Népszabadság, 2002. szeptember (60. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-19 / 219. szám
NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 2002. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK 11 Rázós utakon Beszélgetés Cristi Puiu román filmrendezővel Az Örökmozgóban megrendezett román filmhétre elkísérte első nagyjátékfilmjét Cristi Puiu rendező. A külföldön sikereket arató Drog és lé hazájában ellentmondásos fogadtatásban részesült: egyes szakmabeliek megvetik, mások a román film megújulását látják benne. - Úgy tudom, hogy sok nehézséggel járt a film megszületése. - A Drog és lé elkészítését a Nemzeti Mozgóképközpont finanszírozta, de a pénz fele eltűnt a producerem zsebében, ezért a forgatást egy idő után egész egyszerűen félbe kellett szakítani. Szerencsére az egyik leghíresebb román rendező, Lucian Pintile megvásárolta a filmet, és az ő segítségével be tudtam fejezni a munkát. Miután elkészítettem a filmet, volt egy belső vetítés a legnagyobb mozik igazgatói számára, akik kijöttek a teremből, és minden erővel be akarták tiltani a filmet. Másodjára az mentette meg a Drog és lét, hogy éppen akkor járt Romániában a cannes-i filmfesztivál egyik szervezője, és beválogatta a programba a filmet. Ennek köszönhetem, hogy otthon adtak rá pénzt, hogy elkészüljön belőle két vetíthető kópia. De az összes öreg róka a román filmszakmában továbbra is óriási disznóságnak tartja a Drog és lét. A mozgóképközpont alelnöknője egyenesen azt mondta, hogy ha az ő diákja lettem volna, akkor megbuktatott volna. -Nem végzett filmfőiskolát? - De, csak nem Romániában, hanem Genfben, ezért a céhes kollégáim nehezen fogadnak be maguk közé, a szemükben kívülről jött ember vagyok. Nekem is nehezemre esik, hogy otthon érezzem magam a filmes világban. Ráadásul nem fogom be a számat, hanem folyton visszabeszélek mindenkinek. Egy interjúban azt mondtam Sergiu Nicolaescuról, a román film keresztapjáról, hogy Mihai Vitezan című munkája egy rossz propagandafilm, és hogy neki legfeljebb pincéri elhivatottsága van. Ezek után nem csoda, ha gondjaim vannak a filmkészítésben. - Mi lehet az oka, hogy a közönség sem fogadta túlságosan jól hazájában a filmjét? - Románia mozgóképes szempontból a középkorban él, mert még mindig vásári produkcióként tekintenek a filmre, mint a Lumiere testvérek idejében. Az én filmem viszont nem szórakoztat, hanem kényelmetlenkedik, ezért nem szereti a nagyközönség. A Drog és lé dialógusai zavarták a nézőket, mert sok bennük a szleng és a káromkodás. De nemcsak a párbeszédek, hanem a képek is ijesztők a román nézők számára. Nem a turisztikai látványosságokat fotóztuk, nem Románia kirakatát, hanem az utca valóságát. A hatalom sem szereti ezt, mert a tekintélyét csorbítja, az átlagemberek pedig megijednek tőle, mert az integritásukat vesztik el. Románia még nem találta meg az identitását, ezért mindenféle provinciális betegségtől szenved. A Drog és lé főszereplője, a húsz év körüli Ovidiu azt a megbízást kapja, hogy egy táskányi „gyógyszert” fuvarozzon 2000 dollárért Constantából Bukarestbe. Ovidiut nem érdekli, hogy mit visz a kocsijában, és folyamatosan megszegi a főnöke által felállított szabályokat, amiben egyfajta balkáni hanyagságot érzek. - Nem hiszem, hogy így van, mégpedig azért nem, mert fiatalokról van szó. Húszéves kora körül az ember lázadó, és ellene dolgozik mindannak, amit elvárnak tőle. A film fontos mozzanata viszont, hogy Ovidiu a csempészésből szerzett pénzből élelmiszerüzletet szeretne venni. Ez számára az ideál, semmivel sem több. Ovidiu olyan világban él, ahol az a megszokott, hogy az emberek vágyai borzasztó alacsony szinten mozognak. Ha összeszedtek egy kevés pénzt, ha van egy német kocsijuk vagy egy panellakásuk, akkor már elégedettek. Ezek a kisszerű vágyak, amik minket a Balkánon tartanak, és nem engednek kitörni erről a szintről. Ovidiu öntudatlanul sodródik az alvilág felé: miközben teljesen naivan fuvarozza a drogot Bukarestbe, először az ő életére törnek, aztán üldözőit a megbízója brutálisan meggyilkoltatja. Az utazás története a bűnbeesésé is egyben. Ez borzasztó katolikus látásmódra utal, de érdekes módon a francia kritikusok is így értelmezték a filmet. Bizonyos szemszögből tényleg az ördöggel kötött szerződésről szól a Drog és lé, de sokkal emberközelibb és kevésbé külsőséges módon, mint a Faust. Gondoltam rá, hogy a Mephistónak megfelelő negatív szereplőt a film végén tiszta feketébe öltöztetem, végül sötétkék öltönyben jelent meg. A neve sem véletlenül Ivanov: a kommunizmus miatt az én képzeletemben az ördög orosz. És 1990 óta a legnagyobb üzleteket, mint amilyen a drogkereskedés, Romániában az orosz maffia tartja a kezében. -Az idősebb román filmrendezők példázatos, metaforikus történeteivel és mesterkéltebb stílusával szemben ön a hétköznapiság ábrázolása felé fordult. - Igen, mert fontosnak tartom, hogy az audiovizuális alkotásoknak legyen egyfajta dokumentarista jellege. A mozi óriási lehetősége az, hogy az elkövetkező generációknak tanúságot tegyen az elmúlt időkről. A filmrendezésben pedig az érdekel, hogy minél közelebb kerüljek a körülöttem zajló történésekhez. - A 90-es években a dánok által elindított Dogma mozgalom tűzte zászlajára a valóság minél közvetlenebb leképezését a technika leegyszerűsítése révén. Mi az ön viszonya a Dogmához? - Nem akartam megfelelni a Dogma kritériumainak, például használtam mesterséges világítást, amit nem volna szabad. A filmet végig vállra vett kamerával forgattuk, és ez ismét szembefordulás a Dogma-filmek gyakorlatával, ami a kamera véletlenszerű elhelyezéséről szólt. A folyamatosan fejmagasságból vett képek révén a kamera a film fiktív szerzője és nézője is egyben. Ez sokkal szélesebb jelentésmező, mint amit a dánok választottak. -A hétköznapibb témák, az oldottabb filmnyelv több fiatal román rendező sajátja. Érez-e közösséget az önnel egyidős filmkészítőkkel ? - Nem. Vannak ugyan tehetséges fiatal szerzők, de olyan filmeket készítenek, amiket én nem szeretek. Úgy érzem, nem engedhetem meg magamnak, hogy azokból a dolgokból, amik körülöttem történnek, viccet csináljak. Még ha akadnak is komikus helyzetek a filmemben, ez egy alapvetően drámai történet. A Drog és lé az én történetem, a kompromisszumok története. Amikor a vágást befejeztük, kórházba kerültem, annyira megviselt a sok megalkuvás, amibe a film létrehozása került. - Sok fiatal román rendező a 90-es években megragadt egyetlen nagyjátékfilmnél. Ön tovább tud lépni a Drog és lé után? - Nem tudom. Ugyanazzal a barátommal, akivel a Drog és lét írtam, Razvan Radulescuval, forgatókönyvet készítettünk egy német rendező, valamint Lucian Pintile számára, akinek már a Drog és lé története is annyira tetszett, hogy szerette volna maga megrendezni. Ezenkívül vannak terveink saját nagyjátékfilmre is, de még bizonytalan, hogy kapunk-e pénzt a megvalósításra. Stőhr Lóránt Ezek a kisszerű vágyak tartanak minket a Balkánon FOTÓ: KOVÁCS BENCE Ódon falak között Az iskolaépületek több mint fele megélt legalább egy világháborút Meglehetősen elavult iskolai épületekben kezdődött meg szeptembertől újra a tanítás. Az építmények állapotán nincs is mit csodálkozni, hiszen több mint felük megélt legalább egy világháborút. A teljes felújítás horribilis összegekbe kerülne. Az oktatási tárca 2003-ban mintegy 7 milliárd forintot szán iskolafelújításra, ebből 2,7 milliárdot a központi költségvetés áll, a többit különböző EU-s források biztosítják. A tárca elképzelése szerint az iskolafelújítási program több éven keresztül folytatódna, hasonló vagy ennél magasabb keretösszegekkel. Számítások szerint ebből évente mint A MAGYARORSZÁGI ÉPÜLETÁLLOMÁNY KOR SZERINTI ÖSSZETÉTELE egy 50 iskolaépületet lehetne megfelelő állapotba hozni. Becslések szerint a magyarországi iskolai és óvodai építmények tervezési előírásoknak megfelelő színvonalon történő újjáépítése összesen 3319 milliárd 480 millió forintot venne igénybe. Ha ezt az összeget 100 évre elosztjuk, megközelítőleg évi 33 milliárd forintot kapunk. Az oktatási tárca megközelítő számításai szerint tehát évente ekkora összeget kellene költeni a közoktatási beruházásokra ahhoz, hogy mindig új, korszerű állapotban legyen a közoktatási intézményrendszer. A helyzet azért nem ennyire tragikus, a teljes épületállomány ugyanis nem szorul újjáépítésre, valamint a demográfiai hullámvölgy miatt csökkennek is némiképp az igények. Az Oktatáskutató Intézet KSH-adatokon alapuló, tavaly készített tanulmánya szerint az óvodák, iskolák épületeinek 40 százaléka a második világháború befejeződése előtti időből származik, további 13 százaléka pedig még 1900 előtt épült. 1990 és 2000 között mindössze a mai iskolák és óvodák 6 százalékát adták át. Az ötvenévesnél idősebb épületek nagy része valószínűleg már meghaladta az eredetileg várható élettartamot, a százéves építmények pedig technológiailag korszerűtlenek, belső térkialakításuk, bevilágítottságuk és méretük nem felel meg a napjainkban kívánatosnak. A századforduló előtti időkből származó építmények egy része ráadásul műemlék jellegű, ami megnehezíti, illetve megakadályozza átalakításukat, korszerűsítésüket vagy újjáépítésüket. A második világháborút már megélt épületek legnagyobb arányban (46 százalékban) a dél-alföldi régióban találhatók. A régió kedvezőtlen helyzetének jele az is, hogy az 1980 és 2000 között emelt épületek aránya is igen alacsony. A legkedvezőbb helyzetben az északmagyarországi régió van: itt az iskolaépületeknek mindössze 35 százaléka származik a második világháborút megelőző időszakból, 19 százalékuk pedig még újnak mondható, azaz 21 vagy annál is kevesebb éve vették használatba. A régiók „középmezőnyét” a közép-dunántúli régió képviseli, ahol az 1945 előtt készült iskolai vagy óvodai épületek aránya 4 százalékkal magasabb, mint a legjobb helyzetben lévő észak-magyarországi régióban. A mintegy 14 ezer épületnek csak a fele számít műszaki szempontból megfelelőnek. A maradék épületek nagy része is igényel még kisebb felújítást, az építmények majdnem egytizede viszont már olyan állapotba került, hogy vagy teljesen fel kellene újítani, vagy pedig végleg le kell mondani az épületről. Ilyen fel nem újítható épületek, bár csak igen kis arányban fordulnak elő, mégis leginkább Szolnok megyére jellemzők. Felújítást igénylő épületek Budapesten, Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók a leginkább. V. A. D. 1946-1959 12% 1900-ig 13% 14% 1970-1979 16% 1990-2000 6% 1980-1989 12% 1901-1945 27% Forrás: OM • ■ NÉPSZABADSÁG-grafika Olasz évad 2004-re Két év múlva várható az olasz kultúra évada Magyarországra - ez dőlt el az olasz, és a magyar kulturális miniszter tegnapi római tárgyalásán. Lehet, hogy egy olasz először Puskás góljai miatt figyel fel a magyar nemzetre, de utána elmélyül a tudása. Erre ad alkalmat a most zajló magyar évad - fogalmazott Urbani olasz kulturális miniszter Görgey Gábor magyar szakminiszterrel folytatott munkaebédje után. Görgey Gábor a magyar újságírók előtt kifejtette, mielőbb látni szeretné Magyarországon is az olasz kultúra követeit. Az olaszországi kulturális örökség minisztere a tudósító kérdésére elmondta, a tárgyaláson a várható magyarországi olasz évad konkrétumairól nem tárgyaltak, hanem inkább ötleteket vázoltak fel. Urbani miniszter elképzelése szerint nem egy szószszerű nagy masszaként, inkább egyes szeletei révén kéne bemutatni az olasz kultúrát Magyarországon, de e részkultúrákat minél alaposabban. Ilyen volna a magyar filmgyártásra erősen ható neorealista irányzat vagy például az olasz divat. De az itt zajló magyar évad sikerének az a tanulsága, hogy inkább a befogadó ország kell szempontokat adjon az olasz félnek — jelentette ki a miniszter, aki szerint 2004-ben kerülhetne sor az olasz kultúra magyarországi fesztiválsorozatára. Az itáliai magyar kulturális évad Róma városát köszöntő része már a végéhez közeledik. A Villa Medici termeiben a Muzsikás Együttes és Sebestyén Márta koncertezett. Rómában még élénken él a szabadtéri mozizás Budapesten már kihalt hagyománya. Kedden este a Piazza Mignanelli színpadán Korda Sándor 1917-ben forgatott némafilmjét, az Aranypolgárt nézheti meg a nagyérdemű úgy, ahogy a XX. század elején látható volt: élő zenével, a zongoránál Selmeczi György zeneszerző. Ezzel viszont a magyar film római fesztiválja még nem zárult le, a Nouvo Olimpia mozi vetítésein csütörtökön és pénteken Jancsó Miklós hat filmjét láthatják az olasz filmbarátok. Róma, 2002. szeptember Sípos Géza História Ízelítő a legújabb számból Glatz Ferenc: A természettörténet - Láng István: A föld védelmében - Pálfy József: Az élővilág sokféleségének története - Mészáros Ernő: Az ember és környezete az ipari forradalom előtt - Vajda György: Energiaforrások az emberiség történelmében - Glatz Ferenc: Megszállók, megszálltak - Valerij Muszatov: Rákosi száműzetésben - Keresztessy Csaba: Andrássy u. 60 - Marx György: Magyarok a világban a 20. században - Papp Júlia: „Mit nem tör le idő, emberi kéz letört” - Strasszenreiter Erzsébet: Kéthly Anna védelmében - Anderle Ádám: A reménytelenség és a lázadás kontinense. a www.sofa.hu oldalaira. Kiablakban? Energiatakarékosság a SOFA segítségével likor az ember elható Hogy ne csak a pénzről szóljunk,, hogy valami nap említsük meg a hölgyek számára dolgot vásárol, vagy nélkülözhetetlen praktikusságot. ■■■ létesít, akkor A SOFA ablak könnyen tisztítható, " gyakran kerül nem kell már szétszerelni, abba a és a Roto új fejlesztésű, helyzetbe, vasalatainak köszönhetően hogy könnyen kezelhető. Az új fejlesz-..—■■■■■..döntenietésnek köszönhetően az NT (New kell: a kabát- Technology) vasalatok lehetővé hoz a gombot, teszik, hogy a bukóra nyitott , vagy fordítva nyílászáróknál a buktatás mérete vásárolja meg szabályozható legyen. Környezeta szükséges védelmi szempontokból is dolgokat. Most nem szeretnénk előnyösek, hiszen ezek az elemek eldönteni ezt a vitát, de segíteni már nem tartalmaznak krómot, kívánunk az olvasónak azzal, illetve biztonsági szempontból hogy felhívjuk a figyelmét is sokkal jobbak, a magas színvonalú, és az EU elvárásoknak is megfelelő SOFA A SOFA egész országot lefedő nyílászárókra. Bizonyára értékesítési hálózatához tartozó hallottak már a soproni üzletekben széles termékkínálattal székhelyű, SOFA Rt. ra és mű- várják a vásárlókat. A szalonokanyag nyílászáróinak széles bán ingyenes szolgáltatásként skálájáról. Mi most ennek teljes körű igényfelméréssel a termékcsaládnak egy olyan és árkalkulációval segítik jellemzőjét kívánjuk megvilágí az érdeklődőket. A megrendelést tani, amely a háztartások követően a helyszínen beszerelési kiadásait jelentősen is vállalnak. Ez általában nem csökkentheti, kerül többe, mint az összérték kb. 10%-a. Higgyék el, megéri Legyen szó akár új építésű szakemberrel szereltetni! Hogyha lakásokról, akár felújítandó valaki a SOFA nyílászárók f, ablakokról és ajtókról, mindezen előnyeit igénybe akarja a fűtésre fordított energia venni, akkor a vásárlónak új jel szempontjából nem mindegy, építmény esetén maximum 3 000 ■ hogy milyen nyílászárót Ft-tal kell többet fizetnie választunk, mert a pénz- - négyzetméterenként - egy ■ tárcánk bánja. A modern alkalommal, viszont minden ■ széles választékú SOFA hónapban évtizedeken át jelentős ■ termékek zajszint-szűrő összegeket takarítanak meg , képessége is kiváló. Ez pl. kisebb fűtési számlájuk eredmé■ azt jelenti, hogy a 32 nyeképpen. ■ decibeles hanggátló B képességük jóvoltából Ha Ön többet szeretne megtudni az utcai zajokat szinte a SOFA-ról, kérjük látogasson el , teljesen kiszűrik.