Orvosi Hetilap, 1952. október (93. évfolyam, 40-43. szám)
1952-10-05 / 40. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Alföldi Zoltán - Born József: Salmonellosis septicotyhosa a csecsemő- és kisgyermekkorban
ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA XCIII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM, 1952. OKTÓBER 5. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor u. 32. 1. Telefon: 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest., V., Arany János u. 24. Telefon : 126-335, 125-895 M. N. B. egyszámlaszám: 51.878.241-47 EREDETI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Közegészségügyi Intézet (főigazgató: Havas András dr. akadémikus) és a Fővárosi VIII. ker. Tanács Egészségügyi Osztályának közleménye. Salmonellosis septico-typhosa a csecsemő- és kisgyermekkorban írta ALFÖLDY ZOLTÁN dr. és BORN JÓZSEF dr. Mintegy 60 évvel ezelőtt első ízben Bollinger mutatott rá arra, hogy az emberi paratyphus fertőzések egyik jelentős forrása a paratyphusban megbetegedett állat, melynek fertőzött húsa emberben megbetegedéseket okozhat. Ez a fertőzési mód, amely a húsnak intravirális infekcióján alapszik, később, húsmérgezések kapcsán, széleskörű bizonyítást nyert, sőt így jöttek rá arra is tulajdonképpen, hogy a húsmérgezések okozói az állatvilágon különféle megbetegedéseket idéznek elő. Több észlelés bizonyítja azonban azt is, hogy olyan állat húsa, vagy más emberi fogyasztásra kerülő szerve is idézhet elő emberi megbetegedést, amely állatban a mikrobák előzőleg mint lappangó fertőzés voltak jelen, anélkül, hogy az állat valahra is a betegség tüneteit mutatta volna. Állatoknak az embertől való fertőződése viszont igen ritka, de mégis előforduló jelenség. G. Krogh-Lund észlelte, hogy a sarkvidéki kutyák emberi ürülék útján fertőződnek e kórokozókkal. Az elmúlt évtized folyamán a paratyphus-húsmérgezés fogalmi kör, különösen Kaufmann és White széleskörű vizsgálatai alapján erős revízión esett át Megállapítás nyert elsősorban, hogy a húsmérgezés — azaz a hús intnvitális fertőzöttségén alapuló megbetegedés —, ha elő is fordul, lényegesen korlátoltabb mértékben mutatkozik, mint azt korábban hitték. Fertőzött ételek fogyasztása után bekövetkezett, főleg gyomor- és béltünetek közt lezajló megöetegedések oka kevésbbé maga a hús, mint inkább más, az ételek fertőzése folytán az emberbe bejutó kórokozók, melyeknek egyike a Salmonelláknak nevezett csoport. Ennek megfelelően az ilyen fertőzéseket ma már nem hús-, hanem ételmérgezéseknek nevezzük. Az is kiderült azonban, a mikrobák antigénszerkezetének vizsgálata során, hogy a Salmonellák közé kell sorolni a tituszbaciluson kívül a S.paratyphi A-t és B-t is, tehát olyan kórokozókat, amelyek viszont nem mindig gastroenteritises tünetek közt lezajló körfolyamatokat idéznek elő, hanem a hastífuszhoz hasonló typhosus folyamatoknak előidézői és fenntartói. Jelenleg a Salmonellák közül egyesek csak az állatvilágban fordulnak elő (S. abortus equi, S. typhisuis, S. gallinarum-pullorum), mások állatra és emberre egyaránt pathogenek és vannak olyanok is, amelyek kizárólag csak embert betegítenek meg (S. paratyphi-A, -B, -C, S. typhi és S. sendai). A pathogenitás kérdései talán egyetlen mikrobafajtánál sem olyan tisztázatlanok, mint éppen a halmonelláknál, melyeknek széleskörű elterjedtsége, megszámlálhatatlan válfaja, az ember- és állatvilágban folyó élénk körforgása,a meglepetésszerű karmai jelenségek egész sorát veti minduntalan felszínre. Etnikai megnyilvánulás szerint a már említett két nagy csoportja különíthető el a fertőzésekből eredő betegségeknek. Az egyiknél a gaistro-enteralis tünetek dominálnak, a másiknál a septicus-typhosus jeleségek uralják a kórképet. Átmenet a kétféle tünetcsoport között sokszor észlelhető. Gyakoribb az, ha a gyomor-bélhurut válik typhosussá, ritkább az, ha typho- 1133 79*