Pécsi Közlöny, 1902. február (10. évfolyam, 10-17. szám)

1902-02-01 / 10. szám

n­ tara jelentésemben, és azért, ismerve az em­beri társadalom intézményeinél csak­úgy, mint a nagy természetben uralkodó fejlődés és visszafejlődés elvét, törvényét, ilyen visz­­szafejlődés egyletünkben és annak karita­tív működésénél a szükségszerűség erejével látszott közeledni. Most, hogy az adatokat összeállítot­tam és azokkal a m. t. közgyűlés elé lépek, ezen aggodalom már eloszlott, vagy helye­sebben egy évre halasztást nyert. Halasz­tást nyert, mondom azért, mert azt szeret­ném, hogy a múlt évi emelkedés közlésénél mindjárt gondoljunk a tényleg egyszer mégis csak bekövetkezendő stagnációra és visszaesésre és gondolkodjunk olyan eszkö­zökről és módokról, amelyekkel azoknak elejét vehetjük, valamint olyan újabb mű­ködési téről és funkciókról, amelyekkel a mi karitatív szolgálatainkat igénybe vevő kö­zönségnek az eddiginél is intenzívebb és extenzívebb támogatását elérjük, de azt ki is érdemeljük. I. Haladást mutatnak fel 1901. évi be­vételeink az előző évekkel szemben: K f 1895. évben összes bevétel volt:2495 54 1896. „ ff ff» 3320 76 1897. „ ff ff ff 4520 02 1898. „ ff ff 7958 54 1899. „ ff» ff 8671 52 1900. „ ff ff ff 9147 48 1901 . ff ff ff 9754 61 Haladást mutatnak a segélyek, melye­ket kizárólag élelmiszerekben és tűzifában adtunk, és pedig : Haladást észleltünk szegényeink lét­számában is, mert még 1895. évben a se­gélyezett családok száma 161 volt mintegy 400 egyénnel, addig 1901. évben már 318 családot segítettünk, és azokban 731 egyént, köztük 193 egyedül élő özvegy asszonyt, 5 urahagyott nőt, 34 idősebb hajadont, 14 egyedül álló férfit, 2 férfit gyermekkel, 70 házaspárt és összesen 343 gyermeket. Visszaesést és azt hiszem, ebben nem találkozom egy oldalról sem ellenmondással, örvendetes visszaesést látunk az 1901. év kiadásainál, dacára, hogy tekintélyesen töb­bet adtunk kenyérben, tejben és fában, mint 1900. évben. Ez abban leli magyará­zatát, hogy a kenyér ára 1901. évben alább szállott. Szomorúbb az a visszaesés, hogy mű­­ködő tagjaink száma (a tisztikart is bele­értve) 15-ről 13-ra szállott alá, ami arra vall, hogy a pécsi férfiközönségünk még igen kevéssé érzi át a szegényügy jelentőségét. De mikor haladásról és emelkedésről szólunk, nem hagyhatjuk csak úgy általá­nosságban elsuhanni a bevételeket, hanem azok közül ki kell emelnünk egy tételt, amely legjobban biztathat még éveken át a „non plus ultrá“-ig való fokozatos emel­kedés reménységével. Ez a tétel a Szent Antal perselyek tétele. A Szent­ Antal perselyek intézménye, annak eredete és története ismeretes, egy­letünk is terjesztette a Szent-István-Társu­­latnak 1896. évben kiadott 8 filléres füzet­kéjét, amelynek címe: „Páduai-Szent-An­­tal és a szegények kenyere.” Az egész világon a legelső Szent-An­tal perselyt 1890. évben Toulonban Bo­­uffier nevű kisasszony állította fel saját vá­szonkereskedésében. Ezen jámbor kisasz­­szony boltjának perselyébe 1892.­ évben már 2800 frt., 1893 19.000 frt., 1894-ben 55.000 forint gyűlt egybe és ezt a tengerpénzt ő mind szegények kenyerére fordítja. Hazánkban is van már több év óta Szent-Antal persely. Pécsett az első perselyt 1897. évben a „Miasszonyunk­'-ról nevezett női kano­nokrend zárdatemplomában állították fel. E perselybe 1897. évben 443 K 84 fillért ad­tak Szent-Antalnak hálás, ismeretlen tisz­telői. 1898. évben e perselyben 1311 K 08 fillér, 1899 ben 1218 K, 1900-ban 1063 K, 1901-ben 786 K gyűlt egybe. Az itt észlel­hető esés az alábbiakban, a Szent-Antal­­perselyek szaporodásában elégséges ma­gyarázatát leli. A második Szent Antal perselyt Pécsett a Szent­ Ferenc rend templomában állították fel 1898. évben. Ezen persely jövedelme 1888. évben 640 K 72 fillér, 1899-ben 1387 K 34 f. 1900-ban 1467 K 80 f. 1901-ben 2687 K 54 f. volt. 1900. évben két uj persely állíttatott fel Pécsett, az egyik az Irgalmasok temp­lomában, ahol 1900-ban 288 K 12 f., 1901- ben 561 K 25 fillér jött össze, a másik a budai külvárosi plébániatemplomban, ahol 1900-ban 134 K 97 f., 1901-ben 235 K 34 f. gyűlt egybe. 1901. évben a szécs belvárosi templom­ban állítottak fel a hívek Bodó Aladár dr.-né buzgólkodása folytán egy Szent- Antal-perselyt, amely a templom látogatott­ságánál fogva az elsők közé küzdheti fel magát idővel, bár a múlt évben összes gyűjtése csak 503 K 80 f. volt. Van ezenkívül még a vármegyei árva­házi irgalmas nővéreknek is Szent-Antal perselyük, melyből 1901. évben 30 K össze­get kapott egyletünk. Összegezve a különféle Szent-Antal perselyek jövedelmét a Szent Vince egylet­hez é perselyekből beküldetett. Ezzel végeztem is az 1901. évi sta­tisztikai adatokkal, ami adat megvan annak jelentésem második részében fog hely jutni. II. Az imént előadott szegény- és se­gély­forgalmi adatok máris fényesen bizo­nyítják azt, hogy egyletünk a pécsi szegény­ügy megoldásának egyik tekintélyes ténye­zője. A tőlünk segélyt nyerő 318 család közül körülbelül 100 részesült folytonos, állandó segélyezésben, az egész éven át, továbbá 119 olyan család volt, amely a három téli hónapban (dec. 15. — márc. 15-ig) a Pécsi­ Jótékony Nőegylet vezetése alatt álló népkonyhán kapott élelmet a többi 9 hónap alatt szintén legalább 50 család a 119 közül a mi gondozásunkra szorult, így tehát mondhatjuk, hogy körülbelül 150 család volt állandó gondozásunk alatt, míg a többit ideiglenesen, tél folyamán, betegség vagy munkahiány idején segítettük. E sok család nyomorának enyhítése, ennyi szegénynek a működő tagok által személyesen végzett meglátogatása, és ke­resztény kath. kötelességeiknek teljesítésére való buzdítása, a szegényeknek a mi egyle­tünk kenyér, tej, hús és fabárcáival az áru­sító üzletekbe való tódulása az, ami a kö­­zöns­ének is lassan felkeltötte figyelmét és­­ azt arra indította, hogy vagy nyíltan nevek alatt vagy álnév alatt hozzánk beküldött adományaikkal vagy pedig Szent Antal tisz­teletére az ő közbenjárása iránti hálájuk ki­fejezéséül a perselybe vetett filléreikkel, talléraikkal és aranyaikkal siessenek a nyo­mor enyhítése körül támogatásunkra. Ha egyletünk haladását állandósítani és a gépiesség átkától megóvni akarjuk, akkor fokozott mértékben kell a szegény­ügyet gondozásunkba vennünk, nemcsak az által, hogy mind több és több szegényt veszünk fel, hanem az által is és főképen az által, hogy az ő gondozásukat Paulai Szent­ Vince szellemében végezzük és fej­lesztjük. Paulai Szent Vince nem tett különb­séget a szegények közt, nem irtózott ne­hézségektől a szegények felkeresésében, lelki és testi segítségében, mindig uj és uj teret keresett soha nem lohadó felebaráti sze­­retetének. Sok új, még tőlünk nem taposott tere van a karitatív tevékenységnek. Vadházasok felkutatása és törvényes és érvényes, igazi, szentségi házasságban való egyesítése, a női ifjúságának, főleg cselédeknek a vá­rosban uralkodó közromlástól való megó­vása, szülői befolyás nélkül sokszor iskola­­látogatás nélkül felnövekedő gyermekeknek felkutatása és a nevelésükről, elhelyezésükről való gondoskodás stb. ezek mind oly fela­datok, amelyek eszményei lehetnek oly lelkeknek, akik Jézusért és az általa meg­váltott lelkekért akarnak működni és fá­radozni. Ezen feladatok azonban amily neme­sek és magasztosak, épen olyan neheze­n, sok fáradsággal oldhatók meg. Épen azért nagy megelégedésünkre szolgálhat azon hir, hogy Pécsett a közel­jövőben egy kath. jellegű nőegylet, Szent­ Er­­zsébet egylet fog megalakítatani. Távol áll tőlünk az, hogy ezen egylet működése elé vagy bármely más nem kath. jellegű egy­letnek működése felé irigy szemmel tekint­sünk, sőt örülünk mindig, ha látjuk, hogy bármely társegylet a felebaráti szeretet te­rén velünk verseng vagy bennünket meg is előz. Ha a Szent­ Erzsébet egylet létesü­­lése azért örvendeztet bennünket főképen, mivel a fent említett feladatok némelyiké­nek, minő a vadházasok ügye, a cseléd­ügy keresztény szellemű befolyásolása, általában a női szegények gondozása épen csak nők közreműködésével valósíthatók meg és kath. irányban csupán egy kath. jellegű nőegy­let által. Ha a nevezett nőegylet létesül, az ami egyletünktől teljesen független és kü­lönálló lesz ugyan, de csak a szegényügy és a szociális kérdés megoldásának érdeké­ben teszen, ha meglesz a Szent Vin­ce és a Szent Erzsébet egylet között a kí­vánatos öszhang és a működési terek felosz­tása. A Pécsi Szent­ Vince Egyletnek marad akkor még mindig a mostani egész tevé­kenysége a férfiszegényeket illetőleg és a szegényügynek más, egy férfiakból álló egyletnek jobban megfelelő irányokban való fejlesztése. Ilyen fokozott, a város lakossá­gának vitális érdekét­ istápoló működésünkre első­sorban Isten szent áldása szükséges és azt az egylet működő tagjainak szeplőtelen keresztény kath. élet és az egylet áhitat gyakorlatain való példás részvétel által kell kiérdemelniük. Legszebb alkalom volna ez utóbbira, ha nemcsak Paulai Szent Vince ünnepén (július 19.) és Szent Antal napján, mint eddig évenkint tettük, jelen lesznek az egyleti szent­misén, hanem ha ezenkívül az Egylet másik két főünnepén, Szent Jó­zsef és karácsony napján az egyleti szent Budapest, „Angol királynő” szálloda. fElső rangú szálloda, méltányos árak. Tulajdonos: Falk­ovits udvari szállító. Kiló Liter Kiló Kiló kenyér tej hús fa évi összes segélyek: 1895. 4933 1744 4715 1896. 7444 5683 223' 1262 5 1897. 9053 7295 3425 1862-5 1898. 16562 12372 521­5 2787-5 1899. 18770 15913 794-13787-5 1900. 20760 19817 1217* 14787-5 1901. 23224 21513 1174' 23587-5 1897- ben volt összesen 443 K 84 f. 1898- ban „ „ 1951 80 1899- ben „ „ 2605 34 1900- ban „ „ 2953 89 1901- ben „­­ 4214 K 54 f. „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1902. február

Next