Népszava, 1941. október (69. évfolyam, 222–248. sz.)
1941-10-01 / 222. szám
2. oldal i JL jr töfa, FERENC JÓZSEF KESERŰVÍz természetesen hosszas és kemény vitát kerülne el. A jólértesült körök azonban általában nem adnak hitelt ennek a feltevésnek és azt hiszik, hogy Roosevelt csak a kongresszus megkérdezése után ad ki ilyen parancsot. Vichyi beavatott körök közvetlen kapcsolatot állapítanak meg a keleti események és a francia-német tárgyalások ujrafölvétele között — jelenti a „M. T. I.". — A francia-német megbeszélések vezetésével megbízott Mechin államtitkár vichyi tartózkodása diplomáciai körökben azt a föltevést kelti, hogy nagy horderejű kérdések vannak szőnyegen. A javaslatok részletei nem ismeretesek, de Vichyben igen derűlátó a légkör és a két ország viszonyának kedvező módosulását várják. Jólértesült körök azt sem tartják teljesen kizártnak, hogy a tél küszöbén, amikor Európa életének megszervezése rendkívüli jelentőséget ölt, Berlin talán a végleges békefeltételekről is hajlandó lesz tárgyalni Franciaországgal. Mialatt a politikai megoldás terén kedvezően folynak az előkészületek, Vichy gazdasági szempontból máris kézzelfogható közeli eredményekre számít. NÉPSZAVA 1941 október 1, szerda Bagaa—MiiitniMiwiiiii ii mm1— Churchill alsóházi beszéde a harctéri helyzetről (Amsterdam, szeptember 30. — Német távirati iroda.) Az angol hírszolgálat jelentése szerint Churchill kedden az alsóházban kijelentette, hogy az angol és az amerikai kiküldöttek moszkvai megbeszéléseik folyamán „világos és tökéletes tudomást szereztek arról, hogy mostantól kezdve Anglia havonta mennyi segítséget juttathat a Szovjet-Uniónak". Churchill megjegyezte még, hogy az angol népnek a legkomolyabb természetű áldozatot kell hoznia, hogy a Szovjet Unió, mint hadviselő hatalom továbbra is fennmaradjon. Churchill azután kijelentette, hogy rövidesen nyilvánosságra hozzák azt az ,,új és lojális szövetséget", amelyet Anglia és a Szovjet Unió Iránnal köt és amelyben Irán „Anglia oldalán lép föl majd a háború további menetében". A miniszter, miután óvta az angol népet attól, hogy a télen a német nyomás enyhülését várja, megjegyezte, hogy még hevesebb harcokra lehet elkészülve, mint eddig. („M. T. L") (Amszterdam, szeptember 30. — Német távirati iroda.) Amint az angol hírszolgálat Churchill keddi beszédéről jelenti meg, az angol miniszterelnök ismét kijelentette, hogy nem helyesli, ha a miniszterek túlságosan gyakran nyilatkoznak a kormány politikájáról és áttekintést adnak a hadihelyzetről. Churchill ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezentúl sem szándékszik havonként rendszeresen közölni a brit hajózást ért veszteségeket. Churchill a legutóbb mondott beszédéhez hasonlóan az angol védelmi intézkedések sikerének tekintette azt, hogy az elmúlt három hónapban csökkent az angol és az angol szolgálatban közlekedő hajók elsüllyesztésének mértéke. Ebben a beszédében is kilátásba helyezte hallgatóinak az Egyesült Államok segítségét. Ez a segítség — amint mondotta — már „szemmel látható távolságra van", de sajnálatos lenne, ha bárki is ezek felett „a sikerek" felett idő előtt örvendeznék. Azt is hangoztatta, hogy a jövőről nem mondhat semmiféle „megbízható jóslatot". Inkább az várható, hogy az ellenséges tengeralattjáróháborút majd több tengeralattjáróval folytatják majd, mint eddig és ezt az akciót a német légi haderő fokozottabbmértékben támogatja majd. ..Bátorító természetű" megjegyzésként utalt arra, hogy Anglia támogatást kap a Szovjet Uniótól és ugyancsak bátorítónak morntotta „az Egyesült Államok eltökéltségét is". A Távol-Keletről szólva hangoztatta, hogy Kína (Csungking) Anglia mellett van. Churchill elismerte, hogy az ellenség „kezében tartja a kezdeményezést" és Angliának nincs hatalmában elvenni ezt az ellenségtől. Churchill fejtegetései során azután kitért arra a támogatásra is, amelyet Anglia és az Egyesült Államok a Szovjet Uniónak szánnak. A Szovjet Uniónak, mondotta a miniszterelnök, joga van tudni, hogy havonta mennyi fegyvert és hadifelszerelést küldhetünk neki. Mindenesetre ezzel kapcsolatban figyelemmel kell lenni a háborús véletlenekre is. A Szovjet Unió csak a lehetséges havi mennyiségek ismeretében tölthetik ki azt az űrt, amely az elszenvedett veszteségek és a hadiszergyártás csökkenése között egyrészről, a kilátásba helyezett angol és északamerikai támogatás között másrészről fennáll. Nagyon is lehetséges, mondotta Churchill, hogy inkább a szállítási lehetőség, mint a mi jóindulatunk és támogatási készségünk szab határt végeredményben ebben a kérdésben. Bár Angliának a legnagyobb érdeke, hogy a Szovjet Uniót, amennyire csak lehet, támogassa, azonban egyidejűleg mégis más védelmezendő érdekei is vannak. A jelenlegi kérdések sok tekintetben hasonlítanak a múlt év feladataihoz, amikor Anglia „vérző szívvel volt kénytelen megtagadni, hogy a még fennmaradó vadászrajait Franciaország segítségére küldje". Churchill azután az angol hadsereg kérdésével foglalkozott. Elismerte, hogy Anglia sohasem rendelkezett akkora hadsereggel, amely szám szerint összehasonlítható lett volna az európai szárazföld hadseregeivel. 01 segélyezés van az OTI-nál. Ezért okvetlenül olvassa el GÁL BENŐ elvtárs a betegség című 32 oldalas új füzetét és a Fölffüzetet Ára a pótfüzettel együtt 30, postán küldve 36 fillér. Kapható a szervezetekben és a Népszava-könyvkereskedésben Olvasda Népszavát és szerezz új előfizetőket! ” Angliának nem is lesz soha ilyen hadserege. Sok időbe és nagy fáradságba került, mondotta, hogy középnagyságú, de nagyon jó hadsereget állítottunk fel. Az angol hadseregnek azonban nincsenek meg azok az ismételten szerzett eredményes tapasztalatai, mint a német hadseregnek voltak. Ezek a tapasztalatok kétségtelenül igen nagy tényezőt jelentenek a véderő javára. („M. T. I.") Nyugati háború Légitámadások brit kikötők, Hamburg és Stettin ellen A német véderő főparancsnoksága jelenti szeptember 30-án a nyugati háborúról. Az Anglia ellen vívott harcban a légierő a múlt éjszakán Great Yarmouthtól keletre megsemmisített egy 8000 tonnás teherhajót, továbbá a tengernek ugyanebben a körzetében egy nagyobb torpedóromboló - kötelékből bombatelitalálatokkal elsüllyesztett egy hadihajót. Támadásokat intéztek a keletskóciai partok és az angol sziget délkeleti partjai, kikötővidékei ellen. Ellenséges repülőgépek a múlt éjszakán berepültek az északnémet partvidék fölé és egyes ellenséges repülőgépek eljutottak a birodalmi főváros távolabbi környékéig. A lakónegyedekre ledobott bombák főképpen Hamburgban több polgári személyt megöltek, illetőleg megsebesítettek. Az angol légierő hétfőn és az elmúlt éjszaka folyamán összesen 11 bombázót vesztett. A nyugati légiháborúról jelenti a német távirati iroda, hogy az angol bombavetők a szeptember 30-ára virradó éjjel Hamburg és Stettin fölött dobtak le robbanó bombákat. Csekély anyagi kár keletkezett. A Reuter-iroda jelentése szerint a brit légierő Hamburg, Stettin, Cherburg és Le Havre ellen intézett támadást. Nevelés és pályaválasztás Viszonyaink közepette módfelett súlyossá váltak a proletárcsaládban a nevelés és a pályaválasztás feladatai. Már az újszülött gyermek ellátása is egész sor akadályba ütközik. Túlzsúfolt a laikus, kicsiny az ágy és nincs kocsi az apróságnak. A szoptatás is akadályokba ütközik, holott a gyermek legegészségesebb tápláláka az anyatej. A munkahelyén reggeltől estig dolgozó anya nem tudja gyermekét naponta ötször megszoptatni,így a gazdasági viszonyok már a csecsemőnél károsan hatnak további fejlődésére. A zsúfolt lakásban, gondok között fölcseperedett gyermek iskolába kerül. Az anyagi gondokkal küzdelmet folytató szülők alig tudják előteremteni a legszükségesebbeket iskolásgyermekük számára és így a gyermek már az első közösségiben különbséget lát a maga és nem egy társának sorsa között. A leckét a fűtetlen, esetleg túlzsúfolt szobában, hokkedlin görnyedve készíti el. Játékra ideje nem jut, mert szüleinek kell segítenie, annyit, amennyi gyerere erejéből telik. Az évek elsuhannak fölötte anélkül, hogy a gyermekkor játékos örömeiben része volna. Végül is elvégzi a szükséges iskolát és előtte áll a kenyérkereset, a pályaválasztás gondja. Tulajdonképpen ez sem gond, hanem kényszer, mert hiába tanult jól, nem végezheti tovább az iskolákat, nincs rá pénz, nincs kitartás. Hiába érez kedvet valamely hivatáshoz, nem ő választ, hanem megragadja a pénzkeresés első lehetőségét, amelyet a viszonyok nyújtanak. Elfoglalja az első kínálkozó állást, ahol hajlandók őt felvenni. Éveinek száma és testi fejlettsége alapján még gyermek, akinek játszani kellene, de ő már, mégis, dolgozik, esetleg olyan munkát, amely sem képességeinek, sem szervezetének nem felel meg. Ezzel a képpel, amit az életből itt lerajzoltunk, csupán azt akarjuk érzékeltetni, hogy a nevelésre és pályaválasztásra döntően hat a mindenkori gazdasági és társadalmi helyzet. Ugyanakkor azonban megállapítjuk azt is, hogy bár a legsúlyosabb, de nem az egyedüli tényező. A szocialista pedagógia már ma is arra törekszik, hogy ahol csak lehetőség van rá, felvilágosítással, akár meglévő szociális intézményekhelyes alkalmazásával segítsen a bajokon. A gazdasági és társadalmi viszonyok által előidézett hibák lehetséges helyesbítésével, továbbá képesség- és tehetségvizsgálat alapján nyújtható pályaválasztási tanácsadással egyelőre egyénenként ellensúlyozza a szociális viszonyok hatását. A gyermeknevelés célja, hogy a közösség érdekében kifejlessze az ifjúságban lévő képességeket. A pályaválasztási tanácsadás feladata pedig az, hogy összhangba hozza a gyermekben kifejlődött képességeket az adott gazdasági lehetőségekkel. Ebben a rendkívül nehéz, de nagyjelentőségű kérdésben iparkodnak a szocialista pedagógusok a dolgozó szülők és ifjak segítségére lenni. Az érdeklődők egyelőre a III. selmeci úti, a VI. izabellauccai és a VIII. németuccai pártszervezetekben keressék fel a pedagógiai tanácsadót. (*) A Szépművészeti Múzeumban október 1-től kezdve a téli nyitási rend lép életbe. Eszerint a gyűjteményüket naponta 10 órától- 2 óráig lehet megtekinteni. Belépőcsíj 40 fillér. Vasárnap délelőtt 10 órától 11 óráig a belépés díjtalan. (*) Ásatások Kassa mellett. A Felsőmagyarországi Rákóczi Múzeum meghívására Tompa Ferenc, a budapesti tudományegyetem, ősrégészeti tanára tanítványaival és az ősrégészeti intézet tagjaival Kassára érkezett, hogy megkezdje a bárcai kőkorszakbeli telep feltárását, amely szoros összefüggésben van Kassa legrégibb múltjával. Az ásatásokat már megkezdték. (*) „A bukovinai vajhélyek hazatelepítése" címmel a Külügyi Társaságban (Országháza, XVII. kapu) októer 2-án, csütörtökön délután 6 órakor Gombos György gazdasági feligyelő hangosfilmvetítéses előadást tart. (*) „A szobanövények előkészítése a teleltetésre" címmel a virágkedvelők egyesületének rendezésében október 2-réjl, csütörtökön délután 5 órakor (VII. Esterházy ucca 4) Füredi Jenő tart előadást. Az Országos Magyar Sajtókamara MAGYAR SAJTÓ KÖNYVTÁRA mindennemű kül- és belföldi sajtóelméleti, sajtójogi, sajtótörténeti könyvet, újságok jubileumi, vagy más alkalmi kiadásait, naptárakat, régi sajtóalmanachokat, évkönyveket, régi és új publicisztikai és zsurnalisztikai munkákat, röpiratokat. Ajánlatokat i. e. 10—12-ig a Magyar Sajtó Házába (VI. Andrássy út 101. Telefon: 428-558) kérünk.