Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-12 / 239. szám
NÉPSZABADSÁG — Amerikai szerzők, magyar rendező Amerikai-osztrák-magyar koprodukcióban készül az új musical Rudolf trónörökös életéről. A Rudolf című darabot az amerikai zeneszerző Frank Wildhorn és a szintén amerikai Jack Murphy írja. Egyre több zenés színház fog nemzetközi koprodukcióba. 2005-ben a Madách Színház mutatta be a Volt egyszer egy csapatot, amelynek alapja a Beautiful Game című Andrew Lloyd Webber-mű volt. Ehhez írt új számokat Webber és a történeten is változtattak a magyarok kedvéért. Most egy olyan zenés előadás készül Kerényi Miklós Gábor rendezésében, nemzetközi alkotócsapattal, amelynek ősbemutatója a Budapesti Operettszínházban lesz májusban. Júliusban Szegeden, a szabadtéri játékokon látható a produkció. 2007-ben Bécsben mutatják be a musicalt. A zeneszerző, dalszövegíró, producer Frank Wildhorn nevét főleg azok ismerhetik, akik látták a Jekyll és Hyde című művét a Musical Színházban. Pedig nevéhez jóval több zenés darab fűződik. 1999-ben például három produkciója is futott a Broadwayn egy időben: a Jekyll és Hyde, a Polgárháború és a Vörös Pimpernel. Nemcsak zenés színpadi műveiről híres Wadham, hanem popzenéjéről is. Mostanában mégis inkább a zenés színházakban gondolkodik - nyilatkozta lapunknak. A nyáron volt a bemutatója az F. Scott Fitzgeraldról szóló musicaljének, A holdra várva címűnek. Jövőre várható a Cyrano de Bergerac é Londonban, de még előtte a Rudolf kerül színpadra Budapesten. Mikor arról kérdeztünk Wildhornt, mi vonzotta a bécsi történethez, a zeneszerző az 1980-as évekhez futott vissza. Ekkor a dél-kaliforniai egyetemen történészhallgatóként került a kezébe egy Frederick Morton-könyv. A Nervous Splendour - Vienna 1888/1889 című (hevenyészett fordításban: Pompa - feszültségekkel, ez egy szociográfiai )munka, az 1888-1889-es bécsi éveket dolgozza fel.) A könyvet imádta Wildhorn, és sokszor gondolt arra, jó lenne musicalt csinálni Rudolf trónörökös és Vetsera Mária kapcsolatáról és rejtélyes haláláról. Amikor Bécsben nagy sikere lett a Jekyll és Hyde-nak, megkérdezték Wildhornt, mit írna legközelebb. Azt mondta Rudolf trónörökösről, a Morton-könyv jogait szerezzék meg neki! Wildhorn úgy érzi, nemcsak az osztrákokat és a magyarokat érdekelheti a történet, hanem a világ bármelyik szegletében élőket, hiszen egy apáról (Ferenc József), fiáról (Rudolf) és egy lányról (Vetsera Máriáról) szól a romantikus és egyben tragikus történet. A zenét és a szöveget ugyan még írják, a szereplőket már meghallgatáson választja ki a nemzetközi alkotóteam, valamint a produkció menedzsmentje, a Pentaton Koncertügynökség. (Az első forduló október 21-22-én lesz.) Az első sajtótájékoztatót a darabról ma délután tartják. SZEMERE KATALIN Frank Wildhorn írja a Rudolf című musicalt Ölbeli játékok Gyerekkönyv BOLDIZSÁR ILDIKÓ Gyermekeik jövőjéért aggódó szülők leggyakoribb kérdései közé tartozik, hogy mit tehetnének azért, hogy a gyerekeik „sikeresek” legyenek az iskolában. Az köztudott, hogy az olvasni tudó és szerető gyerekek könnyebben boldogulnak a tananyaggal, de az, hogy mikor és hol kell elkezdeni az olvasóvá nevelést, s mit kell tenni, hogy a gyerek szeressen olvasni, már kevésbé ismert. Ráadásul, mire a szülők megkapják a kérdéseikre a választ, általában túl késő. Az olvasóvá nevelés ugyanis a születés utáni első altatódallal kezdődik, majd az ölbeli játékokkal folytatódik. Azok a gyerekek, akiket otthon sokat ringatnak ölben, miközben az édesanya vagy az édesapa mondókát mond, érintgeti, simogatja a gyermeket, nagyon könnyen tanulnak meg olvasni, és kevesebb tanulási nehézséggel küzdenek, mint azon társaik, akiket sosem ringattak ölben csecsemőkorukban. Az ölbeli játékok a néphagyományhoz kötődtek, vagyis szájról szájra hagyományozódtak, miként a népmesék. Mára már több olyan generáció nőtt fel, amelynek tagjai nem ismerik ezeket a végtelenül egyszerű, ám fölöttébb hasznos játékokat, ezért nem is tudják továbbadni őket. Sajnos az ölbéli játékok az óvodai nevelésből is kezdenek eltűnni. Sándor Ildikó néprajzkutató gyakorló édesanyaként kezdte összegyűjteni és megmenteni ezeket a feledésbe merült játékokat, majd elkezdte tanítani, továbbadni mindazt, amit „adatközlőitől” hallott. Fáradtságot nem ismerve járja az óvodákat, játszóházakat, gyermektáncházakat és baba-mama klubokat, hogy felbecsülhetetlen kincsét átadja az édesanyáknak. Tudását, tapasztalatait egy frissen megjelent könyv is őrzi immár. Ezt a könyvet a baba első könyveként ajánlatos minden újdonsült szülőnek beszereznie. Olyan gyűjtemény ez, amelyet nem olvasni kell a kisgyereknek (a két kezünkre egészen más miatt van szükség), tehát ajánlatos minél előbb kívülről megtanulni a mondókákat. A Tücsökringató legnagyobb erénye, hogy rövid és közérthető elméleti bevezetés után, minden különösebb nehézség nélkül megtanulható példákkal mutatja be az évszázadokon át fennmaradt ölbéli játékokat. Ezek között vannak az egyes testrészekhez kötődő dalok és mondókák, tapsoltatok, tenyeresdik, ökölütögetők, láblógatók, cirógatok, billegtetők, döcögtetők, hintáztatok. Aki egyszer is látta Sándor Ildikót, amint kisgyermekkel az ölében billegtet, döcögtet, s látta a gyermek arcán hullámzó örömöt, az megbizonyosodhatott arról, hogy micsoda lehetőség és erő lakozik a legegyszerűbb mozdulatokban és szavakban is! Hagyományok Háza 63 oldal, 2000 forint Könyves tisztújítás Tegnap újjáválasztották a vezetőséget a mintegy másfél száz kiadót és könyvkereskedő céget tagjai között számláló Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésénél. A könyvszakma befolyásos érdek-képviseleti szervezetének elnöke továbbra is Bart István (CEU Rt.). Elnökhelyettes: Gál Katalin (Vince Kiadó). Elnökségi tagok: Lelkes Lajos (Mezőgazda Kiadó), Lafferton Kálmán (Új Könyvpiac), Szántó György Tibor (Maecenas Kiadó), Dietrich Tamás (Céhis Könyvkereskedelmi Kft.), Borkúti László (Bíbor Kiadó), Kőszeghy Péter (Balassi Kiadó). Hivatalból tagja az elnökségnek az MKKE felügyelőbizottságának tavaly megválasztott elnöke, Bucsi Szabó Zsolt (Akadémiai Kiadó). Az egyesülés igazgatója ismét Zentai Péter László lett. Érdeklődésünkre Bart István elnök megerősítette: meglepetést keltett, hogy a legnagyobb könyves cégcsoportok képviselői ezúttal kimaradtak a vezető testületből. Közreműködésükre azonban szükség lesz a közeljövőben megalakuló kiadói-kereskedői tagozatokban. v. GY. V KULTÚRA 2005. OKTÓBER 12., SZERDA 15 A Kultúra Magyar Városai Tegnap Kecskemét, Keszthely és Vasvár vehette át a Kultúra Magyar Városa 2005 címet, amelyre mellettük Miskolc, Nyíregyháza, Kaposvár, Szombathely, Szeged, Tapolca, Sárospatak, Jászberény, Mórahalom, Szerencs és Répcelak pályázott. A városokat lélekszám szerint három kategóriában értékelték (kevesebb, mint ötezer fő - C, ötharmincezer fő - B, harmincezernél több - A kategória). Az idén alapított cím inkább eszmei értékű, a városok által eddig elért kulturális teljesítmény értékelésére szolgál. A Belügyminisztérium mindegyik városnak egymillió, a kulturális tárca pedig hatszázezer forintot ajánlott fel, ezenkívül a Külügyminisztérium az A kategória győztesének további félmillió forintot ad. A pályázatok bírálatánál lényeges szempont volt, hogy milyen módon képesek a polgári önszerveződések a kultúra helyi viszonyait pozitív irányba befolyásolni. S. M. HIRDETÉS