Népszabadság, 1992. május (50. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-02 / 103. szám
NÉPSZABADSÁG • 1992. május 2., szombat SZOCIALISTA NAPILAP • 50. évfolyam, 103. szám Viták és közös nevezők Interjú Antall József miniszterelnökkel Antall József miniszterelnök tegnap hivatalában fogadta Karcagi Lászlót, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesét és interjút adott aktuális belpolitikai kérdésekről. Sok gazdasági és politikai szakértő jósolta két esztendővel ezelőtt azt, hogy az ön kormánya nem éri meg a két esztendőt, aztán később jósoltak forró őszt, még forróbb tavaszt. S bár a baj igen sok Magyarországon, viszonylag mégis stabilnak mondható politikai és gazdasági helyzetben értünk el 1992 májusához. Ön szerint minek köszönhető ez a stabilitás? - Egy aforizma jut az eszembe: még 1956 előtt, egy beszélgetés során Vidor Miklós írónak mondtam, hogy korunkban csak az átmeneti időszakok a tartósak. Kölcsön is vette tőlem az aforizmát és beépítette akkor készülő új regényébe, Az idegenekbe. Kállay Miklós háborús miniszterelnök szájába adta a mondatot. Nos, azóta is úgy gondolom, hogy valóban csak az átmeneti időszakok tartósak, ez jellemző a saját sorsomra is, hiszen igen hosszú ideig voltam ideiglenesen kinevezett vezető, s jól kibírtam. Ami pedig az ön által idézett jóslatokat illeti, tudomásul kell venni, hogy az átmenetet itthon és külföldön egyáltalában nem így képzelték el. Nem így képzelte az MSZMP, s annak reformszárnya, persze az SZDSZ, s mások győzelmére tettek nagyon befolyásos nyugati politikai és gazdasági körök is. Amerikában például sokan korábban még Grósz Károlyban és másokban látták a jövőt, német gazdasági csoportok is inkább reformkommunista, gorbacsovi átmenetet gondoltak tartósnak Kelet-Közép-Európában és eltelt egy bizonyos idő, mire tudomásul vették a realitásokat. Sokáig számolnunk kellett azzal, hogy az MDF vezette kormánykoalíció nem tetszett ezeknek a köröknek. Ebben az időszakban külföldről és belföldről is értek bennünket hamis vádak az antiszemitizmustól a mucsai provincializmusig. Őszintén sajnálom, hogy a kül- és belföldi közvélemény, sajtó egy része és a hazai ellenzék nem volt képes felismerni annak a hatalmas történelmi katarzisnak a jelentőségét, amit a szovjet csapatok kivonulása, a varsói paktum, a KGST megszűnése fémjelzett. Az ország, a parlament történelmi lehetőséget kapott az átalakulásra. Nem azt vártuk, hogy dicsérjenek bennünket, hanem azt, hogy legalább az erőfeszítéseinket ismerjék el. Nem kaptunk elismerést, s a közélet eldurvult, a politikai csaták sok tekintetben törzsi háborúkká silányultak. Politikai-szellemi műhelyek sajnos ma pragmatikus politikai szerepet játszanak a közéletben. A népi-urbánus és egyéb viták - amelyeket hasznos folytatni, de csak bizonyos értelmiségi műhelyeken belül lenne szabad szerepet kapniuk - kikerültek a nagypolitika színpadára. (Folytatás a 8. oldalon) Tömegterror Boszniában Bosznia-Hercegovinában elkeseredett harcok folynak, a halottak száma már meghaladta a négyszázat. Támadnak a szerb erők egyes horvát frontokon is. A nemzetközi közvetítés egyelőre kevés eredményt könyvelhet el. Szarajevóban péntekre virradó éjjel heves harcok folytak a „szövetségi hadsereg” és a bosnyák fővárost védő helyi területvédelem (TO) között. Elterjedt ugyanis, hogy a TO parancsnoka elrendelte a szövetségi laktanyák körbezárását. Mire a cáfolat megérkezett, addigra a szerbek sok helyütt lőtték a TO állásait és főleg a polgári lakosságot. A Népszabadság szarajevói értesülései szerint a szerbek célja területfoglalásokkal és a muzulmán, illetve a horvát lakosság elüldözésével megváltoztatni az etnikai arányokat, majd a köztársaságot kettévágva összekötni Horvátország szerblakta övezetét Szerbiával. Újabb négyszázezer ember vált menekültté a boszniai harcok kirobbanása óta. Szerb részről Horvátországot azzal vádolják, hogy reguláris csapatokkal beleavatkozik a boszniai háborúba. Pénteken mindenesetre a brckói híd felrobbantásával egy fontos helyen elvágták Boszniát Horvátországtól. A Reuter szerint Foca környékén (Susjesno, Panici és Popece falvakban) a szerb szabadcsapatok tömegmészárlással is terrorizálják a muzulmán lakosságot. A Drina menti szerb krajina létrehozása érdekében magát Foca városát már egy hete elfoglalták. Tovább támadják Mostart és környékét is. Szilajdzsics bosnyák külügyminiszter szerint a szerbeknek nincs szándékukban a tűzszünet, mert előbb említett céljaikat akarják elérni. Közben Lisszabonban tovább egyezkednek a boszniai muzulmánok, szerbek és horvátok vezetői, eddig eredménytelenül.* (Újvidéki tudósítónktól) Helsinkiben, Lisszabonban, Guimaraesban, Brüsszelben, New Yorkban békéről tárgyalnak, Boszniában lőnek. A szarajevóiaknak az egy nappal korábbi tüzérségi ostrom után aránylag nyugodt napjuk volt. (Folytatás a 2. oldalon) Halasztás Marosvásárhelyen Bukaresti nyilatkozat az alapszerződésről (Bukaresti tudósítónktól) Marosvásárhelyen mégsem lesz polgármester-választás május 3-án, amikorra a központi választási bizottság és a kormány egybehangzó korábbi határozatai kitűzték. Az újabb halasztás oka: a Maros megyei törvényszék áprilisban érvénytelennek mondta ki a központi választási bizottság határozatát. A Népszabadság kérdésére Iolanda Staniloiu, a román kormány szóvivője közölte: a kormány előző napi ülésén tájékoztatót hallgatott meg a Maros megyei törvényszék döntése után kialakult helyzetről és úgy határozott, hogy Marosvásárhely polgármesterének megválasztását későbbre halasztják. Az új időpont a megyei törvényszék még nem végleges döntése ellen benyújtott fellebbviteli bírósági kereset letárgyalásától és a megfelelő ítélet meghozatalától függ. A Maros megyei törvényszék három marosvásárhelyi illetőségű magánszemély beadványa alapján hozott ítélete ellen a központi választási bizottság nyújtott be fellebbezést. (Folytatás a 3. oldalon) POKOL AZ „ANGYALOK VÁROSÁBAN’ Gettólázadás Los Angelesben Fehér esküdtszék, felmentett rendőrök, utcai harcok (Washingtoni tudósítónktól) Elszabadult a pokol Los Angelesben, az „angyalok városában”. A két napja kezdődött gettólázadásnak eddig több mint húsz halottja és csaknem nyolcszáz sebesültje van. A súlyos zavargások átterjedtek több más amerikai városra, így San Franciscóra, Las Vegasra, Seattle-re és Atlantára. A helyi rendőrség mellett bevetették a Nemzeti Gárdát, és már beavatkozásra készen állnak a szövetségi haderő alakulatai is. Ám az időközben bevezetett kijárási tilalom ellenére péntekre virradóra már a második éjszaka tartottak a gyújtogatások és fosztogatások a város déli, javarészt feketék lakta negyedeiben, ahol helyenként az oltásra igyekvő tűzoltókra is rálőttek. Az amerikai tévéállomások helyszíni beszámolói szerint a környező negyedek is ostromlott város képét mutatják, az iskolákat bezárták, a boltok nem nyitnak ki, a közhivatalok nem működnek. Több légijáratot is átirányítottak, mert a Los Angeles-i nemzetközi repülőtér közel esik a zavargások körzetéhez. A Los Angeles-i gettólázadás, amelyhez foghatóra a város történetében a Martin Luther King lelkész, polgárjogi harcos negyedszázaddal ezelőtti meggyilkolása óta nem volt példa, egy szerdai bírósági ítélet nyomán robbant ki. A csak fehérekből álló esküdtszék felmentett négy fehér rendőrt, akik egy évvel ezelőtt üldözés után, letartóztatás közben félholtra vertek egy fekete bőrű autóst. Az Amerika-szerte közfelháborodást keltett ügyben hozott felmentő ítéletet a fekete közösség több vezetője fajgyűlölő fellépésnek minősítette. Bush elnök nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát „mind a túlzott rendőri erő alkalmazásának kérdésében, mind a túlzott lakossági erőszak miatt”. Az elnök utasítására Barr igazságügy-miniszter intézkedett, hogy a szövetségi hatóságok a polgárjogi törvények alapján vizsgálják ki az ügyet. Ez azonban hónapokig eltarthat. Bush pénteken találkozóra hívta a Fehér Házba a legnagyobb fekete polgárjogi szervezetek vezetőit, akik az elnöktől „hősies és távlatos” cselekvési programot kértek, mára virradóra pedig televíziós szózatot intézett az Egyesült Államok népéhez. Serény Péter (Riportunk Los Angelesből a 6. oldalon) Május elseje: politikával és nélküle (Munkatársainktól) A fővárosban tegnap ezreket csalogatott ki a jó idő a május elsejei rendezvényekre. Főként a Városligetben voltak sokan, ahol az MSZOSZ és a baloldali pártok tartották többnyire politikai rendezvényeiket. A Népligetben, a független szakszervezetek programjára viszont az ünneplés, a felszabadult szórakozás volt a jellemző. Munkát, kenyeret, biztonságot követelő transzparens mögött nem sokkal 9 óra előtt indult el a Magyar Szocialista Párt által szervezett május 1-jei felvonulás a Vörösmarty térről. A több száz fős menetben a szocialisták kék zászlói mellett nemzetiszínű és vörös zászlók is lobogtak. Sokan csatlakoztak a felvonuló csoporthoz az Andrássy úton, így mire a Városligetbe értek, már néhány ezren voltak. Nyugodt menetben, időnként munkásmozgalmi dalokat énekelve, nem sokkal 10 óra után érkeztek meg a Városligetbe. Szeretném emlékeztetni Antall Józsefet, aki a tizenötmillió magyar miniszterelnökének mondotta magát, arra a tényre, hogy ebből a tizenötmillióból tízmillió Magyarországon él és közülük öt és fél millió munkavállaló. Ha meg akarja valósítani programját, itt az ideje, hogy figyelmet szenteljen ennek az öt és fél millió embernek, továbbá annak a két és fél milliónak, aki nyugdíjas - mondotta Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke a városligeti nagygyűlésen. Május szomorú aktualitása a munkanélküliség - mutatott rá a szónok. Ötszázezer embernek nincs mit ünnepelnie a munka ünnepén. A szakszervezetek válasza egyértelmű: a munkanélküliség nem fogadható el tartós élethelyzetnek. Minden gazdaságpolitikai eszközt fel kell használni a foglalkozáspolitika segítésére - hangsúlyozta Nagy Sándor. Mielőtt a költségvetés hiánya miatti szükséghelyzetre hivatkozva, a kormány rákényszerítené akaratát a szakszervezetekre, új tárgyalássorozatra van szükség. Az MSZOSZ felajánlja közreműködését - mondotta az elnök - ugyanakkor határozottan követeli, többek között, a munkanélküliség növekedésének mérséklését, az elszegényedés megfékezését, a privatizáció felülvizsgálatát, az igazgatási kiadások csökkentését, az adó- és elvonáspolitika újragondolását, a létminimum alatti jövedelmek száműzését, valamint a nyugdíjak reálértékének megőrzését. * A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Munkástanácsok Országos Szövetsége a Népligetben közös rendezvényeken ünnepelte május elsejét. Ugyancsak a Népligetben állította fel sátrait a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Szocialista Párt. (Folytatás a 4. oldalon) Népligeti anzix SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Újra itthon Tegnap „politikusi hétvégét” tartottak Ferihegyen. Egymás után érkeztek ugyanis haza külföldről politikai és gazdasági életünk jeles személyiségei - az újságírók szinte állandó ügyeletet tartottak a repülőtéren. Munkatársaink Kupa Mihállyal, Bod Péter Ákossal és Gergátz Elemérrel beszéltek. A pénzügyminiszter washingtoni tárgyalásai kapcsán elmondta: az IMF és a Világbank szakértői szerint lassan véget ér a recesszió. Ha idén még nem is, de talán jövőre szerény mértékű javulás a magyar gazdaságban is elkezdődhet. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a többi közt arról számolt be, hogy a 200 millió dolláros hitelcsomag szabad felhasználású, s első feléhez a közeli napokban hozzájut az MNB. A földművelésügyi miniszter Ausztráliában és Új-Zélandban járt. Munkatársunknak egyebek között elmondta: ahol volt, a gazda büszkébb a nyájára, mint saját feleségére. (Bővebben az 5. oldalon)