Népszabadság, 1998. augusztus (56. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-01 / 179. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1998. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Elnöki dicséret az IMF-hitelért Jelcin méltatja Csubajszt - Ismét sztrájk bénítja meg Szibériát Újból a fizetésüket követelő bányászok zárják el a vasútvonalakat Oroszországban - ezúttal Szahalin szigetén és a Csendes-óceán partvidékén. Eközben a moszkvai vezetés a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank segítségével akar kikászálódni a bajból. Jelcin államfő megszakította nyaralását. Kirijenko miniszterelnök a külföldi befektetőknek ígért újabb beruházási lehetőségeket. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Erőműveket zártak el a szahalini sztrájkoló szénbányászok. A hírügynökségek arról számoltak be, hogy hamarosan zavarok lesznek a helyi energiaellátásban. A bányászok - mint korábban is - elmaradt bérük, ezúttal 100 millió rubel (mintegy 16 millió dollár) kifizetését követelik. A Reuters helyi tisztviselőktől megtudta, sem a helyi hatóságoknak, sem a moszkvai központnak nincs elég pénze a tartozás felszámolására. Hasonló helyzet alakult ki az Urálban is: Cseljabinszkban a bányászok a transzszibériai vasút elvágásával fenyegetőznek, amennyiben nem kapják meg az elmaradt béreket. A kár már eddig is 23,2 millió rubel. Az orosz kormányszervek ez alkalommal a rendőrségi rohamosztagok (OMON) bevetését fontolgatják. Borisz Jelcin elnök, aki megszakította nyaralását, pénteken háromórás megbeszélést folytatott Anatolij Csubajsszal, az orosz adósságok ügyében illetékes főtárgyalóval. A Kreml szóvivője szerint Jelcin elismerően szólt arról, hogy Csubajsz új külföldi hiteleket biztosít Oroszországnak. A miniszterelnök-helyettesi funkcióból idén márciusban menesztett Csubajsz tájékoztatta az államfőt a Nemzetközi Valutaalappal kötött alkuról. Összesen 22,6 milliárd dollárról van szó, s Oroszországnak szigorú feltételeket kell teljesítenie ahhoz, hogy megkapja a második, ez alkalommal 4,3 milliárd dolláros adagot. Ennek részleteiről tárgyal a hét végén az orosz fővárosban Stanley Fischer, az IMF vezérigazgató-helyettese. A múlt héten Moszkva már kapott 4,8 milliárd dollárt. Az IMF hamarosan Moszkvába küldi egyik vezető tisztviselőjét, akinek ellenőriznie kell, hogyan teljesíti Oroszország a vállalt feltételeket. Elsősorban az adók behajtásáról és kiadáscsökkentésről van szó. Kirijenko miniszterelnök is a változásokról számolt be a külföldi beruházóknak. Azt mondta: „gazdasági glasznosztyot” vezet be, ígéretet tett a legnagyobb beruházóknak, hogy részt vehetnek a Gazprom privatizálásában. A Reuters úgy tudja, hogy Csubajsz most meg kívánta magyarázni az elnöknek, hogy milyen azonnali változásokra van szükség. Az IMF ugyanis csak akkor utalja át az augusztusban esedékes újabb milliárdokat, ha az oroszok komolyan végrehajtják ígéreteiket. Elképzelhetőnek tartják, hogy Jelcin a Nyugat megnyugtatására ismét bevonja a kormányba Csubajszt. Hírügynökségek szerint a reformprogramnak két fő akadálya van. Azt egyik a kommunisták által uralt Állami Duma, a másik a washingtoni kongresszus. A Reuters szerint az amerikai képviselők kételkednek abban, hogy érdemes lenne Moszkvának újabb milliárdokat adni. „Oroszországban az elmúlt években a szegények szegényebbek lettek, s egy szűk kisebbség - sokan a hatalom közeliek közül - pedig még jobban meggazdagodtak” - írta a brit hírügynökség. Csubajsz és Jelcin az elnöki dacsa kertjében reuters-fotó Kelet-Európa már nem az orosz gazdaság foglya Az orosz gazdaság betegségei már nem befolyásolják a volt KGST-országok piacának állapotát - állapította meg egy bécsi székhelyű nemzetközi gazdaságkutató intézet minapi jelentése. Bár az orosz államcsőd jelei kezdetben hatottak a budapesti és más közép-európai tőzsdék helyzetére, ez az állapot mára megszűnt. A Reutersnek Vlad Sobell, a Daiwa International londoni vezető közgazdásza úgy nyilatkozott: „Az emberek a térképre néznek és azt hiszik, hogy Közép- Európa Oroszországhoz kötődik, pedig ez ma már nincs így.” Szerinte egyedül Csehország gazdaságát befolyásolják a moszkvai fejlemények, miközben Lengyelország és Magyarország sokkal inkább Angliához és az USA-hoz kapcsolódik. Mások úgy vélekednek, hogy a cseh export sem függ az orosz piacoktól. A kutatások kimutatták: azok a volt KGST-országok, amelyek az EU-tagságra igény tartanak, felszámolták orosz gazdasági függőségüket, és termékeik nagyobb részét Európában adják el. A függőség nem egyoldalú: Németország exportjának már 11 százaléka jut a volt KGST-piacokra, Olaszország pedig termelésének közel 10 százalékát e térségben adja el. Ez mindkét állam esetében meghaladja az ázsiai kivitel arányát. Dariusz Rosati volt lengyel miniszter, a bécsi intézet vendégkutatója biztos benne, hogy Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia teljesítménye akkor is javulni fog, ha az orosz helyzet romlik. A veszélyt azonban szerinte nem szabad lebecsülni, mert ezek az országok erősen függnek az orosz energiaszállításoktól. A Reuters idézi Surányi György MNB-elnököt, aki a hírügynökség televíziójának elmondta: a „piacok elég intelligensek ahhoz, hogy meg tudják különböztetni Magyarországot az orosz fejleményektől”. A brit hírügynökség hivatkozik arra, hogy az orosz csőd érzékelhetően hatott a budapesti tőzsdére, de csak rövid ideig, és ma már semmilyen hatása sincs Budapestre. TÖRÖK NYELVŰ műsorok sugárzását is engedélyezi az új bolgár médiatörvény. A török kisebbség a lakosság tíz százalékát alkotja. A gesztus lendületet adhat a történelmi sérelmekkel terhelt, de az utóbbi években javuló kapcsolatoknak Bulgária és Törökország között. (MTI) NYOLCMILLIÁRD dollárt menekített osztrák bankokba Suharto, Indonézia májusban lemondatott volt államfője - írta a bécsi Wirtschaftsblatt. A Suhartoklán állítólag nem bízott a svájci banktitokban, ezért vitték Ausztriába a pénzt. A statisztikai adatok okot adnak a gyanúra: 1998 első negyedében a külföldi betétesek állománya Ausztriában a korábbiaknál sokkal erőteljesebben, 93 milliárd schillinggel gyarapodott. (MTI) A MUFTIK HATÁSKÖRÉBE utalta a török parlament az új mecsetek építését. Az állam a vallási elöljárók segítségével szeretné megakadályozni az engedély nélküli építkezéseket. A parlament a mecsetek és a kisebb imatermek igazgatását is a vallási ügyek hivatalának feladatává teszi, ezzel azt szeretnék meggátolni, hogy az iszlámbarátok a mecseteket saját céljaikra használják fel. (dpa) r • Sikertelen párbeszéd KasmírrólTávirati Stílusban Haladás nélkül, lényegében teljes kudarccal zárult pénteken Pakisztán és India colombói párbeszéde, amely hosszan tartó viszályok rendezésének nyitánya lehetett volna. Az ellentétek fő oka továbbra is a vitatott hovatartozású Kasmír. A pakisztáni és az indiai miniszterelnök, Navaz Sarif, illetve Atal Behari Vadzspaji a Srí Lanka fővárosában rendezett csúcsot használta ki a jó ideje megrekedt kétoldalú párbeszéd felújítására. A Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség (SAARC) állam- és kormányfőinek colombói fórumán tartott tanácskozásuk a legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel volt az emlékezetes májusi krízis óta, amikor - előbb India, majd némi kivárás után Pakisztán is „berobbantotta magát” az atomhatalmak klubjába. Konkrét eredményt azonban a mostani megbeszélések sem hoztak: a pakisztáni kormányszóvivő „merev és rugalmatlan hozzáállással” vádolta Indiát a béke és biztonság kérdéseiben, valamint Kasmír kapcsán, maga Sarif pedig egy lapnyilatkozatában nullának nevezte colombói megbeszéléseinek kimenetelét. A csúcsszintű találkozó ennek ellenére biztató jelzés lehet, hiszen az elmúlt hónapok során mindkét állam nagyra törő nukleáris ambíciókkal vádolta a másik felet. A májusi indiai, majd a nyomában végrehajtott pakisztáni atomkísérletek feszült napjaihoz képest mostanra legalább a beszélő viszony helyreállt a két dél-ázsiai szomszéd között. Igaz, az indiai és a pakisztáni kormányfő a legfontosabb kérdésben, a vitatott hovatartozású Kasmír ügyében nem tudott dűlőre jutni, csupán abban egyeztek meg, hogy a párbeszédet külügyminisztereik folytatják majd. A himalájai tartomány évtizedek óta fegyveres konfliktusok forrása a két délázsiai állam számára, s már két háború is kirobbant ellenőrzése miatt. Jelenleg kétharmada tartozik Indiához, ám Pakisztán sürgeti, hogy az egész terület sorsáról népszavazás döntsön. Újdelhi ellenzi ezt a megoldást, miként azt is, hogy Kasmír ügyét elkülönítve tárgyalják ehelyett egy „nagyobb csomagban”, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok javításával tűznék a rendezés kérdését napirendre. A helyzet robbanásveszélyes voltát bizonyítja, hogy az indiai és pakisztáni hadsereg egységei között tegnap is tüzérségi párbaj robbant ki Kasmír határán. Az áldozatok száma az AFP szerint eléri a harmincat. Sz. G. Washington garanciákat kér Szlobodan Milosevicstől ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Egyesült Államok megkettőzi a koszovói válság rendezését célzó erőfeszítéseit. A washingtoni kormányzat elsőszámú kiküldöttévé előlépett skopjei nagykövet, Christopher Hill tegnap Szlobodan Miloseviccsel találkozott a jugoszláv fővárosban, ugyanakkor a belgrádi diplomáciai képviselet vezetője, Richard Milos Pristinában helyi szerb és albán politikai vezetőkkel tárgyalt. Hill garanciákat kér Milosevicstől arra, hogy a szerb biztonsági erők - az EU- diplomatáknak adott ígéretének megfelelően - leállítják hadműveleteiket Koszovóban, s fontosnak tartotta napirenden tartani a menekülésre kényszerített civilek kérdését, annál is inkább, mert az ENSZ Menekültügyi Biztosságának (UNHCR) képviselője katasztrofálisnak ítélte a humanitárius helyzetet. A dél-tiroli térség, illetve a németországi tartományok által élvezett autonómiához hasonló önkormányzat megadását sürgette Koszovó számára pénteken Tiranában Andrei Plesu román külügyminiszter. Koszovó ügye nem szerbiai belügy, a válság az egész térség problémája. -jelentette ki. Románia támogatásáról biztosítja az Ibrahim Rugova által képviselt álláspontot. Nem tartaná azonban jó megoldásnak az albán többségű dél-szerbiai tartomány függetlenné válását, mivel ez a nemzetközi határok átszabását jelentené - írta az MTI. Egy UNHCR-misszió, amely elsőként jutott el Koszovó harcok sújtotta övezetébe, magukra hagyott menekültekre bukkant a minap elesett Malisevo melletti erdőben. A főleg nőkből és gyerekekből - köztük három csecsemőből - álló csoportnak ekkor már negyedik napja nem volt enni- és innivalója - nyilatkozta a sajtónak a misszió vezetője, Miko Sinohara. A koszovói menekültek száma most már százezres nagyságrendű. Albán forrás szerint a szerb fegyveres erők - ellentétben Milosevics ígéretével - folytatták a jugoszláv-albán határ melletti Junik és még néhány falu ágyúzását, s a jugoszláv hadsereg elaknásított egy határszakaszt Macedónia felé. Az utóbbi napokban sorozatos vereségeket elszenvedett albán fegyveres mozgalom egyelőre nem hallat magáról, hacsak a tegnapra virradó éjszaka Pristinában elkövetett két, személyi sérülést nem okozó robbantásos merényletet nem számítjuk. Péntekre virradóra ismeretlen tettes rálőtt Jugoszlávia belgiumi nagykövetségének épületére. Az incidens során személyi sérülés nem történt — jelentette be a jugoszláv külügyminisztérium. Belgrád a terrorista támadás miatt éles hangú tiltakozó jegyzéket adott át Belgium jugoszláviai nagykövetének — írta az MTI. Tizenhat évre ítélték a pekingi expolgármestert 16 évi börtönbüntetést kapott Peking egykori polgármestere, aki 2,2 milliárd dollárnyi kárt okozott a fővárosnak. Csen Hszi-tung, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának egykori tagja idáig a legmagasabb rangú funkcionárius, akit megvesztegetésért és hatalommal való visszaélésért elítéltek Kínában. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A jelenleg 68 éves Csen Hszi-tung 1983 és 1995 közt töltötte be a kínai főváros polgármesteri, illetve a KKP pekingi első titkári posztját. 1995-ben váltották le tisztségéből, egy évre rá eltávolították a pártból. Fiát, aki ugyancsak részese volt a megvesztegetési ügyeknek, tavaly már 12 évre ítélték. Az elsősorban ingatlanügyletekre kiterjedő korrupció 40 más magas rangú pekingi tisztségviselőt is érintett, Csen helyettese például az ügy kipattanásakor öngyilkos lett. A hajdani befolyásos politikus, aki sokáig a politikai bizottságnak is tagja volt, s aki teljes mellszélességgel kiállt a hadsereg 1989-es Tienanmen téri véres beavatkozása mellett, három éve letartóztatásban várja ügye elbírálását. Az országszerte precedensértékűnek tartott ítélet értelmében végül is 13 évi szabadságvesztést kapott korrupcióért és további 3 évet hivatali hatalommal való visszaélésért — jelentette a Xinhua hírügynökség. Emellett a vesztegetésként kapott - nyilvánosságra nem hozott értékű javakat elkobozzák az államkincstár javára. A Csen elleni ítélet megfigyelők szerint egyben politikai üzenet jelzi, hogy a kínai vezetés beosztásra való tekintet nélkül igyekszik eljárni a megvesztegetésekben vétkesek ellen. A pekingi polgármester ügye ugyanis szemléletesen bizonyította ország-világ előtt, hogy a társadalmat behálózó korrupció a legmagasabb körökben is megszokott. Csen elvileg tíz napon belül fellebbezést nyújthat be az illetékes bíróságon, de a szakértők nem sok esélyt adnak neki: a kínai igazságszolgáltatásban - s különösen az ilyen, reflektorfénybe került ügyekben - igen ritka, hogy utólag enyhítsék az eredeti ítéletet. Oscar-díjas ENSZ-diplomata A béke követe lett Michael Douglas Új szerepre készül Michael Douglas (képünkön): az amerikai filmszínész a „béke követeként” ezután az atom- és más tömegpusztító fegyverek megsemmisítése érdekében fog tevékenykedni. A kétszeres Oscar-díjas sztár békeköveti kinevezését Kofi Annan, az ENSZ főtitkára jelentette be ünnepélyes keretek között. A Reuters emlékeztet rá, hogy Douglas jó szónok és tapasztalt diplomata hírében áll. A ceremóniát követő sajtótájékoztatóján a művész elmondta: jobban szeretné, ha az emberek kevesebbet beszélnének a moziról, mint az ENSZ tevékenységével kapcsolatos kérdésekről. Az „Elemi ösztön”, a Tőzsdecápák”, a „Rózsák háborúja” és más világhírű produkciók főszereplője a jelenlegi elismerést sokkal fontosabbnak találja, mint eddigi két Oscar-díját. Mára már lejárt a képmutató hollywoodi jótékonykodás kora - írta a Reuters. Több híres művész dolgozik hatékonyan az ENSZ vagy más jószolgálati intézmények munkájában. Kiváló példát szolgáltatott Audrey Hepburn, aki haláláig nagy önfeláldozással a válságos helyzetben lévő gyermekek megmentéséért dolgozott. Az egykori Angyal és James Bond-filmek sztárja, Roger Moore az ENSZ égisze alatt működő és az ifjúság nevelésével foglalkozó UNICEF különleges nagykövete. Más neves színészek - például Jack Lemmon, Peter Ustinov - szintén humanitárius szervezetek támogatói. Az ENSZ békekövetének rangjára emelkedett már Luciano Pavarotti, világhírű operaénekes, Elie Wiesel író, ,Magic” Johnson kosárlabda-játékos. Muhammad Ali egykori ökölvívócsillag, aki már szintén számos jószolgálati akcióban vett részt, valószínűleg hamarosan a béke követe lesz. F. G. G. REUTERS-FOTÓ