Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-22 / 242. szám

nyironyh­áza, ft­6. október 22. • Péntek Alapított* JÓSA ELEK Felelős szerk­esztó Dr. S. SZASO LÁSZLÓ JELI. évfolyam * 242. szám. Szerkesztőség kiadóhivatal: SZÉCHE­NYI­ UT 9. SZÁM. Telefon­szám 133. Postacheque 29550 Kéziratokat nem adunk vissza. SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen, Döntő politikai fordulat előtt Budapest, okt. 21. Saját tudósítónktól. A politikai életben utóbb mutatkozó je­lenségek döntő fordulat felé viszik belpolitikán­­­kat. Ruppert Razsó szerdán elmondott inter­pellációja nyilvávalóvá tette, hogy a belső kon­szolidáció erős kézzel való biztosítására elér­kezett az utolsó óra. Nem elég nyilatkozni a­­ konszolidációról, komoly, határozott cselekvé­­­sek szükségesek A tetteket Apponyi Albert akcióba lépé­sétől várják, akiben most már megérlelődött a szándék, hogy a cselekvés terére lép Zászló­bontására ötven tag azonnal mögéje áll, hogy a belső helyzet tisztázásának munkájához lás­son. Apponyitól az alkotó keresztény gondolat erejét várják. A kereskedelmi, de általában a gazdasági életnek elmaradhatatlan függvénye volt a békés világban a hitel. Ebben szóban : hitel, valami csábító erő rejlett. Az, aki hitellel redelkezett, mintha megnőtt volna, de mindenesetre fölóra emelkedett a hitellel nem rendelkező ember­társainak. Megnövesztette önérzetét, fokozta az üzleti tevékenységének komolyságát azon felül, hogy a készpénzhiányt sem kellett éreznie. Tisztességes, becsületes emberek szemében a hitel birtoka, nagy értéket képviselt. Vétek volt könnyelmű hitelt nyújtani épen azért, mert e könnyelműség kettős következményekkel is jár­hatott. Erkölcsi és anyagi pusztulásnak lehetett okozója. A hitel olyan mint a méreg, megfelelő adagokban gyógyít, könnyelműséggel halált hozhat. A háború folyamán a hitel mindinkább veszített jelentőségéből A gazdasági élet áttért a készfizetések rendszerére. Szinte egészen bele­szokott mindenki abba, hogy csak készpénzzel vásárolhat. Idők folyamán ez a készfizetés nagymen­­nyiségű bankjegynek forgalomba hozatalára ve­zetett egyéb ok­ok mellett, úgyannyira, hogy igen komoly javaslatok szólottak amellett, hogy a csekkfizetés és atutalás rendszeréra térjünk át. Hogy ezek az óhajok mennyire nem telje­sültek, azt mindenki igen jól tudja. A készpénz­fizetés tovább folyt. Újabban a kereskedelembe ismét vissza­lopakodott a hitelezés rendje. Sőt ez kifejlődött, hogy egyik magyar szaklap annyira vezér­eikben is figyelmeztette olvasóit, hogy ne lép­jenek a hitelezés útjára, mert hiszen a vásárló közönség annyira megszokta már a készpénz­vételeket, hogy az erről való leszoktatatás és a hitelnyújtás még olyanokat is a hitel igénybe­vételére csábít, akik egyébként elég készpénz­zel rendelkeznének, hogy vásárlásaiknál kész­pénzzel fizethessenek. Talán felesleges, gróf Széchenyi István­nak a mult század húszas éveiben több ki­adást látott nagy munkájára, a „Hitel"-re hi­vatkoznunk, amikor az előbbi figyelmeztetés­nek, szinte a gazdasági élet visszafejlesztését célzónak látszó voltát véljük felismerni. Hiszen mindannyiunknak emlékezetében kell még élnie, a régi gazdasági élet eme mozgató rugója jó­tékony és a kereskedelmi életet hatásosan elő­mozdító voltának. Igaz, hogy ma olyan nagy­tömegű fizetőeszköz van forgalomban, hogy a hitel igénybevételére alig van szükség. De ta­lán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a készpénzfizetésekről, a hitelrendszerre való át­téréssel, feleslegessé válhatik tömegű bankjegynek forgalomban ennek a nagy­tártait és e bankjegyek elhelyezést nyervén a pénzintéze­teknél, lassan visszaszivároghatnának oda, ahonnan a drágaságot előidéző útjukra indul­tak. A hitel felvétele tehát közvetett úton, a fizető­eszközök értékemelkedésére is vezethet. De!... Mert hiszen ennek is, mint sok másnak, megvan a maga: „de" je. De mintha a hitelezésekre valami más ok látszanék fennforogni, mint az, amit az előbbr feltettünk. Eddig ugyanis azt láttuk, hogy aki hitelt nyújtott a pénz értékcsökkenésének eddigi tar­tama alatt, az rosszul járt. Minél később, annál kisebb értékű fizető­eszközt kapott terhes adóságok könnyűekké váltak­ vissza. A­ Ha tehát ez így volt, akkor — gondolják — fordítsunk a dolgon. Sokat beszélnek mos­tanában most a bársonyszékekből is arról, hogy a pénzérték javulása a közel­jövőben bekövet­kezik. Bankjegy becserélésről is beszélnek. Ezt a békeszerződés meg is követeli. Brüsszelben is pénzérték javítók tanácskoznak a nagy csu­dáról, hogyan kell a valutát reperálni. Tehát nagy a: „nem tudom micsináljak" ! Mindenki gondolkodik és ezen közben kisülnek a követ­kező értelmű gondolatok : „Csak nem vagyok bolond, hogy rossz pénzt vegyek kölcsön és majd jót fizessek vissza !" Ennek megfelelőleg: tartozzék más nekem ezzel a rossz pénzzel, majd az azután jó pénzt fizet vissza. Vagyis : a régi ,,jópénz" kölcsön, ha ,,ros­­szal" nyert kiegyenlítést, akkor a mai „rossz­pénz" tartozásból, „jópénz" visszafizetés re­mélhető. Ha a hitelezés megindulta ebben a látó­szögben mozog, és ha ez valóban bekövetkez­hetnék, akkor egészségtelen irányban haladna. Ha­­ azonban a hitelélet felújítása a bankjegy mennyiség csökkentésére hatna, akkor a hite­lezések újabb felvétele, a gazdasági élet egész­séges útjait jelölheti ki. Minthogy azonban ezen a területen is, mint sok máson, homály van, szükséges, hogy ez a homály mielőbb eloszlatást nyerjen, hogy célirányos egyenes úton jussunk boldogulásunk felé. Pisszer János. A külügyminiszter a ratifikálásról Budapest okt. 21. (Saját tudósítónktól.) A ma először megjelenő Magyar Hírlap munkatársának Csáky Imre gróf külügyminisz­ter nyilatkozott a ratifikálásról és a kis an­tantról. A ratifikálás — mondotta a külügyminisz­ter — logikus következménye a béke aláírásá­nak. Annak megtagadása a tényekkel nem szá­moló önámítás volna, mely azt jelentené, hogy nem akarjuk a való helyzetet látni. A kis antantról a külügyminiszter kije­lentette, hogy semmi akadálya nincs annak, ha az egymással érintkezést kereső ,környékező államokkal barátságos viszonyt keressünk. Rá­mutatott még a külügyminiszter, hogy külső politikai helyzetünk javulása csak a belső kon­szolidáció, a belső rend teljes megszilárdulása esetén várható. Apponyi zászlóbontásáról Budapest, okt. 21. (Saját tudósítónktól.) Apponyi Albert gróf ma igen fontos poli­tikai nyilatkozatot tett a Magyar Hírlap mun­katársa előtt, aki azt a kérdést vetette fel, hogy mi az igaz közeli akcióbalépéséről. Appo­nyi az erre vonatkozó hírt nem erősítette meg. Politikai nyilatkozatokat nem tehetek, — mon­dotta — a nemzetgyűlés az a hely, ahol nyi­latkozni fogok, ha annak ideje elérkezik Az utóbbi időben teljes mértékben tar­tózkodtam a politikai szerepléstől. Új erők lép­tek munkába, természetesnek találtam, ha ők igyekszenek a nemzetet a konszolidáció útjára vezetni. Sajnos nem következett be a javulás aggasztó tünetek mutatkoznak, amiket nem néz­hetek tétlenül. Hogy mikor jön el a cselekvés ideje, azt most nem mondható meg. Bizonyos, hogy ha elérkezik objektív értékekkel, minden személyi szempont kikapcsolásával leszek a haza javára. A Landau-ügy megdöbbentő. Belső viszo­nyainkban vannak súlyos hibák s nem a kül­politikai vezetésben, kijelentette még Apponyi, hogy a francia külügyminisztériumban beállott személyi változás a velünk szemben tanúsított kedvező magatartást nem érinti. Aprópénzt bocsátanak ki Budapest, okt. 21. (Saját tudósítónktól ) Korányi pénzügyminiszter közölte az újságírókkal, hogy az aprópénzhiányon a posta­takarék útján kibocsátandó ötven és húsz fillé­res papírpénz kibocsátásával segít, amely a városok tervezett aprópénzkiadását feleslegessé teszi. A mai tőzsde hirei Budapest, okt. 21. Saját tudósítónktól. Érkezett d. u. két órakor. A legújabb tőzsdei árfolyamok: Napoleon 1140, lera 560, dollár 405, francia frank 2750, márka 575, líra 1570, osztrák korona 100, rubel 355, lej 710, szokol 485, svájci frank 6200, korona-dinár 1160 franc dinár 1150, lengyel márka 160, Zürichi zárlat 1­65. 2 kafotmuÉ Lloyd George lemondása Budapest, okt. 21. (Saját tudósítónktól.) Pária.­ Az Echo da Paris jelenti: Lloyod Georg lemondása küszöbön van. A miniszter­elnökségre Lord Bry a jelölt. Az Országos Szanatórim Egyesület alirási iveivel Nyíregyházán megjelent Décsy János ezredest úgy a hatóságok, mint társa­dalmi életünk kitűnőségei a kereskedő, iparos, birtokos lakosság egyaránt a nemes ügy iránt való átérző áldozatossággal fogadják és támo­gatják. Értesülésünk szerint Rákosi Jenő és Szterényi József nyíregyházi szanatórium ak­ciója már eddig igen szép erkölcsi és anyagi sikerrel dicséri a város lakosságának humani­tását.

Next