Népszava, 1969. március (97. évfolyam, 50–74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

Felújították Rákóczi törökországi házát A múzeumlátogatás egy­re jelentősebb helyet fog­lal el a művelődési prog­ramok között. Ezt a szám­adat is igazolja, amely szerint az elmúlt évben közel hat és félmillió em­ber kereste fel az állan­dó és időszaki kiállításo­kat. Az érdeklődés foko­zódásának mindenképpen örülni lehet, hiszen né­hány múzeumi séta során a vendégek személyes él­ményanyagot gyűjtenek, s olykor többet tanulnak, mint ha vaskos köteteket olvasnának el. A növekvő sikerről Gö­­nyöi Antal, a Művelődés­­ügyi Minisztérium főosz­tályvezetője tegnapi saj­tótájékoztatóján elmond­ta: A KISZ védnökség© — Az eredményeket elősegítette, hogy az el­múlt időszakban érdeke­sebb, izgalmasabb kiállí­tásokat rendeztünk. Sok új műtárgyat bocsátottunk a közönség rendelkezésé­re, és tervszerűen törek­szünk arra, hogy múzeu­maink gyarapítsák állo­mányukat. Évente mint­egy 247 ezer új tárgy ke­rül birtokunkba, s ehhez a számhoz még nem csa­toltuk hozzá a régészeink által feltárt leleteket. — Milyen múzeumi munkát folytatnak ebben az évben? — Több tudományág­ban folytatódik a kuta­tás. Régészeink befejezik Veszprém topográfiai fel­­térképezését, nagy munka folyik a Tiszai II. vízi­lépcső körzetében, ahol hatvan kilométeres hosz­­szúságban tárják fel a bronzkori és középkori kultúrákat. A római kori emlékeket Pécs, Tác és Szombathely térségében keresik. Idén fokozott gondot fordítunk a gyor­san pusztuló néprajzi em­lékeink megmentésére. Szabadtéri múzeumot épí­tünk, illetve bővítünk Szentendrén, Szombathe­lyen, Orfűn és Nyíregy­háza-Sóstón. A szent­endrei skanzen fölött a KISZ védnökséget vállal, és sok fiatal részt vesz a környék rendezésében. A közeljövőben a helyi ta­nács út- és vízműmun­kálatokat kezd a múzeum­nál. Rodostó, Kufstein, Párizs — Az év legjelentősebb múzeumi eseményei? — Már hosszú hónapok óta készültünk a Tanács­­köztársaság 50. évforduló­jának megünneplésére. Külföldre is küldünk e témával foglalkozó kiállí­tásokat. Ezek helyet kap­nak Moszkvában, Berlin­ben és Ulánbátorban. Itthon a jubileum alkal­mával tárlatot rendezünk a budai Várpalotában, amely stílszerűen 133 na­pig tart nyitva. Ugyan­akkor ünnepélyes keretek között mutatjuk be a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Mú­zeum gyűjteményét. Mint ismeretes, a múzeumot a Tanácsköztársaság idején alapították. Erre az alka­lomra egyébként számos külföldi országból érkez­nek szakemberek és részt vesznek az emlékülésen. — ősszel is külföldi vendégeket várunk. Ek­kor rendezzük meg a Nemzetközi Művészettör­téneti Kongresszust. A nagy jelentőségű alkalom­ra ,,Nyolcszáz év magyar műremekei” címmel ké­szítünk kiállítást, amely bemutatja majd vendé­geinknek, hogy kultúránk a honfoglalástól kezdve tévést tartott az európai kultúrával. A tárlaton 250 rendkívül értékes tár­gyat tekinthetnek meg a látogatók.­­ Nemzetközi kapcso­lataink között meg kell említenünk, hogy nemré­giben újítottuk fel Rodos­tóban a R­ákóczi-házat. Ezt nagyon lényegesnek tartjuk, hiszen itt húzó­dik a nagy E5-ös autóút és számtalan külföldi tu­rista keresi fel a magyar fejedelem egykori lakhe­lyét. A kufsteini börtön­ben is állandó kiállítást rendeztünk, Párizsban pe­dig a magyar páretormű­­vészet reprezentánsait lát­hatta a közönség. Megmentik a kincseket Korábban már hírt ad­tunk arról, hogy múzeu­maink csereegyezménye­ket kötöttek külföldi társ­­intézményekkel. Ennek eredmények­éppen láthat­juk idén a leningrádi Er­­mitizs tulajdonában levő francia impresszionista festők néhány kiemelke­dő alkotását. Arról is be­számoltunk, hogy kedve­zőtlen helyzet uralkodik az esztergomi Keresztény Múzeumban. — Történt-e már vala­milyen intézkedés? — Nyolcmillió forintos költséggel felújítjuk az épületet, és olyan tíz év­re szóló restaurálási ter­vet dolgoztunk ki, amely­ikel sikerül a későbbi ko­rok számára is biztosítani a páratlan értékű műkin­cseket. — Múzeumi progra­munk során elhatároztuk, hogy sok fővárosi anyagot „utaztatunk” vidékre, ugyanakkor a legjelentő­sebb vidéki gyűjteménye­ket bemutatjuk a buda­pesti közönségnek. E. L. M . KÖNYVEK • • K Öt nyugati könyv Az összefoglaló cím földrajzi — és nem poli­tikai-ideológiai — eredet­re utal, hiszen a szét­­bomló polgári kultúra a lázadás és a menekülés, az irracionalizmus és az őszinte önbírálat jegyeit egyaránt magán viseli. A lázadás és a nyers­ önkritika sajátos, frissen mai regénye Christiane Rochefort írónő biztos ,si­kert ígérő könyve, a Há­zasság párizsi módra. A könnyed, igazán szóra­koztató, pergő cselekmé­­nyű írás hősnője — amolyan „igazi” kis pári­zsi nő, aki önállóan gon­dolkozik és gyűlöli a kép­mutatást — szerelemből feláldozza a szabadságát: hagyja, hogy el­vonszol­ja feleségnek egy jómódú polgárfamília nagyratörő sarja. A házasság nem si­kerül­ . Céline, a hősnő, végül is képtelen elviselni a hazugságnak, unalom­nak, és a társadalmi­­anyagi törtetésnek azt a fullasztó légkörét, amely­hez pedig eleinte minden erejével idomulni igyek­szik. A regény felülete­sen, csevegve ábrázol, de egy egyéni lázadás for­májában megsejtet — po­zitív előremutatás nélkül — valamit abból a tűrből, amely a mai francia tár­sadalom mélyén izzik. A regény utcai zsargonban, „csibésznyelven” íródott; jegyezzük ide a nagy­on találó, eleven fordítás szerzőjének, Réz Pálnak a nevét. (Európa) A másik francia könyv (Valéry Larbaud: Boldog szerelmesek) a valóság elől menekülő, szépségre és harmóniára vágya­kozó ember — a mai fülnek már kissé ásatag­­nak ható — szimfóniája. Joyce modorában írott kisregényeiben a szerel­mi küzdelmek, utazások, emlékek mögött a tudat szabadon csapong, az ál­mok és ábrándok önálló életre kelnek, a lélek el­különül a léttől. Meg­­l­apóan szép, humanista kultúrával átszőtt és megejtően gyengéd írások ezek, de valljuk be: a mai ember életérzésével már nem egyeznek. Vi­szont novellái, melyek a gyermekkort idézik, ele­venebbek; a századeleji francia burzsoázia hiteles rajzát nyújtják, a gyer­meki lélek őszinte, realis­ta módon felvázolt térké­pét. (Európa) A gyermeki lélek.— ez­úttal betegesen eltorzuló formában — a témája Henry James angol író regényének (A csavar for­dul egyet) is. A rémhistó­­riák ősei közé besorolha­tó írásban egy idegbeteg nevelőnő — akaratán kí­vül — az őrülésbe, majd a halálba kergeti a rábí­zott két kisgyermeket. A regény javára tudjuk be, hogy a hangsúly a pszi­chés folyamatok ábrázo­lására esik, így gyermek­lélektani­­szempontból különösen érdekes a stí­lusában különben kissé régies írás. Viszont a gyűjtők mindenképpen örülnek neki, mert iga­zán szép miniatűr-kiadás­ban jelent meg. (Helikon) Más gondolatokkal, más akarásokkal szól hozzánk a fiatal kubai író, César Lopez novelláskötete. A négyszög közösítése. Jel­­képrendszere előbb mell­be vág, de aztán hol Ka­­rinthyra, hol Kafkára gondolunk, vissza-viss­za­­lapozunk, és egyszerre felismerjük, megértjük a szimbólumokat. A polgá­ri lét és erkölcs szárazon megfogalmazott, végső kritikája ez a kötet, a kö­zösségi ember jajkiáltá­sa, amelyet ugyan némi­leg enyhít a szatirikus hangvétel, de az uralko­dó akkord a keserűség­­e az elszántság marad­­(Európa) Másképpen látja és ma­gyarázza Colette Audry francia írónő regénye (A fürdőkád mögött) az em­bert. Kutya a hőse a könyvnek, de közhely, hogy az állatmesék, Aiszóposz óta, voltakép­pen az emberi kapcsola­tokról, azok ideális nor­máiról, magatartási mér­cékről szólnak. A tevé­keny életstílusú, őszintén haladó gondolkodású, ak­tívan és szenvedélyesen közéleti írónő az utcán talált kutyája révén új oldaláról ismeri meg és ábrázolja az embert: kitá­gult, mélyebb érzelmek­kel, hűséggel és önfelál­dozással, és még valami­vel; azzal, hogy az ember elveszti önmagát, ha ma­gányos. (Magvető) Bajai Ferenc 1969. március 1 NÉPSZAV­A 19 és 23: Mario del Monaco ‘"*21 és 25: Új Don Carlos Március kivételesen gazdag lesz énekes-ven­­dégművészekben. Ezzel kapcsolatban téves nevek és bejelentések is történ­tek az elmúlt napok saj­tójában. A vendégek pon­tos névsora a következő: Herbert Grabe (nem pedig Heinz Imdah's) ham­burgi bariton (március 4. A nürnbergi mesterdal­nokok). Dan Iordachescu bariton Bukarestből (már­cius 12. Don Juan). Sza­bin Markov bariton Szó­fiából (március 11 és 13. Escamillo a Carmenben és Nabucco címszerep). Piero Filippi tenor Zág­rábból (március 14. Edgar a­­ Lammermoori Luciá­ban), Vasile Martinom román bariton (március 25. Sevillai borbély), Lu­cia Stanescu román drá­mai szoprán (március 29. Pillangókisasszony), Me­re Ottilia Bernből (már­cius 26. Szöktetés a sze­reiből, Constanza). Mario del Monaco ta­valyról elmaradt vendég­­szereplésére március 19-én és 23-án kerül sor az Er­kel Színházban. Az Otello címszerepét énekli mind­két alkalommal. Partnere — a megjelent téves köz­léssel ellentétben — An­tonietta Cam­arile Berdi­­tti, a fiatal olasz énekes­­gárda nagy­ ígérete. Még egy olasz vendé­günk lesz márciusban, Gianandrea Gavazzeni, a Milánói Scala volt főze­neigazgatója. Részt vesz Don Carlos felújításunk előkészítésében és a már­cius 21-i és 25-i bemuta­tót (két szereposztás), va­lamint a két következő előadást vezényli. (r.) Operaház: Szüktetés a sze­­rájból (F­. béri. 1. ea. 7). — Erkel Színház: Turandot (11. béri. 7. ea. 7). — Nemzeti Színház: A bűnbeesés man (7). — Katona József Színház: Széchenyi (7). — Ódry Szín­pad: Aria (du. 3). — vígszín­ház: Angliai Erzsébet (F. béri. 3. ea. 7). — Pesti Szín­ház: Arzén és levendula (XIV. kért. 3. ea. 7). — Ma­dách Színház: Éjjeli mene­dékhely (7). — Madách Ka­mara Színház: Három Játék (7). — Thália Színház: Az Ördög és a Jóisten (7). — Jó­zsef Attila Színház: Aba Sá­muel király (M. bért. 4. ea. 7) . — Fővárosi Operettszín­ház: My fair Lady (délután fél 3 órakor). Egy éj Velen­cében (7). — Állami Bábszín­ház: Bohóc rókák és egyéb mókák (du.­­). — Irodalmi Színpad: Sanzon (Zalka béri, 3, 7 órakor). — Egyetemi Színpad: José Triana: Gyil­kosok éjszakája (bemutató: 8) . — Zeneakadémia: Bachtól napjainkig (Középisk. bérlet, 1/4, du. fél 5). — Kis Szín­pad: Tizenévesek (du. 4); l­rak és elvtársak (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: Tessék tovább menni (fél 8). — Kos­suth Klub: A daléne­kesek. Dietrich Fischer-Dieskau: Elő­adás (du. 3). KOSSUTH RADIO 4.30: H. Ides. 4-K: Z. M: M. Idej. 5.30: Reggeli krónika. 5.45: Falurádió. 0: H. Időj. 5.30: H. Időj. 6.40: Rádiórek­lám. S.40: Műsor. 7: Reggeli kr. n. Utána: Körzeti időjá­rás. 7.30: Új könyveik. 8: H. Időj.­­Műsorok 8.20: Lányok, asszonyok. 8.40: Orvosok a mikrofon előtt. 8.45: Zenés est öt tételben. Ism. 10: H. Hazai lansz. Időj. 10.11: Csaj­kovszkij: VI. ..Fatetikus” szimfónia (vez. Mengelberg). 10.57: Kedves öregasszonyok. Műsorok Ifén összeáll. 12: Hírek. Idős. 12.15: Operettrész­. 13: Világ­­gazd. hírek. 13.06: Cigányda­lok­, csárdások. 13.25: Barabás Tibor írása. 13.40: Három Bartók-kórus. 13.54­: Rádió­­reklám­. 13.55: Hgl. 14: Né­hány perc tudomány. 14.05: Gieseking zongorázik. 14.45: Hétvégi kulpol. figyelő. 15: H. Időj. 15.10: Csak fiatalok­nak! 15.55: Hétvége... Közi­. 16.35—16.45: Kötv. bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. 17: II. Időj. 17.05: Hétvége c. műsor folyt. 17.30: Világirod. mo­zaik. 17.55: Nóták. 18.17: Új lemezeikből. 18.56: Műsor. 19: Esti krónika. 19.30: Jót ne­vettünk 88-ban. összeállítás az elmúlt év kabaréműsorai­­ból. Közb. 21: H. Időj. 22: H. Időj. Sport. 22.20: Tánczenei. Közb. 24: H. Időj. PETŐFI RADIO 4.26—8.05: Azonos a Kos­­suth-adóval. 6.20: Torna. 10: Könnyű- és táluzene. 12: A M. AU. Hangversenyzenekar hgye. az Erkel Színházból, vez. Oberfrank Géza, közr. Rafael Orozco. Közb. 12.42: Ki szép, ki jó. Móricz Zs. novellája. 12.56: Ilgy. folyt. 13.30: Könnyűz. 33.47: Vízál­lás. 14: H. Idős. 14.08: Könyv­ismertetés. 14.38: Népdalkóru­­sok. 1­5.06: Orvosok a mikro­fon előtt. 15.11: : Arhipova énekel. 15.36: Körv. bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 15.50: Toronyzene Peter mű­veiből 16. H. Idős. 16.05: Kortársaink. Román György. 16.45: Ruggiero Ricci hegedül, Rados Ferenc zongorázik. 17.32: Néptáncok. 17.45: Hgv­­uaptsz. 18: H. Időj. 18.05: Snppli csillagok. Rádiójáték. 13.01: Zenekari muzsika. 19.46: Mese. 2«: EsM kr. II. 20.3«: Új könyvek. 20.33: Ver­di: Nabucco. 4 felv. opera. Közb. 21.13: Távoli tanyákon. Riport. 21.33: Opera folyt. 23: H. Idej. URH 18: H. Idej. 18.2: Hangle­meze a rádé. 13: Új leme­zeinkből. 13.37: Zenei pano­ráma. 20.07: Regina Remik énekel. 20.31: Kamarazene. 21.29: Dzsessz. 21.45: Debussy­­művek. 23: H. Idej. televízió 9: Nótaszó ism. 9.15: Vita­­műsor a kollektív szerződés­ről. Ism. 9.45: „Angyal*’ ka­landjai. Veszélyes meghívás. Ism. 10.35: Négyen — négy­­szemközt, önvallomások a kamerának. Ism. 10.55: Buda­pest, te csodás!. .. Zenés, táncos séta a fővárosban. Ism. 15.13: Szegénylegények. Magyar film (16 éven felül!). 16.45: Reklámműsor. 16.50: Körkép a filmművészet egyik aktuális kérdéséről. 17.50: H. 17.­55: Kelet-Afrika közelről. 4. Egy haladó császár és a feu­dális nyu­ti a­­r­ád­ók országa: Etiópia. 18.15: Tévé-operaka­­lauz. Donizetti: Szerelmi báj­ital. 18.35: A tv jelenti. 19.20: Cicavízió. 1­9.35: Kedves ver­seim. Szakáts Miklós műsora. 20: Tv-híradó. 20.20: Családi fi­likőr... 22: Tv-h­íradó 2. 22.20: Műkorcsolya VB. A női szabadon választott gyakor­latok közvetítése felvételről. POZSONYI tv 17.30: Bene és Sébastien. Gyermekilm-sorozat. 18: lá­nyok, fiúk magazinja. 19: Tv­­híradó. 20.25: Éljen a karne­vál ! Szórakoztató műsor. 20.50: Az „Om ügynökség ak­tái (francia bűnügyi fonsso­­im). A svéd kulturális kap­csolatok intézetének ügy­vezető igazgatója, Per- Axel Hildeman és helyet­tese, J. W. Walldén Bu­dapestre érkezett.­­ Hetvenöt éves korá­ban pénteken elhunyt Bo­­hunicaky Szefi írónő, aki a Nyugat nemzedékéhez tartozott. Temetéséről ké­sőbb intézkednek. AHOVÁ A KÖZÖNSÉG NEM AUTHAT­Ó BE A MADÁCH SZÍNHÁZ KULISSZÁI MÖGÖTT Az ember végighalad a páholyokhoz vezető folyo­són, benyit két vasajtón, s máris különös világban találja magát. A színfalak mögé jut. Oda, ahol a lát­hatatlan, de nélkülözhe­tetlen „szereplők” tartják mindennapos „előadásu­kat” és végzik nehéz erő­feszítést követelő munká­jukat. A helyszín a Madách Színház színpada. Hat óra van. A technikai dolgozók már az utolsó simításokat végzik, a ,,Kaviár és len­cse" előadása előtt. A zsi­nórpadlás vasfolyosóin köteleket igazgatnak, is­mét kipróbálják a fény­szórókat. Fejünk felett csaknem harminc méter magasra nyújtózik a sö­tétség. Odafent egy másik színdarab díszletei függe­nek. Itt lent már kikészít­ve a legtöbb kellék. A nagy láda, amelyből az „álhulla­’ jár kísérteni, a tolókocsi, amelyen a „nagypapa” érkezik majd gumicukrot rágva. CSAK KÉZI ERŐVEL Az előkészületek ..kar­mestere” Masztera László színpadmester egy sötét fülkéből lép ki. Két évti­zede dolgozik ennél a színháznál, s csaknem ugyanennyi ideje végzi ezt a sok figyelmet igény­lő munkát. Nehezen ta­lálnánk alkalmasabb em­bert arra, hogy bevezes­sen bennünket a kulisz­­szák mögötti élet titkaiba. — A legnehezebb mun­kát többnyire a díszletek összeállítása jelenti. A tervrajzok szerint helyez­zük el a darabokat. Min­dent szilárdan kell rögzí­tenünk, nehogy baleset történjék. Nem szeretném, ha­ itt is előfordul­na olyan eset, mint egy másik szín­színházban, ahol a közel­múltban egy súlyos dez­­letdarab zuhant le köz­vetlenül egyik színművé­szünk háta mögött. In­kább többször ellenőrzök mindent — Mennyi ideig tart egy díszlet felállítása? — Ez a munka termé­szetétől függ. Volt olyan díszlet, amelyen kilenc és fél órát dolgoztunk. Ha ehhez hozzászámítja azt, hogy másnap már új elő­adásra kellett készülnünk, akkor mindent megért­het. Aztán akad olyan fel­adat, ami sok fejtörést okoz. A „Yerma” díszle­tei között például volt egy „szikla”, amely kilenc mázsát nyomott. Ezt fel­vinni a színpadra, felállí­tani az állványra nem kis dolog, különösen így, kézi erővel. — Nem segítenek gépi daruk? — A függönyök, díszle­tek emelgetése emberi erővel történik. Igaz, el­lensúlyokkal könnyítjük a munkát, de még így is megnézem azt az embert, aki képes felhúzni pél­dául a nagy előfüggönyö­ket. RENDKÍVÜLI BEUGRÁS Kilépünk a színpadra. Még félhomály fedi a kis erkélyt, ahol majd meg­jelenik Pécsi Sándor és „újabb „vendégségbe” in­dul. Az ajtó fölött Coca Colás üveg és egy kon­zervdoboz. Sajátságos kedves hangulatot áraszt ez a parányi ötlet, a vi­dám, de nyomorúságos csengő. — Ezeken a megoldá­sokon mi törjük a fejün­ket, mondja a színpad­mester. — A rendező el­mondja, mit kivin, s mi megtervezzük, elkészít­jük. A második felvonás­ban például nem szabad becsukódnia a konyha­­szekrénynek. Tolóéket szereltünk bele. A kamra ajtajára két oldalt rugókat helyeztünk, ez biztosítja a megfelelő tempójú nyi­tást. De ha az a kívánság, hogy valami így vagy úgy nyikorogjon, azt is biztosítjuk egy-két szer­kezettel. — Mi jelentette a leg­nagyobb feladatot a két évtizedes munkája során? — Talán egy „beugrá­som”. Gábor Miklós a színpadon játszott, és ép­pen felette kilazult az egyik díszletdarab. Ide­­oda k­hbolygott, akármi­■ kor lezuhanás teté •-'■volna.' Azonnal­­elsiettem a csi­­gapadra,. és, , egy hosszú rudat fűztem a kikapcso­lódott hurokba. Nagyon nehéz volt tartani. Már egészen kiment az erő a karomból, amikor i­égre leengedték a függönyt. Tovább már nem is bír­tam ... Számolgatjuk, hányféle szakember dolgozik itt a fényszórók sugárkévéje mögött. Vagy nyolcat­ fel­­jegyzek. Mindegyikük munkája külön cikket érdemelne, mégis csak a főkellékest, Muha Gézát faggathatom. WHISKY HELYETT TEA — Honnan teremtik elő a sokféle kelléket? — Rendszeresen járom a BÁV-boltokat. Olykor legyezőt, máskor fegyve­reket keresek vásárlás­ra. Kölcsönzőnk magá­nosoktól, de több alka­lommal mesteremberek­kel készíttettünk egy­két tárgyat. A nézőtérről behallat­­s­zik a zsongás, lassan megtelnek a széksorok. Most már csak percek vannak a kezdésig, így levonulunk a kerekrak­tárba, ne zavarjunk oda­fent. A tiszta, meleg be­tonhelyiségben polcok so­rakoznak. Kardok, lánd­zsák, pajzsok a falhoz tá­masztva. Ezek a III. Ri­­chárdban kapnak „szere­pet”. A főkellékes egy törött ■ alabárdnyelet né­zeget, meg kell javíttat­nia holnapra. Aztán a kincseit mutatja. Egy do­bozból valódi forgóvisz­­toly kerül elő. Ezzel lő a színfal mögött, ha vala­melyik szereplő „elsüti” fegyverét. — A múltkor sajnos cserbenhagyott ez a jó­szág. Mensáros László fo­gott fegyvert Gábor Mik­lósra. Nekem a végszóra kellett elsütnöm piszto­lyomat. Csütörtök. Mire a tartalékpisztolyt elkattin­­tottam, a „tettes” a da­rabnak megfelelően le­dobta fegyverét. S csak ekkor dörrent el a „vég­zetes” lövés. — Gyakran előfordul ilyen galiba? — Szerencsére ritkán, de akkor mindig kelle­metlen. A „Pillantás a hídról” című drámában például Pécsi Sándor mellbe döfi magát egy késsel. A penge termé­szetesen belecsúszik a nyélbe. Ez alkalommal azonban elakadt a rúgó, és a művész fájdalmas kék folttal járhatott hosz­­szú ideig. A hibákról­ azonban ke­vésbé tehet a kellékes. Magam vagyok tanúja, hogy mindent kipróbál, mindenből tartalékot­­is készít elő. Tudja, melyik színész feledékeny, külön odakészíti neki a kelléke­ket. Másik művész kép­telen a pipával bánni, megtörni, meggyújtja, úgy­­adja oda Ha a da­f 'rabbaji evés jelenet parányi' kis konyhában' összeállíttatja a menüt/1 Teát töltet a whiskys üvegbe, vizet a pálinkás­ '­ ba. Munkájának eredmé­nye: a néző előtt hihe­tőbb, életszerűbb minden. Hogy néha kellemetlen­kedik a színpad látha­tatlan ördöge? Ez is hoz­zátartozik az érdekes, ku­lisszák mögötti élethez. Esztergomi László ­ Március 3-án hétfőn, délután fél ötkor, a Nép­szabadság könyvesboltban (VIII., József krt. 5.) de­dikálja Juhász Ferenc költő a Szent Tűzözön re­géi című új verseskötetét. ■ Megnyitják a Várbarlangot A budai Várban húzó­dó 10 kilométeres bar­­­­langrendszer március 2-tól ismét minden vasárnap megtekinthető, a TIT .. szakembereinek kalauzo­­­­lásával. Ugyancsak meg­ ... nyílik vasárnaptól a Tán­csics Mihály, utcában a Zsidó Múzeum, és az öt méter magas Mária Mag­­dolna-torony is várja a látogatókat. . . . MAGYARUL BESZÉLŐ,SZÍNES SZOVJET DOKUMENTUM­FI­LM RENDEZTE ÉS FÉNYKÉPEZTE : IVAN G­A­LI­N Bemutató: március 6 Egyórás műsor — 56%-os helyár Korhatár nélkül megtekinthető

Next