Népszabadság, 1998. augusztus (56. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-01 / 179. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1998. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Elnöki dicséret az IMF-hitelért Jelcin méltatja Csubajszt - Ismét sztrájk bénítja meg Szibériát Újból a fizetésüket követelő bányá­szok zárják el a vasútvonalakat Oro­szországban - ezúttal Szahalin szige­tén és a Csendes-óceán partvidékén. Eközben a moszkvai vezetés a Nem­zetközi Valutaalap és a Világbank se­gítségével akar kikászálódni a bajból. Jelcin államfő megszakította nyaralá­sát. Kirijenko miniszterelnök a kül­földi befektetőknek ígért újabb beru­házási lehetőségeket. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Erőműveket zártak el a szahalini sztráj­koló szénbányászok. A hírügynökségek arról számoltak be, hogy hamarosan za­varok lesznek a helyi energiaellátásban. A bányászok - mint korábban is - elma­radt bérük, ezúttal 100 millió rubel (mintegy 16 millió dollár) kifizetését követelik. A Reuters helyi tisztviselők­től megtudta, sem a helyi hatóságoknak, sem a moszkvai központnak nincs elég pénze a tartozás felszámolására. Hasonló helyzet alakult ki az Urálban is: Cseljabinszkban a bányászok a transz­szibériai vasút elvágásával fenyegetőz­nek, amennyiben nem kapják meg az el­maradt béreket. A kár már eddig is 23,2 millió rubel. Az orosz kormányszervek ez alkalommal a rendőrségi rohamoszta­gok (OMON) bevetését fontolgatják. Borisz Jelcin elnök, aki megszakította nyaralását, pénteken háromórás megbe­szélést folytatott Anatolij Csubajsszal, az orosz adósságok ügyében illetékes főtárgyalóval. A Kreml szóvivője sze­rint Jelcin elismerően szólt arról, hogy Csubajsz új külföldi hiteleket biztosít Oroszországnak. A miniszterelnök-helyettesi funkció­ból idén márciusban menesztett Csubajsz tájékoztatta az államfőt a Nemzetközi Valutaalappal kötött alku­ról. Összesen 22,6 milliárd dollárról van szó, s Oroszországnak szigorú fel­tételeket kell teljesítenie ahhoz, hogy megkapja a második, ez alkalommal 4,3 milliárd dolláros adagot. Ennek részle­teiről tárgyal a hét végén az orosz fővá­rosban Stanley Fischer, az IMF vezér­igazgató-helyettese. A múlt héten Moszkva már kapott 4,8 milliárd dollárt. Az IMF hamarosan Moszkvába küldi egyik vezető tisztvise­lőjét, akinek ellenőriznie kell, hogyan teljesíti Oroszország a vállalt feltétele­ket. Elsősorban az adók behajtásáról és kiadáscsökkentésről van szó. Kirijenko miniszterelnök is a változásokról szá­molt be a külföldi beruházóknak. Azt mondta: „gazdasági glasznosztyot” ve­zet be, ígéretet tett a legnagyobb beruhá­zóknak, hogy részt vehetnek a Gazprom privatizálásában. A Reuters úgy tudja, hogy Csubajsz most meg kívánta magyarázni az elnök­nek, hogy milyen azonnali változásokra van szükség. Az IMF ugyanis csak ak­kor utalja át az augusztusban esedékes újabb milliárdokat, ha az oroszok komo­lyan végrehajtják ígéreteiket. Elképzel­hetőnek tartják, hogy Jelcin a Nyugat megnyugtatására ismét bevonja a kor­mányba Csubajszt. Hírügynökségek szerint a reformprog­ramnak két fő akadálya van. Azt egyik a kommunisták által uralt Állami Duma, a másik a washingtoni kongresszus. A Reuters szerint az amerikai képviselők kételkednek abban, hogy érdemes lenne Moszkvának újabb milliárdokat adni. „Oroszországban az elmúlt években a szegények szegényebbek lettek, s egy szűk kisebbség - sokan a hatalom köze­liek közül - pedig még jobban meggaz­dagodtak” - írta a brit hírügynökség. Csubajsz és Jelcin az elnöki dacsa kertjében reuters-fotó Kelet-Európa már nem az orosz gazdaság foglya Az orosz gazdaság betegségei már nem befolyásolják a volt KGST-országok piacának állapotát - állapította meg egy bécsi székhelyű nemzetközi gazdaság­­kutató intézet minapi jelentése. Bár az orosz államcsőd jelei kezdetben hatottak a budapesti és más közép-európai tőzs­dék helyzetére, ez az állapot mára meg­szűnt. A Reutersnek Vlad Sobell, a Daiwa International londoni vezető közgazdá­sza úgy nyilatkozott: „Az emberek a tér­képre néznek és azt hiszik, hogy Közép- Európa Oroszországhoz kötődik, pedig ez ma már nincs így.” Szerinte egyedül Csehország gazdaságát befolyásolják a moszkvai fejlemények, miközben Len­gyelország és Magyarország sokkal in­kább Angliához és az USA-hoz kapcso­lódik. Mások úgy vélekednek, hogy a cseh export sem függ az orosz piacoktól. A kutatások kimutatták: azok a volt KGST-országok, amelyek az EU-tag­­ságra igény tartanak, felszámolták orosz gazdasági függőségüket, és termékeik nagyobb részét Európában adják el. A függőség nem egyoldalú: Németország exportjának már 1­1 százaléka jut a volt KGST-piacokra, Olaszország pedig ter­melésének közel 10 százalékát e térség­ben adja el. Ez mindkét állam esetében meghaladja az ázsiai kivitel arányát. Dariusz Rosati volt lengyel miniszter, a bécsi intézet vendégkutatója biztos ben­ne, hogy Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia teljesítménye akkor is javulni fog, ha az orosz helyzet romlik. A veszélyt azon­ban szerinte nem szabad lebecsülni, mert ezek az országok erősen függnek az orosz energiaszállításoktól. A Reuters idézi Surányi György MNB-elnököt, aki a hírügynökség tele­víziójának elmondta: a „piacok elég in­telligensek ahhoz, hogy meg tudják kü­lönböztetni Magyarországot az orosz fejleményektől”. A brit hírügynökség hivatkozik arra, hogy az orosz csőd ér­zékelhetően hatott a budapesti tőzsdére, de csak rövid ideig, és ma már semmi­lyen hatása sincs Budapestre. TÖRÖK NYELVŰ műsorok sugárzását is engedélyezi az új bolgár médiatörvény. A török kisebbség a lakosság tíz százalé­kát alkotja. A gesztus lendületet adhat a történelmi sérelmekkel terhelt, de az utóbbi években javuló kapcsolatoknak Bulgária és Törökország között. (MTI) NYOLCMILLIÁRD dollárt menekített osztrák bankokba Suharto, Indonézia májusban lemondatott volt államfője - írta a bécsi Wirtschaftsblatt. A Suharto­­klán állítólag nem bízott a svájci bankti­tokban, ezért vitték Ausztriába a pénzt. A statisztikai adatok okot adnak a gya­núra: 1998 első negyedében a külföldi betétesek állománya Ausztriában a ko­rábbiaknál sokkal erőteljesebben, 93 milliárd schillinggel gyarapodott. (MTI) A MUFTIK HATÁSKÖRÉBE utalta a török parlament az új mecsetek építését. Az állam a vallási elöljárók segítségével szeretné megakadályozni az engedély nélküli építkezéseket. A parlament a me­csetek és a kisebb imatermek igazgatását is a vallási ügyek hivatalának feladatává teszi, ezzel azt szeretnék meggátolni, hogy az iszlámbarátok a mecseteket saját céljaikra használják fel. (dpa) r • Sikertelen párbeszéd KasmírrólTávirati Stílusban Haladás nélkül, lényegében teljes ku­darccal zárult pénteken Pakisztán és India colombói párbeszéde, amely hosszan tartó viszályok rendezésének nyitánya lehetett volna. Az ellentétek fő oka továbbra is a vitatott hovatar­­tozású Kasmír. A pakisztáni és az indiai miniszterel­nök, Navaz Sarif, illetve Atal Behari Vadzspaji a Srí Lanka fővárosában rende­zett csúcsot használta ki a jó ideje megre­kedt kétoldalú párbeszéd felújítására. A Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség (SAARC) állam- és kormány­főinek colombói fórumán tartott tanács­kozásuk a legmagasabb szintű kapcsolat­­felvétel volt az emlékezetes májusi krízis óta, amikor - előbb India, majd némi ki­várás után Pakisztán is­­ „berobbantotta magát” az atomhatalmak klubjába. Konkrét eredményt azonban a mosta­ni megbeszélések sem hoztak: a pakisz­táni kormányszóvivő „merev és rugal­matlan hozzáállással” vádolta Indiát a béke és biztonság kérdéseiben, valamint Kasmír kapcsán, maga Sarif pedig egy lapnyilatkozatában nullának nevezte co­lombói megbeszéléseinek kimenetelét. A csúcsszintű találkozó ennek ellené­re biztató jelzés lehet, hiszen az elmúlt hónapok során mindkét állam nagyra tö­rő nukleáris ambíciókkal vádolta a má­sik felet. A májusi indiai, majd a nyomá­ban végrehajtott pakisztáni atomkísérle­tek feszült napjaihoz képest mostanra legalább a beszélő viszony helyreállt a két dél-ázsiai szomszéd között. Igaz, az indiai és a pakisztáni kormányfő a leg­fontosabb kérdésben, a vitatott hovatar­­tozású Kasmír ügyében nem tudott dűlő­re jutni, csupán abban egyeztek meg, hogy a párbeszédet külügyminisztereik folytatják majd. A himalájai tartomány évtizedek óta fegyveres konfliktusok forrása a két dél­ázsiai állam számára, s már két háború is kirobbant ellenőrzése miatt. Jelenleg kétharmada tartozik Indiához, ám Pa­kisztán sürgeti, hogy az egész terület sorsáról népszavazás döntsön. Újdelhi ellenzi ezt a megoldást, miként azt is, hogy Kasmír ügyét elkülönítve tárgyal­ják­­ ehelyett egy „nagyobb csomag­ban”, a gazdasági és kereskedelmi kap­csolatok javításával tűznék a rendezés kérdését napirendre. A helyzet robbanásveszélyes voltát bizonyítja, hogy az indiai és pakisztáni hadsereg egységei között tegnap is tü­zérségi párbaj robbant ki Kasmír hatá­rán. Az áldozatok száma az AFP szerint eléri a harmincat. Sz. G. Washington garanciákat kér Szlobodan Milosevicstől ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Egyesült Államok megkettőzi a ko­szovói válság rendezését célzó erőfeszí­téseit. A washingtoni kormányzat első­számú kiküldöttévé előlépett skopjei nagykövet, Christopher Hill tegnap Szlo­bodan Miloseviccsel találkozott a jugo­szláv fővárosban, ugyanakkor a belgrádi diplomáciai képviselet vezetője, Richard Milos Pristinában helyi szerb és albán po­litikai vezetőkkel tárgyalt. Hill garanciákat kér Milosevicstől arra, hogy a szerb biztonsági erők - az EU- diplomatáknak adott ígéretének megfele­lően - leállítják hadműveleteiket Koszo­vóban, s fontosnak tartotta napirenden tartani a menekülésre kényszerített civi­lek kérdését, annál is inkább, mert az ENSZ Menekültügyi Biztosságának (UNHCR) képviselője katasztrofálisnak ítélte a humanitárius helyzetet. A dél-tiroli térség, illetve a németor­szági tartományok által élvezett autonó­miához hasonló önkormányzat megadá­sát sürgette Koszovó számára pénteken Tiranában Andrei Plesu román külügy­miniszter.­­ Koszovó ügye nem szerbiai belügy, a válság az egész térség problé­mája. -jelentette ki. Románia támogatá­sáról biztosítja az Ibrahim Rugova által képviselt álláspontot. Nem tartaná azon­ban jó megoldásnak az albán többségű dél-szerbiai tartomány függetlenné válá­sát, mivel ez a nemzetközi határok át­szabását jelentené - írta az MTI. Egy UNHCR-misszió, amely elsőként jutott el Koszovó harcok sújtotta öveze­tébe, magukra hagyott menekültekre bukkant a minap elesett Malisevo mellet­ti erdőben. A főleg nőkből és gyerekek­ből - köztük három csecsemőből - álló csoportnak ekkor már negyedik napja nem volt enni- és innivalója - nyilatkoz­ta a sajtónak a misszió vezetője, Miko Sinohara. A koszovói menekültek száma most már százezres nagyságrendű. Albán forrás szerint a szerb fegyveres erők - ellentétben Milosevics ígéretével - folytatták a jugoszláv-albán határ mel­letti Junik és még néhány falu ágyúzását, s a jugoszláv hadsereg elaknásított egy határszakaszt Macedónia felé. Az utóbbi napokban sorozatos vereségeket elszen­vedett albán fegyveres mozgalom egy­előre nem hallat magáról, hacsak a teg­napra virradó éjszaka Pristinában elköve­tett két, személyi sérülést nem okozó rob­bantásos merényletet nem számítjuk. Péntekre virradóra ismeretlen tet­tes rálőtt Jugoszlávia belgiumi nagykövetségének épületére. Az incidens során személyi sérülés nem történt — jelentette be a jugo­szláv külügyminisztérium. Belg­­rád a terrorista támadás miatt éles hangú tiltakozó jegyzéket adott át Belgium jugoszláviai nagykö­vetének — írta az MTI. Tizenhat évre ítélték a pekingi expolgármestert 16 évi börtönbüntetést kapott Peking egykori polgármestere, aki 2,2 mil­liárd dollárnyi kárt okozott a főváros­nak. Csen Hszi-tung, a Kínai Kom­munista Párt Politikai Bizottságának egykori tagja idáig a legmagasabb rangú funkcionárius, akit megveszte­getésért és hatalommal való visszaélé­sért elítéltek Kínában. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A jelenleg 68 éves Csen Hszi-tung 1983 és 1995 közt töltötte be a kínai főváros polgármesteri, illetve a KKP pekingi el­ső titkári posztját. 1995-ben váltották le tisztségéből, egy évre rá eltávolították a pártból. Fiát, aki ugyancsak részese volt a megvesztegetési ügyeknek, tavaly már 12 évre ítélték. Az elsősorban ingatlan­ügyletekre kiterjedő korrupció 40 más magas rangú pekingi tisztségviselőt is érintett, Csen helyettese például az ügy kipattanásakor öngyilkos lett. A hajdani befolyásos politikus, aki so­káig a politikai bizottságnak is tagja volt, s aki teljes mellszélességgel kiállt a had­sereg 1989-es Tienanmen téri véres be­avatkozása mellett, három éve letartózta­tásban várja ügye elbírálását. Az ország­szerte precedensértékűnek tartott ítélet értelmében végül is 13 évi szabadság­­vesztést kapott korrupcióért és további 3 évet hivatali hatalommal való visszaélé­sért — jelentette a Xinhua hírügynökség. Emellett a vesztegetésként kapott - nyil­vánosságra nem hozott értékű­­ javakat elkobozzák az államkincstár javára. A Csen elleni ítélet megfigyelők sze­rint egyben politikai üzenet­ jelzi, hogy a kínai vezetés beosztásra való tekintet nélkül igyekszik eljárni a megvesztege­tésekben vétkesek ellen. A pekingi pol­gármester ügye ugyanis szemléletesen bizonyította ország-világ előtt, hogy a társadalmat behálózó korrupció a leg­magasabb körökben is megszokott. Csen elvileg tíz napon belül fellebbe­zést nyújthat be az illetékes bíróságon, de a szakértők nem sok esélyt adnak ne­ki: a kínai igazságszolgáltatásban - s kü­lönösen az ilyen, reflektorfénybe került ügyekben - igen ritka, hogy utólag eny­hítsék az eredeti ítéletet. Oscar-díjas ENSZ-diplomata A béke követe lett Michael Douglas Új szerepre készül Michael Douglas (képünkön): az amerikai filmszínész a „béke követeként” ezután az atom- és más tömegpusztító fegyverek megsemmi­sítése érdekében fog tevékenykedni. A kétszeres Oscar-díjas sztár békeköveti ki­nevezését Kofi Annan, az ENSZ főtitkára jelentette be ünnepélyes keretek között. A Reuters emlékeztet rá, hogy Douglas jó szónok és tapasztalt diplo­mata hírében áll. A ceremóniát követő sajtótájékoztatóján a művész elmondta: jobban szeretné, ha az emberek keveseb­bet beszélnének a moziról, mint az ENSZ tevékenységével kapcsolatos kér­désekről. Az „Elemi ösztön”, a Tőzsde­cápák”, a „Rózsák háborúja” és más vi­lághírű produkciók főszereplője a jelen­legi elismerést sokkal fontosabbnak ta­lálja, mint eddigi két Oscar-díját. Mára már lejárt a képmutató holly­woodi jótékonykodás kora - írta a Reuters. Több híres művész dolgozik hatékonyan az ENSZ vagy más jószol­gálati intézmények munkájában. Kiváló példát szolgáltatott Audrey Hepburn, aki haláláig nagy önfeláldozással a válságos helyzetben lévő gyermekek megmenté­séért dolgozott. Az egykori Angyal és James Bond-filmek sztárja, Roger Moore az ENSZ égisze alatt működő és az ifjúság nevelésével foglalkozó UNICEF különleges nagykövete. Más neves színészek - például Jack Lemmon, Peter Ustinov - szintén humanitárius szervezetek támogatói. Az ENSZ békekövetének rangjára emelkedett már Luciano Pavarotti, vi­lághírű operaénekes, Elie Wiesel író, ,Magic” Johnson kosárlabda-játékos. Muhammad Ali egykori ökölvívócsillag, aki már szintén számos jószolgálati ak­cióban vett részt, valószínűleg hama­rosan a béke követe lesz. F. G. G. REUTERS-FOTÓ

Next