Népszava, 1943. február (71. évfolyam, 26–48. sz.)
1943-02-13 / 35. szám
Ma: Teljes heti rádióműsor különmellékleten ÁRUSÍTÁS Kfty Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 71. évfolyam 35. szám Budapest, 1943 február 13. szombat Ara, Filler A vörös Hadsereg sorozatos tömegrohamainak visszaverését jelenti Berlin Olasz lapok a magyar honvédség hősi küzdelméről. — Tunéziában nagyobbméretű katonai műveletek megindulását várják Ankarai lapvélemények a Balkán háborús szerepéről. — Churchill beszédének német visszhangja A német nép most minden erejét beveti a küzdelembe — írja Göbbels A világpolitika érdeklődésének középpontjában a háború elkövetkező fejezeteire vonatkozó tervek és elgondolások állanak. A sajtó e tekintetben kénytelen találgatásokra szorítkozni, miután természetes, hogy egyik hadban álló fél politikai vagy katonai vezetői sem árulják el terveiket. Churchill sem árult el alsóházi beszédében Semmit arról, hogy milyen irányú lépésre készülnek az angolszász hatalmak, csak azt közölte, hogy terveik végrehajtásához kilenc hónapra van szükségük. Találó a baseli „Nationalzeitung"-nak a ,,Bud. Tud." által idézett megállapítása: „A valódi terveket a világ minden vezérkara a maga likának tartja meg. Berlinben azonban nem kételkednek abban, hogy a szövetségesek az időt és a helyzetet kedvezőnek vélik, a kockázat most kisebb, mint bármikor azelőtt." Bizonyosra vehető, hogy Roosevelt sem ad bővebb felvilágosításokat a tervekről, mint Churchill. Az USA elnöke pénteken este Lincoln születésének évfordulója alkalmából az amerikai néphez rádióbeszédet intéz. (E sorok írásakor a beszéd szövege még nem érkezett meg.) Churchill beszédének visszhangja A tengelyhatalmak és a szövetségesek sajtója egyaránt részletesen foglalkozik a Népszava, által is ismertetett csütörtöki Churchillbeszéddel. Az angol alsóházi ülés külsőségeiről közölt „Bud.' Tud."jelentés elmondja, hogy a brit miniszterelnök zsúfolt padsorok és zsúfolt karzatok előtt mondotta el beszédét, amelyet igen sok diplomata is végighallgatott. Különösen benyomást keltett az a kijelentése, hogy Casablancában kilenchónapos tervet dolgoztak ki. A miniszterelnöki beszéd elhangzása után a törvényhozás több tagja EZválette az északafrikai kérdést. A felszólalásokra válaszolva, Eden külügyminiszter kijelentette, hogy Casablancában Észak-Afrikát illetően a tárgyalófelek között semmiféle titkos megállapodás nem jött létre. Különös ügyeimet érdemel természetesen a Churchill-beszéd berlini visszhangja. A beszédet a német „Transkontinent Press" ezzel a címmel kommentálja: „Churchill az optimistát játssza." Megállapítja, hogy Berlinben csodálkozással veszik tudomásul azt a derűlátást, amit Churchill a tengeralattjáróháború kérdésében kifejezésre juttatott. Azt állítják, hogy a brit miniszterelnök erre vonatkozó adatai ellentétben állanak a tényekkel. A német távirati iroda diplomáciai tudósítója szerint igen szegényes az, amit Churchill a casablancai értekezlet eredményeiről közölt. Ez a vélemény, épúgy, mint a többi német tudósítás, azt hangoztatja, hogy Casablancában Angliát vereség érte Amerikával szemben. Ezt az állítást azzal a ténnyel támasztják alá, hogy az amerikai Eisenhower tábornok lett az északafrikai szövetséges csapatok főparancsnoka. A tengelyhatalmak sajtója azt igyekszik kidomborítani, hogy Anglia és Amerika között vannak érdekellentétek s hogy egyiket a másik részéről presztízssérelem érheti. Az olasz sajtóban cikkek jelennek meg a Szovjet dunavidéki és balkáni terjeszkedő törekvéseiről. Bár „Rómában arra következtetnek — jelenti a „N. S. T." —, hogy az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjet Unió között már megegyezés jött létre Európa sorsát illetően győzelmük esetére", az olasz lapok figyelmeztetik Londont és Washingtont: „ha Németország alulmarad a bolsevizmus elleni harcban, azaz ha a világ legerősebb hadserege nem lesz képes a vörös hadsereget megverni, akkor a vörös áradat nem áll meg néhány angol és amerikai zászlóalj előtt". A Churchill-beszéd után Berlin fokozottabban számol inváziós kísérlet lehetőségével. A ,,Bud. Tud." közli", hogy a stockholmi „Dagens Nyheter" berlini tudósítója előtt mértékadó német helyen kijelentették, hogy a német hadvezetés számít az angolok és amerikaiak bekövetkezendő támadására. Nyilvánvaló — mondják Berlinben —, hogy angolszász részrőlinváziót kísérelnek meg, mielőtt a szovjet támadások elanyhulnának. Berlinben utalnak arra, hogy a német hadvezetőség megtett minden szükséges védelmi rendszabályt. Törökország és a Balkán Ugyancsak a „Bud. Tud." közli, hogy a bázeli „Nationalzeitung" berlini tudósítója szerint minden jel arra mutat, hogy Londonban és Washingtonban meg vannak győződve arról, hogy a keleten és nyugaton egyidejűleg kifejtendő nyomás meghozza a kívánt eredményt. A nagy kérdés az, hogy az angolszász hatalmak Európa melyik rögzíne a Balkánon, Észak-Európában vagy az Atlanti óceán nyugati partjain, esetleg több helyen egyszerre — szeretnék megkísérelni az inváziót. Pillanatnyilag bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az adanai angol-török találkozó óta előtérbe kerültek a balkáni tervek. Smuts tábornagy, délafrikai miniszterelnök a szenátusban azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy a háború európai hadszíntéren, nem messze Afrikától dől majd el. A „Pest" berlini tudósítója jelenti, hogy a német sajtó vezető helyen foglalkozik az angol és amerikai partraszállási tervekkel, annak a véleményének adva kifejezést, hogy ilyen irányú balkáni terveiknél az angolszászoknak feltétlenül tekintettel kell lenniük a Szovjet Unióra. Kétségtelen ugyanis — folytatja a „Pest" tudósítója — hogy Törökorságot és a délkeleteurópai államokat igen nagy mértékben fenyegeti veszedelem a szovjet hatalom részéről. A német távirati iroda viszont azt közli, hogy a „Die Tat" című svájci lap szerint Anglia és Amerika — szovjet közbelépésre — lemondott ismeretes inváziós terveiről. Ezzel kapcsolatban sajtónyilatkozatot tett a szerb kormány, hangoztatva, hogy az angolszászok belehajszolták a háborúba a szer népet, Jugoszláviát feláldozták a Szovjet kedvéért és most Szerbiát is fel akarják áldozni érte. Kiemeli a nyilatkozat, hogy angolszász oldalról Szerbia semmiféle segítségre és védelemre nem számíthat, a szerb nép Európa és az európai művelődés mellett döntött és ezen az úton mindvégig kitart. Ankarában élénk diplomáciai tevékenység folyik. Acsikalin szovjet oroszországi török nagykövet, aki Ankarában volt, pénteken indul vissza állomáshelyére. Peppo olasz nagykövet elutazott Ankarából, hogy elfoglalja új állomáshelyét. Jelentéstételre Rómába utazott. Utódját, Rosso nagykövetet a közeli napokra várják Ankarába. Törökország bulgáriai, romániai és iraki követét jelentéstételre Ankarába hívták. A világpolitika eseményeinek közelkeleti hatására mutat, hogy az iráni törvényhozás rendkívüli teljhatalmat szavazott meg a miniszterelnöknek és a főváros, Teherán igazgatását katonai kormányzó vette át. Az iraki kormány az egész állam területére kihirdette az ostromállapotot. Ez az intézkedés nyilván a mozgósítással kapcsolatos. Az elsötétítés időpontja ma: a Szóva Észak-Európa és Finnország Az inváziós elgondolásokkal kapcsolatban ismét szerepel Észak-