Orvosi Hetilap, 1860. május (4. évfolyam, 19-22. szám)
1860-05-06 / 19. szám
363 lapjaiknak nagy területtel kell bírniük. Sok apró elem, miknek lapösszege egyenlő marad, hatályos (intens) folyamot idézne elő, melynek belterje azon arányban növekszik, amint egyenlő lapösszeg (Flächenstmme) mellett a kis elemek száma szaporodik. Mindamellett nem lehet ott hol több elem összeállításáról van szó, a mennyiséget és hatályosságot közelítve tüzetesen egymástól elválasztani. A folytonos állandó folyamok ezen két viszonya a gyakorlatban csaknem mint az egyik vagy másik tulajdon túlnyomósága lép föl. Midőn nagy mennyiséggel szándékunk működni a nélkül hogy a folyam hatályosságát tekintetbe vennék, nem szabad az elemeket egy lánczba zárnunk, hanem a hasonnevű sarkokat kell egymással összekötnünk, s a lapok terjedelmét minél nagyobbra szabnunk. Midőn ellenben hatályos folyamot akarunk előidézni, az elemeket egy lánczba kell zárnunk, azaz a különnemű sarkokat egymással összekötnünk. A lapok nagysága itt csak alárendelt jelentőséggel bír s végpontjaik ez esetben az elemek számához egyenes arányban álló hatályossági folyamot fognak szolgáltatni. Természetesen szükséges, hogy az elemek és összekötettéseik tiszták legyenek s az alkalmazott folyadékok is ne legyenek elhasználva, hanem frissek vagy megújítottak. Ha mennyiséget képviselő folyamnál a sodronyok végei ideiglenes érülésbe hozatnak, itt is a jellegző szikraszórást láthatni. Ezen szép physikai tünemény ennél fogva a gyógyczélokra szükséges villámtényezők minden mennyiségi képviselőinél határozottan jelentkezik, s mutatja egyszersmind egymássali hasonságát azon erőknek, melyek orvosi alkalmazásnál ismételve láthatók. Orvos -gyógytani viszonyaik. Valamint physikailag a villamosság különböző tényezői egymáshoz hasonlók, úgy orvosi tekintetben is hasonsággal bírnak azon hatályra nézve, mit az ideg- és izomrendszer működései zavaránál gyakorolnak, s ha e hatásban némileg el is térnek egymástól, az csak alakjuk különbsége és nem lényegek által tételeztetik föl. Az összes villamosság mennyiségi behatásának az idegek érző szálai — az érzés köre — felelnek meg, s e hatást semmi kórnál nem láthatni jobban és világosabban mint csúznál — rheuma —, kezdve a legcsekélyebb kellemetlen érzésen, mely a légvonal által fölszabadúlt (?) villamosság s ennek következtében megzavart idegműködésnél fogva — mint futó csúzos fájdalom jelenik meg, — föl egészen a csúzos zsugorodások , hűdések és a legkeményebb zsábokig. Ezen kölcsönös hatás tény, mely minden észlelők constatirozta számos tapasztalaton alapszik. A hasonság gyógytani oldala még következő támpontokat szolgáltat : A dörzs-villamossági folyamnak minden kétségen kívül van hatása, midőn például meghűlés után, a háromosztatú ideg (trigeminus) ágai csúfos fájdalomtól lepetnek meg; ugyanazon módon hat ugyanezen folyam erősebb, a zsábát megközelítő csúfos fájdalmaknál, s hat a legtisztább zsábanemeknél (Algien) is, hol biztosabb szert alig fogunk találni ezen folyamnál, melyet ily esetben néhányszor, napjában 5 — 8 perczig kell alkalmaznunk, — amint ezt már 1841-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók pesti gyűlése alkalmával a villamosság gyógyerejéről szóló értekezésemben közöltem. Sajátságos hogy engem gyógyeljárásomban hasonló eseteknél ezen folyam soha cserben nem hagyott, s hol alkalmazását tökéletes gyógyulás nem is követte, mi mégis rendesen és rövid idő alatt megtörtént, ott legalább jelentékeny könnyebbülés állott be, föltéve mindenkor azt, hogy torlódás vagy épen lobos állapot használatát nem ellenezték. Azonban a villamosság tana napjainkban már annyira gyarapodott, hogy más úton és más folyamokkal is ugyanazon czélt, hasonló idő és ugyanoly biztossággal érhetni el. Mindamellett úgy látszik, mintha a villamos áramlás ezen alakját csak ott kellene használni, hol felszínes idegek szenvednek, például szemgödörtáji , arcz, felső és alsó meder zsáboknál. E nézet mellett szól a gyakori és gyors gyógyulás. Más mélyebben fekvő képletekben és könyékben fészkelő csúzos bántalmaknál, a dörzsfolyam csekély belterjénél fogva gyógyítólag kevesebbé hatni látszik, s jótékonyabbaknak bizonyulnak más folyamok, a galvan-villamos inductio és a folytonos folyam. A delej-villamos forgógép bevezetése, még akkor is ha a mennyiségi henger (Quantitäts-Rolle) beillesztetik, a fájdalmak enyhítésére nem igen kedvezően hat, valószínűen azért, mert a villamfolyam ritkán, másodperczenkint csak 4 — 8-szor szakíttatik félbe. Csúfos izomzsugorodás — Contractor — ellenben befolyásának nehezen fog soká ellentállani. Itt már a delej-villamosság jelentékeny electrolyticus hatása jön működésbe és számításba, mert tudva van, hogy egyenlő folyamerőnél a delejvillamos forgógépek villambontó hatása a galván-villamos bevezető készülékek erejét jóval felülmúlja. A forgó készület alkalmazásának aránylag szűk és korlátolt köre ezekből önkényt tűnik ki. E korlátoltságnál fogva a forgógép nem sokára és szinte átalánosan az öntevékenységű galvan-villamos bevezető készülékek által kiszoríttatott, ámbár tagadni nem lehet, hogy erős, villambontó tevékenységénél fogva, némely, ámbár ritkábban előforduló eseteknél előnyben fog mindenkor maradni. A villamfolyamok analógiája vezérfonalán a galvan-villamos bevezető készülék első folyamához értünk, mely hatását a szervezet mélyében fekvő részekre is gyakorolja, kivált akkor, ha folyamának középtől futó (centrifugal) irányát tartjuk meg. A hallásszerv csúzos bántalmai s az őket gyakran kísérő nehéz hallás ezen folyam bevezetése által a külüljáraton, alkalmilag gyorsan s meglehetős biztossággal gyógyulnak meg. Minden e betegséggel orvoslás alá került beteg eddig zúgást érzett a fülében, mely gyak- 364