Népszabadság, 2012. december (70. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-15 / 293. szám
2012. december 15., szombat | Népszabadság 5 Magyarország Felsőoktatás Orbán Viktor szerint a keretszámok kérdése meg van oldva Fél lábbal a Himalájára Hajba Ferenc-Ónody-Molnár Dóra-Zalán Eszter Bár Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárnak saját bevallása szerint nincs ideje újságot olvasni, annak híre azonban valószínűleg tegnap eljutott hozzá, hogy a Magyar Nemzet meglehetősen váratlanul és minden előzmény nélkül publicisztikában támadta meg a kormány felsőoktatási reformjának egyes elemeit, és azt tanácsolta Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy ha oktatási államtitkára esetleg fölajánlaná a lemondását, akkor azt fogadja el. Magyarul: a lap Hoffmann Rózsának tulajdonítja a reformterveket, holott tudható, hogy azok Orbán Viktor vízióját tartalmazzák. A miniszterelnök ugyanis már többször beszélt az úgynevezett önfenntartó felsőoktatás ideológiájáról, és mostanában kezd kiderülni, hogy mit is ért alatta. Amikor idén januárban mindenkit meglepve 95 százalékkal csökkentették az államilag finanszírozott jogász- és közgazdászhelyeket, ő maga azt mondta, hogy ha rajta múlott volna, akkor egyetlen ilyen hely sem lenne. Most már nincs is. Mint ahogy vannak olyan megalapozottnak tűnő hírek is, amelyek szerint a miniszterelnöknek egyáltalán nem lett volna ellenére, ha egyetlen teljes mértékben finanszírozott hely sem volna, ehhez képest fogadta el a kormány a 10480-at. Már ha elfogadta. Hiszen a kabinet egyre jobban elmaszatolja azt a tényt, hogy a kormányszóvivő a múlt héten bejelentette a kormánydöntést, amit Hoffmann Rózsa, látva a duzzadó ellenállást, megpróbált meg nem történtté tenni kedden, amikor arról beszélt, hogy még lehet alakítani a keretszámokon. Közvetlen főnöke, Balog Zoltán, a humán tárca vezetője ugyanakkor azt mondta, hogy inkább a Diákhitel 2-höz nyúlnának hozzá a kormány szerdai ülésén. Azóta a következők történtek: nem tudni, hogy hozzányúltak-e a hitelhez. Balog Zoltán szerda este azt mondta, hogy még nincsenek végleges keretszámok, de csütörtökön a kormány tájékoztatja a közvéleményt. Csütörtökön a kormány mégsem tájékoztatta a közvéleményt. Orbán Viktor Brüsszelből azt üzente csütörtök este, hogy a héten kipipálják a felsőoktatás reformját. Balog Zoltán péntek reggel azt nyilatkozta, hogy még módosulhatnak a keretszámokra vonatkozó elképzelések, már meghozták a megalapozó döntéseket, amelyek rendezhetik a helyzetet, de nem „egyik napról a másikra” fogják a kérdést megoldani. Balog Zoltán tegnap, miután találkozott a rektorokkal, győri tudósítónknak azt mondta, hogy a felsőoktatási struktúra változásaival kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, vagyis ma bejelentést tesz. Azt nem tudni, a kormányfő ma tesz-e bármiféle bejelentést, mindenesetre lapunk brüsszeli tudósítójának tegnap azt nyilatkozta, hogy ő úgy látja, a keretszámok kérdése „már meg van oldva”. Utalt arra, hogy még nincsenek végleges számok: „Azt kérem, hogy mielőtt megtámadják a kormányt valamiért, várják meg, amíg elrontjuk azt a dolgot. Amíg nincs döntés, nincs mi ellen tiltakozni.” Közölte azt is, hogy az erről szóló kormányrendeletet „valamikor a jövő héten” alkotja a kabinet. A kormányrendelet tartalmában nincs lényeges különbség a diákok és a kormány szándékai között - vélekedett Orbán Viktor, hangsúlyozva: nagy átalakításoknál mindenki részben türelmetlen, így volt ez a tűzoltókkal, a rendőrökkel, a nyugdíjrendszer átalakításánál. - Az egyetemistákkal könnyű dolgunk van, ők a mi gyerekeink - mondta a kormányfő, leszögezve: könnyen és gyorsan, de kölcsönös jóindulatot és megértést érdemlő párbeszéd után le fog zárulni a vita. Nehéz tehát fölfogni, hogy mi is folyik valójában, sokan úgy gondolják, hogy a kormány végül növelni fogja az államilag finanszírozott keretszámokat, és ezek szerint Orbán Viktor is optimista. Ám derűlátása, meglehet, alaptalan, és nem csak azért, mert Hoffmann Rózsa a napokban Kecskeméten dermesztően brutálisan és félreérthetetlenül fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy - és álljon itt egy újabb idézet - „ha valaki nem akar diákhitelt felvenni, és a családja szegény, akkor legyen annyi ambíciója, hogy megkíséreljen eljutni a csúcsokra, felmászni fél lábbal a Himalájára”. De a miniszterelnök optimizmusa valójában inkább azért nem tűnik megalapozottnak, mert a hallgatók, vagyis a Hallgatói Hálózat és a HÖOK hatpontos listát tett le az asztalra, amelynek csak egyetlen pontja a keretszámok visszaállítása. Ugyanakkor deklarálták, hogy a hat pontból nem engednek, nem kötnek kompromisszumot, tehát a valódi békéhez a miniszterelnöknek engednie kellene olyan, a szívéhez közel álló pontban is, mint például a hallgatói szerződéseké. A tiltakozók ugyanis nem kérnek a hallgatói röghöz kötésből, mint ahogy a felsőoktatás azonnali reformjához is ragaszkodnak. Vagyis az Orbánék által megreformált rendszer reformjához. Egyelőre az is egyértelműnek tűnik, hogy a hallgatók nemigen ülnek föl a megosztásukra irányuló kormányzati szándéknak: a HÖOK vezetői Balog Zoltán egyetlen tárgyalási ajánlatát sem fogadták el azelőtt, hogy hétfőn egyeztetnék álláspontjukat a helyzet valamennyi érintettjével, így a rektorokkal és most már nagy valószínűséggel a Gimnáziumok Országos Szövetségével is. A Szebedy Tas által vezetett szervezet ugyanis tegnap közleményben tudatta, hogy egyetértenek a diákok kezdeményezésével. Márpedig a diákok kötik az ebet a karóhoz: a HÖOK valamennyi képviselőtől írásos választ vár arra a kérdésre, hogy egyetért-e a keretszámok brutális megvágásával. Csak igen és nem feleletet várnak. Ha valaki nem válaszol, akkor is nyilvánosságra kerül a neve akként, hogy őt nem érdekli a felsőoktatás. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke azt mondta, úgy tudja, szerdán tárgyal a kormány a keretszámcsökkentésről. Ő az idő alatt ülősztrájkba kezd a Parlamentnél mindaddig, amíg tájékoztatást nem adnak a kormányülésen a felsőoktatás témájában elhangzottakról. Sárospatak: az első áldozat? Szakemberek szerint a vidéki főiskolák lehetnek az első áldozatai a most tervezett felsőoktatási reformnak. A tandíj bevezetése, valamint a keretszámok radikális csökkentése ellen tüntető sárospataki diákok emiatt is demonstráltak szerdán. Az egyébként is évek óta törékeny költségvetésű pataki főiskola alól ugyanis könnyen kicsúszhat a talaj az államilag finanszírozott helyek felszámolásával. Molnár Gergő, a Miskolci Egyetemhez tartozó főiskolai kar hallgatói önkormányzatának elnöke arról beszélt, hogy ha tandíjat kell fizetni az intézmény oktatásának gerincét alkotó tanító- és óvodapedagógusképzésért, valószínűleg kevesen fognak költeni milliókat egy olyan diploma megszerzésére, amellyel 90-100 ezer forintot lehet keresni - már ha el tud helyezkedni a friss diplomás pedagógus. Ebből az összegből pedig a diákhitel törlesztése is megterhelő feladat - mondta a HÖK-elnök, aki maga is ebben a cipőben jár. Sárospatakon egyébként a mohácsi csata után hat évvel, 1531 -ben már folyt pedagógusképzés. Ez a hagyomány szakadhat meg, ha a kormány tartja magát az eredeti tervekhez. Hegedűs László kari dékán bizakodóbb: vannak olyan kitörési pontok, amelyek biztosíthatják a további működést. Ilyen például a szociális feladatokhoz, a borászathoz, idegenforgalomhoz, valamint a megújuló energiaforrások hasznosításához köthető képzések elindítása. (Bódisz Attila) A HÖOK azt kérdezi a képviselőktől, hogy egyetértenek-e a keretszámok brutális megvágásával fotó: m.schmidt János A miniszterelnök várhatóan szombaton konzultál a minisztereivel a felsőoktatásról, utána pedig „rendet tesz” Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke nem erősítette meg pénteken, hogy ma a miniszterelnök bejelentést tesz a felsőoktatás struktúráját érintő változásokról. „A miniszterelnök hazafelé tart a brüsszeli uniós csúcstalálkozóról. Estére hazaér, szombaton konzultációkat folytat, és utána majd véglegesíti a kormánynak a témával kapcsolatos rendeletét’’ - közölte tegnap. A kormánytagok mindenesetre így tudták, tegnap délben egy államtitkár is azt mondta munkatársunknak, hogy a miniszterelnök szombaton „tájékoztatást ad” a felsőoktatási reformról. Azt, hogy a miniszterelnök kikkel konzultál ma, péntek délután még nem lehetett pontosan tudni. Forrásaink azt valószínűsítették, hogy a humán csúcsminiszterrel „biztosan”, valamint Matolcsy Györggyel és a Fidesz-elnökség tagjaival „legalább telefonon”. És aztán „rendet tesz” - mondták. A Népszabadságnak egy kormányzati szereplő azt is megerősítette: rossz megközelítés, ha a keretszámra koncentrálunk, mert a diákhitel-konstrukció „kiváltja”, megoldja ezt a problémát. Lényegében Balog Zoltán EMMI-miniszter is ezt nyilatkozta a Hír TV-nek. Lapunknak mindamellett azt mondták: a kormány, a miniszterelnök arra koncentrál, hogy az önköltséges felsőoktatásra ne lehessen azt mondani, hogy „tandíjas”. Orbán Viktor a hozzánk eljutott hírek szerint arra kérte az illetékes tárcákat, határozzanak meg konkrét számokat arra vonatkozóan, hogy a közigazgatásban, a közszolgálatban, a közalkalmazotti téren (például orvosok, tanárok esetében) hány szereplőre van szükség, és ez alapján „szakmacsoportonként” alkotnák meg a felsőoktatási keretszámokat. Azt már Balog Zoltán a köztévében megerősítette, hogy azon diplomások helyett, akik a közszolgálatban helyezkednek el, az állam utóbb megfizeti az általuk felvett diákhitelt. Az kérdés, hogy a versenyszférában milyen adókedvezményekkel szorgalmazza majd az állam, hogy a munkáltató megfizesse a hitelt a diplomázott munkavállalója után. A Népszabadságnak arra, hogy Hoffmann Rózsa KDNP-s oktatási államtitkár lehet-e a „tandíj”-botrány tisztáldozata, a kormányoldalon azt mondták: Hoffmann az előterjesztő, de a döntéseket az Orbán-Matolcsy-páros hozza meg. Forrásaink azt is elárulták, hogy az ominózus állami ösztöndíjas keretszámügyben az oktatási államtitkárság három verziót készített, és Balog Zoltán miniszter végül a „középső”, 10 480-as keretszámot tartalmazót vitte el a kormányülésre. „De volt ennél drasztikusabb csökkentési elképzelés is - tették hozzá. - Hoffmann Rózsa legfeljebb az előkészítést nem oldotta meg megfelelően.” (Csuhaj Ildikó) Gripen-ügy A nagy balhék végül kiderülnek Szalay Tamás Lajos Betekintést kért és kapott is a Gripen vadászgépek beszerzését vizsgáló úgynevezett Vadai-jelentésbe az LMP országgyűlési szakpolitikusa. Dorosz Dávid (képünkön) a Népszabadságnak adott interjújában elmondta, hogy a 2007-ben nyilvánosságra hozott rövid összefoglalóhoz képest a közel százoldalas - jelenleg is titkos minősítéssel ellátott - dokumentum sokkal részletesebben, több eseményt tartalmazva mutatja be a 2001- es szerződéskötéshez, majd a 2003- as szerződésmódosításhoz vezető előkészületeket, illetve azok hátterét. „A Gripenek beszerzése kapcsán vélt és tudott lobbitevékenységről viszont nincs benne szó. Az egész jelentésnek nagyobb a füstje, mint a lángja. Éppen ezért nehezen érthető, hogy a honvédelmi vezetés miért nem látja a nemzetbiztonságilag érzékeny harcászati adatok kivételével természetesen a jelentés teljes tartalmát a nyilvánosság elé” - fogalmazott Dorosz. A képviselő hangsúlyozta, hogy az LMP nem csak a 2001-es, hanem a 2003-as szerződésmódosítás kapcsán is a minél szélesebb nyilvánosságot szorgalmazza, bár - mint mondta - vannak kétségeik, hiszen most ugyanaz a névsor van hatalmi pozícióban, amely annak idején a döntéskor is a bársonyszékekben ült. „Egyáltalán nem volt rendben az első Orbán-kormány idején lezajlott Gripen-beszerzés. Ilyen titokban és sunyi módon még katonai beszerzést sem lenne szabad Magyarországon végrehajtani. Egy olyan testület döntött, amelynek nem volt jogosítványa erre. Ráadásul mindezt úgy, hogy minden nyilvános és nem nyilvános szakmai előkészítő anyag a későbbi döntéssel ellentétes megoldást javasolt. Orbán Viktor, Matolcsy György, Varga Mihály és Pintér Sándor annak idején a svédek által megígért ellentételezési programmal magyarázta a döntést, amiről azóta szintén bebizonyosodott, hogy nem volt olyan tartalmas, mint eredetileg ígérték. Hiszen, olyan magyarországi beruházások és fejlesztések is szerepeltek benne, amelyek a Gripenek lízingelése nélkül is megvalósultak volna” - fogalmazott. Dorosz hozzátette, figyelemmel kísérik a harcászati lobbik ügyében jelenleg is zajló osztrák bírósági eljárást, és ha megalapozott jogi lépéseket tehetnek, meg is fogják tenni. „A nagy balhék végül mindig kiderülnek, minden szálat nem lehet elvarrni. Valaki valahol egyszer beszélni fog. A Gripenügyben is látszik, hogy a külföldi szálakon már van mozgás. A Népszabadság is közölt részleteket például annak a Mark Cliffnek a tanúvallomásából, aki magyarországi kifizetésekről is beszélt. Mindig lesz egy oknyomozó újságíró, egy vádhatósági szerv, amely kideríti az igazságot. Az persze kérdés, hogy a Polt Péter vezette magyar ügyészség a látványos téblábolás után mikor tesz végre valamit az ügyben. 10TÓ:Küa