Népszabadság, 1992. február (50. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

4 Habbas vihart kavart Párizsban (Párizsi tudósítónktól) A második agyvérzését követően párizsi gyógykezelésre érkező palesztin vezető, George Habbas nagyobb vihart kavart Franciaországban, mint akár egy palesztin kommandó. A kül- és a belügyminisztériumban három magas rangú hivatalnokot felmentettek, az Elysée tanácsosa pedig önmagától távozott. A Palesztin Népi Felszabadítási Front kemény magjához tartozó Habbas kedd este óta tartózkodik egy párizsi kórházban, érkezésének részletei azonban csak péntekre váltak ismertté. Mint kiderült, a Jasszer Arafat testvére által vezetett palesztin vörös félhold a múlt hét végén fordult a francia vöröskereszthez, lehetőséget kérvén a második agyvérzésen áteső Habbas gyógykezelésére. Tekintettel a beteg állapotára az ügy azonnali döntést igényelt a francia hatóságok részéről, akik nem tagadták meg Habbastól a kórházi kezelés idejére szóló vízumot. Ezt követően a francia vöröskereszt különgépet menesztett Tuniszba a betegért. A francia terrorizmus-ellenes szervezetek és a politikai ellenzék már az érkezés másnapján megdöbbenésének adott hangot, a vihar azonban a nemzetközi tiltakozás hírül vételével tetőzött. Daniel Bernard, a külügyi szóvivő csütörtökön még csak annyit mondott, hogy ez csupán „orvosi ügy”, s ilyen esetekben ismertté vált, hogy Edith Cresson miniszterelnök éjszakába nyúló „válságmegbeszélést” tartott legfontosabb minisztereivel, s ezt követte magas rangú hivatalnokok leváltása, illetve az Elysee tanácsosának lemondása. Seres Attila 2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. február 1. szombat Egységkereső szerb csúcstalálkozó (Újvidéki tudósítónktól) A csonka jugoszláv államelnökség ülésének örve alatt egységkereső szerb csúcstalálkozó kezdődött péntek délelőtt Belgrádban. A napirenden a nemzetközi békefenntartó erők jugoszláviai küldetéséhez fűződő időszerű kérdések voltak. A résztvevők: az államelnökség négy tagja, Milosevics szerb elnök, Bozsovics kormányfő, a horvátországi szerb „köztársaságok”, valamint a boszniai szerbek legrangosabb képviselői, Adzsics tábornok megbízott védelmi miniszter, a csonka szövetségi parlament és kormány képviselői, továbbá - erősítésként - néhány montenegrói tisztségviselő. A magas szintű összejövetelnek egy célja van: mindenáron rábírni Milan Babics knini vezért a kéksisakosok befogadására. Még ha ez sikerül is, a békefenntartó erők tavasz előtt nemigen érkezhetnek meg. A jugoszláviai tárgyalásairól távozó Marrack Goulding ENSZ- főtitkárhelyettes ugyanis - kudarcának hatása alatt - Bécsben úgy fogalmazott: a kéksisakosok a következő néhány hétben semmiképpen sem mentenek Horvátországba. Ha pedig nem sikerülne a meggyőzés, akkor - mint Boruszav Jovics, a csonka államelnökség szerbiai tagja nyilatkozta a hamburgi televíziónak - a harcok újbóli fellángolása kézzelfogható veszéllyé válik., Kisebb-nagyobb, egyelőre provokációnak nevezett összecsapások így is előfordulnak naponta, de ezeket egyik fél sem minősíti a tűzszüneti egyezmény megszegésének. Sőt Cavtatban pénteken - európai ellenőrök jelenlétében - új tárgyalássorozat indult a szövetségi hadsereg és a dubrovniki térség illetékesei között. A knini körzettel kapcsolatban Zoran Milunovics, a szerbiai Néppárt alelnöke egyebek között követelte, hogy a Szerb Nemzetgyűlés ismerje el a knini „köztársaságot”, és határozzon annak Szerbiával való egyesüléséről. Felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a szövetségi hadsereg a napokban megkezdte haditechnikája és egységei kivonását a Krajinából, s ezzel utat enged a horvát törekvéseknek. A napokban Szlavonbrodba nagy német fegyverszállítmány érkezik, többek között Leopárd tankok, valamint Horvátországban már vegyi, biológiai és atomfegyvereket gyártanak - állította Milunovics. A politikus szerint a szerb diplomácia és politika engedékenysége, az államelnökség tehetetlensége, valamint a hadsereg gyáva vezetősége miatt immár Magyarország is nyílt területi igényekkel lép fel. Ő azonban „figyelmezteti Antallt és az őt körülvevőket: előbb lesz Budapest szerb város, mint Újvidék magyar”. Mock, Genscher, Antall és Kohl uraknak pedig azt üzeni, „vigyázzanak, mert nem Gavrilo Princip volt az utolsó elvhű szerb!” Más szóval, a Szerb Nemzeti Megújhodás után a Néppárt is terrorizmussal fenyegetőzik. Nem maradhat figyelmen kívül Jugoszláviában az az athéni keltezésű hír, miszerint Görögország két hét leforgása alatt több mint 1200 páncélozott harceszközt és 172 tüzérségi fegyvert kap a NATO-tól. Pilcz Nándor A szerb rendőrség péntek reggel, Uce faluban, Koszovó tartományban tüzet nyitott egy csoport albánra, akik gyermekeiket kísérték a saját maguk által szervezett anyanyelvi oktatásra. A sortűzben életét vesztette egy 55 éves albán férfi, négyen súlyosan megsebesültek. Meg nem erősített hírek szerint a sebesültek közül többen meghaltak, még mielőtt a kórházhoz értek volna. A faluban a helyzet válságos. A rendőrség teljesen lezárta a településhez vezető utakat, a falut pedig páncélozott járművekkel körbevették. (MTI) Wörner: nincs tagfelvétel a NATO-ba (Bonni tudósítónktól) Manfred Wörner, a NATO német főtitkára nem tartja indokoltnak a Szövetség keleti irányú kiterjesztését, nem tervezi új tagok felvételét, s úgy véli: jelenleg a „nullával egyenlő” a veszély, hogy a volt Szovjetunió fegyveres erői támadást indítanak a NATO valamely tagállama ellen. Wörner a Die Welt című német lapnak adott nyilatkozatában fejtette ki a fentieket, rámutatva: a NATO-ban mindenki egyetért abban, hogy a világrendőri szerep túlterhelné a szövetséget. A NATO a stabilitás pillére kíván lenni az euroatlanti közösségben és a Nyugat-európai Unióban, ebben azonban ki is merül szerepe. Ami a VSZ egykori tagállamainak részvételével létrehozott Euro atlanti Együttműködési Tanácsot, a főtitkár szerint annak feladata a kölcsönös tájékoztatás, a konzultáció és a szoros együttműködés szervezése, nem jelent azonban előszobát az esetleges későbbi tagságra, s nem jogosítja fel a volt VSZ-tagokat, hogy beleszóljanak a NATO ügyeibe. A NATO-nak meg kell védenie cselekvőképességét, óvnia kell magát a felhígulástól, nem adhatja fel kollektív biztonsági szövetségi jellegét, vagyis nem válhat második EBEÉ-vé. Wörner az ex-Szovjetunióval kapcsolatban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ottani fegyveres erők jelenleg nem veszélyeztetik a NATO tagállamait. Mindazonáltal a Szovjetunió megszűnése nyomán szerinte is instabilitás és egyfajta hatalmi vákuum keletkezett, s mivel nem lehet kizárni, hogy a függetlenné vált exszovjet államok konfliktusokba keverednek egymással, a NATO fel kívánja venni a FÁK minden tagját az Euro-atlanti Együttműködési Tanácsba, amint megvalósul nemzetközi elismerésük. Wörner szerint ily módon a FÁK tagjai közelebb kerülhetnek a NATO-hoz, szorosabbá válhatnak kapcsolataik, s a szövetség - új szerepének megfelelően - hozzájárulhat stabilizálásukhoz. A NATO-főtitkár szerint a FÁK nukleáris fegyverei „még” központi ellenőrzés alatt állnak, s a NATO azon van, hogy ez így is maradjon. A földi telepítésű ex-szovjet taktikai nukleáris eszközöket meg kell semmisíteni, amihez a NATO felajánlotta segítségét. Wörner megerősítette, hogy az úgynevezett polgári rendkívüli tervező bizottság az egész NATO- térségben polgári szakértőkkel, szállítási cégekkel, iparvállalatokkal, vasutakkal, kikötőkkel és kormányhivatalokkal együttműködő, vészhelyzetekben a szövetség számára polgári logisztikai támogatást nyújtó koordinációs szerv bekapcsolódhat a FÁK javára szervezendő nyugati támogatás lebonyolításába. Szavaiból kitűnt, hogy elsősorban a feleslegessé váló ex-szovjet nukleáris, vegyi- és biológiai fegyverszakértők elvándorlásának lehetősége aggasztja. Ezért azt szorgalmazza, hogy a nyugati államok kínáljanak fel értelmes foglalkoztatást a számukra, hozzanak létre közös kutatási programokat és vállalkozásokat, teremtsenek nemzetközi alapot továbbképzésükre és foglalkoztatásukra és készítsenek nemzetközi konvenciót, amely megtiltja a szóbanforgó szakemberek ellenőrizetlen vándorlását. Léderer Pál Kivonulási ígéretért szír békejobb? A kairói diplomácia vezetője szerint Szíria kész békeszerződést kötni és diplomáciai viszonyt létesíteni Izraellel, ha a zsidó állam nyilvános ígéretet tesz a Golán-fennsíkról való visszavonulásra. Amr Musza egyiptomi külügyminiszter ezt a moszkvai Közel-Kelet konferencián jelentette ki a The Jerusalem Post újságírójának. A stratégiai magaslatokat Izrael az 1967-es háborúban foglalta el, majd e területeket egyoldalú döntéssel izraeli földdé nyilvánította, s megkezdte a betelepítését. Damaszkusz visszaköveteli a Golant, s a további közel-keleti béketárgyalásokat - így a minapi moszkvai fórumot - bojkottálja, míg ígéretet nem kap az izraeli visszavonulásra. Egyiptom külügyminisztere egyúttal kijelentette, hogy a madridi nyitány óta eltelt három hónap béketárgyalásain „egyetlen centiméterrel sem jutottak előre”. Izrael washingtoni nagykövetségének szóvivője eközben cáfolta a korábbi hírt, hogy a zsidó állam és az amerikai kormány között kompromisszum jött volna létre az Izrael által kívánt 10 milliárd dolláros hitelgarancia kérdésében. Washington a Baker által beindított békefolyamatot, az arab részvételt félti, amennyiben az amerikai kormánygaranciával - azaz a szokásos kamatfeltételeknél jóval olcsóbban - megkapott 10 milliárdot, vagy egy részét Izrael a megszállt arab területek további betelepítésére fordítja. Jasszer Abed Rabbo, a PFSZ VB-tagja az izraeli Davar napilapban pénteken közzétett interjújában kijelentette: a palesztinok Izraellel aláírnák a békeszerződést, amennyiben az utóbbi kivonul a megszállt Ciszjordániából, Gázából és Kelet-(Arab-)Jeruzsálemből és e területeken elismeri önrendelkezési jogukat. Samir kormányfő választási kampánya megnyitásakor ismét kijelentette, hogy nem mond le az „ellenőrzött területek” egyetlen darabkájáról sem. (Reuter) * VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM DAVOSBAN Gavriil Popov: Privatizáció nélkül nincs haladás (Kiküldött munkatársunk jelenti Davosból) Igaz, hogy nyitóbeszédében Klaus Schwab, a davosi Világgazdasági Fórum elnöke az első helyen említette Ázsiát, mint korunk világgazdasági átalakulásának kulcstényezőjét, de a részvevők figyelme elsősorban a volt Szovjetunió és Kelet-Európa felé irányul. A FÁK utódállamaiból több mint száz tagú küldöttséget hívtak meg, itt van az orosz reformközgazdászok színe java, Popov moszkvai polgármestertől Aganbegjanig, Javlinszkijig. Mavril Popovot, a szókimondó moszkvai polgármestert, aki egyre nyíltabban bírálja Jelcin felemásnak minősített gazdaságpolitikáját, ezekről a vitás problémákról kérdeztük. - Mekkorák a különbségek az ön és Jelcin gazdaságpolitikája között? - Én nem fognám fel ezt direkt kritikaként, inkább jelentős véleménykülönbségekről beszélnék. Ezek a különbségek akkorák, hogy tavaly novemberben benyújtottam a lemondásomat, amit aztán december közepén, az elért szerény haladásra való tekintettel visszavontam. Úgy tudom, a gazdaság liberalizációja az egyik kulcspont, amelyben nem értenek egyet. Igen, magát a fogalmat is különbözőként értelmezzük. Szerintem a liberalizáció például a kereskedelemben azt jelenti, hogy az árakat a kereslet és kínálat alapján alakítják ki. Ami most Oroszországban liberalizáció címén folyik, annak semmi köze a valódi liberalizáláshoz. Csupán arról van szó, hogy az ármegállapítás rendszerében bizonyos decentralizációt hajtott végre, vagyis alapvetően minden maradt a régiben. A második véleménykülönbség Jelcinnel a privatizáció tekintetében áll fenn. Úgy vélem, hogy privatizáció nélkül semmiféle haladás nem képzelhető el. E tekintetben az orosz kormány alaposan le van maradva. Az első gazdasági programjában még szó sincs privatizációról, hanem valamiféle hozrászóletról, szocialista önelszámolásról beszélnek. Jelcin Moszkvának megengedte a gyorsított privatizációt. Maga az orosz kormányzat is tavaly év végén már kezdett beszélni bizonyos mértékű privatizációról. Ez jó dolog, ám megjegyzem, igazi haladás ez ügyben még nem történt. A legfőbb gondnak azt látom, hogy a privatizáció ellentétes a jelenleg érvényben levő orosz törvényekkel. Ez számunkra, a moszkvai városi vezetés számára a 22-es csapdáját jelenti. Privatizációs lépéseinket az orosz parlament bármikor megtorpedózhatja. - Agrárreform, Moszkva élelmiszer ellátása? - Az orosz kormányzattól kértük, adja át nekünk élelmiszer gondjaink megoldására a moszkvai területet (ami fél Magyarországnyi méretű - a tudósító megjegyzése). Ezt az orosz kormány elutasította. Aztán csak a Moszkva körüli ötven kilométeres zónát kértük. Jelcin azt sem adta oda. Cserébe olyan földdarabokat ajánlott fel, amelyek közigazgatásilag a moszkvai területi tanács (önkormányzati testület) irányítása alá tartoznak. - Mekkora az infláció Moszkvában? Sokin orosz miniszterelnökhelyettes 2,8-3-szoros áremelkedéséről beszélt csak január eleje óta. - A városban az infláció az általunk összeállított fogyasztói kosár tanulságai szerint 4- 500 százalékos. - Prognózisa a közeljövőre? - Az eddig elért haladás jelentéktelen. Ha nem lesz változás, akkor jövőre megint segítségért kell kilincselnünk a Nyugatnál. Dunai Péter Bush és Jelcin erősítené a világszervezetet (Folytatás az 1. oldalról) Az ENSZ hatékonyabbá - és katonailag is izmosabbá - tétele kapcsán a legnagyobb érdeklődés az Egyesült Államok elnökének beszédét előzte meg. A várakozásban azonban osztozott az orosz elnök állásfoglalása is, miután Jelcinék annak a Szovjetuniónak a helyét örökölték meg a BT-ben, amelynek politikája lehetővé tette a hidegháborús megosztottságon való túllépést és új együttműködést a világszervezetben - a leglátványosabban épp az iraki agresszió visszaverésekor. Jelcin ennek a pozitív, civilizált nemzetközi szerepvállalásnak a még következetesebb továbbvitelét ígérte már az ENSZ székhelyére érkezésekor is. Az orosz elnök egy olyan világméretű rakétaelhárító rendszer létrehozását javasolta, amelynek alapja az amerikai űrfegyverkezési program továbbfejlesztett változata lenne. Noha a világszervezet hatékonyabbá tételével kapcsolatban már korábban is felvetődtek bizonyos, a BT-t is érintő szervezeti változtatások, az elnöklő Major brit miniszterelnök határozottan óvott attól, hogy a világszervezet most - például az állandó BT-tagok körének felülvizsgálatával - figyelmét a sürgős tennivalók helyett óhatatlan belső vitákra fordítsa. Jeszenszky Géza, aki az egyhónapos magyar BT-tagság kapcsán - Antall miniszterelnök nevében szólva - szinte valamennyi kulcskérdésben állást foglalt, szintén óvatos és fokozatos megközelítést ajánlott az ENSZ szerkezeti megújítását érintő ügyekben. A külügyminiszter mondanivalójának fontos eleme volt a jugoszláviai helyzettel kapcsolatos magyar álláspont kifejtése, amire most - mindjárt csúcsszintű ülésen - először nyílt alkalom a BT-ben. Jeszenszky egyébként a békefenntartó erők kiküldésének előkészületeit visszavető helyszíni fejlemények nyomán előző nap - Antall József levelét átadva - a tervezettnél lényegesen hosszabb, csaknem egyórás megbeszélést folytatott Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral, akinek részletekbe menő tájékozottságát utóbb igen fontosnak minősítette. Jeszenszky - mint lapunknak elmondta - mindenekelőtt a vajdasági problematikáról beszélt az ENSZ-főtitkárral, és pénteki BT-felszólalásában is fontos helyet kapott ez a téma. A vajdasági magyarság jövőjét - csakúgy mint a délszláv államokban élő valamennyi kisebbséget - az autonómia biztosíthatja, és addig is minden kisebbségi, illetve erősen kevert lakosságú területre ENSZ békefenntartó erőket kell küldeni. Magyar vélemény szerint az átfogó rendezés egyik leglényegesebb eleme, hogy az új délszláv államok egyebek között területi és kulturális autonómiát biztosítsanak valamennyi nemzeti kisebbség számára, és az új államok e téren vessék alá magukat a nemzetközi garanciák szerinti ellenőrző mechanizmusnak. A magyar külügyminiszter egészében úgy ítélte meg, hogy az ENSZ békemisszióit ma már nem lehet status quót intézményesítő külső erőnek tekinteni. Feladatuk ugyanis az, hogy a demokratikus értékeket, az emberi jogok tiszteletét biztosítva alkotó módon járuljanak hozzá a válsággócok felszámolásához. Ez a gondolat egybecseng a résztvevők egyeztetett véleményét rögzítő zárónyilatkozattal, amely kiemeli, hogy az ENSZ- nek új hangsúllyal kell foglalkoznia az instabilitás olyan nem katonai forrásainak megszüntetésével is, amelyek humanitárius és gazdasági területen fenyegetik a békét és a stabilitást. Serény Péter 7 'Ayjsijyn Bécsi terroristák: iraki kapcsolat? Az osztrák rendőrség letartóztatott három férfit, akik minden jel szerint Bécsben kuvaiti érdekeltségek ellen készítettek elő merényleteket. Az államrendőrség vezetője úgy tudja, hogy az őrizetbe vett férfiak közeli kapcsolatban álltak iraki terroristákkal. (MTI) Pokolgépes merénylet Algírban Házi készítésű pokolgépet dobtak csütörtök este az algíri amerikai nagykövetség épületére. A merénylet következtében csupán anyagi károk keletkeztek, áldozatokról, sebesültekről nem tudni, mint arról sem, hogy ki követte el az akciót. (MTI) Azeri erők támadják Hegyi-Karabahot Az azeri katonai erők pénteken nagyszabású támadást indítottak Hegyi-Karabahban. A harckocsizó egységek támogatta offenzívát az autonóm terület határától néhány kilométerre lévő Agdamból indították Karabah központja, Sztyepanakert irányába. Helyi források azt állították, hogy többezer fegyveres vesz részt a támadásban, melynek, jelentések szerint halálos áldozatai is vannak. (MTI)