Népszabadság, 1995. augusztus (53. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-01 / 178. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA Knin városát ágyúzza a horvát tüzérség ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Moszkva megelőzéssel próbálkozna. Mint Alekszandr Zotov elnöki különmegbízott jelezte, Oroszország a Biztonsági Tanács elé óhajtja vinni a támadás ügyét. Horvátország moszkvai nagykövete tegnap cáfolta, hogy reguláris horvát csapatok részt vesznek a nyugat-boszniai hadműveletekben. London ugyannakkor attól tart, hogy a boszniai horvát intervenció nyílt háborúhoz vezethet a térségben. A bihaci körzetben tartózkodó katonai megfigyelők egyébként azt állították, hogy a krajinai szerbek nem vonultak el a térségből. Ole Reith dán őrnagy szerint a napokban mintegy 500 fegyveres távozott, de ezrek maradtak ott, s a védett övezet belsejében beásott szerb lövegek és tankok is a helyükön vannak. Közben Mladics tábornok azzal fenyegette Zágrábot, hogy nagy árat fog fizetni a Glamoc és Bosansko Grabovo elleni agresszióért. A Kninben tartózkodó boszniai szerb főparancsnok újból hangoztatta, hogy visszafoglalja a megszállt területeket és tehermentesíti a krajinát. Elutasította a vádat, hogy csapatai feltartóztatják a Szarajevóba tartó segélyszállítmányokat; mint mondta, a szerb ellenőrzési pontnál a bosnyákok aknásították el az utat a konvoj előtt. Silajdzic bosnyák kormányfő a CNN hírtelevízióban kijelentette: a nemzetközi közösség végzetesen hibázott, amikor az erőszak feltartóztatásával kísérletezett Boszniában, mert nem az agresszor, hanem az áldozat kezét kötötte meg. A szarajevói politikus szerint a tömeges légitámadásokkal meg lehetne állítani a szerbeket, s meg lehetett volna előzni a bihaci eseményeket is. Moszkva bizonyos feltételek teljesítése esetén kész fontolóra venni Franciaország javaslatát a nemzetközi összekötő csoport külügyminisztereinek újabb összehívásáról. Az első feltétele a tanácskozás napirendjének pontos meghatározása. A második kikötés pedig az, hogy a csoport valamennyi tagállama értsen egyet a kijelölt napirendi pontokkal - nyilatkozta hétfőn az Interfaxnak az orosz külügyminisztérium magas rangú munkatársa. Moszkva álláspontja szerint jelen pillanatban a legfontosabb feladat az, hogy tárgyalóasztalhoz ültessék az egymás ellen harcoló boszniai feleket, valamint hogy megvalósítsák Cari Bildt, az Európai Unió boszniai megbízottja és Szlobodan Milosevics szerb államfő megállapodását. Franjo Tudjmant elnök nem hajlandó tárgyaln a krajinai vezetőkkel Jaszusi Akasi ENSZ-megbízott legújabb javaslatai Franjo Tudjman elnöknél rideg elutasításra találtak. A horvát vezető nem tulajdonított nagy jelentőséget annak, hogy Akasinak Martics krajinai „elnök” és Babic „miniszterelnök” megígérték: visszavonják a bihaci védett övezetből csapataikat, beszüntetik hadműveleteiket és az övezet határvonalán kéksisakosok foglalhatnak állásokat. felfüggesztése volt Irán, Bosznia és Horvátország külügyminiszterei hétfői találkozójának egyik témája. Velajati, Sacirbeg és Granic a spliti találkozón megtárgyalták a Bosznia megsegítésére irányuló terveket és erőfeszítéseket. Velajati tegnap Mostarban Alija Izetbegovic bosnyák elnökkel is találkozott, akivel a fegyverszállításokról cserélt véleményt. A Külügyminisztérium egyelőre nem követi azoknak a nyugati országoknak a példáját, amelyek hazahívják a horvát fővárosban szolgálatot teljesítő diplomatáik családtagjait. Szentiványi Gábor külügyi szóvivő a tévéhíradó tegnap esti adásában megerősítette: a magyar kolónia tagjai nincsenek veszélyben, és egyelőre nem kell hazatérniük. A diplomata azt tanácsolta az Isztriai-félszigetre készülőknek, hogy nyaralásuk helyszínére Szlovénián keresztül utazzanak. ZÁGRÁBI TUDÓSÍTÓNKTÓL Tudjman ragaszkodik pénteki ultimatív követeléseihez és ahhoz, hogy kéksisakosokat vezényeljenek Horvátország határaira. Ezt különösen fontosnak tartja, mert mint mondta, az elmúlt napokban a jugoszláv hadsereg ismét katonákat és hadfelszerelést szállított Baranyába. Tudjman egyben kijelentette, hogy a horvát hatóságok nem hajlandók tárgyalni Marticcsal. Glamocot és Grahovót hétfőn reggel ismét heves tüzérségi és rakétatámadás érte, ketten megsebesültek. A városokban, különösen Grahovóban, sok épület megrongálódott. A horvát elektronikus média tegnap nagy figyelmet szentelt Kovács László magyar külügyminiszter vasárnap esti budapesti televíziós interjújának. A horvát rádió és televízió adásaiban a beszélgetésből azt idézte, hogy Magyarország aggodalommal kísér minden lépést, mely a boszniai fegyveres összetűzések kiterjedéséhez vezetne. Készek vagyunk megakadályozni minden katonai akció Magyarországra való átcsapását, idézi a média Kovács szavait, külön hangsúlyozva azt a megállapítását, hogy Magyarország nem fog fegyvert szállítani sem Boszniának, sem Szerbiának a tilalom felfüggesztése esetén sem. A fegyverszállítási embargó Csecsenföld: a katonai megállapodás még nem béke MTI-JELENTÉS Az orosz államfő és a miniszterelnök hétfőn teljes egészében jóváhagyta a Groznijban aláírt katonai megállapodást - közölte hétfőn Mihail Krasznov, az államfő jogi tanácsadója, aki maga is részt vett a grozniji béketárgyalásokon. Krasznov tájékoztatása szerint a Moszkvába vasárnap visszatért orosz küldöttséget hétfőn este fogadta Viktor Csernomirgyin. A kormányfő a politikai kérdések tárgyalását csütörtöktől folytató munkacsoport összetétele és a megállapodás elérésének várható időpontja felől érdeklődött. A találkozón részt vevők egyöntetű véleménye szerint mielőbb ki kell nevezni Borisz Jelcin elnök teljhatalmú csecsenföldi képviselőjét. Bár konkrét név még nem merült fel, a kinevezés annál is fontosabb volna, mivel a katonai megállapodás értelmében az orosz államfő megbízottja a békés rendezés egyik garantálója. A katonai megállapodás aláírása még nem jelenti, hogy a béke beköszöntött Csecsenföldön. A jelenlegi feltételek között azonban ez a lehető legjobb egyezség - jelentette ki hétfőn Emil Pain, az orosz elnöki elemző szolgálat szakértője. Az ITAR-TASZSZ-nak nyilatkozva úgy vélte, hogy a széles körű megállapodást valószínűleg visszautasította volna Dzsohar Dudajev csecsen elnök híveinek többsége és Moszkvában is erős bírálat várta volna. A katonai megállapodás azonban teljes egészében megvalósítható, mert léteznek a megvalósítását ellenőrző mechanizmusok. A szakértő érthetőnek tartja, hogy Dudajev nem érdekelt a kompromisszumokra alapozott megállapodás megkötésében. Ezt azzal magyarázta, hogy a csecsen elnök számára a béke a politikai karrier végét jelenti. A megállapodás aláírása után viszont Dudajev bírálata nem sokat jelent, mivel csecsen részről Maszhadov vezérkari főnök látta el kézjegyével a dokumentumot. Pain szerint Maszhadovnak legalább akkora befolyása van a csecsen katonai parancsnokok között, mint Dudajevnek. Izrael kéri Abu Marzuk kiadását Az izraeli rendőrség tegnap megkezdte a Betlehem melletti illegális zsidó település kiürítését. A telepesek néhány vezetőjét letartóztatták, a sátrakat és barakkokat szétszerelték, majd megkezdték az összegyűlt telepesek eltávolítását. Eilat vörös-tengeri kikötővárosban tegnap folytatódtak a palesztin-izraeli tárgyalások. Az izraeli kormány ma soron kívüli ülésen fogja jóváhagyni nyolc további adminisztratív jogkör átadását az autonóm palesztin hatóságnak: a munkaügyi, kereskedelmi és ipari, a gáz- és üzemanyag, a biztosítás-, a posta-, a statisztika-, a helyhatósági és a mezőgazdasági ügyek intézését. A várakozásokkal ellentétben, az izraeli kormány - Jichak Rabin kormányfő személyes kérésére - elhatározta, hogy kérni fogja Musza Abu Marzuk, a New Yorkban letartóztatott Hamasz-vezető kiadatását. Az ügyészség tegnap kérte fel a jeruzsálemi bíróságot a kérelem jóváhagyására. Jogi szakértők szerint a kiadatási kérelem elbírálása akár két évig is elhúzódhat. Yehuda Lahav Vád alá helyezik a Prágai Tavasz elárulóit A kommunizmus bűneit vizsgáló és dokumentáló prágai hatóságok néhány napon belül vád alá helyezik az 1968-as Prágai Tavasz leverésében közreműködő személyeket - jelentette hétfőn az APA. Az osztrák hírszolgálat emlékeztet a CTK cseh hírügynökség május 31-én közzétett jelentésére. Ebben a következő olvasható: a hatóságok két hónapon belül előterjesztik az 1968-as eseményekkel kapcsolatos okmányokat azzal a céllal, hogy hazaárulás és a köztársaság felbomlasztásának vádjával eljárást lehessen indítani a Prágai Tavasz leveréséért felelősök ellen. Hazaárulás címén a vádlottakra 12-től 15 évig terjedő, vagy életfogytiglani börtönbüntetés szabható ki. A köztársaság felbomlasztásáért ugyanekkora méretű büntetés jár. A hazaárulás ugyan elévülő bűncselekmény, de a kommunista rendszer jog nélküli jellegére vonatkozó 1993-as törvény alapján ez is üldözhető. Csiangot nem invitálja Clinton Az amerikai külügyminiszter Bill Clinton elnök levelét viszi Csiang Cö-min kínai elnök számára. Ezt a brunei ASEAN- csúcsra utazó Warren Christopher jelezte hétfőn újságíróknak. Christopher elmondta, hogy a brunei tanácskozáson találkozik kínai kollégájával, Csien Csi-csennel. Az amerikai külügyminiszter a Clinton-levél tartalmáról nem nyilatkozott. Annyit azonban elárult, hogy az amerikai-kínai kapcsolatokról van benne szó, de nem tartalmaz amerikai látogatása szóló meghívást a kínai államfőnek - jelentették hírügynökségek. 1995. augusztus 1., kedd Erősebb lett a francia elnök PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A francia nemzetgyűlés tegnap hetedik alkalommal módosította az V. Köztársaság 1958-ból származó alkotmányát. A háromötödös, minősített parlamenti többséget igénylő mostani kiegészítést általában az utóbbi három évtized legjelentősebb alkotmányjogi változásának minősítik Párizsban. Juppé kormányfő a beterjesztett javaslatokat indokolva a demokrácia elmélyítése irányában tett nagy lépésnek nevezte az alkotmánymódosítást. Franciaország a most megszavazott változások nyomán is megmarad elnöki köztársaságnak, az egyes hatalmi ágak viszonyában azonban kétségkívül új hangsúlyok jelennek meg. A kormány indítványainak másik alapgondolata a közvetlen demokrácia kiterjesztése. Ennek megfelelően a jövőben a gazdaság és a szociálpolitika kérdéseiben is ki lehet majd írni népszavazást. Eddig erre csak a közhatalom megszervezését illető politikai kérdésekben és bizonyos nemzetközi szerződések ratifikálása céljából adott lehetőséget az alaptörvény. A további módosítások értelmében növekszik a parlamenti munkanapok száma is. Egyidejűleg valamelyest szűkítették a parlamenti mentelmi jog által érintett területek körét, aminek a mostani korrupciós ügyek megnyugtató lezárása szempontjából lehet bizonyos jelentősége. A módosított alkotmány eltöröl minden utalást arra vonatkozólag, hogy az anyaország és Franciaország tengeren túli területeinek lakossága azonos közösséget alkot. A Le Monde értékelése szerint a referendum intézményének jelentős mértékű kiterjesztése az államfő javára módosítja a hatalmi ágak közötti egyensúlyt. E reform már rövid távon is potenciálisan veszélyes helyzetet teremt - teszi hozzá a lap. Chirac mexikói Gondolkodója A francia atomfegyver-kísérletek ellen tiltakozó kampánya keretében a Greenpeace környezetvédő mozgalom Mexikóváros központjában Chirac Gondolkodója címmel szobrot leplezett le. Az AFP jelentése szerint - mint fotónkon is látható - a két méter magas fémtalapzaton az atomrobbanás áldozatát jelképező színész Rodin Gondolkodójának testtartását vette fel, s fejéből kérdés formájában jött ki a gondolat: Miért, Chirac? reuters-fotó Az ENSZ fellendülést jósol Kelet-Európában Kelet-Közép-Európa és a Független Államok Közösségének országai túl vannak a gazdasági mélyponton, s jövőre várhatóan már gazdasági növekedést tudnak majd felmutatni - olvasható egy ENSZ-jelentésben, amelyet hétfőn ismertetett az AP-DJ. Az amerikai gazdasági hírügynökség idézi az 1995-re vonatkozó és az idei év áprilisa óta gyűjtött információk alapján készült világazdasági és társadalmi kérdésekre is kitérő ENSZ-tanulmányt, amely szerint az átmenet országai az idén még mintegy hat százalékos gazdasági visszaeséssel számolhatnak, ami jövőre már kétszázalékos növekedésbe csaphat át. Ugyanakkor Jean-Claude Milleron, gazdasági és szociális kérdésekkel megbízott ENSZ- főtitkárhelyettes egy hétfőn megjelent lapinterjúban azt mondta, hogy a kelet-európai térség államai idén valószínűleg jobb eredményt képesek produkálni, mint amit az ENSZ-jelentés feltételezett. A The Wall Street Journal Europe hétfői számának nyilatkozó Milleron teljesen bizonyosnak mondta, hogy ezeknek az országoknak a gazdasága jövőre növekedésbe csap át, méghozzá első ízben azóta, hogy a tervgazdaságot elvetve áttértek a piaci alapú rendszer bevezetésére. A főtitkárhelyettes szerint Kelet-Közép-Európa gazdaságaiban feltétlenül lesz áttörés, ami a FÁK-államok esetében még kérdéses. Ugyanakkor ennek a helyzetnek a bekövetkezte ez utóbbiak esetében is valószínűbb, mint mondjuk hat hónappal ezelőtt, méghozzá két ok miatt is: egyrészt, az év elejéhez képest Oroszországban a legtöbb gazdasági mutató lényegesebben kedvezőbb képet tükröz a vártnál; másrészt Oroszországban jelenleg tart az árfolyamráta stabilizálásának végrehajtása, ami kedvező a középtávú kilátások tekintetében. Milleron kitért a gazdasági növekedésben egyre nagyobb szerepet játszó magáncégekre. Lengyelország példáját felhozva kifejtette, hogy miközben a magánszektor adatait is tartalmazó ipari termelés tavaly 12 százalékkal növekedett, addig az ipar privát szektora 23 százalékos növekedést tudott elérni. Általában szólva a magánvállalatok különösen jól működnek, de még hosszú utat kell megtenniük ahhoz, hogy valóban integrálódni tudjanak a piacgazdaságba.