Népakarat, 1957. július (2. évfolyam, 152–177. sz.)
1957-07-02 / 152. szám
Trautmann Rezső nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) a Írásokkal biztosítja az egysé-I ges műszaki és gazdaságii rendszer érvényesülését. Meg-3 határozza a kötelezettségeket, a minőségi és méretbeli elő-Irásokat. Az országos építés-í ügyi szabályzat terjedelme 3 előreláthatólag 10—12 kötet lesz és általános érvényű elő-írásokkal egészül ki, Csáki olyan alapelveket rögzít, amelyek valóban központilag meg-s határozhatók és nincs szükség a helyi szabályozásra. Az általános építésügyi szabályzati mellett például Budapest ki- adja a maga helyi építési szabályzatát. Nyilvánvaló, hogy ] olyan városban, mint például] Sopron, amely sajátosan mű-] emlék jellegű, más építési elő-] írásokat kell alkalmazni, mint a Kerepesi úti modern lakó-] telepnél. A Várban természet- szerűen úgy kell építenünk, hogy az új építmények stílusa,] hangulata a környezet stílusé] val összhangban legyen. › — Milyen gyakorlati eredményt érhetünk el az egységes építés- ügyi törvény és szabályzat kidolgozásával? › — A kérdésre legjobban gyakorlati példával válaszolhatnék — mondotta a miniszter. — A jelenlegi gyakorlat szerint az építkezések hatósági ellenőrzését és engedélyezését nyolc-tíz szerv folytatja — önállóan. Ez már egymagában is képtelen bürokrácia, amit tetéznek még olyan jelenségek, hogy egyik építési hatóság csak akkor hajlandó megadni az engedélyt, ha a másik már megadta. Tehát huzavona keletkezik. A helyi tanácsok sem tudják ellátni az építkezésekkel kapcsolatos feladatokat, mert például nem adhatják meg a vízügyi, közlekedési, tűzrendészet, egészségügyi vonatkozású engedélyeket. Mindezek központi hatóságokra tartoznak. Ez abból a kényszerhelyzetből fakad, hogy a központi hatóságok eddig nem működtek együtt, az általuk kiadott építésügyi szabályzatok nem voltak összhangban. A cél, amit az egységes szabályzattal elérni kívánunk az, hogy az összes építésügyi feladatokat gyakorolja a tanács építési osztálya. Ennek feltételeit megteremti az egységes építésügyi törvény és szabályzat, amely valamennyi hatóság szempontjait figyelembe veszi. Elképzelésünk az egységes építésügyi törvény és szabályzattal az, hogy a tanács építési osztálya szakigazgatás szempontjából az Építésügyi Minisztériumhoz tartozzék. Az Építésügyi Minisztérium feladata lesz, hogy irányító tevékenységében érvényesítse a társ építésügyi hatóságok szakszempontjait is. A feleknek még vitás esetekben sem kell majd az illetékes társhatóságokhoz fordulniuk. Az Építésügyi Minisztérium keresi meg az illetékes társhatóságokat, kéri azok véleményét és a kész engedélyt a tanácshoz továbbítja. Az egységes építésügyi törvény és szabályzat kiadása tehát egyszerűsíti az építkezések engedélyezésének ügyintézését, meggyorsítja és megkönnyíti a tervezők, a kivitelezők munkáját — mondotta befejezésül a miniszter. Munkánk alapja: XIX. kongresszusunk határozatai írta: Tóth Anna, a textiles szakszervezet főtitkára . A múlt év október 19—20- án tartotta szakszervezetünkxix. kongresszusát, ahol a textiles dolgozók és az ipar legdöntőbb problémáiról tanácskoztunk. A kongresszus ■ határozatai ma is tükrözik ■ dolgozóink jogos kívánságait, ■Az ellenforradalom jelentős akadályokat gördített ugyan munkánk elé, de a rend helyreállta után, mindjárt elkezdtük a kongresszus célkitűzéseinek megvalósítását. A határozatok végrehajtását ma is [a legjelentősebb feladatainknak tartjuk és azért is hangsúlyoznunk kell ezt, mert az [ellenforradalom után a mi [szakszervezetünkben is többolyan programot adtak ki, ami »elvileg helytelen és nem valósítható meg gyakorlatilag sem. Elnökségünknek az az álláspontja, hogy mivel a XIX. kongresszus határozatai érvényben vannak és magukban ►foglalják a szakma központi kérdéseit, ezek alapján kellvégeznünk munkánkat, ezek képezik szakszervezetünk programját is. Ezért javasoljuk a július 2-án ülésező központi vezetőségünknek, hogy az ellenforradalom óta kiadott helytelen programokat semmisítse meg és kongresszusi határozatainknak szerezzen érvényt a szakszervezeti munka minden területén. A hamis híresztelések ellen Októberi kongresszusunk a többi között elhatározta a szombat éjszakai műszak megszüntetését, a természetbeni textiljuttatások biztosítását, a dolgozók terhelésének —munkaintenzitásának — csökkentését. A forradalmi munkásparaszt kormány megalakulása után méltányolta jogos kéréseinket és egy sor közvetlen az ipart érintő határozatot hozott. Szakszervezeti taggyűléseken, személyes beszélgetésekkor azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi időben sok hamis híresztelés terjedt el a gyárakban. Úgy gondolom, ezért feltétlenül szükséges, hogy a dolgozókat érintő legfontosabb kérdésekről nyíltan megmondjuk szakszervezetünk álláspontját. Már a múlt évben megállapítottuk, hogy a textilipar egyes munkaterületein túlzott termelési követelmények alakultak ki, amelyek ártottak a dolgozók egészségének és nem szolgálták a népgazdaság érdekeit sem. A mennyiségi követelések miatt romlott a minőség, csökkent az előállított áruk értéke. A terhelések csökkentése az ellenforradalmi események következtében spontán módon történt. Ezért egyes helyeken indokolatlanul alacsonyan állapították meg a terhelés szintjét. Szakszervezetünk is szükségesnek tartja, hogy ezeken a helyeken bizonyos változtatások legyenek. Fellépünk azonban minden olyan intézkedéssel szemben, amely újra túlzott, az egészségre káros terhelést jelentene. Nem lesz szombat éjszakai műszak! A kormány határozata alapján megszüntettük a szombat éjszakai műszakot, olyképp, hogy a dolgozókat nem érte keresetcsökkenés. Mostanában azonban rémhírek terjedtek el, hogy az iparban ismét dolgozni kell szombat éjszaka. Ez nem igaz! Nincs ilyen terve az ipar vezető szerveinek, de szakszervezetünk központi vezetősége sem értene ezzel egyet. Dolgozóinknak azonban törekedniük kell, hogy a szombat éjszakai műszak elmaradása következtében kiesett termelést a termelékenység növelésével minél előbb pótoljuk. Sokat beszélnek a természetbeni textiljuttatásokról is. A minisztériummal történt megállapodás alapján évente 250 forintért, kiskereskedelmi áron számítva, 1000 forint értékű árut vásárolhatnak dolgozóink. Ez a juttatás bérjellegű. Az intézkedés igen nagy anyagi megterhelést jelent az államnak. A textiljuttatás megtartása úgy, mint általában a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítása, csak akkor valósítható meg, ha biztosítjuk annak anyagi feltételeit is. Iparunk nem áll rosszul a tervek mennyiségi teljesítésével (bár egyes iparágakon belül még bőven akad tennivalónk), a fő feladat elsősorban a minőség javítása, az anyagtakarékosság, az önköltség csökkentése, az exporttervek teljesítése, a gazdaságos termelés. Elsősorban e célkitűzésekre kell iparunknak irányítania a figyelmet és megvalósításuk érdekében kell szervezni a munkaversenyt is. Könnyítsünk a dolgozó nők munkáján A textigyárak dolgozóinak mintegy 80 százaléka nő Különös gondot kell fordítanunk sajátos élet- és munkakörülményeik állandó javítására, a politikai és szakmai nevelőmunkára, speciális érdekvédelmük ellátására. Fontosnak tartjuk, hogy nagyobb társadalmi életet éljenek, több időt fordíthassanak önképzésre, általános műveltségük emelésére és nem utolsósorban arra, hogy többet törődhessen©! A ........................ gyermekeikkel, családjukkal. Ennek előfeltétele, hogy meg-:könnyítsék a nők háztartásban végzett munkáját. Szükséges- nek vélnénk például, hogy az üzemekben mosatási lehetősé- get, hazavihető vacsorát is biz tosítsanak. Javasoljuk ezenkívül: bízzák a szakszervezetekre a háztartási kisgépeik elosztását, hogy ezek elsősorban az üzemekben dolgozó családok részére jussanak. Nagy könnyítést jelentene nődolgozóink számára az is, ha az üzemekben vagy azok közelében közértet, zöldségboltokat, földművesszövetkezeti üzleteket létesítenének kétműszakos nyitvatartással és előrerendelési lehetőséggel. Úgy gondoljuk, növelni kell a családos üdültetések számát is. A dolgozó nők védelme érdekében biztosítanunk kell üzemeinkben a törvényességet. Üzemi bizottságainknak javasoljuk, hogy határozottabban lépjenek fel az esztelen túlóráztatások ellen, ellenőrizzék, hogy a női munkásokkal a törvényesen előírt súlyhatárnál nehezebb terheket ne cipeltessenek és tiltott munkahelyeken nők ne dolgozzanak. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy különösen ebben a három dologban sértik meg a törvényességet. Szakszervezetünk álláspontját egyébként részletesen ismertetjük majd azon a nagygyűlésen is, amelyet elnökségünk határozata alapján júliusban rendezünk Budapesten. Együtt a dolgozókkal Számot vetettünk munkánkról és azt tapasztaltuk, hogy XIX. kongresszusunk határozatainak már több mint a felét teljesítettük. Sok nehéz feladat is áll azonban előttünk , hogy maradéktalanul valóra váltsuk célkitűzéseinket, elsőrendű kötelességünk, hogy minél többet tartózkodjunk az üzemekben hallgassunk a munkások szavára. Csak akkor lesz szakszervezetünk munkája valóban eredményes, ha a textilipar dolgozóinak javaslatai, elképzelései még jobban érvényre jutnak. „A szakszervezeteknek meg kell hallgatniuk a bizalmiak szavát“ Aktivisták tanácskozása a szakszervezetek Nógrád megyei tanácsánál Mintegy száz bizalmi foglalt helyet az SZMT salgótarjáni székházának tanácstermében. Nagybátonyból, Mátranovákról, Kisterenyéről és több Nógrád megyei helységből jöttek küldöttek, hogy elmondják tapasztalataikat, véleményüket a szakszervezeti munkáról. Sándor István, a Nógrád megyei SZMT helyettes elnöke megnyitó szavai után Szilágyi Sándor, a Szaktanács káderosztályának vezetője mondott vitaindító beszédet. Többek között a bizalmiak helytállásáról szólott. Megemlékezett az aktivisták politikai tömegmunkájáról, amely az ellenforradalom óta fontosabb, mint bármikor volt. Hangoztatta: az akitivistákon is múlik, hogy mindenki teljes tudásával vegyen részt az országépítésben. Éppen ezért a szakszervezeteknek meg kell hallgatniuk a bizalmiak szavát, véleményét, javaslatát. Több megbecsülést — ezt kérik a bizalmiak A vitában több fontos kérdés merült fel. Cudor Antal a zagyvai gépműhelyből arról beszélt: súlyos hiba, hogy sok vezető nem hallgat a bizalmiak véleményére. Molnár Ferenc példát is mondott erről. Az év elején sok elbocsátott felvette a 2000—3000 forint vacipénzt és hat hét elteltével visszakerültek előbbi munkahelyükre. Azért fordulhatott ez elő, mert a dolgozókat és a munkahelyeket legközvetlenebbül ismerő aktivisták véleményét nem kérték ki. Több megbecsülést! Ezt kérték a bizalmiak, és ezt joggal elvárják az üzemek vezetőitől. Több felszólaló panaszolta, hogy a megyében rossz a vízellátás. Torják János Nógrád megyei bányász tb-elnök megjegyezte: a tervek elkészítésére már több százezer forintot költöttek — majd így folytatta: — Nem helyes, ha a dolgozók panasza esetén mindig csak az ellenforradalom okozta mintegy húszmilliárd kárról beszélünk. A munkásoknak sok olyan sérelmük, kívánságuk is van, amely minden beruházás nélkül megoldható. Hibás-e az orvos ? A hiányos orvosi ellátás és kórházi kezelés is szóba került. Kaposvári Ferenc, a mizserfai bányaüzemtől elmondotta, hogy az egyik részlegnél kétszáz dolgozó közül az orvos 25-öt írt ki betegnek. Az ellenőrök több »beteget« kapálás és másokat kukoricavásárlás közben találtak. — Nem helyes minden hibát az orvosok számlájára írni — vitázott Fazekas Vilma, az egészségügyi szakszervezet tbelnöke. — Sajnos, jelenleg kevés az orvos és kevés a kórházi ágy. Előfordul, hogy egy stílyos betegnek feltétlenül helyet kell biztosítani és ilyenkor kerül ki olyan, aki még nem gyógyult meg teljesen. Ez a probléma azonban rövidesen megoldódik életes szakszervezeti funkcionáriusokat. A tanácskozás meghozta eredményét. Az SZMT elnöksége megismerhette, hogy a megyében melyek azok a fontos tennivalók, amelyekben a dolgozók segítségüket várják. — Törődés a dolgozók mindennapi ügyeivel, kérdéseivel — mondotta befejezőjében Szilágyi elvtárs — minden szakszervezeti aktivista becsületbeli kötelessége az őt megválasztó dolgozókkal szemben. Ne tűrjük az intrikát, a rágalmazást A bizalmiak a tanácskozáson foglalkoztak még a munkaverseny kérdésével. Mélységesen elítélték az ellenforradalmat és példákon keresztül rámutattak, hogy ellenséges elemek most más módszerekkel gátolják fejlődésüket. Leggyakoribb módszerük, hogy intrikával, rágalmazással igyekeznek lejáratni a jól dolgozó, becsü NÉPAKARAT Két elnökségi ülés A vasutas-szakszervezet elnöksége hétfői ülésén a többi között megvitatta az újítómozgalom helyzetét és elhatározták, hogy a vasutas napon ismét megrendezik a hagyományos vasutas újító kiállítást. Az építők szakszervezetének elnöksége a finomkerámia ipar dolgozói szilikózis megbetegedésének jelenlegi helyzetét tárgyalta. Határozatot hoztak, hogy a dubicsányi üdülőből szilikózis szanatóriumot létesítenek. • Magyar gyermekek utaznak a Szovjetunióba A szovjet szakszervezetek központi tanácsa meghívására július 1-én, 2-án és 3-án 515 , magyar gyermek utazik úttörőtáborozásra a Szovjetunióba. A gyermekek egy hónapot töltenek a szovjet úttörőkkel. Legfőbb feladat az újítómozgalom céltudatos irányítása Sajtótájékoztatón ismertették a Szaktanácsban az új újító- és feltaláló-törvényt A Szaktanács és az Országos Találmányi Hivatal hétfő délelőtt tájékoztatóra hívta meg a sajtó képviselőit. Perédi Károly, az Országos Találmányi Hivatal elnöke ismertette az új újítói és feltalálói törvényt, annak új vonásait. Bevezetőjében részletesen taglalta a hibákat, amelyek a régi rendelet merev előírásaiból fakadtak és amelyek kórosan hatottak ki az újítói és feltalálói tevékenységre. Elmondotta, hogy a hibák kiküszöbölésénél legtöbbet a szerződéses rendszertől várják. Az új rendelet bekapcsolja a mozgalomba a tervezőket is, akik eddig ki voltak rekesztve. Ha a tervező az általánosan ismerttől eltérő megoldást javasol, ez újításként fogadható el. Petédi Károly részletes ismertetője után Herczeg Károly, a Szaktanács termelési osztályának vezetője ismertette a szakszervezetek feladatait az új rendelet megvalósításában. Elmondotta, hogy a Szaktanács első pillanattól kezdve részt vett az új rendelet kidolgozásában és munkájával segíti most a gyakorlati megvalósítást is. A szakszervezetek feladatait néhány pontban foglalta össze. Ezek: felmérni az újításokkal foglalkozó szervek helyzetét, intézkedni megfelelő kiépítésükről. A vállalati szakszervezeti bizottságok elevenítsék fel és építsék ki aktívahálózatukat s az új rendelet ismertetésével egy időben jelöljék meg az újítók számára a célokat. Ennek érdekében a szakmai központok az iparigazgatóságokkal közösen öszszehívják a kerület illetékes újítási ügyintézőit, szakszervezeti funkcionáriusait is. Utána hasonló értekezleteket tartanak vállalati szinten. Hangsúlyozta Herczeg Károly, hogy a legfőbb feladat a mozgalom céltudatos irányítása. 1957. július 2 Csökkent a túlóra, de még mindig van rohammunka Félévi mérleg a Ganz Vagonban Tulajdonképpen nem is az utolsó napról, hanem az »utána következőről« írunk, vagyis , amivel a gyorsan múló fél évet megtoldjuk. A túlórákat, Elöl■ járóban meg kell mondani, hogy a Ganz Vagonban nyugodtabb a munkatempó, nemhasonlítható az egy év előttihez. A túlórák száma a felérecsökkent. "Nálunk alig voltúniusban száz túlóra. Amióta nem gyártunk tartálykocsikat, nincs rohammunka« — monda Tarjányi József, a vagongyártás I-es termelési főnökségének vezetője. A II-es termelési főnökségen viszont már a hónap második harmadában 497 túlórát számoltak el, az ezt követő időben pedig úgy 600—650-re számolnak. »Ami a túlórázást és a rohammunkát illeti, nálunk nem sokat változott a helyzet« — mondja Teczki Zoltán üzemmérnök. A vagonszerelő csarnok mozgalmas képe is erre utal — az utolsó napon. Akarat Endre, a gyár főmérnöke, Bonta László, a termelési főosztályvezetője és mások a helyszínen figyelik a fejleményeket: most dől el a tervteljesítés sorsa. — Most már biztos meglesz a terv — újságolja elégedetten Bonta László. De miért kell még mindig túlórával, rohammunkával tervet teljesíteni a II-es termelési főnökségen? Egyesek azt mondják, rossz a kooperáció, késve érkeznek az anyagok a különböző gyárakból. Van ebben sok igazság. A Ruggyantaárugyár rendszeresen akkor szállítja az egyiptomi kocsik üléseihez a laticelt, amikor már a vagonok kifutópróbára készen állnak. Most is túlóráznak emiatt a kárpitosok. A Csavarárugyárra is panaszkodnak, mert rendszerint későn szállítja a rézcsavarokat. A MÁVAG pedig nem szívesen krómozza ezeket, mivel a nagyobb felületek krómozása "jobban fizet«. — Munkaerőhiány miatt kell túlóráztatni—mondja másvalaki. Arról viszont nem tesz említést, hogy a hónap elején nincs munkaerőhiány, sőt egyeseket szabadságra kénytelenek küldeni. Arról sem szólt, hogy akadnak dolgozók, akikneklétszükségletük« lett a túlórázás s az ebből származó többlet kereset. Van például három asztalos, aki rendre négy ember munkáját végzi el és mégsem engednek be maguk közé másokat. Sutya Adorján, a termelési főosztály helyettes vezetője közéjük sorolja a Fővárosi Villamosvasút egye® átvevőit is. — Akármikor készülnek is el a szuka-villamosok, mindig késő délután, este viszik el próbaútra — mondja. — A műszak után ugyanis az átvevőknek szintén túlóradíjat fizetünk, 15 forintot óránként. A múlt hónapban 1440 forint túlórát fizettünk ki, csupán a Fővárosi Villamosvasút dolgozóinak ... — Hogyan harcol a szakszervezet a meglevő túlóráztatások ellen? — kérdezzük Boldog Istvántól, az üzemi bizottság elnökétől. — Megmondom őszintén, mi már alá sem írjuk a túlórákat — válaszol. — Lemondtunk erről a jogunkról, mert úgyis formális volt. Előfordult, hogy hozzájárulásunk nélkül túlóráztatott a gyárvezetőség és az ügyészséghez fellebbeztünk. Az ügyészség elutasította panaszunkat, mondván, a tervtörvény erősebb, mint a túlóratörvény. Nem helyes a Ganz Vagongyár üzemi bizottságának álláspontja. A Munka Törvénykönyve érvényben levő rendelkezései szerint csak a szakszervezet hozzájárulásával lehet túlóráztatni. Az üzemi bizottságnak nemcsak joga, hanem törvényes kötelessége is a túlóra-felhasználások ellenőrzése. És csakis a felhasznált túlórák ellenőrzésével ismerheti meg és harcolhat a szervezetlenség és a túlórákat előidéző más körülmények ellen, így képviselheti igazán a becsületes dolgozók érdekeit — segítheti elő a negyedéves, féléves tervteljesítést, rohammunka és túlórázás nélkül l—es