Ország-Világ, 1923 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1923-10-14 / 42. szám

_____Budapest, 1923. október 14. 44. évfolyam., » ^2. szám. Aszándás '­sm0^Ss K É P E S HETILAP^fc“ Szerkesztőség : Budapest, VI., Horn Ede­ utca 18., földszint 1. Kiadóhivatal címe: Budapest, V. kerület, Hold-utca 7. szám. Kiadótulajdonos : a „Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság". Megjelenik minden héten egyszer, vasárnapon. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FALK ZSIGMOND Előfizetési ár : Egész évre 10,000 korona, fél évre 5,000 korona, negyed évre 2,500 korona,egy hónapra 1,000 korona. Egyes szám ára tőzsdékben és a pályaudvarokon is 500 korona. Külföldi elő­fizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. A HALÁLHAJÓ. Regény.­­ Irta RUDNAI GYŐZŐ. (15) Minden jog fenntartva. IX. A bosszú. Mikor Marco meggyőződök, hogy egye­dül van, hirtelen kibújt rejtekéből, a díván támláját az ülésre fektette s megvizsgálta az üreget. Azt tapasztalta, előbb érezvén már, hogy a támla mögötti burkolat hűsé­gesen enged minden mozdulatának. Meg­állapította, hogy a keretet, melyben a támla el van helyezve, hátul plüssel bevont ponyva takarja. Kivette zsebkését s a ponyvát a keret szélei mentén levágva, észrevett egy üreget, mely a hajó vasszerkezetének egy részét alkotta. A kivágott ponyvadarabot a vasrudak közé dobta, visszatejte a támlát a helyére, ügyelve, hogy a támadt üreg folytán a legcsekélyebb eltolódást se lehes­sen észrevenni, aztán szivarra gyújtva, fel­ment a lépcsőn. Mielőtt kilépett volna az ajtón, egy vizsgáló pillantást vetett a fedél­zetre. Egyedül látta Máriát. Hozzá szere­tett volna menni, megmondani neki, hogy Hargitfayt álnokul kelepcébe csalták. Vigasz­talni szerette volna, de minden igyekeze­tét, minden ebbeli aggodalmát elnyomta a magára vállalt felelősség tudata. Egy alkalmas pillanatban lábujjhegyen kilépett a fedélzetre, éppen akkor, mikor Mária, kissé áthajolva a korláton, nézte a holdfényben a hullámok játékát. Körülsétált a fedélzeten. Keresett valamit. A csövet kereste, mely levezetett szegény Hargittay kajütjébe. Hosszas keresgélés után ráakadt a hajó baloldalának végén, lent, hol a sodronyok és kötelek hevertek gyűrűkbe csavarva. Egy forgantyút pillantott meg, mely jobbfelé volt forgatható. Azon tűnődött, hogy ez a forgás a levegőt szol­­gáltatja-e, vagy fordítva ? Szaporán forgatta a kereket. Aztán hirtelen odatartotta fülét a nyitott cső szájához. Tompán, fuldokolva hallatszott: — Le-ve-gőf! Meg-ful-la-dok ! Hirtelen visszaeresztette a kereket, mely magától forgott őrült sebességgel. A közelben léptek hallatszottak. Marco a körbe csavart hatalmas kötél üregébe ugrott és elbújt. Az egyik kötélrésen át észrevette, amint Bronchi Tornatéval közeledik. — Mintha a készülék kerekét hallottam volna forogni, — mondta kissé indulatosan. — Hova gondol, Bronchi úri Egyikünk sem mer hozzányúlni parancs nélkül. Csak a szél ingatta a forgantyút. — Vigyázzatok, kutyák ! Ha önkényes­séget tapasztalok, tengerbe dobatlak mind­nyájatokat! Ide hegyezd a füledet: tizen­egykor hozzáláttok a forgatáshoz ! Tíz perc ! Tíz perces lassú forgatás! Sem több, sem kevesebb ! Ennyi kell, hogy tehetetlenné tegyem azt az embert, aki a kajülben van. Féltizenkettőkor felhozzátok. Nem kell meg­kötözni, csak jól megmarkoljátok. Ha csen­getek, lehozzátok az ebédlőbe. Értetted? — Értem. Sanfin segítsen ? — Nem bánom, legyen Sanfin. És most hordd el magadat! Pár lépés után megállíttatta: — Mi van a négy matrózzal? — Tizenegykor magukhoz fognak térni. — 3ó. Mondd meg Sanfinnak, hogy adja ki nekik a megfelelő parancsot. — Igenis! — szólt Tomato s lomhán maga után húzva lábait, elcsoszogott. Bronchi még nézte egy darabig a készü­léket, de semmi gyanúsat nem tapasztal­ván, lement a hajó végén levő vaslépcsőn s a külső párkányon átment a túlsó ol­dalra, s körülbelül a végén hirtelen meg­állt. Megnyomott egy gombot s egy vasfá­­zott ajtó nyílt a tenger felé. Bronchi be­ugrott a kajüibe és betette az ajtót. Az 1-es számú volt. Eltűnését csak egy ember látta: Marco, ki Bronchi eltávozása után nyom­ban kibújt rejtekhelyéből s hirtelen meg­lapulva a hajó alsó fala mentén, éppen csak annyira dugta ki fejét, hogy szemmel kísérhesse a notórius gazembert. A kajós titkos kijárata nem kerülte el figyelmét. Bronchi kellő biztonságban érezvén ma­gát, hozzálátott a maszkírozáshoz. A már délután kikészített maszkot öltötte magára, mely Hargiffayt volt hivatva ábrázolni. Mi­kor körülményes munkájával elkészült, hangpróbát tartott. Híven igyekezett eltalálni Hargiffay hangját, gesztusait. Mikor meg volt győződve, hogy mindenben perfekt, hir­telen kilépett a kajülből, mialatt támolyogva homlokához kapott, mintha kábulat gyö­törné s a lépcső felé vánszorgott. Ugyan­akkor megmozdult az oldaldíván támlája, A KATOLIKUSOK NAGYGYŰLÉSE BUDAPESTEN. A körménél elindul a Bazilikából. Csernoch Ciános hercegprímás az oltári szentséget viszi. Zeizsány Ferenc felvétele.

Next