi Kurier. JAPAN Kaifu Tosiki japán miniszterelnök szerdán örömmel nyugtázta, hogy Bush amerikai elnök a moszkvai csúcstalálkozón felvetette a Japán által vitatott Kurill-szigetek kérdését. Kaifu szerdán Tokióban kijelentette: Bush a négy sziget visszaadására vonatkozó japán követelést a csendesóceáni térség stabilitását érintő kérdésnek minősítette. — Nagyon remélem, hogy most újabb előrelépés következik a probléma rendezése érdekében — hangsúlyozta a japán miniszterelnök. KUBA Miközben a moszvai szovjet-amerikai csúcsértekezleten Bush amerikai elnök többször is szorgalmazta a Kubába irányuló szovjet segélyszállítmányok csökkentését, a szigetországban hangsúlyozottan emlegetik azokat a moszkvai állásfoglalásokat, melyek szerint a Szovjetunió nem enged az amerikai nyomásnak. A Granma, a kubai párt lapja kedden Ignatyenko szovjet elnöki szóvivőrehivatkozva közölte azt, hogy a Szovjetunió teljesíti Kubával kötött megállapodásait, míg egy nappal korábban Fidel Castro államfő hét végi beszédét idézte, mely szerint a Szovjetunió mindeddig elutasította az amerikai nyomást. Kubában a rádió és a tvhíradó is beszámolt kedden arról, hogy George Bush a további szovjet—amerikai közeledés egyik fő akadályának nevezte Kuba szovjet támogatását. A kubai hírközlő eszközök ugyanakkor nem tettek említést az amerikai elnöknek arról a keddi kijelentéséről, miszerint az Egyesült Államok nem jelent fenyegetést Kuba számára, s ezért nincs szüksége a Szovjetunió több millió dolláros kubai katonai segélyeire. Nem történt utalás Bushnak arra a keddi megállapítására sem, hogy Castro nem híve a glasznosztynak és a peresztrojkának.