Ese Híradó, 2007 (12. évfolyam, 1-10. szám)
2007-02-01 / 1. szám
A FÖLDRENGÉSRŐL . Rengett a föld Pécelen Földrengés! Kemény és ijesztő szó. Hallatára az emberek összerezzennek, leomlott házak, halottak, sebesültek, hajléktalan, kilátástalanságba süllyedt emberek képe rémlik fel. 2006. december 31-én sokan az óév búcsúztatására, ünneplésre, bulizásra készültek. Már kora délután Pécel különböző részeiről lehetett hallani a petárdák robbanásának hangját, önfeledt emberek, főleg fiatalok vidám vonulását, korzózását lehetett látni. Ekkor még senki sem gondolta, gondolhatta, hogy pár perc múlva milyen szörnyű döbbenetet hozó esemény tör a településre. Pécel, 2006. december 31. 14:39 Nem sokkal háromnegyed három előtt iszonyatos mély morajlás, dübörgés kíséretében megmozdult a föld. Tetőcserepek, kéménytéglák hullottak, épületek falai repedtek meg, recsegtek a tetőszerkezetek, lakásokban bútorok mozdultak el a helyükről, polcok, könyvek, dísztárgyak hullottak a földre, képek mozdultak el a falakon, áramszünet lett, elnémultak a telefonok. Tizenöt-húsz másodpercig tartott az egész, de a döbbenet, az ijedtség és a félelem percekig gúzsba kötötte a zsigereket. Halálra rémült emberek tódultak ki az utcára, és egymástól kérdezték, mi is történt valójában, és kérdezés nélkül is sorolták mit tapasztaltak, hogyan élték át az eseményeket. Volt, aki az ablakon át menekült ki a házból, mert olyan érzése volt, hogy az mindjárt összedől, más a kémény leomlásának hangját vélte hallani, többen távolabbi gázrobbanásra gyanakodtak. Az ocsúdás után mindenki igyekezett visszatérni saját hajlékába felmérni, megállapítani a károkat, elvégezni a szükséges kárelhárítást és információkat szerezni az elektronikus média segítségével. Többen azonnal szeretteiket próbálták elérni, főleg telefonon, ami több szolgáltató esetében, egyes körzetekben egyszerűen hosszú percekig lehetetlennek tűnő próbálkozás volt. Mi is történt valójában? Mi volt a hivatalos álláspont? „2006. december 31-én helyi idő szerint 14 óra 39 perckor a a Richter-skála szerinti 4,1 erősségű földrengés rázta meg a Pest megyei Gyömrő térségét. A talajmozgás nagy területen volt észlelhető (Budapest, Vác, Aszód, Fót, Nagytarcsa, Csömör, Pécel... stb.). A rengés következtében senki sem sérült meg. Az építményekben és ingatlanokban bekövetkezett károk felmérése folyamatban van. A közművek, illetve az infrastruktúra nem károsodott, a közlekedés zavartalan.” Eddig a hivatalos közlemény, de hogyan élte meg a történteket a lakosság. Nagy volt a tanácstalanság a tekintetben, hogy ilyenkor kit kell értesíteni, mit kell tenni. Néhányan a tűzoltóságot hívták, volt, aki a polgármestert vagy önkormányzati képviselőjét értesítette, de olyanok is voltak, akik a katasztrófavédelem péceli oktatási intézményébe telefonáltak, intézkedést, segítséget remélve. A polgármester, több alpolgármester és néhány képviselő jelezte, hogy elérhető, és egyes, főleg önkormányzati ingatlanokat ért károk helyszínére siettek. Az érdeklődő lakosokat megnyugtatták, jelezték, hogy január 2-án lehet bejelentést tenni. Ezt a közlést leadta és többször megismételte a helyi TV is . A legnagyobb veszélynek a Szemere Pál Általános Iskola épülő és régi szárnya volt kitéve, ezért a polgármester, az igazgató és egy igazságügyi műszaki szakértő bevonásával megejtették az előzetes szemlét, értesítették a kivitelezőt, a Kipszer Elektromos Zrt.-t is. Az újév első munkanapján a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán lehetett bejelentést tenni, a Hivatal által szerkesztett formanyomtatványon. A magáningatlanokban esett károk tekintetében a Hivatal csak koordinátori szerepet vállalt, akinek biztosítása volt, azoknak egyénileg kellett az adott biztosítónál eljárni. A biztosítással nem rendelkezők közül senkit sem biztattak, hogy az önkormányzat segítséget tud nyújtani, hiszen a városban nincs ilyen, úgynevezett „vis major” alap. A kárfelmérés adatai Sok tennivalóval kezdődött az első munkanap. Sarlós Imre alpolgármester vezetésével létrejött az operatív bizottság, amely építési és igazságügyi szakértő bevonásával az önkormányzati ingatlanokban keletkezett károkat mérte fel. A Pest Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság részéről Horváth Ferenc tűzoltó ezredes - megyei igazgató - vezette bizottság is szemlét tartott a térségben, így Pécelen is, segítséget nyújtva a károk megállapításában, a kárelhárítás feladatainak megjelölésében. A szemlék során megállapítást nyert, hogy sérült a Szemere Pál Általános Iskola, a Petőfi Sándor Általános Iskola, a Ráday Pál Gimnázium, a Fáy András Közgazdasági és Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, a Gesztenyés Óvoda, a Szivárvány Óvoda, az OTP Bank épülete, a Polgármesteri Hivatal épületei, az orvosi rendelő, a bölcsőde, szinte az összes önkormányzati bérlakás, közérdekű célú lakás, önkormányzati lakóépület, valamint több bérelt üzlet és műhely. Sérült a Ráday-kastély, a Szent Erzsébet Általános Iskola és a református óvoda, valamint a baptista imaház is, amelyek azonban nem az önkormányzat tulajdonában vannak. A közművek közül a víz-és csatornahálózatban keletkezett jelentős kár. A felkért építési és igazságügyi szakértő megállapította, hogy egyetlen épület sem sérült olyan mértékben, amely következtében életveszélyessé vált volna, több helyen a balesetveszélyt kell megszüntetni és a károkat helyreállítani. A sérült épületek közül a Szemere étkezdéjének és a 4 tantermes oktatási épületnek a falát kellett megtámasztani. A tanítás megkezdődhetett, az említett épületeket az új iskola építése során fél éven belül úgy is le kell bontani. Nem lehet elbagatellizálni a történteket, hiszen a sérült önkormányzati ingatlanokban keletkezett kár becsült összege meghaladja az 56 millió forintot. Kárenyhítés címén a város az úgynevezett „vis major” alapból kérhet támogatást, amelyet Pécel időben el is juttatott az illetékes szervekhez. A január 9-ig beérkezett bejelentések szerint 423 magáningatlanban keletkezett kár, amelyek közül 146 nem volt biztosítva. A tizenkettő Pécelen érintett biztosító társaság megkezdte a károk felmérését, több esetben már ki is fizették a kártérítési összeget. A biztosítók közül többen is hangoztatták, hogy a földrengés erőssége nem kötelezné őket a kártérítésre, egyéni elbírálás szerint fizettek illetve fizetnek. Ők nem a Richter-skálát használják, hanem egy 12 fokozatú, úgynevezett EMS-t vagy MSK-t, mely szerint a szilveszteri földrengés 6-os fokozatú volt. A szakirodalom szerint ez „gyengén károsító”. Az ilyen földrengést „...mindenki érzi, az emberek megrémülnek, a szabadba menekülnek”. Kisebb károsodások, az épületeken vékony repedések... Úgy gondolom, az teljesen mindegy, hogy Richter-skála vagy EMS, mindenki reméli, hogy a szilveszterihez hasonló szörnyűség hosszú időre elkerül bennünket. Szabó Zoltán ESEíradó , 2007. február