Orvosi Hetilap, 1940. július (84. évfolyam, 27-30. szám)
1940-07-06 / 27. szám - Hajós Károly: Az emésztőszervek allergiás betegségei
fm 84. évfolyam. ORVOSI Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták : ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkesztőbizottság : Barcss-K. ■ HERZOG FERENC, MISKOLCZY DEZSŐ, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, VÁMOSSY ZOLTÁN, VIDAKOVITS KAMILLÓ, REUTER KAMILLO, JENEY ENDRE. "---FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN. SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ. TARTALOM: Leltári szám. Kajós Károly: Az emésztőszervek allergiás betegségei. (339— 342. oldal.) vitéz Tátrallyay Zoltán: Adatok az exslicált csecsemők középfül- és csecsnyúlványgyulladásához. (342—344.) Gerlóczy Ferenc: A spmit alkalmazása a csecsemőkorban. (344—345. oldal.) Irodalmi szemle. (345—347. oldal.) Könyvismertetés. (347—348. oldal.) Magyary-Kossa Gyula: Weszprémi István életéhez. (348- 351. oldal.) Sz.: Az OTI új baleseti kórháza. (351. oldal.) Lapszemle. Vegyes hírek. (351—352. oldal és a borítólap III. és IV. oldalán.) Az emésztőszervek allergiás betegségei. — Klinikai előadás. — Irta : Hajós Károly dr., egyetemi magántanár. Az utolsó 20—30 év kutatásai tisztázták, hogy az emésztőszerveknek az allergiás betegségek pathogenesisében kettős szerepe van. Egyrészt átengedik a tápcsatornába jutó allergéneket a vérpályába, másrészt az allergiás tünetek létrehozásában vesznek részt. A gyomor és belek nyálkahártyája, sima izomsejtjei, továbbá a májsejtek a legfontosabb shok-szervek közé tartoznak. A kísérleti anaphylaxiára vonatkozó kutatásokból tudjuk, hogy egyes állatok anaphylaxiás tünetei csakis a tápcsatornában zajlanak le, így a kutya anaphylaxiás shokja bélgörcsökkel, kínzó székelési ingerrel, véresnyákos széklet ürítésével jár. A tápszerérzékenységben a gyomor bél-nyálkahártyája és a máj sejtek úgy változnak meg, hogy az ártó tápanyagok, vagy azok hasadási termékei a véráramba jutva a szervezet különböző szöveteiben létrehozzák az antigén-antitest reactiót és az allergiás tüneteket. Egyik esetben az emésztőrendszer, az allergénnek áteresztője, másikban maga az emésztőrendszer az allergiás tünetek siokszövete. A gyomor- és bélfermentumok hiánya, a gyomor- és bélnyálkahártya toxikus sérülése, más sejtek toxikus elváltozásai azok az okok, amelyek az allergének felszívódását elősegítik. Rosenau és Anderson mutatták ki először, hogy tengerimalacokat sikerült lósavóval enteralisan sensibilizálni. Én kimutattam, hogy tengerimalacok stomachalis sensibilizálása lósavóval, tojásfehérjével és tejjel csak a gyomornyálkahártya előzetes befolyásolása útján sikerül. Shin Maje kísérleteiben végbélen keresztül nem sikerült a sensibilizálás, én azonban kimutattam, hogy a rectalis sensibilizálás is csak a nyálkahártya előző ártalma után lehetséges, pl. ha a nyálkahártya áteresztőképességét alkohol, epe, ricinus-olaj, vagy keserűsó-oldat adagolásával változtattam meg. Fajidegen fehérjék a sérült nyálkahártyán keresztül a vérpályába jutnak, amit a praecipiti reactio segítségével sikerült kimutatni. Walzer normális egyének bőrébe tápszertúlérzékenységben szenvedő beteg savóját fecskendezte be, azután a kísérleti egyén elfogyasztotta azt a tápszert, mellyel szemben a savót adó beteg érzékenysége fennállott, s azt találta, hogy egészséges egyének, így passive sensibilizált bőre is olyan reactiót mutatott, mint azt a túlérzékenyek pozitív bőrpólbái esetében láttuk. Az enteralis sensibilizálás folyamatában igen nagy jelentősége van a májnak. A máj az a gát, mely az idegen fehérjéket és bomlási termékeket visszatartja, lebontja és megakadályozza azoknak a vérpályába jutását. A májsejtek betegsége következtében a szűrőhatás megszűnik, miáltal egyes esetekben a diahepatikus sensibilizálás sikerül. Ismeretes, hogy a gyomorból felszívódott alkohol elsősorban a májsejtek normális működését befolyásolja. Megállapítottuk, hogy épúgy, mint alkoholfogyasztás után, a máj röntgenbesugárzása után is az ártó fehérjék könnyebben szívódnak fel és a stomachalis sensibilizálás sikerül. Valószínű, hogy a röntgensugarak hatására keletkezett átmeneti májzavar teszi szabaddá a felszívódott ártó fehérjék útját. Arloing, hangerőn és Spasits tengerimalacok bélnyálkahártyáját epével tették átjárhatóvá és állati petonokkal, valamint hüvelyesek félig elbontott fehérjéivel történt sensibilizálás után anaphylaxiás tüneteket váltottak ki. Ebből az következik, hogy nemcsak natív, hanem elbontott fehérjék és peptonok is okozhatnak allergiás tüneteket. Végeredményben tehát az emberi pathológiában is a nyálkahártyák és májsejtek mesterségesen előidézett, vagy veleszületett, fokozott áteresztőképességére van szükség, hogy a nutritív allergiás tünetek létrejöhessenek. Ezek a kísérletek magyarázzák, hogy az allergiás tünetek létrejöttében miért van nagy jelentősége a gyomorelválasztás csökkenésének, illetőleg az achylia gastricának. Gyomor-, vékony- és vastagbélhurut az ártalmas hatású szerek felszívódását elősegítik. Ez a magyarázata, hogy a csalánkiütés, a Quincke-oedema, az ekzemák keletkezése milyen gyakran függ össze a nyári gyomor-bélhurutokkal. Ilyenkor a nyálkahártya duzzadt, vérbő, hurutos, a felszívóképesség megváltozik, a gyomor- bélrendszerben a fehérjék nem bontatnak el teljesen és a sérült nyálkahártyán keresztül a vérpályába jutnak. Allergiás betegek hosszú sorát vizsgálva, feltűnt, hogy nálunk a tápszerérzékenység ritkán oka a bronchialis asthmának; annál nagyobb jelentősége van beteganyagunkban a nutritiv allergéneknek, bőrbetegségek, gyomor- béltünetek, emésztési zavarok, hasi görcsök keletkezésében. A nutritív allergia emésztőrendszeri eredetének kórismézésében az általánosan ismert módszerek szerint járunk el. A kórismézéshez tartozik a pontos kórelőzmény, a túlérzékenységi bőrpróba, az eosinophilia vizsgálata. Nagy jelentősége van a kihagyásos étrenddel és