Orvosi Hetilap, 1887. október (31. évfolyam, 40-44. szám)
1887-10-02 / 40. szám
Budapest, 1887. 40. SZ. OCTOBER 2. ELŐFIZETÉSI ÁR .A helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 10 frt. fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél rendek. nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv-HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. kereskedésében ORVOSI HETILAP. I'JONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Bársony János tr. Közlemény Kézmárszky Tivadar egyetemi ny. r. tanár I. szülészeti és nőgyógyászati kórodájából. Maceráti szülések és befolyásuk a gyermekágyra. — Schaffer Károly. Közlemény Laufenauer Károly ny. rk. tanár elmekórtani dolgozdájából. Adatok a Lyssa kórszövettanához. — Velits Dezső tr. Tauffer Vilmos egyetemi ny. r. tanár II. szülészeti és nőgyógyászati kórodájából. Adatok a petefészek csillóhámos papillás cystomájának szövettanához és kezeléséhez. (Folytatás.)— Pollacsek Arnold tr. A saccharinról. — Könyvismertetés. Ueber Sehnenversetzungen und ihre Behandlung. Von O. Witzel. — Lapszemle. A húsételek emészthetősége. — Gyomorkimosás hatása bélelzáródásnál. — A húgyhólyag helyi kezeléséről. TÁRCZA : Dirner Gusztáv tr. Úti naplómból. VI. Hollandia. Leyden, Groningen, Utrecht, Amsterdam. — Bihfalvi Károly tr. A Il-ik nemzetközi congressus a szeszes italokkal visszaélés ellen Zürichben. — A VI. nemzetközi közegészségügyi és népismei congressus. — Heti szemle. Ő Felsége a kolozsvári Ferencz József egyetemen. — Iskolaorvosok. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az »Orvosi Hetilap« 1887. october-deczemberi folyamára. — Pályázatok. Melléklet : Egy kőnyomatú tábla Schaffer Károly czikkéhez. Közlemény Kézmárszky Tivadar egyetemi ny. r. tanár I. szülészeti és nőgyógyászati kórodájából. Maceráti szülések és befolyásuk a gyermekágyra. Bársony János tr. II. tanársegédtől. Az egyetemi I. szülészeti és nőgyógyászati kórodán 1874. októbertől 1886. deczember 31-ig lefolyt 7753 szülés között 445 szülést találtam (448 magzattal), melyben maceráti magzatot hozott az anyavilágra; azaz a maceráti szülések az összes szülések 5*73 °/o -át teszik ki, a magzatok százalékszáma 5 ‘70. Hecker kimutatása szerint 1859—62-ig 3°99 szülésre 55 maceráit jutott, ami megfelel i'8°/0-nak, ugyancsak Hecker összefoglalja 1837-től 1862-ig lefolyt szüléseket számszerint 17703-at s a százalék a maceráltakat tekintve ez idő alatt is körülbelül az előbbi számnak megfelelő : 1 • 7 °/0 ; későbbi kimutatásában a gyermekeket gyűjtötte össze, a midőn 17400 gyermek közül 407 maceráltat talált . 2 ’ 3 °/o • Mindenesetre feltűnő kis számok a nálunk szereplő 5 • 70 illetve 5’73/0-hoz. Tovább menve összehasonlítást tettem Kézmárszky tr. kimutatásával és azt találtam, hogy az előbbi évekhez viszonyítva a macerátt szülések száma most növekedést mutat, amennyiben 1869—72, júliusig 1808 szülésre 1832 magzattal 98 maceráti , 5'34% 1 1872—74-ig 1179 szülésre 1200 magzattal 48 maceráit = 4%, 1874-től 1882. septemberig 4491 szülésre 4549 magzattal 254 maceráit = 5 ' 58°/0 és ez időtől 1886. deczember 31-ig 3262 szülésre 3297 magzattal 194 maceráit = 5’88°/o esik. Ma tehát a maceráit magzatot szülők száma megközelíti a hat százalékot és épen ez a nagy szám indított arra, hogy a macerált szülésekkel és az ilyen szüléseket követő gyermekágy lefolyásával foglalkozzam. Maceráltnak nevezem az olyan magzatot, mely rövidebb vagy hosszabb idővel születése előtt elhalt és levegő hozzájárulása nélkül nedves közegben mintegy áztatáson ment keresztül. A maceratio eredményeképen a magzaton bizonyos változások észlelhetők, melyek a halált előidéző októl függetlenül macroscopice minden maceráti magzaton megegyezők és melyekből az elhalás idejére, azaz a maceratio tartamára visszakövetkeztetni nem lehet. A microscopicus változások, nevezetesen a parenchymatosus szervek és csontok változásai a maceratio, illetve a magzat halálának okára vonatkozólag számos esetben adhatnak felvilágosítást. A maceráti magzatok felháma pemphigus-hólyagokhoz hasonló hólyagokban van felemelve. A hólyagokban tiszta savós vagy szennyes vöröses folyadék van, vagy ha hólyagok nincsenek is, de a felhám könnyen letörülhető a coriumról, a corium piszkos vöröses színű vérfestenynyel átivódott, hasonló a bőralatti kötszövet. A tagok merevsége megszűnt, bármely helyzetbe hozhatók, a koponyacsontok összeköttetésükben meglazultak, lötyögök, egyes esetekben a pépes agyállomány a bőr és csont között, a csonthártya a csontokról könnyen leválik, a koponyacsontok a peri- és endocraniumtól felszabadíthatók, ami Hecker szerint jellegző a hosszantartó maceratióra. A testüregekben — hasüregben úgy mint a mellüregben — véres savós folyadék halmozódik fel; a parenchymatosus szervek is megváltoznak s határokat megkülönböztetni górcső alatt nem sikerül. Az edényekből a vér eltűnt vagy csak mint barnavörös tömeg lelhető fel helyenként az edényrendszerben. Legkevésbé változik el a méh és tüdő, és a lép. A magzaton észlelt változásokból a magzat halálának idejét meghatározni nem lehet; tizenkét órával születése előtt elhalt magzat olyan fokát mutathatja a maceratiónak mint a hetekkel előbb elhalt. Annyi bebizonyított tény, hogy egy elhalt magzat csak négy, legfelebb hat hétig maradhat a méhűrben. Hecker — mint említettem — a koponyacsontok könnyű kiszabadítása szerint következtet a maceratio tartamára, ha t. i. a felszabadítás nem történhetik meg, akkor a maceratio sem tartott 14—21 napnál tovább. Hugo a köldökzsinór edényeinek tartalmát használja fel különösen olyan esetekben, ahol maceráti magzat születik, bár röviddel — 12—24 órával — előbb még szívhangok voltak hallhatók. Nevezetesen Ruge vizsgálatai szerint a köldöküzerekben, ha a magzat elhalása rövidebb idővel történt születése előtt, ép, folyékony vért lehet találni, a köldökvisszér tartalma azonban ekkor is elváltozott. A macerában született magzatok anamnesisére vonatkozólag 40