Népszabadság, 1992. február (50. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

4 Habbas vihart kavart Párizsban (Párizsi tudósítónktól) A második agyvérzését köve­tően párizsi gyógykezelésre ér­kező palesztin vezető, George Habbas nagyobb vihart kavart Franciaországban, mint akár egy palesztin kommandó. A kül- és a belügyminisztérium­ban három magas rangú hiva­talnokot felmentettek, az Ely­­sée tanácsosa pedig önmagától távozott. A Palesztin Népi Felszabadí­­tási Front kemény magjához tartozó Habbas kedd este óta tartózkodik egy párizsi kórház­ban, érkezésének részletei azonban csak péntekre váltak ismertté. Mint kiderült, a Jasszer Ara­fat testvére által vezetett palesztin vörös félhold a múlt hét végén fordult a francia vöröskereszthez, lehe­tőséget kérvén a második agy­vérzésen áteső Habbas gyógy­kezelésére. Tekintettel a beteg állapotára az ügy azonnali döntést igényelt a francia ható­ságok részéről, akik nem ta­gadták meg Habbastól a kór­házi kezelés idejére szóló vízu­mot. Ezt követően a francia vö­röskereszt különgépet menesz­tett Tuniszba a betegért. A francia terrorizmus-ellenes szervezetek és a politikai ellen­zék már az érkezés másnapján megdöbbenésének adott han­got, a vihar azonban a nemzet­közi tiltakozás hírül vételével tetőzött. Daniel Bernard, a kül­ügyi szóvivő csütörtökön még csak annyit mondott, hogy ez csupán „orvosi ügy”, s ilyen esetekben ismertté vált, hogy Edith Cresson miniszterelnök éjszakába nyúló „válságmegbe­szélést” tartott legfontosabb minisztereivel, s ezt követte magas rangú hivatalnokok le­váltása, illetve az Elysee taná­csosának lemondása. Seres Attila 2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. február 1. szombat Egységkereső szerb csúcstalálkozó (Újvidéki tudósítónktól) A csonka jugoszláv államel­nökség ülésének örve alatt egy­ségkereső szerb csúcstalálkozó kezdődött péntek délelőtt Belg­­rádban. A napirenden a nem­zetközi békefenntartó erők ju­goszláviai küldetéséhez fűződő időszerű kérdések voltak. A résztvevők: az államelnök­ség négy tagja, Milosevics szerb elnök, Bozsovics kormányfő, a horvátországi szerb „köztársa­ságok”, valamint a boszniai szerbek legrangosabb képvise­lői, Adzsics tábornok megbí­zott védelmi miniszter, a cson­ka szövetségi parlament és kor­mány képviselői, továbbá - erősítésként - néhány monte­negrói tisztségviselő. A magas szintű összejövetelnek egy célja van: mindenáron rábírni Milan Babics knini vezért a kéksisa­kosok befogadására. Még ha ez sikerül is, a béke­­fenntartó erők tavasz előtt nemigen érkezhetnek meg. A jugoszláviai tárgyalásairól tá­vozó Marrack Goulding ENSZ- főtitkárhelyettes ugyanis - ku­darcának hatása alatt - Bécs­­ben úgy fogalmazott: a kéksi­sakosok a következő néhány hétben semmiképpen sem men­te­nek Horvátországba. Ha pedig nem sikerülne a meggyőzés, akkor - mint Boru­­szav Jovics, a csonka államel­nökség szerbiai tagja nyilat­kozta a hamburgi televíziónak - a harcok újbóli fellángolása kézzelfogható veszéllyé válik., Kisebb-nagyobb, egyelőre pro­vokációnak nevezett összecsa­pások így is előfordulnak na­ponta, de ezeket egyik fél sem minősíti a tűzszüneti egyez­mény megszegésének. Sőt Cav­­tatban pénteken - európai el­lenőrök jelenlétében - új tár­gyalássorozat indult a szövet­ségi hadsereg és a dubrovniki térség illetékesei között. A knini körzettel kapcsolat­ban Zoran Milunovics, a szerbi­ai Néppárt alelnöke egyebek között követelte, hogy a Szerb Nemzetgyűlés ismerje el a knini „köztársaságot”, és határozzon annak Szerbiával való egyesülé­séről. Felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a szövetsé­gi hadsereg a napokban meg­kezdte haditechnikája és egysé­gei kivonását a Krajinából, s ez­zel utat enged a horvát törekvé­seknek. A napokban Szlavonb­­rodba nagy német fegyverszál­lítmány érkezik, többek között Leopárd tankok, valamint Hor­vátországban már vegyi, bioló­giai és atomfegyvereket gyárta­nak - állította Milunovics. A politikus szerint a szerb diplomácia és politika engedé­kenysége, az államelnökség te­hetetlensége, valamint a hadse­­reg gyáva vezetősége miatt im­már Magyarország is nyílt te­rületi igényekkel lép fel. Ő azonban „figyelmezteti Antallt és az őt körülvevőket: előbb lesz Budapest szerb város, mint Újvidék magyar”. Mock, Gen­­scher, Antall és Kohl uraknak pedig azt üzeni, „vigyázzanak, mert nem Gavrilo Princip volt az utolsó elvhű szerb!” Más szóval, a Szerb Nemzeti Megúj­hodás után a Néppárt is terro­rizmussal fenyegetőzik. Nem maradhat figyelmen kí­vül Jugoszláviában az az athé­ni keltezésű hír, miszerint Gö­rögország két hét leforgása alatt több mint 1200 páncélo­zott harceszközt és 172 tüzér­ségi fegyvert kap a NATO-tól. Pilcz Nándor A szerb rendőrség péntek reggel, Uce faluban, Koszovó tartományban tüzet nyitott egy csoport albánra, akik gyer­mekeiket kísérték a saját maguk által szervezett anyanyelvi oktatásra. A sortűzben életét vesztette egy 55 éves albán fér­fi, négyen súlyosan megsebesültek. Meg nem erősített hírek szerint a sebesültek közül többen meghaltak, még mielőtt a kórházhoz értek volna. A faluban a helyzet válságos. A rend­őrség teljesen lezárta a településhez vezető utakat, a falut pe­dig páncélozott járművekkel körbevették. (MTI) Wörner: nincs tagfelvétel a NATO-ba (Bonni tudósítónktól) Manfred Wörner, a NATO német főtitkára nem tartja in­dokoltnak a Szövetség keleti irányú kiterjesztését, nem ter­vezi új tagok felvételét, s úgy véli: jelenleg a „nullával egyen­lő” a veszély, hogy a volt Szov­jetunió fegyveres erői támadást indítanak a NATO valamely tagállama ellen. Wörner a Die Welt című né­met lapnak adott nyilatkozatá­ban fejtette ki a fentieket, rá­mutatva: a NATO-ban minden­ki egyetért abban, hogy a vi­lágrendőri szerep túlterhelné a szövetséget. A NATO a stabili­tás pillére kíván lenni az euro­­atlanti közösségben és a Nyu­gat-európai Unióban, ebben azonban ki is merül szerepe. Ami a VSZ egykori tagállamai­nak részvételével létrehozott Euro­ atlanti Együttműködési Tanácsot, a főtitkár szerint an­nak feladata a kölcsönös tájé­koztatás, a konzultáció és a szoros együttműködés szerve­zése, nem jelent azonban elő­szobát az esetleges későbbi tag­ságra, s nem jogosítja fel a volt VSZ-tagokat, hogy beleszól­janak a NATO ügyeibe. A NA­­TO-nak meg kell védenie cse­lekvőképességét, óvnia kell magát a felhígulástól, nem ad­hatja fel kollektív biztonsági szövetségi jellegét, vagyis nem válhat második EBEÉ-vé. Wörner az ex-Szovjetunióval kapcsolatban annak a meggyő­ződésének adott hangot, hogy az ottani fegyveres erők jelen­leg nem veszélyeztetik a NATO tagállamait. Mindazonáltal a Szovjetunió megszűnése nyo­mán szerinte is instabilitás és egyfajta hatalmi vákuum kelet­kezett, s mivel nem lehet kizár­ni, hogy a függetlenné vált ex­­szovjet államok konfliktusokba keverednek egymással, a NA­TO fel kívánja venni a FÁK minden tagját az Euro-atlanti Együttműködési Tanácsba, amint megvalósul nemzetközi elismerésük. Wörner szerint ily módon a FÁK tagjai közelebb kerülhetnek a NATO-hoz, szo­rosabbá válhatnak kapcsolata­ik, s a szövetség - új szerepé­nek megfelelően - hozzájárul­hat stabilizálásukhoz. A NATO-főtitkár szerint a FÁK nukleáris fegyverei „még” központi ellenőrzés alatt áll­nak, s a NATO azon van, hogy ez így is maradjon. A földi tele­pítésű ex-szovjet taktikai nuk­leáris eszközöket meg kell sem­misíteni, amihez a NATO fel­ajánlotta segítségét. Wörner megerősítette, hogy az úgyne­vezett polgári rendkívüli terve­ző bizottság az egész NATO- térségben polgári szakértőkkel, szállítási cégekkel, iparválla­latokkal, vasutakkal, kikötők­kel és kormányhivatalokkal együttműködő, vészhelyzetek­ben a szövetség számára polgá­ri logisztikai támogatást nyújtó koordinációs szerv­­ bekapcso­lódhat a FÁK javára szerve­zendő nyugati támogatás lebo­nyolításába. Szavaiból kitűnt, hogy elsősorban a feleslegessé váló ex-szovjet nukleáris, ve­gyi- és biológiai fegyverszakér­tők elvándorlásának lehetősége aggasztja. Ezért azt szorgal­mazza, hogy a nyugati államok kínáljanak fel értelmes foglal­koztatást a számukra, hozza­nak létre közös kutatási prog­ramokat és vállalkozásokat, te­remtsenek nemzetközi alapot továbbképzésükre és foglalkoz­tatásukra és készítsenek nem­zetközi konvenciót, amely meg­tiltja a szóbanforgó szakembe­rek ellenőrizetlen vándorlását. Léderer Pál Kivonulási ígéretért szír békejobb? A kairói diplomácia vezetője szerint Szíria kész békeszerző­dést kötni és diplomáciai vi­szonyt létesíteni Izraellel, ha a zsidó állam nyilvános ígéretet tesz a Golán-fennsíkról való visszavonulásra. Amr Musza egyiptomi kül­ügyminiszter ezt a moszkvai Közel-Kelet konferencián je­lentette ki a The Jerusalem Post újságírójának. A stratégiai magaslatokat Izrael az 1967-es háborúban foglalta el, majd e területeket egyoldalú döntéssel izraeli földdé nyilvánította, s megkezdte a betelepítését. Da­maszkusz visszaköveteli a Go­lant, s a további közel-keleti béketárgyalásokat - így a mi­napi moszkvai fórumot - boj­kottálja, míg ígéretet nem kap az izraeli visszavonulásra. Egyiptom külügyminisztere egyúttal kijelentette, hogy a madridi nyitány óta eltelt há­rom hónap béketárgyalásain „egyetlen centiméterrel sem ju­tottak előre”. Izrael washingtoni nagykö­vetségének szóvivője eközben cáfolta a korábbi hírt, hogy a zsidó állam és az amerikai kor­mány között kompromisszum jött volna létre az Izrael által kívánt 10 milliárd dolláros hi­telgarancia kérdésében. Wa­shington a Baker által beindí­tott békefolyamatot, az arab részvételt félti, amennyiben az amerikai kormánygaranciával - azaz a szokásos kamatfeltéte­leknél jóval olcsóbban - meg­kapott 10 milliárdot, vagy egy részét Izrael a megszállt arab területek további betelepítésé­re fordítja. Jasszer Abed Rabbo, a PFSZ VB-tagja az izraeli Davar napi­lapban pénteken közzétett in­terjújában kijelentette: a pa­lesztinok Izraellel aláírnák a békeszerződést, amennyiben az utóbbi kivonul a megszállt Ciszjordániából, Gázából és Kelet-(Arab-)Jeruzsálemből és e területeken elismeri önren­delkezési jogukat. Samir kor­mányfő választási kampánya megnyitásakor ismét kijelen­tette, hogy nem mond le az „el­lenőrzött területek” egyetlen darabkájáról sem. (Reuter) * VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM DAVOSBAN Gavriil Popov: Privatizáció nélkül nincs haladás (Kiküldött munkatársunk je­lenti Davosból) Igaz, hogy nyitóbeszédében Klaus Schwab, a davosi Világ­­gazdasági Fórum elnöke az első helyen említette Ázsiát, mint korunk világgazdasági átala­kulásának kulcstényezőjét, de a részvevők figyelme elsősor­ban a volt Szovjetunió és Ke­­let-Európa felé irányul. A FÁK utódállamaiból több mint száz tagú küldöttséget hívtak meg, itt van az orosz reformközgaz­dászok színe java, Popov moszkvai polgármestertől Aganbegjanig, Javlinszkijig. Mavril Popovot, a szókimon­dó moszkvai polgármestert, aki egyre nyíltabban bírálja Jelcin felemásnak minősített gazda­ságpolitikáját, ezekről a vitás problémákról kérdeztük. - Mekkorák a különbségek az ön és Jelcin gazdaságpolitikája között? - Én nem fognám fel ezt di­­rekt kritikaként, inkább jelen­tős véleménykülönbségekről beszélnék. Ezek a különbségek akkorák, hogy tavaly novem­berben benyújtottam a lemon­dásomat, amit aztán december közepén, az elért szerény hala­dásra való tekintettel vissza­vontam.­­ Úgy tudom, a gazdaság libera­lizációja az egyik kulcspont, amely­ben nem értenek egyet.­­ Igen, magát a fogalmat is különbözőként értelmezzük. Szerintem a liberalizáció pél­dául a kereskedelemben azt je­lenti, hogy az árakat a kereslet és kínálat alapján alakítják ki. Ami most Oroszországban libe­ralizáció címén folyik, annak semmi köze a valódi liberalizá­láshoz. Csupán arról van szó, hogy az ármegállapítás rend­szerében bizonyos decentrali­zációt hajtott végre, vagyis alapvetően minden maradt a régiben.­­ A második véleménykülönbség Jelcinnel a privatizáció tekinteté­ben áll fenn.­­ Úgy vélem, hogy privatizá­ció nélkül semmiféle haladás nem képzelhető el. E tekintet­ben az orosz kormány alaposan le van maradva. Az első gazda­sági programjában még szó sincs privatizációról, hanem valamiféle hozrászóletról, szo­cialista önelszámolásról beszél­nek. Jelcin Moszkvának meg­engedte a gyorsított privatizá­ciót. Maga az orosz kormány­zat is tavaly év végén már kez­dett beszélni bizonyos mértékű privatizációról. Ez jó dolog, ám megjegyzem, igazi haladás ez ügyben még nem történt. A leg­főbb gondnak azt látom, hogy a privatizáció ellentétes a jelen­leg érvényben levő orosz törvé­nyekkel. Ez számunkra, a moszkvai városi vezetés számá­ra a 22-es csapdáját jelenti. Privatizációs lépéseinket az orosz parlament bármikor megtorpedózhat­j­a. - Agrárreform, Moszkva élelmi­szer ellátása? - Az orosz kormányzattól kértük, adja át nekünk élelmi­szer gondjaink megoldására a moszkvai területet (ami fél Ma­­gyarországnyi méretű - a tudó­sító megjegyzése). Ezt az orosz kormány elutasította. Aztán csak a Moszkva körüli ötven kilométeres zónát kértük. Jel­cin azt sem adta oda. Cserébe olyan földdarabokat ajánlott fel, amelyek közigazgatásilag a moszkvai területi tanács (ön­­kormányzati testület) irányítá­sa alá tartoznak. - Mekkora az infláció Moszkvá­ban? Sokin orosz miniszterelnök­helyettes 2,8-3-szoros áremelkedé­séről beszélt csak január eleje óta. - A városban az infláció az általunk összeállított fogyasz­tói kosár tanulságai szerint 4- 500 százalékos. - Prognózisa a közeljövőre? - Az eddig elért haladás je­lentéktelen. Ha nem lesz válto­zás, akkor jövőre megint segít­ségért kell kilincselnünk a Nyugatnál. Dunai Péter Bush és Jelcin erősítené a világszervezetet (Folytatás az 1. oldalról) Az ENSZ hatékonyabbá - és katonailag is izmosabbá - téte­le kapcsán a legnagyobb érdek­lődés az Egyesült Államok el­nökének beszédét előzte meg. A várakozásban azonban oszto­zott az orosz elnök állásfogla­lása is, miután Jelcinék annak a Szovjetuniónak a helyét örö­költék meg a BT-ben, amely­nek politikája lehetővé tette a hidegháborús megosztottságon való túllépést és új együttmű­ködést a világszervezetben - a leglátványosabban épp az iraki agresszió visszaverésekor. Jel­cin ennek a pozitív, civilizált nemzetközi szerepvállalásnak a még következetesebb továbbvi­telét ígérte már az ENSZ szék­helyére érkezésekor is. Az orosz elnök egy olyan világmé­retű rakétaelhárító rendszer létrehozását javasolta, amely­nek alapja az amerikai űrfegy­verkezési program továbbfej­lesztett változata lenne. Noha a világszervezet haté­konyabbá tételével kapcsolat­ban már korábban is felvetőd­tek bizonyos, a BT-t is érintő szervezeti változtatások, az el­nöklő Major brit miniszterel­nök határozottan óvott attól, hogy a világszervezet most - például az állandó BT-tagok körének felülvizsgálatával - fi­gyelmét a sürgős tennivalók helyett óhatatlan belső vitákra fordítsa. Jeszenszky Géza, aki az egy­hónapos magyar BT-tagság kapcsán - Antall miniszterel­nök nevében szólva - szinte va­lamennyi kulcskérdésben állást foglalt, szintén óvatos és foko­zatos megközelítést ajánlott az ENSZ szerkezeti megújítását érintő ügyekben. A külügymi­niszter mondanivalójának fon­tos eleme volt a jugoszláviai helyzettel kapcsolatos magyar álláspont kifejtése, amire most - mindjárt csúcsszintű ülésen - először nyílt alkalom a BT-ben. Jeszenszky egyébként a béke­­fenntartó erők kiküldésének előkészületeit visszavető hely­színi fejlemények nyomán elő­ző nap - Antall József levelét átadva - a tervezettnél lénye­gesen hosszabb, csaknem egyó­rás megbeszélést folytatott Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral, akinek részletekbe menő tájé­kozottságát utóbb igen fontos­nak minősítette. Jeszenszky - mint lapunknak elmondta - mindenekelőtt a vajdasági problematikáról be­szélt az ENSZ-főtitkárral, és pénteki BT-felszólalásában is fontos helyet kapott ez a téma. A vajdasági magyarság jövőjét - csakúgy mint a délszláv álla­mokban élő valamennyi ki­sebbséget - az autonómia biz­tosíthatja, és addig is minden kisebbségi, illetve erősen ke­vert lakosságú területre ENSZ békefenntartó erőket kell kül­deni. Magyar vélemény szerint az átfogó rendezés egyik leglé­nyegesebb eleme, hogy az új délszláv államok egyebek kö­zött területi és kulturális auto­nómiát biztosítsanak vala­mennyi nemzeti kisebbség szá­mára, és az új államok e téren vessék alá magukat a nemzet­közi garanciák szerinti ellenőr­ző mechanizmusnak. A magyar külügyminiszter egészében úgy ítélte meg, hogy az ENSZ békemisszióit ma már nem lehet status quót intézmé­nyesítő külső erőnek tekinteni. Feladatuk ugyanis az, hogy a demokratikus értékeket, az emberi jogok tiszteletét bizto­sítva alkotó módon járuljanak hozzá a válsággócok felszámo­lásához. Ez a gondolat egybecseng a résztvevők egyeztetett vélemé­nyét rögzítő zárónyilatkozattal, amely kiemeli, hogy az ENSZ- nek új hangsúllyal kell foglal­koznia az instabilitás olyan nem katonai forrásainak meg­szüntetésével is, amelyek hu­manitárius és gazdasági terüle­ten fenyegetik a békét és a sta­bilitást. Serény Péter 7 'Ayjsijyn­ Bécsi terroristák: iraki kapcsolat? Az osztrák rendőrség letartóztatott három férfit, akik minden jel szerint Bécsben kuvaiti érdekeltségek ellen készítettek elő merényleteket. Az államrendőrség vezetője úgy tudja, hogy az őrizetbe vett férfiak közeli kapcsolatban álltak iraki terroristák­kal. (MTI) Pokolgépes merénylet Algírban Házi készítésű pokolgépet dobtak csütörtök este az algíri ame­rikai nagykövetség épületére. A merénylet következtében csupán anyagi károk keletkeztek, áldozatokról, sebesültekről nem tudni, mint arról sem, hogy ki követte el az akciót. (MTI) Azeri erők támadják Hegyi-Karabahot Az azeri katonai erők pénteken nagyszabású támadást indítot­tak Hegyi-Karabahban. A harckocsizó egységek támogatta of­­fenzívát az autonóm terület határától néhány kilométerre lévő Agdamból indították Karabah központja, Sztyepanakert irányá­ba. Helyi források azt állították, hogy többezer fegyveres vesz részt a támadásban, melynek, jelentések szerint halálos áldoza­tai is vannak. (MTI)

Next