Százhalombattai Hírtükör, 2010 (23. évfolyam, 1-25. szám)
2010-10-21 / 21. szám
8. oldal Ahol a megawattok születnek Az ötvenes évek iparosítása következtében Magyarország kinőtte meglévő erőműveit, új energiatermelő üzemek építése vált szükségessé. A lépést a vidék villamosítása, a háztartások fokozódó gépesítése is indokolta, ezért 1960-ban megszületett a kormánydöntés, hogy Százhalombattán nagyteljesítményű energiacentrumot hoznak létre. Azért éppen erre a településre esett a választás, mert mind a két tervezett nagyüzemben - a hőerőműben és az olajfinomítóban is - sok vizet igényelt a technológia, és ezt a Duna biztosította, másrészt a főváros közelsége is fontos szempont volt. A legenda szerint az eredeti tervekben csak a készenléti lakótelep szerepelt, úgy gondolták, hogy az itt dolgozók Érden laknak majd, de a két vállalat igazgatója elérte, hogy több lakás épüljön Battán. Százhalombatta akkor még távol állt attól, hogy valaha város lehessen. Aszfaltos út egyáltalán nem, vezetékes víz sem, villany pedig csak az Óvárosban volt. A nem sokkal korábban parcellázott Újtelepen és az akkor még elsősorban nyaralótelepként funkcionáló Dunafüreden csak jóval később vezették be az áramot. Az itt élők főleg a mezőgazdaságban, illetve a téglagyárban dolgoztak, emellett sokan ingáztak budapesti munkahelyekre. Villamossági vagy vegyész szakmával nem rendelkeztek az itteniek, ezért az épülő üzemekhez máshonnan telepítették ide a szakembereket. Erdei Ferenc ma már 87 éves, az elsők között érkezett a Dunamenti Erőműbe. - Dorogon dolgoztam, az ottani erőműben voltam munkaügyi osztályvezető - emlékszik vissza. A tröszt ajánlott Százhalombattára munkaügyi osztályvezetőnek, Csenterics Sándor eljött Dorogra és kikért az igazgatómtól. Áthelyezéssel jöttem, 1963. január elsejétől vagyok itt. Nehéz volt az első időszak, még irodánk sem volt, rossz körülmények között dolgoztunk, emellett több volt a feladatunk, mint általában a munkaügyeseknek, mert a munkásellátást is később szerveztük meg. A legnehezebb az volt, hogy a család akkor még nem jöhetett velem, mert a lakások nem készültek el, csak szeptemberben, akkor költözhettünk be az első kockaházakba, amelyekben csupa erőművesek kaptak lakásokat. - Mi volt a legfontosabb feladata? - Szakembereket kellett találnom. Helyben hiába is kerestem volna, de szerencsére jó kapcsolataim voltak a többi erőművel, megtaláltam a megfelelő kollégákat, akik áthelyezéssel jöttek ide. Többnyire családos emberek voltak, főleg az vonzotta őket, hogy rövid időn belül lakáshoz juthattak. Gondoskodni kellett a dolgozókról, sokszor a házastárs számára is segíteni kellett abban, hogy munkahelyet találjon. - Milyen volt akkor a lakótelep? - Nagy erőkkel haladt az építkezés, de a környék még rendezetlen volt, sáros utakon jártunk, helyben nem voltak üzletek, a fővárosban vásároltunk. Ettől függetlenül jó közösség alakult ki az erőműben, Csenterics Sándor igazgató odafigyelt az emberekre, akkoriban úgy mondták, nem volt olyan probléma, amit ő ne tudott volna megoldani. Szép időszak volt a kezdet, de a későbbi évek is, amikor egyre inkább fejlődött a város. Jól éreztük itt magunkat, egyetlen dolog hiányzott: nehezen szoktuk meg, hogy be vagyunk szorítva egy lakásba. Később sikerült vásárolnunk Sóskúton egy telket, nyaranta nagyon sok időt töltünk ott. PM Erdei Ferenc Boldog hétvége a zeneszeretőknek Kilencedik alkalommal rendezték meg a “Musica Matricana” Kórusfesztivált Százhalombattán. Az idei rendezvénysorozat középpontjában a zene és a költészet kapcsolata állt. Október 15-én rendhagyó irodalomórával kezdődött a program. A Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnáziumban rendezett író-olvasó találkozó vendége Kiss Judit Ágnes költő és zenész volt, aki Füri Anna közreműködésével próbálta a fiataloknak testközelbe hozni a művészet, azon belül is elsősorban a költészet és a zene élményét. Ezt követően az Eötvös Loránd Általános Iskolában a Kiskalász zenekar szórakoztatta a gyerekeket Bartos Erika megzenésített verseivel. Október 16-án az egyházi zene került előtérbe. A Szent István templomban fellépett a budapesti Voces Aequales férfi kvartett, a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Vegyeskar, a Signum Etyeki Kórusok Egyesülete, valamint a százhalombattai Liszt Ferenc Vegyeskar, Canticum Novum Kamarakórus és Chorus Matricanus Nőikar. A közös mű Pitonitól a Laudate Dominum volt, amelyet Czier Zoltán vezényelt. Az október 17-ei díszhangversenyen ismét előtérbe került a költészet. A résztvevő kórusok (Lendvai Károly Férfikórus, Balázs Ferenc Vegyeskar, Budapesti Vándorkórus, Szent Gellért Vegyeskar, XIII. kerületi Zeneiskola Tanári Kórusa, Signum Etyeki Kórusok Egyesülete, valamint a három százhalombattai kórus) klasszikus és modern magyar költők feldolgozott verseit adták elő. Az estre meghívást kapott a Kaláka együttes is, amely negyven éve népszerűsíti a verseket a zene segítségével gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ezúttal Ady Endre, Kosztolányi Dezső, József Attila, Weöres Sándor, Kányádi Sándor és a jelenlévő Kiss Judit Ágnes verseit adták elő nagy sikerrel. A közönség létszámából és reakciójából egyértelmű, hogy városunkban igény van erre a színes és színvonalas fesztiválra, és ezen keresztül az igényes művészetre, amely legalább olyan szükséglete szellemünknek és jellemünknek, mint a testnek a kenyér, léleknek a szerelem. Ezt erősítették Fazekas István költő és zenész, leköszönő alpolgármester szavai is. Beszéde végén a művészek minél nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsüléséért emelte föl a szavát. Aki gazdagabbá teszi az emberek életét, az valóban minden megbecsülést megérdemel. Az egyházzenei koncerten elhangzott egy Schubert-idézet: “Aki a zenét szereti, soha nem lehet igazán boldogtalan.” A százhalombattai zeneszerető embereknek nagyon boldog hétvégéje volt. VB Szívós Márton a Futabattán Ezernyolcszázan futottak vagy sétáltak a negyedik Futabatta első fordulójának résztvevői Százhalombattán október 13- án. Délelőtt az óvodások és a nyugdíjasok teljesítették az úgynevezett “iskolakört”, célba érkezéskor a hagyományoknak megfelelően gyümölccsel jutalmazták őket a szervezők. A délutáni rajtot már Szívós Márton válogatott vízilabdázó indította az iskolások és az egyéni futók számára. A távot sikeresen teljesítők gyümölcslevét a Rádió6 szponzorálta. A futamok előtt ingyenes egészségügyi tanácsadást tartottak a Százhalombattai Családsegítő Központ, valamint az ÁNTSZ Budaörsi Kistérségi Intézetének munkatársai, többek között vérnyomás, vércukor- és testzsírméréseket végeztek. Akik éltek a lehetőséggel, Futabatta Egészségkártyát is kaptak, amelyen fordulóról fordulóra rögzíteni lehet majd a mért értékeket. A következő Futabatta november 10-én, szerdán rajtol a főtérről 10, valamint 14 órakor. (Batta Online) SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXIII. ÉVFOLYAM 21. SZÁM Ferenczi Illés nap a múzeumban Az október hagyományosan Ferenczi Illésről, az alapítóról szól a százhalombattai “Matrica” Múzeumban. A néhai tanácselnök emlékére rendezik meg a városi nyugdíjasok helytörténeti vetélkedőjét, és minden évben megkoszorúzzák az emléktábláját is. Az idén erre október 14-én került sor, de a programot könyvbemutató is színesítette. A vetélkedőre ezúttal az Óvárosi Nyugdíjas Klub, a Dunamenti Erőmű Nyugdíjas Klub, valamint az Olajipari Műszaki Nyugdíjas Egyesület nevezett be. Az öszszesen tizenöt kétfős csapat a város elmúlt fél évszázadából, a római katolikus templom száz évéből, valamint a “De nehéz az iskolatáska” időszaki kiállítás anyagából mérte össze tudását. Szoros mezőnyben a harmadik helyet az erőműves “Enikő” csapat, a másodikat az óvárosi “Őszirózsák”, az elsőt pedig a szintén erőműves “Tehén” szerezte meg. A vándorkupát a Dunamenti Erőmű Nyugdíjas Klub birtokolja a következő évi vetélkedőig. A díjátadást követően dr. Vicze Magdolna múzeumigazgató bemutatta a Matrica Füzetek II. kötetét, amelyben Ferenczi Illés Százhalombatta község 25 éve (1945 - 1970) című tanulmányát jelentették meg. Az írás a Hazafias Népfront által kiírt pályázaton második helyezést ért el 1970- ben, kiválóan dokumentálja a jelölt korszakot. A kötetben Vezér Mihály és dr. Vicze Magdolna bevezetője mellett helyet kapott dr. Poroszlai Ildikó Ferenczi Illés emléktábla-avatásán elhangzott beszéde és Balpataki Katalin tanulmánya a múzeumalapító életéről. A kiadvány október második felében kerül kereskedelmi forgalomba, az önkormányzat jóvoltából szinte önköltséges áron. A könyvbemutató után került sor Ferenczi Illés emléktáblájának koszorúzási ünnepségére, amelyen dr. Vicze Magdolna után dr. Fazekas István leköszönő alpolgármester méltatta az egykori tanácselnök, múzeumalapító példamutató, identitásteremtő munkásságát. Bp. Az aradi tizenhármakra emlékeztek Az aradi vértanúkra emlékezett a Halmok egyesület és a KÉSZ helyi szervezete az óvárosi Szent László téren október 6-án. A rendezvényen fellépett a művészeti iskola fúvószenekara, és négy tököli huszár állt díszőrséget az 1765-ben alapított első császári és királyi ezred egyenruhájában. A Himnusz után tizennégy mécsest helyeztek el a park lépcsőjén Batthyány Lajos mártír miniszterelnökre és a tizenhárom kivégzett főtisztre emlékezve. Elhangzott Gábor Diána Kiegyezés című költeménye Mikulásik Máté előadásában. Tóth Ernő, a Halmok elnöke azokat a nőalakokat idézte fel, akiknek életútját tragikusan kerékbe törték a kivégzések, és akik a diktatúra évtizedeiben is hűek maradtak halálba küldött férjük emlékéhez. Beszéde után civil szervezetek és magánszemélyek helyezték el a kegyelet koszorúit, virágait és mécseseit. Utána Illyéssy Mátyás plébános, Sárosi Gábor református és Dalibor Milenkovics görögkeleti lelkész imáját, illetve áldását hallgatta meg a mintegy nyolcvan résztvevő. Negyvennyolcas katonadalok is elhangzottak, majd a rendezvényt a Szózat és a Székely Himnusz zárta. - Szaniszló - Az emberhez méltó életért Az élet a születéstől a halálig tart, és minden szakasza, így a gyógyíthatatlan betegségben eltöltött idő, a haldoklás is hozzá tartozik. Nagyon fontos, hogy az emberi kapcsolatok ekkor is épen maradjanak, és hogy az élet minősége a lehető legkevésbé romoljon. Ehhez nyújt támogatást a hospice mozgalom. A százhalombattai Gondoskodás 2000 Ápolási Szolgálat immár ötödször rendezte meg Hospice Világnapi ünnepségét az egészségközpont előtti sétányon október 7-én délután. Schaffer Judit, a szolgálat vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd a helyi fiatalok műsora következett. Ezúttal is nagy sikert aratott a Felhőjárók Drámacsoport előadása. A program végén elültették a nárciszhagymákat, amelyek tavaszi virágzásukkor ismét a gyógyíthatatlan betegekkel való törődés, a szeretet és a ragaszkodás szükségességére emlékeztetnek majd. PM