Népszabadság, 2005. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-01 / 178. szám
2 2005. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ RÖVIDEN A Fidesz a kormány és az MSZP propagandájáról Pártállami időket idéző módon fonódik össze az MSZP és a Gyurcsány-kormány propagandája, amire a rendszerváltás óta nem volt példa - állítja a Fidesz szóvivője. Révész Máriusz a szocialisták Köztársaság téri székháza előtt azt mondta: azt kérik az MSZP-től, hogy a száz lépés programra elköltött 150 millió forintot haladéktalanul fizesse vissza a kormány kasszájába, hiszen a telefonos kampányból teljesen egyértelműen kiderül, hogy ez az összeg a kormányfő szocialista pártkampányát szolgálja. Az MSZP szóvivője, Nyakó István szerint viszont a kormányzatnak kötelezettsége az, hogy tájékoztassa a választókat a döntésekről, intézkedésekről. A telefonos tájékoztató a száz lépés programról az MSZP programja, és azt a párt fizeti saját költségvetéséből. (MTI) Kisgazdák éhségsztrájkja a Parlament előtt Augusztus 20-ig tartó éhségsztrájk kezdődött szombaton az Országház előtti pázsiton a Független Kisgazdapárt XVIII. kerületi szervezetének kezdeményezésére. Engelmann József, a szervezet elnöke azt mondta: akciójukkal a kisgazda alapszervezetek figyelmét akarják felhívni arra, hogy tartsanak országos kongresszust augusztus 27-én a kerületi pártszékházban. A demonstrációt azzal indokolta, hogy a táblabíróság - a Fővárosi Bíróság döntésével szemben - elutasította Hegedűs Péter pártelnöki bejegyzését, aki - szerinte - tisztességesen, a pártalkotmánynak megfelelően csinálta végig a választási eljárást. Engelmann szerint a jelenlegi hivatalos pártelnököt, Kovács István Józsefet egy „kamu nagyválasztmányi ülésen” választották meg, s a táblabíróság hibát követett el, amikor a pártalkotmányban foglaltak ellenére bejegyezte őt. A nonstop tüntetést a hónapok óta demonstráló Baumag-károsultak sátraitól nem messze tartják. (MTI) MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Kedvezmény a szűréseken részt vevőknek? Munkatársunktól Ma újabb, immáron a harmadik SMS-kérdést teszi föl a kormány: értesüléseink szerint e kérdés annyiban különbözik az eddigiektől, hogy - még ha csak közvetve is - valamelyest kapcsolódik a száz lépés programjához. A kérdés: kapjon-e valamilyen kedvezményt az, aki rendszeresen jár szűrővizsgálatra, szemben azzal, aki ezt elmulasztja? Úgy tudjuk, e kérdés már szóba került a 100 lépés programjában meghirdetett 21 egészségügyi pont kapcsán. A kormány ugyanis - miként azt annak idején Gyurcsány Ferenc miniszterelnök be is jelentette - a szűrővizsgálatok kiterjesztését tervezi. Egyrészt azért, mert több, magyar népbetegségnek számító kór így időben megelőzhető lenne, másrészt azért, mert a megelőzés a leggazdaságosabb gyógyítási forma. Ezzel együtt hosszabb ideje napirendben van a kérdés: ugyanannyit kelljen-e fizetnie az ellátásért annak, aki például rendszeresen vesz részt tüdőszűrésen, és annak, aki elszív mondjuk napi két doboz cigarettát, az ingyenes szűréseket mégis elmulasztja? Ingyenes, mégis sokan elmulasztják HÁTTÉR A daganatos betegségek időben felfedhetők Munkatársunktól Magyarország a WHO statisztikája szerint az európai régióban listavezetőnek számít a daganatos betegségek okozta halálozásokban, de nálunk igen magas a szív- és érrendszeri és az emésztőrendszeri, ezen belül a krónikus májbetegségek halálozási aránya is. Ezek a betegségek erősen köthetők bizonyos - ahogy a WHO fogalmaz - magatartásokhoz: ilyen lehet a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az egészségtelen táplálkozás. A daganatos és az érrendszeri betegségekre fokozottan igaz, hogy szűréssel korai stádiumban (sok esetben még a betegség kialakulása előtt) felismerhetők, emiatt a gyógykezelés költségeit is erőteljesen befolyásolja a lakosság életmódja, valamint az, hogy mennyien élnek a rendszeres szűrővizsgálatok adta lehetőségekkel. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet publikációja szerint a dohányzással összefüggésbe hozható károk (gyógyítás és munkaerő-kiesés, valamint az így elmaradt termelés) 2003- ban elérték a 410 milliárd forintot. Ezt az összefüggést a világ számos országában ismerik fel, de a közfinanszírozású rendszerek csupán ösztönözni szokták a lakosságot az egészségtudatos magatartásra, arra viszont nincs példa a fejlett államok egészségügyében sem, hogy az egészségtelen életmódot - akár a járulékfizetés mértékében, akár a szolgáltatási díjaknál - büntessék. Végül néhány adat: A gyermekkorban végzett szűrővizsgálatokon a részvételi arány 100 százalékos, ami azt jelenti, hogy a korosztály minden tagja részt vesz a jogszabályokban előírtaknál (minden páratlan évben) gyakrabban, minden évben az érzékszervi és a belgyógyászati szűrővizsgálatokon. A felnőttkori szűrések esetén ez az arány sokkal rosszabb. A háziorvosok által végzett szűrővizsgálatok közül a leginkább igénybe vett a vérnyomásmérés, ez a praxisok 80-90 százalékában mindenkinél megtörténik, aki elmegy orvosához. Komplex szív- és érrendszeri rizikószűrés a praxisok megközelítően húsz százalékában van, és itt a 40-70 év közötti célcsoport mintegy 70-80 százaléka vesz részt ezeken a vizsgálatokon.. A tüdőszűrésről: tavaly a felnőtt lakosság 50-52 százaléka vett részt tüdőszűrésen, ez az arány az 1970-es években még 100 százalék volt. Sajnálatos tény az, hogy a tüdődaganat szempontjából kiemelt rizikócsoportnak számító 40 évnél idősebb lakosság körében a részvételi arány jóval kisebb, mint a nem dohányzók körében. Pedig a dohányzással évente 30 ezer ember halála hozható összefüggésbe, ez több, mint amennyit az alkohol, a heroin, az AIDS, a gyilkosság, az öngyilkosság, az autóbaleset és a tűzvész együttesen okoz. Csak tavaly mintegy 8-10 ezer dohányos halt meg szívinfarktusban. Ha egy 35 éves férfi átlagosan 5-10 cigarettát szív el naponta, akkor 4 és fél évet veszít el életéből. A koszorúér-betegség kialakulásának kockázata az elszívott cigaretták számával egyenes arányban nő. Ha egy 45-54 év közötti ember naponta 15 cigarettát szív el, akkor a szívinfarktus bekövetkeztének valószínűsége a háromszorosa a nemdohányzókéhoz viszonyítva. Az emlőszűrésről: A szervezett, célzott emlőszűrés első ciklusa 2003 decemberében befejeződött, amit 2004. januárban a második ciklus indulása követett. A két ciklus alatt eddig mintegy kétmillió behívólevelet küldtek ki, amelyből 767 ezren jelentek meg a szűrésen. A méhnyakszűrésről: A méhnyakszűrési program 2003 szeptemberében kezdődött. Ez összesen 2,4 millió 25 és 65 év közötti nőt érint. Egy szűrési ciklus három év. Tavaly december 31-ig 603 ezer behívólevelet küldtek ki. Becslések szerint eddig az érintettek 30-32 százaléka vett részt a szűrővizsgálatokon. Gyurcsány hat pontot javított és hatodik A hónap egyértelmű nyertese Gyurcsány Ferenc, akinek hat pontot emelkedett a rokonszenvindexe. Azt, hogy kihívta Orbánt, és azt, ahogyan a vita során szerepelt, díjazták a választópolgárok. A miniszterelnök népszerűségének növekedése nehezen köthető valamely társadalmi csoporthoz, majdnem mindenhol azonos mértékben, jellemzően négy-nyolc ponttal javult a megítélése. Még az egyes pártok szavazótáborain belül sincsenek markáns, az átlagost meghaladó növekmények, hiszen az MSZP hívei körében 76-ról 81-re, a Fidesz támogatóinál 25-ről 28- ra változott a rokonszenvpontszáma. A bizonytalanok körében viszont az átlagot meghaladó mértékben lett kedveltebb Gyurcsány, 41-ről 50 pontra emelkedett a népszerűségi mutatója. Ugyancsak valamivel átlag feletti, 9-10 pontos az emelkedés Budapesten és a nagyvárosokban. Vitázó ellenfele, Orbán Viktor is rokonszenvesebb lett az elmúlt hetekben, igaz, ennek mértéke viszonylagos, mint a hibán belüli. Rá is az a jellemző, hogy nem néhány csoportban sokat, más rétegekben keveset, hanem lényegében minden csoportban átlagosat javult a megítélése. Orbán egyébként a mezőny leginkább végletesen megítélt politikusa, a lista legmagasabb és legalacsonyabb pontszáma is a nevéhez fűződik. A Fidesz támogatói körében kimagaslóan magas, 88 pontos a népszerűsége, míg az MSZP híveitől 19 pontot kapott. Gyurcsány és Orbán a választópolgárok többsége körében nagyon különbözőképpen értékelt személyiség. Öt megkérdezettből csupán egy osztályozta mindkettejüket egyformán, négyen viszont eltérő véleménnyel vannak a két politikusról. Ebben a hónapban szerepel utoljára a politikusi ranglistán Mádl Ferenc. A távozó köztársasági elnök öt hivatali éve során mindvégig a közkedvelt politikusok közé tartozott, már a kezdeteknél benne volt a három legnépszerűbb közszereplő között. 2000 és 2003 között viszonylag stabilak voltak a vele kapcsolatos vélemények: 60 és 67 közötti pontszámmal az első vagy második legrokonszenvesebb személyiség volt. 2004-ben őt is elérte a politikusok presztízsének általános csökkenése, volt, hogy indexe alászorult a 60 pontnak. Ennek ellenére többnyire Mádl vezette a ranglistát, mint ahogy az idei évben is végig az övé volt a rokonszenvlista első helye. A köztársasági elnök körül mostanában mérsékelt választói közmegegyezést láthatunk. Az utóbbi hónapokban Mádl Ferencet a fideszesek 72-74 ponttal, a szocialisták 59-60 ponttal, a szabad demokraták 56-57 ponttal értékelték. (Szonda Ipsos) • Az adatfelvétel ideje: 2005. július 15-21. A megkérdezettek száma: 1500 fő, ők együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik. Minden hónapban más-más 1500 főt kérdeznek meg személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre. 1 Mádl 5 Szil, a Göncz Ferenc fa Katalin 0 Kinga 4 Dávid C Orbán ^ Gyurcsány 7 Lamperth 6 Lendvai A Kovács 4 A Kiss 4 4 Persányi 4 A Kuncze 4 ABaráth 4 A Juhász 4 C Somogyi 4 a Pokorni 4 7 Kóka 4 6 Demszky 4 A Hiller A A Áder A4 Herényi A A Magyar A A Rogán A4 Ibolya v Viktor V Ferenc I Mónika 0 Ildikó v Kálmán III Péter l I Miklós I fa Gábor 10 Etele »“Ferenc Iv Ferenc I v Zoltán l I János I ö Gábor Iw István fcv János fa I Károly fafa Bálint faO Antal fa“ Kövér László 1 :■________I______■ S ■ _______1 ______i i ■ ____!___________1___________8 ■ ■ ______1___________1__,____——J__-------------------------------1--------,--A függőleges oszlopokban a népszerűségi pontszámokat jelöltük, amelyek 0 és 100 közötti értéket vehetnek fel. A kördiagramokban az ismertségi értékek láthatók. A felfelé mutató háromszög pontnövekedést, a lefelé mutató csökkenést jelez a 2005. júniusi értékeléshez képest, de a -4 és +4 közötti változások statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized pontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. ▲+3 A+3 A+1 A+3 A+6 A+3 A+3 A+2 A+10 A+1 Y-2 A+2 A+2 A+1 A+1 A+20 ▼-10 A+2 ▼-2 T-1 A+1 (Sí ?•» wf „izí:© a ^__v. -------£ n Á Mm p *41+ om n JShjt