Orvosi Hetilap, 1949. február (90. évfolyam, 3-4. szám)

1949-02-06 / 3. szám - Lehoczky Tibor: Cheirobrachialgia mechanica

ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1­857-BEN KIADJA: A MAGYAR ORVOSOK SZABAD SZAKSZERVEZETE XC. ÉVFOLYAM 3. SZÁM, 1949. FEBRUÁR 6. Főszerkesztők : Horányi Béla dr. és Rusznyák István dr. Társszerkesztő: Faragó Ferenc dr. Főm­unkatárs: Milkó Vilmos dr. Felelős szerkesztő : Trencséni Tibor dr. Segédszerkesztő: Fazekas Lajos dr. Felelős kiadó: Ákos Károly dr. Szerkesztőség: Budapest. V., Nádor-utca 32. I. Tel.: 121-804. Kiadóhivatal: V., Nádor-utca 26. V. Tel.: 127-752 A székesfővárosi Szent István közkórház ideggyógyászati osztályának közleménye (Főorvos: Lehoczky Tibor dr. egyetemi rk. tanár) 5 I. ábra. Cheirobrachialgia mechanica Irta : LEHOCZKY TIBOR dr. A háborús évek nélkülözései alatt gyakran észleltem olyan kínzó kéz- és karzsibbadást, illetve fájdalmat, ami sajátságos napszakos inga­dozást mutatott. A betegeknek ugyan többé­­kevésbbé nappal is volt fájdalmuk, főleg ha durva testi munkát végeztek, de a fájdalom tetőfokát éjjel érte el. E­miatt pár órai alvás után fel kellett kelniök,­karjukat, kezeiket dör­zsölték és rázták, majd enyhüléshez jutva el­aludtak, hogy rövid idő múlva mindez megismét­lődjék. A symmetricus kar- és kézfájdalom ilyen feltűnő éjjeli exacerbatiója miatt kezdetben poly­­radiculitisre gondoltam. Később a megfigyelés során két olyan adat rendszeres előfordulása tűnt fel, ami mechanicus tényezőre utalt : a testi megerőltetéshez csatlakozó többszöri visszaesés és a baj jóindulatúsága. A következőkben is idetartozó esetről szá­molok be, közülük 2-nél kétoldali nyaki bordát találtam, míg 8-nál semmiféle szerkezeti rend­ellenesség nem fordult elő. Két nyaki­ borda-észlelésem a következő: 29 és 34 éves nőbetegek. Az elsőnél hosszú, az első borda közepéig érő nyaki bordák (1. 1. ábra). Elmúlt évben a szokottnál erősebb testi munkát végzett, lefogyott, azóta karjai könyöktől lefelé és mindkét keze zsibbad. A zsibbadás főleg éjjel erős, ilyen­kor válla és karja is fáj. Kezei lividek, hűvösek, alkar, thenar, hypothenar izomzata nyomásra fájdalmas. Ha a supraclavicularis gödörben ta­pintható nyaki bordát megnyomjuk, kezében zsibbadást érez. Mindkét karon, könyöktől lefelé fokozódó, főleg a tenyereken és k. o. kifejezett hypaesthesia és hypalgesia, az érzészavar therma­­lisan kifejezettebb (relativ érzés-dissociatio). Második észlelés nyaki bordája (1. 2. ábra) tulajdonképpen hosszabbra nyúlt csigolya-haránt­­nyújtvány. Csak a beteg jobb kezében volt zsibbadás, ami hajnalban erősödött, mozgatásra enyhült, napközben súlyos tárgyak emelése újra kiváltotta. A­­ 8 röntgenológiailag negatív beteg közül 6 nő és 2 férfi. Ezek közül 5 nőnél és egy férfinél a tünetek a budapesti ostromot követő nehéz, 1945- és 46-os év őszén, illetve telén keletkeztek. 2. ábra: 65

Next