Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-29 / 23. szám

Nyíregyháza, 1920 január 2* • Csütörtök XLI. évfolyam * 23 szám pfoot. Capitatl lOBil Cilinas. >Miin grMf 'WiflMtlI SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA JJUN­ I JUL'UL'UIW<NI »WJ ''WIN IRWMM»INRRNRN<IMF­R'IRR • 11 N I­RN -NRMMNNUM l­íjísetés: Egész évre 120 K, félévre... 00 K, I Alapitotta JÓBA ELEK f 'SEJK, ÜTTST 1 ^ nll^ ÍHSÍÍEZl'JL I "«•»• szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÓ f TELEFON szaL"^'^ ^ POSTACHE^UE • Taiitóknak félévre 40 korona. • f f Kéziratokat nem adunk vissza. MHtAt&agjKaMaHtMMMAMMMMMCT nasa* n n tm xwu L Clemenceeu­u­OLyan­­ lett köztár­sasági elnök Miért nem iszik bort a „tigris" ? Clemenceau, mint jelentik, mégis csak kimaradt a köztársasági elnökségtől. Meggyőződve, hogy nem választanák meg, visszalépett. Pedig úgy látszik, szerette volna elérni a legnagyobb állami méltó­ságot, így lehet kivenni a „Le Journal" alábbi értesítéséből. A miniszterelnököt legutóbbi var­i utazása folyamán állandóan azzal a kér­déssel ostromolták, hogy mikor jelölteti magát az elnökségre. De a „Tigris" nem akart színt vallani, sőt úgy tett elhárítaná magától az egész dolgot, mintha — Ne is beszéljenek erről — mon­dotta. — Hát ezt hiszik, hogy nem in­kább kedvemre lesz valami kis falusi zugban éldegélni ? Mindössze ennyit tudtak belőle ki­venni. De Htja vége felé egy látogatója ugyanazzal a kérdéssel faggatván bizo­nyára már vagy enedizben, a „Tigris­ 4 végre nyilatkozott : — Az igazság az, hogy visznek a köztársasági elnöki székbe. De ezúttal kissé megcsalódott. Nem vitték. — A borivást 1909-ben teljesen ab­banhagytam — mondotta legutóbb egy alkalommal. Akkor miniszterelnök voltam­­ és úgy tapasztaltam, emlékezőtehetségemet, hogy a bor rontja Ez ugyan kelle­metlen volt. A házba érve elfelejtettem, hogy miniszterelnök vagyok . . . Min­denáron interpellálni akartam a kormányt és­­ megbuktatni. Norvégia válasza Clemenceaunak Lyon, jan. 28. Clemenceau, a békekonferenc­a el­nöke, a norvég kormány elnökétől vá­laszt kapott arra a levélre, melyben Cle­menceau kérte a norvég kormányt, hogy­­ csatlakozzék a népek ligájához A nor­vég kormány elnöke közli, hogy Clemen­ceau-nak táviratát megkapta és köszöni a békekötésekről való tájékoztatást Ez alkalomból üdvözli a norvég kormány az egyesült és szövetséges hatalm­­at, s annak a reménységnek ad kifejezett, vajha a béke hozna az emberiségnek csendes munkálkodást, amelyet oly for­rón óhajt és vár. (Ghemarei) Clemenceau záróbeszéde a magyar béketárgyaláson Bukarest, jan. 28. Apponyi Albert három beszédet mon­dott az ötös tanács előtt an­gol, francia és olasz nyelven. Lloyd George állandóan figyelt és jegyzett. A beszéd alatt egy jegyzetet nyújtott át Lloyd George Cle­menceaunak, a­melyen — mint később kiderült — a nemzetiségi kérdésre nézve akart felvilágosítást kérni. Apponyi be­széde után Lloyd George szóbelileg is megkérdezte Apponyit, hol és fél millió magyar, amely la­ik az a­z idegen ura­lom alá kerül. Apponyi erre térképet vett elő, az entente államférfiak köréje gyűl­tek és Apponyi hosszasan magyarázott. Lloyd George később elismeréssel nyilat­kozott Apponyi nagyszerű szónoklatáról, mire Apponyi kijelentette, hogy nem szó­noki sikerekért jött Parisba. Apponyi be­szédében Magyarország következményeiről beszélt, feldarabolásának Népszavazást kér. Pártatlan ellenőrzés mellett végbe­menő népszavazás eredményébe bele­nyugosznak. Európa felépítésének s­zerét szembeállította Magyarország feldarabo­lása folytán előálló válságokkal és ellen­téte­kel. Magyarország földrajzi és gazda­sági egységéről beszélt és az ezeréves politikai szervezetről. A békeszerződés pénzügyi terheit a háború, két forra­da­lom miatt az ország nem bírja el. Nincs oly magyar parlament, amely az egész nemzetet kép­viselné és igy ezt csak a nép zivatás helyettesitheti Franciaország nemes gon­dolkodására, Anglia szabadságszeretetére és Olaszország humanizmusára apellál, kérvén, hogy a fegyverek győzelmét a­­ világbéke valódi biztosításával tetőzzék be. Jelezte, hogy számos memorandumot fognak átnyújtani a konferenciának. Lyon, január 28. Glemenceau Appo­nyi beszéde után ezeket mondotta: — Uraim! A magyar békedelegáció főmegbízottai! Önök uraim láthatták, minő figyelemmel kísértük azt az expo­zét, amelyet önök elénk terjesztettek és biztosítjuk önöket arról, hogy mindazok az érvek, amelyeket az expozé tartalmaz, lelkiismeretes megfontolásban részesül­nek. Természetes, hogy nem csupán a most felsorolt fontos pontokat vizsgáljuk meg, hanem fel kell hívnom figyelmüket arra, hogy önöknek 15 napi határidőt adtunk amely idő alatt önök minden önök előtt szükségesnek látszó megjegy­zést elénk terjeszthetnek Az önök vála­szát ez alatt a határidő alat Apponyi ezután válaszában elvárjuk. Kijelen­tette, hogy a magyar békedelegáció a leg­rövidebb időn belül visszatér és ott gondosan meghallgatja a Budapestre szakér­tőket, akik Budapes­en voltak kénytele­nek maradni. Ha 15 nap alatt nem tudná a delegáció ot­thon munkáját befejezni, előre is kéri a késedelem miatt az ötös tanács jóindulatát Glemenceau ezt tudomásul vette és az ülést berekesztette. (Nagyvárad.) | Ára 60 fillér Véget ért az amerikai munkáskongresszus Páris, jan. 28 Ma érkeztek haza Washingtonból a nemzetközi kongresszuson résztvett fran­cia m­unkásvezérek. Beszámoló joknan rá­mutatnak arra, hogy a vita mindvégig igen előkelő mederben folyt, bár viharos igy is voltak­­. A munkáskonferencia meg­alkotta a munka közigazgatását és sza­bályozta a m­unkaügyi minisztériumok hatáskörét. Januárban Párisban­ összeül egy szűkebb k­örű bizottság, amelynek az az a faladata, hogy a nemzetközi malomra és munkásvédelmi intéz anyagi er­ényekre vonatkozó­an javaslatokat terjesszen elő. Szatmáron kiöntött a Szamos Szatmárról jelentik: A folytonos esőzés következtéban nagyon megáradt a Szamos és megtörtént, ami még ja­nuárban még talán soha sem fordult elő, hogy a Szamos benyomult a hullám­térbe. Az arter lat*ói, különösen a Piros­berekben már hozzáfogtak a költözkö­déshez. A tegnapi szeles és hideg idő va­ószínüleg ismét mellébe kergeti a Sza­rost, egyelőre azonban hivatalosan még nem konsta­áltak , amely még mit d g elör­te víz apadását, tartja a hul­lámtér mélyebb pontjait.

Next