Népszava, 1946. október (74. évfolyam, 221–247. sz.)

1946-10-25 / 242. szám

Hajbakaptafó a Rex-gyár tőkései Megírtuk, hogy a Rex-fémárugyárban különböző visszaéléseket lepleztek le. Az üzem két vezetője, Szenes László és Fischer László sikkasztás és hűtlen késelés miatt feljelentette egymást és a rendőrség mindkét tulajdonos ügyét vizsgálni kezdte. Megállapították, hogy közvetlenül az ostrom előtt Szenes László betársult Barta Károly és dr Barta Béla Rex fémárugyárába. A nyilasok a két Bartát elhurcolták és megölték. Szenes, nem törődve a tulajdonos özvegyének igényével, elsajátította az üzemet és a gyár felét mint tulajdonát eladta Fischer Lászlónak. A romokból rendbehozott üzem megkezdte működését, amíg aztán néhány héttel ezelőtt Szenes feljelentette társát. A rendőrség rövid ideig őrizetbe vette Fischert, majd szabadlábra helyezte. Ekkor Fischer jelentette fel Szenest. Felmentésében csalással, sikkasztással, rágalmazással és zsarolással vádolja az Asizom másik tulajdonosát. Amíg ugyanis Fischer a rendőrség őrizetében volt, családját Szenes felkereste és 10000 forintért hajlandónak mutatkozott a társa ellen megtett feljelentést visszavonni és őás ügyet elsimítani. Saemer a gyár a munkásaihoz „felhívást" intézett, hogy ői engedjék a gyár területére lépni Fischert A „felhívásban" levő kitételek miatt Fischer rágalmazással vádolja Szenest. A civakodás két pártra szakította a gyár dolgozóit, a veszekedés miatt a flism gyártási menete, munkatempója csökkent. Fischer a rendőrségen kívül a Szakszervezeti Tanácsnál is feljelentette társát és a többi között a hivatalos munkásközvetítés megkerülésével és kijátszásával vádolja. A Szakszervezeti Tanács valószínűleg rövidesen rendet teremt a ké£ versengő tulajdonos között. Rendeljenek ki üzemvezetőt a Rexgyárba, hogy ne akadozzék a munka. — Balassa József temetése. Balassa József egyetemi tanár, a ,,Magyar Nyelvőr" szerkesztője, Buda ostroma közben elhunyt. A felszabadulás után ideiglenes sírhelyen helyezték el. Most méltó emléket kívánnak a magyar nyelv tisztasága terén és a felvilágosodás terjesztése körül szerzett érdemeiért állítani számára és ezért holttestét exhumálták és a rákoskeresztúri zsidó temetőben díszsírhelyben helyezik el örök nyugalomra. A gyászszertartást vasárnap délben Vil2 órakor tartják meg. Azon az elhunyt érdemeit több testület, köztük a nyomdászszakszervezet kiküldöttje is méltatni fogja. — Az Orsz.Afrod • Magyar Méhészeti Egyesület 28-tól 18 napos állami rendszerű méhészeti tanfolyamot rendez. Jelentkezni lehet a Méhészeti Egyesület Csokonay nova 8. mám alatt levő székházában Csajághy titkárnál ! Nagyapám! Édesapám! Én is vettem, most te is vegyél vagy rendeljél ! levelezőlapon BENKOBANK:I. Budapest, Andrássy út 56. osztály sorsjegyet Húzás november 8-án és 11-én JAJUR KÚ&^Ü* elvtársra emlékezünk vissza, egy esztendeje október 25-én, hogy meghalt. Annyi áldozat, annyi veszteség közepette is számon kell tartanunk emlékezetét egy élet derék munkájának bensőséges elismeréseképpen. Szónoki és szervező tehetsége elsősorban a nyomdai munkásság küzdelmeiben pallérozódott nagy értékké, súlyos része volt a nyomdai munkásság példás eredményeinek a megszerzésében, s még példásabb szervezeti módszereinek kialakításában. A magyar munkásmozgalom már ezért is mélyen hálás lehet Pajor Rudolfnak, aki azonban nemcsak szűkebb szakmai világa számára adott értékeket, de az egész szociáldemokrata mozgalomnak is harcosa volt. Mint pártfunkcionárius, főként a munkásosztály kulturális kérdései felé fordította tekintetét és e részben ösztönzője lett tágkörű fejlődésnek. Halála évfordulóján kegyelettel tekintünk harcos személye és értékes munkája felé. ! Messi tévedtünk ! A Független küldte válaszát Kisgazdapárt ésa Baloldali Blokk kívánságaira s a válaszban _s kifejtette a maga álláspontját. Közölte, hogy elfogadja kívánságainkat tárgyalási alapnak s ehhez hozzáfűzi a maga javaslatait is. A kisgazdapárti sajtó is úgy közölte a választ, mintha az a Baloldali Blokk javaslatait — az egyetlen választójogi reform kivitelével — teljesen elfogadta volna. Ha kicsit közelebbről vizsgáljuk a dolgokat, akkor azonban egészen más képet kapunk. Részletes vizsgálat után kiderül, hogy minden elfogadott" kívánsághoz némi kis módosítás, átszövegezés került , s mindegyik csak egy célt szolgál: elkenni az intézkedések igazi értelmét, elmosni és elhomályosítani igazi céljait. Ha sorra vesszük a válaszokat, akkor először az a benyomás alakul ki,mintha a Kisgazdapárt mindenütt képviselné a parasztság szempontjait, s annak érdekeit vérlené. Így kívánja, hogy az árellenőrző bizottságban vegyen részt a parasztság képviselője, aki, persze, nem más, mint a Parasztszövetség. A Parasztszövetség egyszerű pártintézmény, ezt mindenki tudja-Nem lehet és nem szabad senkinek félrevezettetni magát ettől az elködösítő manővertől. A Parasztszövetségben nem foglal helyet az egész parasztság, hanem csak a kisgazdapárti parasztok egy része. Semmi olyan megoldást nem vehetünk tudomásul, ahol a parasztság képviselőjének a Parasztszövetséget akarják beállítani. Vonatkozik ez az árellenőrzésre és a gazdasági élet minden más területére is. S itt mi egy árt térjünk ki egy lényeges kérdésre. A kisgazdapárti válasz közvetlen egyszerűséggel közli, hogy a Parasztszövetség szakszervezetté alakul, s mint ilyen, teljes egyenrangúságot követel. Talán mégis jó lenne, ha a Kisgazdapártban először megtanulnák, hogy mi is az a szakszervezet. Ezt illenék tudni, mielőtt ilyen lehetetlen tervekkel állnak elő. A szakszervezet a munkavállalók védelmi szervezete, s nem a közép- és nagybirtokosok érdekképviselete! Ezen az alapon holnap a GYOSZ és a TÉBE is kijelenthetné, hogy szakszervezetnek tekinti magát és kéri a jogokat. Ezekkel a kérdésekkel ne tréfáljanak az urak, mert itt nincs helye trükööknek és fogásoknak. Ugyanez a megjegyzés áll a szakszervezeti alkotmányra is. A Baloldali Blokk elég határozottan fogalmazta meg a maga mondanivalóját erről. Mi egyszakaszos törvényt akarunk, amely kimondja, hogy a kollektív szerződések megkötésének és a munkás közvetítésnek joga azokat a szakszervezeteket illeti meg, amelyek tagjai a Szakszervezeti Tanácsnak. Mi „alkotmány'' és törvényes rendezés nélkül , évtizedeken át meg tudtuk tartani a szakszervezeteket minden Nemzeti Munkaközponttal a3 hasonlókkal szemben, s most sem kérünk abból, hogy bennünket más védjen meg. Minden ellenforradalom a „munka szabadságának" biztosításával kezdte és terrorral végezte. Nem kérünk és nem fogadunk el védelmet mástól, csak saját magainktól. Az üzemi alkotmányról is alapvetően eltérő a véleményünk. Az üzemi bizottságban csak az foglalhat helyet, aki maga dolgozó tagja az üzemnek. Ez világos és nem kíván magyarázatot. De az üzemi bizottság feladata, hogy a termelés folyamatosságáról, a termelőképesség teljes kihasználásáról is gondoskodjék, tehát képviselőjének mint teljes jogú tagnak helyet kell biztosítani a vállalatok igazgatóságában. Enélkül az egész csak hatáskör nélküli, üres formalitás. A malmok kérdésében nem fogadjuk el az állami ellenőrzést. A nagymalmok üzeme a magyar gazdasági élet egyik legfontosabb kérdése. A nagymalmokat államosítani kell, de szívesen vesszük, ha az államosított nagymalmok és az ellenőrzött kismalmok ügyeit központilag intézi az erre hivatott iparügyi minisztérium. A mezőgazdaság hitelellátását mi követeljük és mi harcolunk érte. De nincs értelme túlhajtani a mértéket, mert akkor semmi sem lesz az egészből. Nem kell 50%-os arányt kikötni, de ki kell kötni, hogy a hitelből nem, a zsírosfalatot, hanem a most földhözjuttatott szegényparasztot kell részeltetni. Ennek nyomát sem látjuk a kisgazdapárti programban. A földalapból befolyt összegekből nem az új gazdákat „is" lehet segítségben részeltetni, hanem elsősorban az ő érdekeikre kell tekintettel lenni. Alaptalan állítása a válaszának, hogy a Baloldali Blokk elfogadta a kisgazdapárti mezőgazdasági érdekképviseleti törvénytervezetet. A valóság, hogy mi kívánjuk és sürgetjük ennek a kérdésnek megoldását, de nem fasiszta-korporációs alapon, hanem egy új, demokratikus és a szegényparasztság érdekeit védő, a mezőgazdaság átszervezését, a parasztság oktatását jól megoldani kereső testület alapját. Nem akarjuk, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet politikai fegyver és államilag fizetett pártszervezet legyen, amelyben a szegényparasztság szempontjai helyett a középbirtokosok érdekei érvényesülnek. Nem tudjuk, hogy a pénzügy HXFSfcAVA 1046 okt. 25 «» X ..... ,4 . jogból mégis ki kell rekeszteni ideiglenesen azokat, akiket a magyar demokrácia nem tartott arra alkalmasnak, hogy például közhivatalaiban helyet foglaljon. De nem kívánatosak azok sem, akik rendőri felügyelet alatt álltak politikai megbízhatatlanságuk miatt, vagy azok, akiknek közvetlen hozzátartozóját háborús bűncselekmény miatt elítélteik. Aki ezeknek a szavazati jogát védi, az nagyon sokat mond el önmagáról. S vésze ilessék szó a politikai garanciákról. Ha módunkban lenne bízni abban, hogy a Kisgazdapárt mai összetételében valóban őszintén akarja a demokráciát, akkor nem lenne szükség még megállapodásra sem. Megmondtuk s megmondjuk nyíltan, hogy éppen ez az, amiben nem bízunk. Ezt a bizalmatlanságot nem lehet azzal eloszlatni, hogy a Kisgazdapárt bennünket kér fel, hogy a mi pártjainkban megmutatkozó koalícióellenes magatartást büntessük. Ez nem őszinte és nem méltó az egész probláma komolyságához. Nem akarunk itt a további részletekbe menni, holott még lenne és lesz szavunk például az egyházii kérdésről. De annyit meg kell állapítanunk, hogy a helyzet megítélőminiszternek mik a tervei a bankok síben nem tévedtünk. A Kisgazdaellenőrzésére, de tudjuk, hogy mi mit akarunk. Elejét venni a bankok pénzrontó spekulációjának s rákényszeríteni őket, hogy azt csinálják, ami hivatásuk: hitellel lássák el az arra rászoruló kisembereket! Erről kell gondoskodni az állami ellenőrzésnek. A tankönyveknél elég volt a bizottságosdiból. Elsősorban el kell rendeni az egységesen kötelező, államilag kiadott tankönyvit bevezetését, mert a tankönyvön nem lehet senkinek magán haszna! Még kevésbé lehet magánszempontja a szerkesztő tekintetében. Ilyenek azok a pontok, amelyekben egyetértünk! Mi lehet akkor az, ahol nincs egyetértés. Választójog, s a politikai garanciák kérdése lép itt előtérbe. A választójogról elmondtuk a magunk véleményét, s bátran mondhatjuk: aki azzal akarja nevetségessé tenni magát, hogy bennünket jogfosztás szándékával vádol, ám tegye. A választópárt nem tud, vagy nem akar elszakadni a nagytőkéseké.'93 a középbirtokosok érdekeinek képviseletétől. Mi védjük a városi dolgozót, mi követeljük a szegényparaszt megsegítését — ők kitérnek minden elől, ami ennek a kérdésnek érdemét illeti — fenn akarják tartani ezt a langyos, konszolidációs politikát, amely nem a rászorultak, hanem a kizsákmánylók, a gazdagok pozícióit védik falun és városban egyaránt. Ezt nevezzük mi az osztályharc kiéleződésének s ezt nevezzük továbbra is az ellenforradalom egyesek részéről öntudatlan, de nagyon sokak részéről tudatos előkészítésének A meginduló közvetlen tárgyalásoknál lényegében erről lesz szó , s ez dönti el a magyar demokrácia jövőjét. Mi csak annyit fűzünk már ehhez, hogy ott leszünk a döntésnél és általunk ott lesz a fenyegetett magyar dolgozók végeláthatatlan tömege is. Közvetlen tárgyalások facsolnak a baloldal és a Kisgazdapárt között Csütörtökön délelőtt a Baloldali Blokk végrehajtó bizottsága összeült, hogy a Baloldali Blokk követeléseire adott kisgazdapárti választ, valamint a most teendő intézkedéseket megbeszélje. Az ülésen több hozzászólás hangzott el, amelyek szinte egyhangúlag arra mutattak rá, hogy a Kisgazdapárt válasza korántsem kielégítő. Részleteiben letárgyalták az egyes kisgazdapárti viszontköveteléseket, illetve a Baloldali Blokk követeléseihez fűzött kisgazdapárti kiegéészítéseket. A kisgazdapárti válasz nem kielégítő volta ellenére is az az általános vélemény alakult ki, hogy a koalíció fenntartása ma politikai és gazdasági szükségesség és ezért mindent meg kell kísérelni a koalíció fenntartása érdekében. A Baloldali Blokk végrehajtóbizottsága végül abban állapodott meg, hogy a baloldali pártok követelései és az azokra adott kisgazdapárti válasz ügyében össze kell ülni a Kisgazdapárt vezetőivel. További jegyzékváltás csak az annyira drága idő elhúzását jelentené. Az álláspontok mindkét részről már írásban le vannak fektetve, így tehát megindulhatnak a közvetlen tárgyalások. Politikai körökben számítanak arra, hogy a baloldali pártok és a Kisgazdapárt között rövidesen meginduló tárgyalások hosszabb ideig is elhúzódhatnak és a válságból való kibontakozás éppen a Kisgazdapárt magatartása miatt nem lesz olyan gyors és sima, amint azt gondolták volna. Megnehezíti a kibontakozást az is, hogy az ország baloldali tömegeiben egyre növekvő nyugtalanság lett úrrá, látva a reakció előretörését. Az ország valóban demokratikus közvéleménye alig tudja megérteni és elviselni azt, hogy Vértessyk, Vacsák és hasonló egyének a nemzetgyűlésben, méghozzá a koalíciós padsorokban ülhessenek. hozzá at esőt, esőben könnyen megfázhat, tehát: IPÉS .(BAIEB)