Népszava, 1937. november (65. évfolyam, 249–272. sz.)
1937-11-05 / 251. szám
2. oldal MINDIG A VILÁGOS-FEJ VÉDJEGYÜlrt^W^ DJOETKIWI KÉSZÜLT SÜTEMÉNYEK KERÜLNEK ASZTALRA tere, mégis megmarad állásában. Erre mutat az is,hogy elkobozták Berlinben a „Deutsche Volkswirtschaft" legutóbbi számát, amely azt követelte, hogy Göringnek rendeljék alá az összes horogkeresztes gazdasági minisztériumokat. Ez az első eset, hogy a nácik a maguk hivatalos lapját kobozták el. A hír azt mutatja, hogy a Göring— Schacht párbajban pillanatnyilag Göring maradt alul. . Három halál Berlinből hivatalosan jelentik, hogy a politikai vészbíróság halálos ítélete alapján hazaárulás miatt kivégezték a 29 éves Sauson Pétert és hazaárulásra való előkészülés miatt a 35 éves Bembie Adolfot és a 37 éves Stamm Róbertet. A két utóbbi — a nácik hivatalos közlése szerint — a kommunista párt vezető tagja volt és illegális kommunista mozgalomban vett részt. C. B. Harminchat embert őrizetbe vettek bolsevista szervezkedés címén A főkapitányság politikai osztályának „bizalmasan" tudomására jutott, hogy az annak idején feloszlatott cionista mozgalom baloldali ifjúsági csoportjának, az úgynevezett „Soiher Haeair" tagjai újabban ismét akcióba léptek és újra „Hadisarák"-ba tömörültek. Miután — a rendőrségi jelentés szerint — a „Somer Haeair" elnevezés alatt működésüket nem folytathatták, kénytelenek voltak a „Klál" (politikailag: mérsékelt), a „Noar Haavedet" (politikailag: szélsőbaloldal) és a „Poale Cion" (baloldali) csoportjaiban elhelyezkedve toborozni a Hadisarák tagjait. A főkapitányság politikai osztályának megítélése szerint ez a mozgalom ateista alapon álló bolsevista irányú. A politikai főcsoport a földalatti mozgalom megakadályozása céljából november 2-án rajtaütésszerűen a Hadisarokat felgöngyölítette. Detektívek jelentek meg a Szondy ucca 63. számú ház egyik harmadikemeleti lakásában, ahonnan tizenhárom embert, a Szinyei Merse ucca 27. szám alatti lakásból hét embert, a Murányi ucca 37. szám alól öt embert és a Murányi utca 89. szám alól tizenegy embert, öszszesen tehát 36 embert állítottak elő. Az előállítottak a legkülönbözőbbfoglalkozásúak. Van közöttük műszaki rajzoló, kereskedősegéd, műszerész, fodrászsegéd, fogtechnikus, napszámos, kőművesinas, textilmunkás, varrónő, kifutó, rézművessegéd és egyéb foglalkozású. A forró égöv betegségeinél, különösen napszúrásnál, bélhurutnál és vérhasnál, valamint olyan gyomor-és májbajoknál, amelyek malária kíséretében lépnek fel, a természetes „Ferenc József" keserűvíz szerfelett értékes hatást fejt ki. Kérdezze meg orvosát. .(X) NÉPSZAVA 1937 november 5. pente. A felsőház egész szervezetét meg kellene változtatni! Ez a javaslat a képviselőház jogkörének csorbítását jelenti A képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságai csütörtökön délután 6 órakor együttes ülésen megkezdték a felsőház jogkörének kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Pesthy Pál elnökölt és a kormány részéről Lázár Andor igazságügyminiszter volt jelen. Erődy-Harrach Tihamér (Nep) előde ismertette a javaslatot. „Jogföladás, de — elfogadom!" A vitában Antal István (Nep) szólt elsőnek a javaslathoz. Szerinte a közvélemény, a sajtó nem kíséri eléggé figyelemmel a javaslatot. Pedig itt arról is szó van, hogy a képviselőház alkotmányos jogkörét megszorítják és a felsőháznak egyenlő jogköre lesz a képviselőházzal. Eszerint tehát a képviselőháznak mai jogállapota, amely szerint a nemzeti szuverenitásnak ő a gyakorlója és birtokosa, megszűnik és ez a jog részben átszáll a felsőházra. Ez pedig lényeges jogfeladást jelent. Kérdezte, hogy ha a felsőház vétót emel valamely javaslattal szemben, ez maga után vonja-e a kormány lemondásának kötelezettségét? A felsőház egyébként alapos reformra szorul, mert hiába teszik jogkörét egyenlővé a képviselőházéval, addig igazi politikai súlya nem lesz, amíg nem hivatkozhatik arra, hogy ugyancsak a nemzet egyetemét képviseli. Sürgette a felsőházi tagot összeférhetetlenségének törvényes szabályozását. A javaslatot egyébként elfogadta — amint mondotta — „pártállására való tekintettel..." Ne hozzák addig működésbe a féket, amíg nincs mit fékezni! Rassay Károly (szabadelvűpárti) csodálkozásának adott kifejezést, hogy Antal ugyanakkor, amikor helytelenítette a javaslatnak több intézkedését, mégis elfogadta a javaslatot. A javaslat indokolásában sok a tévedés. Az egyenjogúsítás kérdését politikai szempont vetette fel, az a szempont, amely féket keresett a titkos választójoggal szemben. Hangoztatta, hogy ő a kétkamarás rendszer híve. A felsőház törvénykezdeményező jogában nem lát sérelmet, sőt azt hasznosnak tartja. Az egyenjogúsítás kérdésénél vizsgálni kell, hogy mi az elérendő cél? A felsőháznak az a szerepe, hogy az alsóház tévedéseit korrigálja, a hibákat kiküszöbölje. Ha a képviselőház makacsul ragaszkodnék állásfoglalásához, az államfő, esetleg a képviselőház feloszlatásával ad lehetőséget az igazi nemzeti akarat megnyilvánulására. Norvégiában, Belgiumban megvan a két kamara között az egyenjogúság, de viszont biztosítva van a nemzet egészével való kapcsolatuk is a választások révén. Ezekben az országokban a szenátus is választás alapján ül össze. Igaz, hogy Angliában a két kamara között nincs is egyenjogúság. Ami a fölmerült terveket illeti, az első feladat a felsőház szervezetének megváltoztatása volna; hatékonyabban kell biztosítani a felsőháznak a nemzet egészével való kapcsolatát. De ha megmarad a jelenlegi szervezet, a felsőháznak csak halasztó hatású jogkört lehet adni, esetleg hosszabb időt engedélyezni, hogy az alsóház csak a legközelebbi ciklusban foglalkozhassék a felsőház részéről visszautasított törvényjavaslattal. A második megoldás az volna, hogy a felsőházzal szemben is megkapja az államfő a feloszlatás jogát. Szó" lehetne az" együttes szavazás intézményéről, viszont ez a megoldás fölveti a számbeli arány kérdését. Angliában is a képviselőházé az utolsó szó és a döntés joga. Az öszszeütközés megoldásának kérdését nem szabad megoldatlanul hagyni a magyar alkotmányban sem. Ebben a vonatkozásban a javaslat szöveg is helytelen, mert e szöveg szerint a felsőház nem is köteles dönteni a képviselőházban már elfogadott javaslat felett, egyszerűen nem is köteles ezzel foglalkozni. Helytelen az is, hogy a felsőház tagjainak száma meghatározatlan, míg a képviselők száma mindig 245. Utalt arra, hogy a miniszterelnök kijelentette, hogy hajlandó a három alkotmányjogi törvényt együttesen életbe léptetni. Ez nagyon logikus volna. A javaslat 5. szakasza helyett tehát Ralsay új szakaszt indítványozott, amely szerint a törvény az országgyűlési képviselők választásáról szóló új törvénynyel egyidőben lépjen életbe. Ekkor a vitát megszakították. A bizottság hétfőn délután 6 órakor tartja legközelebbi ülését. lima Helyreigazító nyilatkozat A „Hungária" Magyar Technikusok Egyesülete az alábbiak közlését kérte: A Népszava október 8-i számában az 5. oldalon „„Hogyan szervezték az október 6-i Turul-botrányt” cím alatt cikk jelent meg, amelynek alábbi kitételeit sérelmesnek tartjuk: „Kedden, szeptember 5-én este öszszegyűltek a Turul-várban a bajtársi egyesület kiküldöttei: a Turul, az Emericana és a Hungária s elhatározták, hogy Kémeri-Nagy Imre vezetése alatt botrányokat rendeznek. A legelső botrányt október 6-án estére beszélték meg." Felkérjük ennélfogva, hogy a sajtótörvény értelmében alábbi helyreigazító nyilatkozatunkat b. lapjuk legközelebbi számában közzétenni szíveskedjenek. „Valótlan, hogy a Hungária Magyar Technikusok Egyesülete kiküldöttje szeptember 5-én részt vett volna a Turul-várban megtartott gyűlésen s ennek folytán valótlan az, hogy az október 6-i botrányokozásban a Hungária Bajtársi Egyesületnek része lett volna." Plunkások? Elvtársak? A Szociáldemokrata Párt november 7-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Budai Vigadóban (Corvin tér 2. sz.) nyilvános népgyűlést tart. Napirend: A kül- és belpolitikai, valamint a gazdasági helyzet. Előadók: Kéthly Anna, Peyer Károly, Farkas István és dr Györki Imre országgyűlési képviselők. Munkások! Elvtársak! Jelenjetek meg tömegesen! Csöndes vita a tűzharcosokról A képviselőház csütörtöki ülése A képviselőház csütörtöki ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. A napirend értelmében folytatták a tűzharcos törvényjavaslat tárgyalását. Makray Lajos (kereszténypárti) volt az első szónok. Mindenekelőtt megállapította, hogy a tűzharcos szellem az alkotmánnyal való örök, felbonthatatlan egységet is jelenti. Szerinte a szabadság törvény- és tekintélytisztelet nélkül fölfordulást jelent, de r rend szabadság nélküli börtönt. Gondoskodni kell a volt hadifoglyokról is a javaslat keretében és föl kell emelni a hadiözvegyek járadékát. A tűzharcosok számára temetési segélyt sürgetett. A javaslatot elfogadta. Shvoy Kálmán (Nep) úgy vélekedett, hogy a javaslat aránylag többet ad az érdekelteknek, mint amennyit az ország anyagi helyzete megengedne. A tűzharcos-problémával összefüggésben fölmerül a kérdés, hogy a háborús szolgálatot hogyan számítsák be a közszolgálatba? Az egyik álláspont az, hogy" azoknak a szolgálatát számítsák be, akik háborús szolgálatuk előtt is közszolgálatban álltak. A másik álláspont szerint viszont bármikor lépett valaki közszolgálatba, háborús évei beszállítandók. Kérte a hadmentességi adó visszaállítását. Az állam építse meg a hősök házát és abban helyezzék el a frontharcosok, hadirokkantak, vitézek és nyugdíjas tisztek érdekképviseletét. A törvény végrehajtása után remélhetően nem lesz munkanélküli frontharcos. A javaslatot elfogadta. Czirják Antal (független kisgazda) elismeréssel nyilatkozott a honvédelmi miniszternek abbeli kijelentéséről, hogy a törvény mentes marad minden politikától. Fölvetette azt az eszmét, hogy a hatalmas jövedelmű rádió járuljon hozzá a tűzharcosok meg.. . segítéséhez, hasonlókép a nagy magánvállalatok is vállaljanak áldozatokat. Véget kell vetni annak az állapotnak, hogy nyomorgó hadirokkant és tűzharcos legyen. Egyébiránt kevésnek tartja azt, amit a javaslat nyújt a világháború harcosainak. Árvátfalvi Nagy István: „Tizenöt évvel ezelőtt kellett volna már idehozni a javaslatot!" — Esztergályos János Árvátfalvi Nagy felé: „Önök voltak uralmon, a többségi párt követett el mulasztást!" — Zaj a Nep soraiban. Czirják végül követelte: iktassák kifejezetten törvénybe, hogy az országban nem lehet nyomorgó frontharcos és hadirokkant. A javaslatot elfogadta. Árvátfalvi Nagy István (Nep) annak a reményének adott kifejezést, hogy a hiányos hadirokkanttörvény novelláris úton való kiegészítése minél előbb megtörténik. A sok hősi emlékmű fölállítása után elérkezett az ideje, hogy az élő hősökről, a tűzharcosokról is gondoskodjék a törvényhozás. A törvényhozásba minél több tűzharcost kell beválasztani, illetve kinevezni. A javaslatot elfogadta. Somogyváry Gyula (Nep) rámutatott arra, hogy a világháború harcosai nem azt várták, hogy a hadiszolgálatra alkalmatlanok, a fölmentettek elébük kerüljenek kenyérben, tisztességben és az élet minden területén. Amit a javaslat hoz a tűzharcosok javára, az későn jött elégtétel. Kisebb kedvezményeket reklamált fi falusi frontharcosok részére, majd kijelentette, hogy a javaslatot elfogadja. Farkas Elemér (Nep) hangoztatta, hogy a háborús nemzedék joggal elvárta ennek a javaslatnak beterjesztését. Még a baloldalnak is elő kell segítenie a javaslat törvényerőre való emelését. A mai súlyos gazdasági viszonyok között nem lehet teljesen kielégítő megoldást hozni. Az azonban helytelen, hogy a frontszolgálatos köztisztviselők hátrányos helyzetbge kerülnek azokkal szemben, akik a világháborúban itthon maradtak A javaslatot elfogadta. , Ekkor a vitát megszakították. A legközelebbi ülést péntek délelőtt 10 órakor tartják, amikor folytatják a javaslat vitáját. Az ülés délután 2 órakor ért véget.