Népszabadság, 1999. november (57. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-01 / 254. szám
2 Ukrajna elnököt választott Az első forduló valószínűleg nem hoz eredményt Tegnap a független Ukrajna nyolcéves történelmében immár második alkalommal tartottak közvetlen elnökválasztást. Az első nem hivatalos végeredményt ma délelőttre ígérik, megfigyelők szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy az első fordulóban bármely jelölt megszerezze a győzelemhez szükséges 50 százalék plusz egy szavazatot. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A 37 millió ukrán szavazópolgár összesen tizenhárom jelölt közül választhat. Az előzetes közvélemény-kutatások a legesélyesebbeknek Leonyid Kucsma jelenlegi államfőt, Natalja Vitrenkót, a szélsőbaloldali Haladó Szocialista Párt elnökét, Petro Szimonyenkót, az Ukrajnai Kommunista Párt elnökét, illetve Jevhen Marcsuk volt kormányfőt, független jelöltet tartják. A központi választási bizottság tegnap közép-európai idő szerint éjjel 11 órakor kezdte meg a szavazatok összeszámlálását. Mihajlo Rjabec, a bizottság elnöke az első nem hivatalos eredményt ma délre, a hivatalos végeredményt pedig szerdára ígérte. Külföldön 176 397 ukrán állampolgár szavazhat 57 ország ukrán külképviseletein kialakított 92 választókörzetben. A Magyar Államvasutak kedvezményt biztosít a szavazni Budapestre utazó ukrán állampolgárok számára. Az első fordulóban a győzelemhez a leadott szavazatok több mint 50 százaléka szükséges. Amennyiben egyik jelöltnek sem sikerül a szükséges szavazatokat elnyernie, a második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül be. Tekintettel a jelöltek nagy számára, megfigyelők nem számítanak arra, hogy már az első fordulóban sikerül megválasztani Leonyid Kravcsuk és Leonyid Kucsma után az ország harmadik államfőjét. Ebben az esetben a második fordulót november 14-én tartják. Ukrán katona egy kijevi szavazóhelyiségben reuters-fotó Távirati Stílusban GERHARD SCHRÖDER német kancellár tegnap távol-keleti útjának első állomásán, Japánban úgy nyilatkozott, hogy Kínát be kellene vonni a hét legfejlettebb ipari államot és Oroszországot tömörítő nyolcak (G8) konzultációiba. (MTI) MACEDÓNIÁBAN tegnap elnökválasztást tartottak. A hivatalos eredményt ma teszik közzé. A jelöltek között van Kiro Gligorov jelenlegi elnök. Rajta kívül a legesélyesebbnek Vaszil Tupurkovszkit, a Demokratikus Alternatíva párt elnökét, Borisz Trajkovszki külügyminiszter-helyettest és Tito Petkovszkit, a parlament korábbi elnökét tartják. (MTI) AZ ETA baszk szakadár terrorszervezet, „megnemtámadási szerződést” kötött a Baszk Autonóm Tartomány önálló rendőrségével, az Ertzavitzával - közölte az ABC hét végi száma. A baszk rendőrség nem tartóztatott le egyetlen ETA-tagot sem az egy évvel ezelőtt a szervezet által bejelentett fegyverszünet óta. (MTI) A TÁLIB VEZETÉS szombaton jelezte: kész beleegyezni abba, hogy Oszama bin Laden, a terrorcselekmények pénzelésével vádolt szaúd-arábiai származású milliomos saját kérésére elhagyja Afganisztánt. (MTI) AZ IRAKI ELLENZÉK képviselői New Yorkban tartott kongresszusukon úgy döntöttek, hogy nem foglalkoznak a Szaddám Huszein elnök rendszere elleni katonai felkelés kérdésével. A tanácskozáson nem vesznek részt az iraki ellenzék síita irányzatai. (MTI) SÚLYOSAN MEGSÉRÜLT három szerb fiatalember egy pokolgépes merényletben, amelyet szombaton késő este követtek el Koszovóban. A robbanószerkezetet egy mozgó gépkocsiból hajították az áldozatokra. A helyi szerbek tüntetésen tiltakoztak, amit a KFOR könnygázzal oszlatott szét. (MTI) ÖTEZER ELÍTÉLT, köztük 152, enyhébb gerillacselekménykért börtönbüntetését töltő iszlám szélsőséges szabadon bocsátását rendelte el Abdelaziz Buteflika államfő. A megbékélés jegyében fogant amnesztiarendelet nem vonatkozik a súlyosabb bűncselekményeket elkövetett foglyokra. (MTI) NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1999. NOVEMBER 1., HÉTFŐ Moszkva segítene Jerevánnak HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mintegy húszezer ember gyűlt össze a hét végén Jerevánban Vazgen Szarkiszján örmény miniszterelnöknek és a szerdai parlamenti lövöldözés többi politikus áldozatának a gyászszertartására. Az orosz kormányt Vlagyimir Putyin miniszterelnök képviselte a megemlékezésen. Hét áldozat koporsóját a városközpontban lévő Szabadság téren, az Operaház színpadán ravatalozták fel. Egy képviselőt, Armenak Armenakjánt családi körben temettek el. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő kijelentette: a Jerevánban történtek ismételten rámutatnak arra, hogy a világban szaporodnak a terrorista akciók, és aláhúzzák annak fontosságát, hogy közös erőfeszítéssel vegyék fel a harcot ezekkel szemben. A szerdán történt tragikus események semmilyen összefüggésben nincsenek a karabahi konfliktussal és az azzal kapcsolatos tárgyalási folyamattal - közölte Robert Kocsarján örmény államfő. Kocsarján szóvivője ehhez hozzátette: a merénylet elkövetői érvényes belépési engedéllyel rendelkeztek a parlamentbe. Közlése szerint a támadók kabátjuk alá rejtve vitték be a fegyvereket az ülésterembe. Vlagyimir Rusajlo orosz belügyminiszter közölte, hogy Oroszország kész segítséget nyújtani Örményországnak a terrorakció kivizsgálásában. Gudermesz orosz gyűrűben Totális propagandaháború Csecsenföldön Csecsenföldön a hét végén folytatódott a fegyverekkel és a propaganda eszközeivel vívott háború. Az Európai Unió tényfeltáró küldöttsége egy humanitárius folyosó megnyitását sürgette. Washington a hét végén jelezte: nem látja értelmét a csecsenföldi hadjáratnak, de elismeri Moszkva jogát, hogy saját területén harcollon a terrorizmussal. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Csecsen tájékoztatás szerint az orosz tüzérség szombat délután menekültek újabb gépkocsioszlopát vette tűz alá a csecsen fővárostól északkeletre. A támadásnak húsz halottja van. Független forrásból a támadás hírét nem erősítették meg. Pénteken a nemzetközi vöröskereszt két munkatársa életét vesztette, egy harmadik pedig súlyosan megsérült, amikor orosz légitámadás ért egy járműoszlopot, amelyen jól látható volt a vöröskereszt jele - tudatta Genfben a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága. A pénteki támadásnak legalább 25 halottja és 70 sebesültje volt. A jelentésekből nem derül ki egyértelműen, hogy ez ugyanez a támadás volt-e, mint amellyel kapcsolatban a csecsen hatóságok 50 halottat jelentettek. A menekült-gépkocsioszlopok elleni támadások ügyében valóságos propagandaháború bontakozott ki. Az északkaukázusi orosz erők mozdoki parancsnoksága vasárnap határozottan cáfolta, hogy rakétacsapást mértek volna a vöröskereszthez tartozó autókonvojra Csecsenföldön. Mozdokban azt elismerték, hogy több autóoszlopot is támadott szombaton az orosz légierő, s részlegesen megsemmisített három konvojt, továbbá egy tíz gépkocsiból álló menetoszlopot. E konvojok egyikén sem volt vöröszkeresztes jelzés — szögezték le az orosz parancsnokságon. Csecsenföldön a hét végén valamennyi irányban folytatódott az orosz előrenyomulás. Orosz harci gépek vasárnap támadások sorozatát hajtották végre a csecsen főváros, Groznij központja ellen. Bár minden jel erre utal, a hadvezetés tagadja, hogy a „kétharmad részben” bekerített város azonnali ostromára készülne. Az orosz katonák vasárnap bekerítették Csecsenföld második legnagyobb városát, Gudermeszt, ahonnan ellenőrizhető a keleti országrészből Groznijba vezető országút. Aszlan Maszhadov csecsen elnök szombaton kijelentette: kész az építő tárgyalásokra és a nagyvonalú kompromisszumokra Moszkvával, de nem hajlandó lemondani a függetlenségről. Maszhadov azzal vádolta Moszkvát, hogy megakadályozta csütörtökre tervezett találkozóját a térségbeli köztársaságok és orosz körzetek vezetőivel, mert attól tartott: az utóbbiak a harcok azonnali beszüntetését fogják követelni. Az Európai Unió tényfeltáró küldöttségének vezetője szombaton felszólította Oroszországot, hogy tegye lehetővé a csecsenföldi konfliktus elől menekülők számára a környező térségekbe való szabad áthaladást. - Meg kell engedni a távozást azoknak, akik el akarnak menni. Az Európai Unió ragaszkodik egy humanitárius folyosó megnyitásához - jelentette ki az EU soros elnökségét betöltő Finnország külügyminisztere, Tarja Halonen, miután megtekintette az ingusföldi menekülttáborokat. A finn külügyminiszter szorgalmazta a politikai párbeszédet, nehogy nagyobb humanitárius katasztrófa alakuljon ki a Csecsenfölddel határos kis kaukázusi köztársaságban. Oroszország a múlt héten zárta le a csecsen-ingus határt, hogy megakadályozza a körülkerített szakadár fegyveresek szökését. Oroszország nem tudta meggyőzni az Egyesült Államokat csecsenföldi hadjáratának értelméről - jelentette ki pénteken Washingtonban James Rubin külügyi szóvivő. Rubin elmondta: Vlagyimir Rusajlo orosz belügyminiszter az amerikai külügyminiszterrel, Madeleine Albrighttal folytatott pénteki washingtoni megbeszélésén egy órán át magyarázta Moszkva csecsenföldi stratégiáját, de nem tudta megváltoztatni tárgyalópartnere álláspontját. A találkozón az amerikai fél mindazonáltal biztosította Oroszországot: elismeri jogát, hogy háborút vívjon saját területén a terroristák ellen, és kész együttműködni vele a terrorizmus elleni harcban. Az orosz hatóságok vasárnap szabadon engedték a Times című brit napilap tudósítóját és azt az amerikai újságírót is, akit csütörtökön fogtak el Csecsenföld határán. Egyiptomiak lázadása Kuvaitban A kuvaiti különleges biztonsági alakulatok tegnap könnygáz és éleslőszer bevetésével foglalták el fővárosuk egyiptomi vendégmunkások lakta negyedét. A Reuters felvételén a tiltakozók által felgyújtott buszok füstölnek. Az olajország történetének legsúlyosabb zavargásait az váltotta ki, hogy egy arab eltört egy tányért egy bangladesi tulajdonú üzletben. Az egyiptomi-bangladesi ökölharc után az előbbiek részrehajlással vádolták a beavatkozó kuvaiti rendőrséget, és összecsaptak vele. Meg nem erősített adatok szerint legalább öt ember életét vesztette. Kuvait 2,2 milliós lakosságának 65 százalékát a külföldi munkások és családtagjaik teszik ki, közülük mintegy negyedmillió az egyiptomi. Arafat és Barak Clintonnal Oslóban TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ehud Barak izraeli miniszterelnök és a palesztin hatóság elnöke, Jasszer Arafat tegnap külön-külön Oslóba repült, hogy részt vegyen Jichak Rabin, a négy éve meggyilkolt izraeli kormányfőről rendezett megemlékezésen. Ebből az alkalomból tárgyalnak majd Bill Clinton amerikai elnökkel, hogy előkészítsék a palesztin-izraeli végleges rendezés kerettervét. Clinton állítólag konkrét területi javaslatokat vár el közel-keleti partnereitől. Barak a maga részéről elvi megállapodással szeretne megelégedni. Oslóban valószínűleg elhatározzák, hogy januárban - alighanem Camp Davidben - többnapos, döntő jelentőségű palesztin-izraeli csúcstalálkozót tartanak az amerikai elnök tevékeny részvételével. Öt izraeli polgár könnyebben megsebesült, amikor terroristák Hebron környékén tüzet nyitottak egy izraeli buszra. Ez volt az első hasonló incidens több mint két hónapja. A tetteseknek sikerült elmenekülniük, valószínűleg a palesztin autonómia területére. Egyelőre egyetlen palesztin szervezet sem vállalt felelősséget a merényletért, és izraeli biztonsági szakértők nem tartják kizártnak, hogy helyi szervezkedésről van szó. Zsidó telepesek egy csoportja közvetlenül az incidens után palesztin kocsikat próbált felfordítani a Gáza-Hebron átjáró végállomásánál. Yehuda Lahav *