Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 2. szám - Fedeles Tamás: Pécsi püspökök a késő középkorban II.

----------------------------------------------------------------FEDELES TAMÁS----------------------------------------------------------------- ság élén találjuk. Hivatalviselése idején (1406-1407) folytatódtak az apátság és a templom épületének korábban megkezdett újjáépítési munkálatai, melyeket Eber­hard zágrábi és Upori István erdélyi püspökök búcsúengedélyeikkel támogattak. 1407 tavaszán Zsigmond király kegyúri jogával élve a kolozsmonostori bencés konvent élére nevezte ki. Korántsem volt azonban zökkenőmentes az apátság át­vétele, ugyanis egy esztendővel később a forrásokban egy bizonyos Fridel szere­pelt a monostor apátjaként. Henrik erdélyi jelenlétéről, tevékenységéről a legkoráb­bi említés 1410-ből származik. Jakó Zsigmond feltételezése szerint Fridelt a konvent választotta meg, kihasználva a nagy nyugati egyházszakadás okozta bi­zonytalan egyházpolitikai helyzetet. Valamikor 1409 folyamán vélhetőleg át kellett adnia az apátságot Henriknek, mindenestre 1410. január végén már ténylegesen ő volt az apát, ugyanis ekkor vette őt és konventjét védelme alá a király. XXIII. János ellenpápa 1411. augusztusában nevezte ki végül kolozsmonostori apáttá, s e kine­vezést később (1415) a Konstanzi Egyetemes Zsinattal is megerősíttette.1. Henrik hatfős kísérettel vett részt a Konstanzi Zsinaton, amint Riechenthal Ulrich krónikájából tudjuk. Ugyancsak jelen volt a tanácskozáson testvére, János dalmát-horvát bán is.18 Az ő neve mellett ábrázolta a krónikás a család címerét.19 Az ismert adatok alapján Henrik konstanzi jelenléte 1416 májusa és 1417 júliusa között igazolható. 1416-ban a konzílium engedélyezte számára, hogy bármely püspökkel apáttá szenteltethesse magát.20 Apátságának idejéből különösen birtokmegőrző tevékenysége jól dokumen­tált. A monostor birtokainak megtartása, gyarapítása érdekében minden eszközt igénybe vett. Több alkalommal az uralkodó vette védelmében Henrik kérésére a konvent javait, sőt befolyásos nagybátyja révén az intézmény birtokairól kiállított hamis oklevelekről hiteles átiratokat szerzett. 1413-ban András őrszerzetest fosz­totta meg egy időre javadalmától, mivel károkat okozott az apátság jószágaiban. Lelkiismeretes munkáját bizonyítja, hogy inventáriumot készíttetett az apátság bir­tokairól, kegyszereiről, valamint könyveiről. Mindemellett nagy gondot fordított a joghatósága alá tartozó plébániák híveinek megfelelő lelki gondozására. Ügyel­ a 17 A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289-1556). Kivonatokban közzéteszi és a bevezető tanul­mányt írta: Jaké Zsigmond. I. Bp., 1990.­­ A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 17.1.41-48. p.; Jaké Zsigmond: A kolozsmonostori apátság és hiteleshely a szekularizációig. Uő: Társada­lom, Egyház, Művelődés. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bp., 1997. 155-161. p.; Beke Antal: A kolozsmonostori konvent levéltára . Történelmi Tár, 19.1896. Nr. 97.; Codex X/5. 631-634. p.; Fraknói Vil­mos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szent-Székkel I—III. Bp., 1902. I. 334. p. 18 „H. von Alba, apt zü den síben Bürgen inn Ungern, was auch zu Constenz inn der Statt, mit sechs personen [...] Johannes graf zu alben und hoptman zu dalmatia”: Riechenthal, Ulrich von: Das Concilium so zü Constantz gehalten ist worden, des jars do man zalt von der geburdt unsers erlösers M. CCCC. Xllll. jar. Mit allen handlungen in Geystlichen und weltlichen Sachen, auch was dis mais für Papst, Kayser, König, fürsten und herrn u. Geystlichs und weltlichs stands, sampt de botschafften oder Legationen, der Künigreychen, Landen und Stetten, die zu Constantz erschinen seind, mit irem wappen Contrafect, und mit andern schönen figuren und gemal, durchaus gezieret. Gedruckt und vollendet inn der Kayserlichen Statt Augsburg, durch Heinrich Steyner, im Monat Decembris, Anno, M. D. XXXVI. 139. p. 19 A jobbra dőlő, kerektalpú pajzs fekete mezejében arany cölöp volt látható. Thallóczy véleménye szerint a címer Henrikkel hozható kapcsolatba . Thallóczy Lajos: Magyar vonatkozású czímerek Reichenthal Ulrik és Grünenberg Konrád czimeres gyűjteményéhez. Uő: Bosnyák és szerb élet- s nemzedékrajzi tanulmá­nyok. Bp., 1909. 387-388. p. 1426-ban címerbővítést kaptak Zsigmondnél, mely értelmében egy koronát il­leszthettek a pajzson álló sisakra. Vö. Engel-Süllő... i.m. 1995. 46-47. p. 131. jegyzet. 20 A kolozsmonostori... i.m. 1990. I. 45. p.; A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története. I-XII/B. Bp., 1902-1916. 78. p.

Next