Népszava, 1955. július (83. évfolyam, 153-179. sz.)

1955-07-24 / 173. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA ____________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 83. évfolyam, 173. szám ÁRA 50 FILLÉR 1955. július 24. vasárnap Sikerrel zárult a genfi értekezlet A napirend valamennyi kérdésében megegyezéses döntéseket hoztak és a kormányfők irányelveket adtak a külügyminiszterek további munkájához . Októberben külügyminiszteri értekezletet tartanak Genf, július 23 Genfben szombaton, a kor­mányfői értekezlet utolsó nap­ján rendkívüli élénkség és minden eddiginél nagyobb diplomáciai tevékenység ural­kodott. Miután a külügymi­niszterek éjféli ülése befeje­ződött, a szakértők egészen hajnalig dolgoztak. A kor­mányfők ezután szombat dél­ben szűkkörű értekezletre ül­tek össze, amelyen négytagú küldöttségek vettek részt. Az ülésen Faure francia minisz­terelnök elnökölt. A zártkörű értekezlet 13 óra 45 percig tartott. A kormányfők meg­vitatták a külügyminiszterek jelentéseit, a külügyminiszte­rek pedig a kormányfői érte­kezlet után ismét azonnal ösz­­szeültek és még ebédelni sem mentek el, hogy ne veszítse­nek időt a tárgyalások sikeres befejezéséig. A négy kormányfő rövid ebédszünet után megállás nél­kül folytatta tanácskozásait és második újabb zárt ülésre ült össze. Az ülés csaknem három óra hosszat tartott és kevéssel 18 óra előtt ért véget. A kor­mányfők második ülése ered­ménnyel zárult A napirenden szereplő valamennyi kérdésről megegyezéses döntést hoztak. A négy kormányfő elfogadta a külügyminisztereknek szóló irányelve­­ket. Az irányelvek a német kér­déssel, a kollektív biztonság problémájával, a leszereléssel, valamint a kelet-nyugati kapcsolatok kérdésével foglal­koznak. Intézkednek az ENSZ leszerelési albizottságának augusztusi ülésszakáról, va­lamint a külügyminiszterek októberi értekezletéről. A négy küldöttség magyar idő szerint 19.30 órakor tar­totta a kormányfői értekezlet záróülését, amely röviddel 20.30 óra előtt ért véget. Ezzel a genfi kormányfői értekezlet hatnapos tanácskozás után be­fejezte munkáját. A záróülésen Eden, Faure, Bulganyin, Eisenhower mon­dott beszédet. Valamennyi küldöttség ko­moly sikernek tekinti a négy kormányfő értekezletét, az akadályoknak fokozatos ki­küszöbölését, amelyek zavar­ják a népek közötti szabad közlekedést és békés kereske­delmet és b) olyan szabadabb kapcso­latokat és cserét hozhatnak létre, amelyek az illető orszá­gok és népek kölcsönös elő­nyére szolgálnak. Októberben összeül a négy külügyminiszter A négy hatalom külügymi­niszterei Genfben október hó folyamán fognak összeülni, hogy megkezdjék e kérdések tanulmányozását és döntsenek munkájuk megszervezéséről. Eisenhower elnök hazautazott Genf, július 23. (MTI) Eisenhower elnök felesége és fia kíséretében magyar idő szerint 21.09 órakor útnak in­dult a genfi repülőtérről, hogy hazatérjen Washingtonba — jelenti a Reuter hírügynökség. Eisenhower negyven perccel az értekezlet záróülésének be­fejezése után utazott el. A kormányfők Irányelvei a külügyminiszterek számára Genf, július 23. (MTI) Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kormányfői attól az óhajtól ve­zérelve, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség csökken­téséhez, és az államok közötti bizalom megszilárdításához, utasítják külügyminisztereiket, hogy folytassák a követ­kező kérdések tanulmányozását, figyelembe véve azt az esz­mecserét, amely a genfi értekezleten folyt s javasoljanak hat­hatós eszközöket e kérdések megoldására, tekintetbe véve a Németország újraegyesítése és az európai biztonság problé­mája közötti szoros összefüggést és azt a tényt, hogy e prob­lémák mindegyikének sikeres rendezése a béke megszilárdí­tásának érdekét szolgálná. 1. Európai biztonság és Németország miniszterek maguk fognak más érdekelt felek részvétele­­rendelkezést hozni — ameny­­re vagy meghallgatására vé­­nyiben kívánatosnak látják —­natkozólag. 2. Leszerelés 3. A Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése A külügyminiszterek szak- különben az ENSZ azon szer­értők útján tanulmányozzák vei és intézményei, amelyek azokat az intézkedéseket — nem a) létrehozhatják azoknak Abból a célból, hogy létre­hozzák az európai biztonságot, kellő tekintettel valamennyi nemzet törvényes érdekeire, s az egyéni és kollektív önvéde­lemhez való alapvető jogára, a minisztereket utasítják, hogy vizsgálják meg az erre vonat­kozó különböző javaslatokat, beleértve a következőket: Egy Európára vagy Euró­pa egy részére kiterjedő biz­tonsági paktumot, amely rendelkezést foglalna magá­ban arra vonatkozóan, hogy a tagállamok kötelezik ma­gukat,­­ nem folyamodnak erőszakhoz és megtagadják a segélynyújtást az agresz­­szornak; a fegyveres erők és fegyverzet korlátozását, el­lenőrzését és felügyeletét, olyan övezet létesítését Ke­let és Nyugat között, ahol a fegyveres erők elhelyezése kölcsönös megegyezésnek lesz alávetve és az e prob­léma megoldását érintő le­hetséges javaslatok figye­lembevételét. A kormányfők, felismerve kölcsönös felelősségüket­­­ a német kérdés rendezéséért és Németország újraegyesítéséért, megállapodtak abban, hogy a német­­kérdés rendezését és Németországnak szabad vá­lasztások útján való újraegye­sítését a német nép nemzeti érdekeinek és az európai biz­tonság érdekeinek megfelelően kell megvalósítani. A külügy­i négy kormányfő a háborús veszély megszün­tetését és a fegyverkezési ter­hek csökkentését óhajtva s meggyőződve annak szüksé­gességéről, hogy — a szilárd béke és az emberiség jóléte érdekében — hathatós biztosí­tékok mellett létrehozzanak egy rendszert, minden fegy­verzet és fegyveres erő ellen­őrzésére és csökkentésére, felismerve, hogy az ezen a téren elért eredmény hatal­mas anyagi javakat és erőfor­rásokat szabadítana fel, ame­lyeket a nemzetek békés gaz­dasági fejlődésére, a jólét emelésére, valamint az elma­radott országok megsegítésére lehetne felhasználni, a következőkben állapodik meg: 1. E célok érdekében együtt­működnek, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete leszere­lési bizottságának albizottsága útján elfogadható leszerelési rendszert dolgozzanak .Jv. 2. Utasítják az albizottság­ban helyet foglaló képviselői­ket, hogy az ENSZ-től kapott megbízásukat teljesítve mun­kájukban vegyék tekintetbe azokat a nézeteket és javasla­tokat, amelyeket a kormány­fők ezen az értekezleten kifej­tettek. 3. Azt javasolják, hogy az albizottság következő ülését 1955. augusztus 29-én New Yorkban tartsa. 4. Utasítják külügyminiszte­reiket, hogy vegyenek tudo­mást arról, ami a leszerelési bizottságban történik, vegyék tekintetbe a kormányfők által ezen az értekezleten felvetett nézeteket és javaslatokat és vizsgálják meg, vajon a négy kormány tehet-e bármily to­vábbi hasznos kezdeménye­zést a leszerelés terén vagy sem. Úttörőtábor Sztálinvárosban Sztálinváros városi tanácsa félmillió forint költséggel 500 út­törő részére napközi tábort létesített a Szalki-szigeten. Képünk: a tábor kultúrcsoportja megbeszélést tart (Magyar Fotó : Zinner Erzsébet felvétele) ---------------------------------------------------------- A TARTALOMRÓL: Brutyó János, az építőszakszervezet elnöke az építőipar feladatairól — A Miniszter­­tanács rendelete a kenyérgabona kötelező vetéséről — Megkezdték az előfonógépek próbaüzemeltetését az épülő Miskolci Pamut­fonodában — A tudomány világából. Em­berek a világűrben — Tudósítás­­ja Bp. Vörös Lobogó—Bp. Honvéd mérkőzésről. Mi újság­ Genfben? A főváros dolgozói az elmúlt napokban nagy érdeklődéssel figyelték a genfi értekezlet eseményeit. Szombaton a Műszaki Egyetem térképes híradója előtt is sokan olvasták a leg­frissebb híreket­(Gonda György felvétele.) Hogyan készül fel a vasút a gabonaszállításra A mezőgazdasági év leg­szebb időszaka: az aratás, a betakarítás és egy egész esz­tendő kemény munkájának eredménye. Ám a betakarítás után a legfőbb dolog, hogy az ország minden részébe eljus­son a gabona, s a malmokat, a tárolóhelyeket időben és lehe­tőleg egyenletesen lássák el. A vasút dolgozói számára ebben az időszakban a ga­­bonaszálltítás a legnagyobb fel­adat. Nézzük csak meg, ho­gyan készül fel a vasút erre a nagy munkára? Idén a gabona érése — a mostoha időjárás miatt — egy hónappal késlekedik. Ez azt jelenti, hogy a vasútnak is egy hónappal később kell fel­készülni a gabonaszállításra, s így ez a fontos feladat idő­ben egybeesik az augusztusi és szeptemberi termékek — pél­dául a cukorrépa és burgonya — szállításával. Ez a helyzet még jobban megköveteli, hogy a vasút dolgozói a legelőrelátóbban megszervezzék a gabona szállítását. A gabonaszállítási kampány egész ideje alatt a vasút a­­legszorosabb kapcsolatot tarít­ja feln a megvégzési Konitasté­riummal. A Begyűjtési Mi­nisztériumból naponta jelentik a vasútnak, hogy az ország melyik részén folyik különö­sen nagy iramban a begyűj­tés és így a vasút ezekre a területekre irányítja a ga­bonaszállító kocsik tömegét.­­ A vasút messzemenő enged­ményeket tesz a gabonaszállí­tásnál. Általában öt nappal előbb kell a kocsiigényeket bejelenteni, a gabonaszállítás zavartalan lebonyolítása érde­kében a vasút huszonnégy órára csökkentette a bejelen­tési határidőt. A tiszántúli gabonarakodó­helyeken — például Mező­túron, Békéscsabán, Oros­házán — a vasúti kereskedelmi munkát úgy szervezik, hogy gabona-irányvonatokat indítanak a budapesti malmokba és köz­raktárakba. Előreláthatóan na­ponta 5—600 kocsi gabonáit raknak majd vasúti kocsikba. Nagyon fontos, hogy a gabo­nát szállító vasúti kocsik tető­zete és fala kifogástalan álla­potban legyen, mert ezzel a legkisebbe csökkenthető a szemveszeség.­ A gabonát ál­talában ömlesztve szállítják és ezért a vasúti kocsikba, az aj­tók elé belülről deszkafalat építenek. Eddig mintegy 18 000 deszkafalat készítettek el és 8000 kocsit már fel is szerel­tek. A MÁV műszaki kocsi­szolgálata az ország nagyobb berakóállomásain kocsijavító brigádokat szervezett. A gabonszállításhoz a lehe­tőségek szerint fedett kocsi kell. De előreláthatólag szőlő­termésünk is bő lesz és a szőlőt is csak fedett kocsikban szabad szállítani. Ezért a MÁV úgy határozott, hogy rövid távolságú (30—40 kilométer) szállításnál nyitott kocsikban is szállíthatják a gabonát, úgy, hogy a kocsik belsejét pony­vával kibélelik és a gabonát szintén ponyvával letakarják. Hogy a vasút mennyi idő alatt szállítja el a gabonát, ez elsősorban attól függ, hogy milyen gyorsan dolgoznak a begyűjtési szervek. A gabonabegyűjtés ütemének meggyorsítása nemcsak azért fontos, mert az ország így hamarabb jut friss kenyérhez, hanem azért is, mert két-két és fél hónap múlva beáll az őszi esős idő­szak és ez nagyban akadályoz­hatja a gabonaszállítást. Eb­ben az időben már teljes erő­vel megindul az őszi forga­lom is, amely amúgy is hatal­mas erőfeszítéseket kíván a vasút dolgozóitól. A gabonaszállításban nagy nehézséget jelent a vasút­nak, hogy a hosszú tengely­távú kocsik egyes régebbi mal­mokban nem férnek a fordító­korongra. Ezért nem mindegy, hogy melyik malomba, milyen fajta kocsit küldenek. A hosz­­szú tengelytávú kocsikat a körszem gabonatárakhoz — Mezőkövesd, Mezőcsát — irá­nyítják, ahol megfelelő a for­dítókorong. Természetesen a vasút most elsősorban a gabonaszállítási igényeket igyekszik kielégíteni, de ugyanakkor körültekintően gondoskodni kíván egyéb áru­­szállításról is. Ezt a nagy munkát a szállíttatók azzal segíthetik, ha az eddiginél sokkal pontosabban, időben bejelentik igényeiket. CV, 0

Next