Orvosi Hetilap, 1887. október (31. évfolyam, 40-44. szám)
1887-10-02 / 40. szám
1295 1296 ritkán vagyunk abban a helyzetben, hogy a halál okát egész bizonyossággal megállapíthatnék. Általában véve az anya megbetegedése, a magzat és a függelékek megbetegedése vagy kóros képződése szerepel halál okut legnagyobb részben; ezenkívül erőművi bántalmak, melyek az anyát, a magzatot vagy a petefüggelékeket érik. Hecker szerint általánosságban oka az intrauterin halálnak, hogy vagy beteg vért kap a magzat, vagy az egészséges vér odajutása akadályozva van. Az anya részéről a vérkeringést zavaró megbetegedések — szív-, tüdő-, vesebántalmak — nagyfokú vérszegénység, heveny fertőző kórok, több napon át magas lázas hőmérsék okot ad a magzat méhen belüli halálára. Lázzal megbetegedett anyánál a magzat szokatlan gyors szívlökést mutat, amit hosszas fennállásnál halál követ; itt természetesen közvetlen okul már a magzat megbetegedése szerepel, a tulajdonképeni ok azonban mégis csak az anyától származik. Okul szolgál továbbá az endometriumok beteges volta, endometriuisek és következményeiként fellépő apoplexiák. A magzat megbetegedése a szülők, különösen az anya megbetegedésének következménye és természetes okául szolgálhat a halálnak. Az anya és magzat betegségei közül a magzat méhűrben elhalására okul leggyakrabban a bujakór szerepel. Úgy az anya syphilise mint az atyáé képezheti okát annak, hogy az anya maceráti magzatot hoz világra. A vélemények e tekintetben még igen eltérők, amennyiben vannak, kik épen nem tartják bebizonyítottnak, hogy a méhen belüli halál a legtöbb esetben a syphilissel hozható összefüggésbe (Hecker), vannak ismét, kik csaknem minden macerátt szülést a szülők syphiliticus bántalmára iparkodnak visszavezetni. Martin szerint majdnem kizárólagos ok a syphilis. Rage 500 bonczolat közül 94-ben macerást gyermeket bonczolt s ezek között 78 ' 83°/0-ban talált halálokul syphilist. Mi a kórodán 445 anya közül 30-nál 76'66°/0-ban találtuk bujakórnak nyílt vagy gyanús nyomait, mint a lágyék-, tarkómirigyek megnagyobbodását, széles függölyöket vagy fekélyeket; ez utóbbit különösen hétnélis 57 °/o. Az atyák vizsgálata nem történhetett s a bonczolatok így a szülők egyoldalú vizsgálata mellett csak azt mutathatták ki, hogy egészségesnek látszó anyától születhetik syphiliticus vagy syphilisre gyanús magzat, ahol tehát tulajdonképen az atya betegsége okolható. Hecker szerint az anya syphilise gyakrabban vezet méhen belüli elhalásra, míg az atya infectiójánál élve születnek a magzatok, de rövid idővel azután elhalnak. Hogy az anya betegsége, tehát ahol a tápláló talaj is beteg, hamarabb és gyakrabban oka az intrauterin halálnak, az természetesnek látszik. Hogy azonban elég gyakran ok arra az atya betegsége, azt bizonyítják azon esetek, hol az anya egészséges volta mellett a maceráit magzat syphilisét mutatta ki a bonczolás. Syphiliticus maceráit magzatok külső kinézése teljesen megegyezik a nem syphiliticusokéval. A parenchymatosus szervek vizsgálata, különösen a májé és lépé ad gyakran biztosabb támpontot, de ezeknél is megbízhatóbb a csontok bujakóros elváltozása. A lépés már megnagyobbodik úgy, hogy daczára a maceratio okozta súlyveszteségnek, összehasonlítva hasonkorú ép gyermek májának súlyával — annál nehezebb. A csontokon a csonthártya megbetegedése mellett gyakori különösen megbetegedése az átmeneti helynek, ahol csöves csontokon a diaphysis átmegy az epiphysis porczába; itt az osteochondritisnek szabad szemmel is felismerhető jeleivel találkozunk. Gyakran csak a csontok macroscopicus s még inkább microscopicus vizsgálata deríti ki a syphilist, máskor pedig a szervek nagyfokú elváltozása mellett igen csekély vagy épen semmi csontelváltozás nem mutatható ki. A függelékek részéről a magzat méhen belüli halálánál úgy a lepény mint a köldökzsinór sok esetben okolhatók, mint a lepény hibás helyen képződése, bolyhelváltozások, placentalok, a placenta edényeinek elzáródása, különösen ikreknél; ezt követő bolyhinfiltratio, májasodás. Placenta praevia könnyen érthető módon elhaláshoz vezethet; az összegyűjtött 448 magzat között kilencet találtam, ahol placenta praevia van kimutatva, ami megfelel 2'02 ° C- nak, azaz 49 szülésre esik egy. Spiegelberg 1000 szülésre számít egy placenta praeviát, Hecker 410-re, Kézmárszky tnr. 299-re egyet; ezzel szemben a maceráti szüléseknél kimutatott 2'02-et igen nagynak nevezhetem. A bolyhok elváltozása szintén — bár csak elvétve sok az elhalásra. Hecker a mola hydatidosa képződésére nézve is elsőnek a pete elhalását tartja és csak másodiknak a bolyhelváltozást. A köldökzsinór részéről csavarodás, valódi csomók képződése, körülcsavarodása a zsinórnak egyes testrészek körül, stenosisa, stricturája az edényeknek vehetők fel az intrauterin elhalások okául. Ruge a maceráti magzatoknál található köldökzsinór-torsióra vonatkozólag határozottan kimondja, hogy az mechanicusan a halál után, tehát másodlagosan jött létre olyanformán, hogy a mechanice megnyújtott köldökzsinór egyes helyeken megvékonyodik, a kocsonya eltűnik és ezeken a helyeken igen könnyen jöhet azután létre a torsio. Ruge szerint bizonyíték az, hogy élő vagy halott, de nem macerást magzatnál ilyen csavarodásokat nem találunk. Ha közvetlenül a torsio keletkezése után nem születik meg a magzat, akkor a maceratiónak nyomaival találkozunk, bár kivételesen fordul elő csavarodás nem maceráltan született magzat köldökzsinórján is; az I. szülészeti és nőgyógyászati kóroda készítményei között ma is épségben van egy körülbelül öt hónapos, nem macerált magzat, (most alkoholban 21 • 5 cm. hosszú) 24 cm. hosszú köldökzsinórral, mely négy helyen van hossztengelye körül 2 • 5—3 • 5 cm. hosszú területeken csavarodva. A valódi csomók képződése szintén okul szolgálhat a magzat halálára, ha a csomó nem születés közben, de méhen belül képződik és az edények összenyomatását eredményezi. Hecker 14 ily csomóképződésnél kétszer kapott maceráti magzatot. Kézmárszky kimutatásában 1869—82-ig 6 csomóképződést jegyzett fel, mind a hat esetben élő gyermekkel és a négy utolsóban egyidejűleg a köldök a nyak körül volt csavarodva, mely körülmény tulajdonképen a csomó méhen belül keletkezése mellett szól. Általában véve a csomóképződés ritkán képezi valódi okát a magzat méhen belüli elhalásának. A köldökzsinór körülcsavarodása egyes testrészek körül — különösen a nyak körül — igen gyakori, a magzat intrauterin halálát azonban ritkán vonja maga után, úgy hogy pl. B. Veit azt okul nem is fogadja el. Veit szerint 45 szülésre esik egy ; Hecker csak a nyak körüli csavarodásokat veszi tekintetbe, nála 5 - 1 szülésre esik egy ; Kézmárszky kimutatásában az összes élve vagy halva született magzatoknál 17'3 — 19’8°/0-ban fordul elő . 5'03 szülésre egy; az általam összegyűjtött 448 maceráti gyermeknél 50 esetben n'i5°/0 találtam a köldökzsinórt a nyak vagy más testrészek körül csavarodva, azaz 8'96 szülésre esik egy. Mechanikus insultusok, sérülések, ugrás, kocsizás, nehéz emelés, esés, nehéz munka elég nagy százalékát adják az intrauterin halálnak; 445 anya közül igy 4’26°/0 említett nehéz munkát s ismét 1994-26°/o testi sérülést mint okát a magzatmozgások megszűnésének. Tény az, hogy az esetek nagyobb számában kideríteni az intrauterin halál okát nem sikerül. (Folytatása következik.)