Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1856
I Electro-kosmodynamica. ,,Multa abscondita sunt majora hispatica mim vidtimus operum Eius“. Eccl. 11,4. Ha valaki csak futólagos pillanatot vet is a mindenségire, bámulatteljes imádattal kell eltelnie, midőn e mérhetlen tért látja elnyúlni maga előtt, melyben óriási tömegek roppant sebességgel és mégis legnagyobb szabatossággal, s az emberi tudományosság öntudata óta mindig változatlanul mozognak. A törvények melyeket mozgásaikban követnek, az átalános nehézkedés és központi erők törvényei, tudva és elfogadva vannak; de mindeddig, tudtomra legalább, ezen határokon túl komolyan nem tett kérdést a természettan, s azon mozgásnak melyet a központi erők már föltételeznek, eredeti okát nem kutatta. A természettan — úgy látszik — megnyugodott abban, miben ha tovább kutatni nem akart, szükségkép megnyugodnia kelle, hogy a tétlen anyag, mely sem magának mozgást nem adhat sem a nyertet magától soha le nem teheti, kezdetben bármi októl, kétségkívül az Alkotó hatalmas kezétől nyert rohamát (impulsus) mindaddig változatlanul folytatni kénytelen, míg közbejövő akadály vagy zavart nem idézend elő mozgásában vagy pedig azt vépképen meg nem szüntetendő. Vizsgálódásaink az égi testek mozgásairól eddig, a kettős csillagokat kivéve melyek száma Struve szerint már 2611-re megy, s melyek közt 113 hármas, 9 négyes, és 2 ötös találtatik, csak naprendszerünk csekély korlátai közé szoritkozvák, de már ezen vizsgálódások is minden kétségen kívül helyezik hogy az öszves mindenségben mindenütt egység uralkodik, s hogy a legtávolabb égi testek is melyeknél a fegyverzett emberi szem központi mozgást ven észre, ugyanazon központi erők törvényeit követik. A központi erők elmélete a mozgást már mint létezőt téve föl, kétségnélküli bizonyossággal és alapossággal bír, de ha a mozgás eredetét keressük, felelete nincs, s nem lehet. A kutatóra nézve tehát nem marad egyéb hátra, mint a mozgás okát az Alkotó vagy közvetlen, vagy a természettörvények által közvetített működésében keresni, azaz: vagy azt tenni föl, hogy az égi testeknek létök első pillanatában adatott meg általa sebes mozgásuk, vagy hogy a természetben oly erőket rejtett, melyek folytonos működése e mozgást előidéző, s talán azóta is állandóan föntartja. Az első nem lehetetlen, de be is