Népszabadság, 2002. szeptember (60. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-19 / 219. szám

NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 2002. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK 11 Rázós utakon Beszélgetés Cristi Puiu román filmrendezővel Az Örökmozgóban megrendezett román filmhétre elkísérte első nagyjátékfilmjét Cristi Puiu rendező. A külföldön sikere­ket arató Drog és lé hazájában ellent­mondásos fogadtatásban részesült: egyes szakmabeliek megvetik, mások a román film megújulását látják benne. - Úgy tudom, hogy sok nehézséggel járt a film megszületése. - A Drog és lé elkészítését a Nemzeti Mozgóképközpont finanszírozta, de a pénz fele eltűnt a producerem zsebében, ezért a forgatást egy idő után egész egy­szerűen félbe kellett szakítani. Szeren­csére az egyik leghíresebb román rende­ző, Lucian Pintile megvásárolta a fil­met, és az ő segítségével be tudtam fejezni a munkát. Mi­után elkészítettem a filmet, volt egy belső vetítés a legna­gyobb mozik igazgatói szá­mára, akik kijöttek a terem­ből, és minden erővel be akar­ták tiltani a filmet. Másodjára az mentette meg a Drog és lét, hogy éppen akkor járt Romá­niában a cannes-i filmfeszti­vál egyik szervezője, és bevá­logatta a programba a filmet. Ennek köszönhetem, hogy otthon adtak rá pénzt, hogy elkészüljön belőle két vetíthe­tő kópia. De az összes öreg róka a román filmszakmában továbbra is óriási disznóság­­nak tartja a Drog és lét. A mozgóképközpont alelnöknő­­je egyenesen azt mondta, hogy ha az ő diákja lettem volna, akkor megbuktatott volna. -Nem végzett filmfőiskolát? - De, csak nem Romániában, hanem Genfben, ezért a céhes kollégáim nehe­zen fogadnak be maguk közé, a sze­mükben kívülről jött ember vagyok. Nekem is nehezemre esik, hogy otthon érezzem magam a filmes világban. Rá­adásul nem fogom be a számat, hanem folyton visszabeszélek mindenkinek. Egy interjúban azt mondtam Sergiu Nicolaescuról, a román film keresztap­járól, hogy Mihai Vitezan című munká­ja egy rossz propagandafilm, és hogy neki legfeljebb pincéri elhivatottsága van. Ezek után nem csoda, ha gondjaim vannak a filmkészítésben. - Mi lehet az oka, hogy a közönség sem fogadta túlságosan jól hazájában a filmjét? - Románia mozgóképes szempontból a középkorban él, mert még mindig vá­sári produkcióként tekintenek a filmre, mint a Lumiere testvérek idejében. Az én filmem viszont nem szórakoztat, ha­nem kényelmetlenkedik, ezért nem sze­reti a nagyközönség. A Drog és lé dialó­gusai zavarták a nézőket, mert sok ben­nük a szleng és a káromkodás. De nem­csak a párbeszédek, hanem a képek is ijesztők a román nézők számára. Nem a turisztikai látványosságokat fotóztuk, nem Románia kirakatát, hanem az utca valóságát. A hatalom sem szereti ezt, mert a tekintélyét csorbítja, az átlagem­berek pedig megijednek tőle, mert az in­tegritásukat vesztik el. Románia még nem találta meg az identitását, ezért mindenféle provinciális betegségtől szenved.­­ A Drog és lé főszereplője, a húsz év körüli Ovidiu azt a megbízást kapja, hogy egy táskányi „gyógyszert” fuva­rozzon 2000 dollárért Constantából Bu­karestbe. Ovidiut nem érdekli, hogy mit visz a kocsijában, és folyamatosan meg­szegi a főnöke által felállított szabályo­kat, amiben egyfajta balkáni hanyagsá­got érzek. - Nem hiszem, hogy így van, mégpe­dig azért nem, mert fiatalokról van szó. Húszéves kora körül az ember lázadó, és ellene dolgozik mindannak, amit el­várnak tőle. A film fontos mozzanata viszont, hogy Ovidiu a csempészésből szerzett pénzből élelmiszerüzletet sze­retne venni. Ez számára az ideál, sem­mivel sem több. Ovidiu olyan világban él, ahol az a megszokott, hogy az embe­rek vágyai borzasztó alacsony szinten mozognak. Ha összeszedtek egy kevés pénzt, ha van egy német kocsijuk vagy egy panellakásuk, akkor már elégedet­tek. Ezek a kisszerű vágyak, amik min­ket a Balkánon tartanak, és nem enged­nek kitörni erről a szintről.­­ Ovidiu öntudatlanul sodródik az al­világ felé: miközben teljesen naivan fu­varozza a drogot Bukarestbe, először az ő életére törnek, aztán üldözőit a megbí­zója brutálisan meggyilkoltatja. Az uta­zás története a bűnbeesésé is egyben.­­ Ez borzasztó katolikus látásmódra utal, de érdekes módon a francia kriti­kusok is így értelmezték a filmet. Bizo­nyos szemszögből tényleg az ördöggel kötött szerződésről szól a Drog és lé, de sokkal emberközelibb és kevésbé kül­­sőséges módon, mint a Faust. Gondol­tam rá, hogy a Mephistónak megfelelő negatív szereplőt a film végén tiszta fe­ketébe öltöztetem, végül sötétkék öl­tönyben jelent meg. A neve sem véletle­nül Ivanov: a kommunizmus miatt az én képzeletemben az ördög orosz. És 1990 óta a legnagyobb üzleteket, mint ami­lyen a drogkereskedés, Romániában az orosz maffia tartja a kezében. -Az idősebb román filmrendezők pél­­dázatos, metaforikus történeteivel és mesterkéltebb stílusával szemben ön a hétköznapiság ábrázolása felé fordult. - Igen, mert fontosnak tartom, hogy az audiovizuális alkotásoknak legyen egyfajta dokumentarista jellege. A mozi óriási lehetősége az, hogy az elkövetke­ző generációknak tanúságot tegyen az elmúlt időkről. A filmrendezésben pe­dig az érdekel, hogy minél közelebb ke­rüljek a körülöttem zajló történésekhez. - A 90-es években a dánok által elin­dított Dogma mozgalom tűzte zászlajára a valóság minél közvetlenebb leképezését a technika leegyszerűsítése ré­vén. Mi az ön viszonya a Dog­mához? - Nem akartam megfelelni a Dogma kritériumainak, pél­dául használtam mesterséges világítást, amit nem volna szabad. A filmet végig vállra vett kamerával forgattuk, és ez ismét szembefordulás a Dogma-filmek gyakorlatával, ami a kamera véletlenszerű elhelyezéséről szólt. A folya­matosan fejmagasságból vett képek révén a kamera a film fiktív szerzője és nézője is egyben. Ez sokkal szélesebb jelentésmező, mint amit a dá­nok választottak. -A hétköznapibb témák, az oldottabb filmnyelv több fiatal román rendező sa­játja. Érez-e közösséget az önnel egy­idős filmkészítőkkel ? - Nem. Vannak ugyan tehetséges fia­tal szerzők, de olyan filmeket készíte­nek, amiket én nem szeretek. Úgy ér­zem, nem engedhetem meg magamnak, hogy azokból a dolgokból, amik körü­löttem történnek, viccet csináljak. Még ha akadnak is komikus helyzetek a fil­memben, ez egy alapvetően drámai tör­ténet. A Drog és lé az én történetem, a kompromisszumok története. Amikor a vágást befejeztük, kórházba kerültem, annyira megviselt a sok megalkuvás, amibe a film létrehozása került. - Sok fiatal román rendező a 90-es években megragadt egyetlen nagyjáték­­filmnél. Ön tovább tud lépni a Drog és lé után? - Nem tudom. Ugyanazzal a bará­tommal, akivel a Drog és lét írtam, Raz­van Radulescuval, forgatókönyvet ké­szítettünk egy német rendező, valamint Lucian Pintile számára, akinek már a Drog és lé története is annyira tetszett, hogy szerette volna maga megrendezni. Ezenkívül vannak terveink saját nagyjá­tékfilmre is, de még bizonytalan, hogy kapunk-e pénzt a megvalósításra. Stőhr Lóránt Ezek a kisszerű vágyak tartanak minket a Balkánon FOTÓ: KOVÁCS BENCE Ódon falak között Az iskolaépületek több mint fele megélt legalább egy világháborút Meglehetősen elavult iskolai épületek­ben kezdődött meg szeptembertől újra a tanítás. Az építmények állapotán nincs is mit csodálkozni, hiszen több mint fe­lük megélt legalább egy világháborút. A teljes felújítás horribilis összegekbe kerülne. Az oktatási tárca 2003-ban mintegy 7 milliárd forintot szán iskolafelújításra, ebből 2,7 milliárdot a központi költség­­vetés áll, a többit különböző EU-s forrá­sok biztosítják. A tárca elképzelése sze­rint az iskolafelújítási program több éven keresztül folytatódna, hasonló vagy ennél magasabb keretösszegekkel. Számítások szerint ebből évente mint­ A MAGYARORSZÁGI ÉPÜLETÁLLOMÁNY KOR SZERINTI ÖSSZETÉTELE egy 50 iskolaépületet lehetne megfelelő állapotba hozni. Becslések szerint a ma­gyarországi iskolai és óvodai építmé­nyek tervezési előírásoknak megfelelő színvonalon történő újjáépítése összesen 3319 milliárd 480 millió forintot venne igénybe. Ha ezt az összeget 100 évre el­osztjuk, megközelítőleg évi 33 milliárd forintot kapunk. Az oktatási tárca meg­közelítő számításai szerint tehát évente ekkora összeget kellene költeni a közok­tatási beruházásokra ahhoz, hogy min­dig új, korszerű állapotban legyen a köz­oktatási intézményrendszer. A helyzet azért nem ennyire tragikus, a teljes épü­letállomány ugyanis nem szorul újjáépí­tésre, valamint a demográfiai hullám­völgy miatt csökkennek is némiképp az igények. Az Oktatáskutató Intézet KSH-adato­­kon alapuló, tavaly készített tanulmánya szerint az óvodák, iskolák épületeinek 40 százaléka a második világháború be­fejeződése előtti időből származik, to­vábbi 13 százaléka pedig még 1900 előtt épült. 1990 és 2000 között mindössze a mai iskolák és óvodák 6 százalékát ad­ták át. Az ötvenévesnél idősebb épületek nagy része valószínűleg már meghaladta az eredetileg várható élettartamot, a százéves építmények pedig technoló­giailag korszerűtlenek, belső térkialakí­tásuk, bevilágítottságuk és méretük nem felel meg a napjainkban kívánatosnak. A századforduló előtti időkből származó építmények egy része ráadásul műemlék jellegű, ami megnehezíti, illetve meg­akadályozza átalakításukat, korszerűsí­tésüket vagy újjáépítésüket. A második világháborút már megélt épületek legnagyobb arányban (46 szá­zalékban) a dél-alföldi régióban találha­tók. A régió kedvezőtlen helyzetének je­le az is, hogy az 1980 és 2000 között emelt épületek aránya is igen alacsony. A legkedvezőbb helyzetben az észak­magyarországi régió van: itt az iskola­­épületeknek mindössze 35 százaléka származik a második világháborút meg­előző időszakból, 19 százalékuk pedig még újnak mondható, azaz 21 vagy an­nál is kevesebb éve vették használatba. A régiók „középmezőnyét” a közép-du­nántúli régió képviseli, ahol az 1945 előtt készült iskolai vagy óvodai épüle­tek aránya 4 százalékkal magasabb, mint a legjobb helyzetben lévő észak-ma­gyarországi régióban. A mintegy 14 ezer épületnek csak a fele számít műszaki szempontból meg­felelőnek. A maradék épületek nagy ré­sze is igényel még kisebb felújítást, az építmények majdnem egytizede viszont már olyan állapotba került, hogy vagy teljesen fel kellene újítani, vagy pedig végleg le kell mondani az épületről. Ilyen fel nem újítható épületek, bár csak igen kis arányban fordulnak elő, mégis leginkább Szolnok megyére jellemzők. Felújítást igénylő épületek Budapesten, Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók a leginkább. V. A. D. 1946-1959 12% 1900-ig 13% 14% 1970-1979 16% 1990-2000 6% 1980-1989 12% 1901-1945 27% Forrás: OM • ■ NÉPSZABADSÁG-grafika Olasz évad 2004-re Két év múlva várható az olasz kultúra évada Magyarországra - ez dőlt el az olasz, és a magyar kulturális miniszter tegnapi római tárgyalásán. Lehet, hogy egy olasz először Puskás góljai miatt figyel fel a magyar nemzet­re, de utána elmélyül a tudása. Erre ad alkalmat a most zajló magyar évad - fogalmazott Urbani olasz kulturális mi­niszter Görgey Gábor magyar szakmi­niszterrel folytatott munkaebédje után. Görgey Gábor a magyar újságírók előtt kifejtette, mielőbb látni szeretné Ma­gyarországon is az olasz kultúra köve­teit. Az olaszországi kulturális örökség minisztere a tudósító kérdésére el­mondta, a tárgyaláson a várható ma­gyarországi olasz évad konkrétumairól nem tárgyaltak, hanem inkább ötleteket vázoltak fel. Urbani miniszter elképze­lése szerint nem egy szószszerű nagy masszaként, inkább egyes szeletei ré­vén kéne bemutatni az olasz kultúrát Magyarországon, de e részkultúrákat minél alaposabban. Ilyen volna a ma­gyar filmgyártásra erősen ható neorea­­lista irányzat vagy például az olasz di­vat. De az itt zajló magyar évad sikeré­nek az a tanulsága, hogy inkább a befo­gadó ország kell szempontokat adjon az olasz félnek — jelentette ki a minisz­ter, aki szerint 2004-ben kerülhetne sor az olasz kultúra magyarországi feszti­válsorozatára. Az itáliai magyar kulturális évad Ró­ma városát köszöntő része már a végé­hez közeledik. A Villa Medici termei­ben a Muzsikás Együttes és Sebestyén Márta koncertezett. Rómában még élénken él a szabadtéri mozizás Buda­pesten már kihalt hagyománya. Kedden este a Piazza Mignanelli színpadán Korda Sándor 1917-ben forgatott né­mafilmjét, az Aranypolgárt nézheti meg a nagyérdemű úgy, ahogy a XX. század elején látható volt: élő zenével, a zongoránál Selmeczi György zene­szerző. Ezzel viszont a magyar film ró­mai fesztiválja még nem zárult le, a Nouvo Olimpia mozi vetítésein csütör­tökön és pénteken Jancsó Miklós hat filmjét láthatják az olasz filmbarátok. Róma, 2002. szeptember Sípos Géza História Ízelítő a legújabb számból Glatz Ferenc: A természettörténet - Láng István: A föld védelmében - Pálfy József: Az élővilág sokféleségének története - Mészáros Ernő: Az ember és környezete az ipari forradalom előtt - Vajda György: Energiaforrások az emberiség történelmében - Glatz Ferenc: Megszállók, megszálltak - Valerij Muszatov: Rákosi száműzetésben - Keresz­­tessy Csaba: Andrássy u. 60 - Marx György: Magyarok a világban a 20. században - Papp Júlia: „Mit nem tör le idő, emberi kéz letört” - Strasszenreiter Erzsébet: Kéthly Anna védelmében - Anderle Ádám: A reménytelenség és a lázadás kontinense. a www.sofa.hu oldalaira. K­iablakban? Energiatakarékosság a SOFA segítségével likor az ember elható­ Hogy ne csak a pénzről szóljunk,­­, hogy valami nap említsük meg a hölgyek számára dolgot vásárol, vagy nélkülözhetetlen praktikusságot. ■■■ létesít, akkor A SOFA ablak könnyen tisztítható, " gyakran kerül nem kell már szétszerelni, abba a és a Roto új fejlesztésű­­, helyzetbe, vasalatainak köszönhetően hogy könnyen kezelhető. Az új fejlesz­-..—■■■■■­..döntenie­tésnek köszönhetően az NT (New kell: a kabát- Technology) vasalatok lehetővé­­ hoz a gombot, teszik, hogy a bukóra nyitott , vagy fordítva nyílászáróknál a buktatás mérete­­ vásárolja meg szabályozható legyen. Környezet­a szükséges védelmi szempontokból is dolgokat. Most nem szeretnénk előnyösek, hiszen ezek az elemek eldönteni ezt a vitát, de segíteni már nem tartalmaznak krómot, kívánunk az olvasónak azzal, illetve biztonsági szempontból hogy felhívjuk a figyelmét is sokkal jobbak, a magas színvonalú, és az EU elvárásoknak is megfelelő SOFA A SOFA egész országot lefedő nyílászárókra. Bizonyára értékesítési hálózatához tartozó hallottak már a soproni üzletekben széles termékkínálattal székhelyű, SOFA Rt. ra és mű- várják a vásárlókat. A szalonok­­anyag nyílászáróinak széles bán ingyenes szolgáltatásként skálájáról. Mi most ennek teljes körű igényfelméréssel a termékcsaládnak egy olyan és árkalkulációval segítik jellemzőjét kívánjuk megvilágí­ az érdeklődőket. A megrendelést tani, amely a háztartások követően a helyszínen beszerelési kiadásait jelentősen is vállalnak. Ez általában nem csökkentheti, kerül többe, mint az összérték kb. 10%-a. Higgyék el, megéri Legyen szó akár új építésű szakemberrel szereltetni! Hogyha lakásokról, akár felújítandó valaki a SOFA nyílászárók f, ablakokról és ajtókról, mindezen előnyeit igénybe akarja a fűtésre fordított energia venni, akkor a vásárlónak új jel szempontjából nem mindegy, építmény esetén maximum 3 000 ■ hogy milyen nyílászárót Ft-tal kell többet fizetnie választunk, mert a pénz- - négyzetméterenként - egy ■ tárcánk bánja. A modern­ alkalommal, viszont minden ■ széles választékú SOFA hónapban évtizedeken át jelentős ■ termékek zajszint-szűrő összegeket takarítanak meg , képessége is kiváló. Ez pl. kisebb fűtési számlájuk eredmé­­■ azt jelenti, hogy a 32 nyeképpen. ■ decibeles hanggátló B képességük jóvoltából Ha Ön többet szeretne megtudni­­ az utcai zajokat szinte a SOFA-ról, kérjük látogasson el , teljesen kiszűrik.

Next