Pécsi Közlöny, 1898. június (6. évfolyam, 61-71. szám)
1898-06-01 / 61. szám
1898. június 1. bécsi Közlöny“ Dillmann Emma kisasszonnyal, Dill-mann Lajos bozsoki tanító nővérével. Kemény János, a Szegzárdbátai Dunavédgát-Társulat vizmestere, eljegyezte Kálmán Mariska csibráki tanítónőt, Kálmán Károly szegzárd-belvárosi tanító leányát. A király adománya. Ő felsége a király a karmelita-rend budapesti főnökének, templomépítésre, legfelső magánpénztárából ezer forintot adományozott. Tejszövetkezet: Bátán 89 gazda tejszövetkezetet alakított. Elnökké Sörös Gyula másodjegyzőt választották. Az alapszabályokat a napokban terjesztik föl megerősítés végett a belügyminisztériumhoz. V. H. D. Sz. A vidéki hírlapírók országos szövetségének alapító tagjai sorába léptek újabban : a szabadkai takarékpénztár 200 forinttal, a sopron megyei takarékpénztár, a nagyszentmiklósi kaszinó, aGyőri Hírlap 100—100 forinttal. Az újabb pártoló tagok közt vannak: a reáliskola tanárai és a felsőiskola tantestülete Temesváron 5—5 frttal. A szövetség elnöksége időről-időre kis lapot ad ki, melyben beszámol a szövetség állapotáról s nyugtatja a rendes tagok díjfizetését. Az idén most vettük kézhez ezen szövetségi lap 3-ik számát, miután az elnökség azt minden egyes tagnak megküldi. Ezt a rendszert az országos Pázmány-egylet is követhetné, melynek állapotáról alig tudhatni valamit, tagjainak névsora szintén ismeretlen. Pedig az egylet életmomentumainak nyilvánosságra hozása időközönként rátereli a közfigyelmet az ügyre, ami csak előnyös lehet. A szövetségi orgánum az igazgatósági ülések és közgyűlések jegyzőkönyveit is közli s ebből tájékozódást nyerhetnek azon tagok is, akik személyesen részt nem vehettek a gyűléseken. Gyújtogató gyermekek. Ismeretes dolog, hogy igazi magyar vidékeken nem sok gond van arra, hogy a gyerekek kezébe gyufa ne kerüljön. A legtöbb tüzet az apró gyerekek gyufával való játszása okozza. A nép künn van a mezőn, dolgozik , a gyerek otthon unalmában fölkutatja a házat, előkeríti a gyufát, gyújtogatja, örül neki, a tűz valamibe belekap, elhamvasztja a házat, beleég a gyerek is, de másnap a harmadik utcában ugyanez a szerencsétlen játék járja Annyi tűzesetet olvasunk mindenfelé, s a legtöbbnek oka az, hogy a gyerek kezébe került a „pakli masina.“ Egyszerre egész sereg gondatlanságból okozott tűzvészről is veszünk hírt, melyet ötéves gyerekek okoztak. Ertényben Szalai István háza melletti szalmakazal gyuladt ki s a tűz áthatolván nevezett házára, azt és a szomszéd Béri Mihály házát is elpusztította. A tüzet Szalai István ötéves fia okozta, a ki gyufával játszott a szalmakazal mellett és az eldobott gyufától meggyuladván a kazal, igy keletkezett az ötszáz forint kárt okozott veszedelem. — A Majsa község melletti Kis-Tava pusztán Cséplő György, ottani lakos, ötéves fia szintén ily módon okozott tüzet. Bischitz Jónás bérletén támadt a tűz s elégett vagy másfélezer forint értékű épület és ingóság. A tűzben 10 cseléd ruhája, 21 malac és 5 sertés is bennégett. A vizsgálat mindkét esetben megállapította a vétkes gondatlanságot s a szülőket fogják kérdőre vonni az ötéves gyerekek által okozott károk miatt. — Jó lesz azért a masinát olyan helyen tartani, ahol nem fér hozzá a gyerek. Zsidó komaság. Egy magdeburgi zsidó, aki a német császárhoz intézett folyamodványában engedélyt kért, hogy hetedik fiának a Vilmos nevet adhassa s komául a császárt jelenthesse be az anyakönyvvezetőnél, hivatalos uton azt a választ kapta, hogy a legfelsőbb név nem szerepelhet a Mózes- vallású gyermekek bemutatásának tanújaként az anyakönyvben. Az illető apa most ezt a határozatot közzé teszi az Alig. I sr . Wochenschriftben, hogy hitsorsosait hasonló hiábavaló fáradságtól megkímélje. Köztudomásu ugyanis, hogy a német császár szívesen elvállalja a keresztapaságot minden család hetedik fiúgyermekénél . ... de csak a keresztényeknél, akiknél keresztség létezik, ellenben a zsidóknál nincs keresztség, nincs is tehát keresztapaság. Az elnyomatás ellen. A német császár legutóbbi trónbeszédében tiszteletre méltó rendnek nevezte a kisiparosokat és helyzetük javítását legfőbb gondjai közé sorozta. — Magyarország kisiparosai örömmel és hálával hallhatják ezt. Mert a mi törvényhozásunk különösen az ipar és kereskedelem kérdéseiben előszeretettel szokta követni a német kormány intézkedéseit. Ha tehát a németek erőfeszítést fejtenek ki a tisztességtelen verseny ellen, ha korlátozni törekszenek az utazó ügynökök visszaéléseit, ha a kisipart szükségesnek találják védelmezni a nagyipar túlkapásai és a kereskedelem kiszipolyozása ellen, — ennek visszahatása lesz a mi ipartörvényeinkre is, melyek — ha így ■ maradnak — maholnap mind proletárrá teszik kisiparosainkat. Mikor lesz meg ez a várva várt visszahatás, arról bajos még ma szólni, mert ez idő szerint Magyarországon a kézműipart a kereskedők és a részvényekre dolgozó nagyiparosok minden téren leszorítják, s minden erejükkel a kis emberek elnyomásán dolgoznak. Máris azt hangoztatják, hogy a német császár nem elég liberális, mert a szurtos kézművesekről trónbeszédében is megemlékszik, a vastag aranyláncú gyárosokról meg hallgat. Halálozás. Galaszay Antal 1848 as honvédszázados, tegnap reggel 83 éves korában meghalt a pécsi közkórházban. Az elhunyt előkelő családból származott, atyja neves ügyvéd és a mai püspöki árvaház épületének és szép fundusának tulajdonosa volt.A fiúnak azonban nem kedvezett a szerencse; különféle hivatalokban írnokoskodott s vén napjaiban könyöradományokra szorult. Évek óta csakis kosárkával a kezében lehetett látni. Ebbe gyűjtött. Ma du 5 órakor temetik. Az iszákosság vége. Tod tenhier Jánosnak valamikor fényes szabó - üzlete volt Bécsben, de a sok ivás hibbantotta-e meg az eszét, vagy agyafúrtsága vitte-e rá a szertelen ivásra, elég az hozzá, hogy az üzlete tönkrement és Todtenbier Pécsett folytatta pályafutását Ganter Ferenc király utcai unió divatüzletében, hol a bukott német mint szabász dolgozgatott. De hibáját magával hozta Bécsből, minden szombaton a hetibér fölvétele után megkezdte a hétfőig vagy keddig eltartó lumpolást. Réme volt a vendéglősöknek, mert lármájával molesztálta a szolid vendégeket s azért nem egyszer mutattak neki ajtót. Pünkösd szombatján is igy járt. Alaposan leitta magát, éjfél után aztán kitelepítették az egyik vendéglőből az utcára. Todtenbier a Nepomuk utcába bandukolt, hogy ott egy másik korcsmába beállítson, hanem a zápor akkor már javában tombolt, a Nepomuk utca folyóvá változott, mely a részeg szabót leszedte a lábáról és vitte magával csónak nélkül. János egyre „Polizei, Polizei“t kiabált, egy-két ember ki is nézett az ablakon, egy házmester ki is rohant az utcára, azonban Todtenbier csak eltűnt a főposta melletti szűk sikátorban, hova a viz besodorta. Az országúttól a Haberényi-féle gyárig földalatt folyik a viz s e földalatti utat a vízzel együtt Todtenbier is megtette, kinek holttestét aztán a közvágóhidnál találta meg a keresésére indult rendőrség. A búza. Nagy reményeket fűznek az idén földbirtokosaink a búzaterméshez, amire följogosítja őket az a kilátás, melylyel a vetések állása kecsegtet. A búzakereskedők már most szívesen megvennék a reménybeli termést, de a gazdák nagyon tartózkodók Számos kereskedő jár ki a falukon, ostromolni a termelőket. Leginkább aratás utáni azonnal készített búzát hajszolnak, mert mi lévén egész Európában legelsők a piacon búzánkkal, és sehol fölösleges készlet nincs, tehát az augusztusi búzák jó árra és kelendőségre számithatnak. Még olyan távolról jött kereskedők is megfordulnak nagyobb termelőinknél, kiket azelőtt soha sem láttak. Csőd. A szegzárdi kir. törvényszék néhai Sághy Pál, volt agárdi esperesplébános hagyatékára a csődöt elrendelte. Csődbiztos Sonnewend Frigyes dr. kir. törvényszéki biró, tömeggondnok Geiger Gyula, ügyvéd. A bejelentések határideje július 17., felszámolási tárgyalás augusztus 1., a csődválasztmány megalakulása augusztus 4. Egyleti élet. A «Szegzárdi katolikus legényegylet« június hó 5-én a Mutschenbacher-kertben, a vasúti vendéglőben saját pénztára javára nyári mulatságot rendez. Kirándulás délután 4 órakor. Rablógyilkosság. Nagy kegyetlenséggel gyilkolták meg Mozes Péter decsi vagyonos földmives gazdát. A szerencsétlen embert szállásán végezték ki, ahova szombaton ment, hogy gazdasága után nézzen. Mivel pünkösd reggelre nem jött haza, utána mentek, hogy az elmaradásának okát megtudják. Rémülve látták, hogy Moizes Péter a szobában vérében holtan fekszik, feje ketté van hasítva, nyaka pedig keresztül vágva. Mivel Moizes zsebéből a pénz is eltűnt, biztosra veszik, hogy rablógyilkosságnak esett áldozatul. Az esetről táviratilag értesítették a szegzárdi csendőrséget és az ügyészséget. A rablógyilkosok kinyomozása erélyesen folyik. Halálos baleset. Bäcker Alajos mária utcai lakatos folyosóján lakatos munkára váró ablakrámák vannak fölállítva. Pünkösd másodnapján a család négy éves Józsa leánykája a rámák körül játszadozott, miközben ráesett az egyik rámára, amitől ez a leánykára zuhant s azon oly sérüléseket okozott, hogy a kis Józsa rövid idő múlva belső elvérzés következtében kiszenvedett Ma d. u. 5 órakor lesz a temetése. Agyonrugta a feleségét. A napokban Gerber Ignác lancsuki lakosnak fia benyitván az istálóba, ott találta beteg édesanyját jajgatva. Kérdésére hogy mit csinál itt és miért nem maradt a szobában az ágyban, az anya elmondta fiának s az időközben odajött leányának, hogy midőn a lakás hátsó szobájában hideglelésben feküdt, férje — a hallgató gyermekek apja — perpatvart kezdett vele, majd megfogta hajánál, kihúzta az ágyból, a a földre dobta, megverte és rá- o