Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásával a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért! A műszaki és agrárértelmiség cselekvő részese a párt szövetségi és népfrontpolitikájának Küldöttközgyűlést tartott a Műszaki és Természettudom­ányi Egyesületek Szövetsége Szombaton tartotta 12. küldöttközgyűlését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a Kerté­szeti Egyetem dísztermében. Az MTESZ-hez tartozó 29 egyesületbe tömörült 140 ezres tagság képviselői áttekin­tették az elmúlt négy év közös munkájának eredmé­nyeit. A közgyűlés elnökségében helyet foglalt Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Polinszky Károly, ok­tatási miniszter és dr. Gergely István államtitkár, az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnöke. Dr. Ajtai Miklósnak, az MTESZ elnökének megnyitója után dr. Kovács Sándor, a szövetség főtitkára tartott be­­számolót. A főtitkári beszámoló bevezetőjében leszögezte: az 1972-ben megtartott tisztújító közgyűlés óta az MTESZ mun­kája jó irányban fejlődött, tar­talmában gazdagodott az egye­sületek tevékenysége, és a me­gyék, a vidéki városok jelen­tős közéleti tényezőivé váltak a szövetség területi szerveze­teinek aktivitása nyomán. Kü­lönösen elismerést keltő az egyesületeknek az a munkája, amellyel elősegítették a mű­szaki és agrárértelmiség tár­sadalmi aktivitásának kibon­takozását, s ezzel eredménye­sen segítették a gazdasági és a műszaki fejlesztési feladatok megoldását. Az MSZMP XI. kongresszu­sán elfogadott program meg­szabta a fejlett szocialista tár­sadalom építésében a társada­lom valamennyi dolgozó osztá­lyának és rétegének tenniva­lóit. Eszerint — mondotta a továbbiakban a főtitkár — a következő 15—20 évben a tu­domány és a kultúra társadal­mi szerepének növekedésével emelkedik az értelmiség ará­nya és jelentősége, fokozódik aktív részvétele a szocialista társadalom felépítésében. Az értelmiségi dolgozók túlnyomó többsége a szocialista rendszer neveltje. Jelentős részük mun­kás-paraszt származású, egy részük pedig maga is munkás vagy paraszt volt. Az értelmi­ség ma is az egyik legdinami­kusabban fejlődő társadalmi réteg. Az MTESZ-nek ezért fo­kozott szerepe és felelőssége van abban, hogy a sorait alko­tó értelmiség miként azonosul a társadalom céljainak kialakí­tása során a munkásosztály törekvéseivel. Az egyesületekben tevékeny­kedő műszakiak mind megha­tározóbb szerepet töltenek be a munkahelyi életben. Hirde­tői, alkalmazói az újnak, a korszerűnek. Példaként állnak azok a komplex szocialista bri­gádok, amelyekben a munká­sok és a mérnökök együtt dol­goznak, ezek a kollektívák mo­torjai a műszaki haladásnak. Az MTESZ főtitkára a terv­időszak feladatainak megvaló­sításában a társadalmi szerve­zetre háruló tennivalókról be­szélt a következőkben. A szövetségbe tömörült szak­embereknek megtisztelő fel­adatuk, hogy segítsék a hazai tudományos kutató-fejlesztő munka alapvető irányainak meghatározását, a nemzetközi műszaki-tudományos együtt­működés szélesítését és tartal­mi gazdagodását, valamint a tudományos kutatási progra­mok eredményes végrehajtá­sát. Az MSZMP Központi Bi­zottságának tudománypolitikai irányelvei kedvező feltételeket teremtettek a hazai tudomány fejlesztésének intenzív szaka­szához, s ez, valamint a kuta­tási eredmények minél széle­sebb körű gyakorlatba vétele új követelményeket támaszt a szövetség munkájával szem­ben is. A főtitkár a továbbiakban a szövetség viszonylag új tevé­kenységéről , a közművelődési program megvalósításában va­ló részvételről szólt. A műsza­ki és agrárértelmiség feladata nemcsak kizárólag a folyama­tos termelés és a műszaki fej­lődés biztosítása, de minden szakember fontos tennivalója, hogy megszerzett tudását to­vább adja, hogy környezete, dolgozótársai világnézetét ala­kítsa. A munkásosztály és az értelmiség együttműködése azt is feltételezi, hogy a társadal­a­mi haladásért vívott harcban munkásosztály elkötelezettségének társadalmi és az ér­telmiség tudásközvetítő, alko­tásra serkentő képességének, készségének kölcsönhatása erő­södjék. A tudományos, techni­kai fejlődés felgyorsult ára­mával csak szilárd alapmű­veltséggel s az erre épülő, fo­lyamatosan kiegészülő szak­­műveltséggel lehet lépést tar­tani. Fontos feladat tehát, hogy a jövőben tovább fejlesszük azt a tevékenységet, amelynek ke­retében a korszerű tudomá­nyos világkép terjesztésével, a természettudományos és mű­szaki kultúra eredményeinek megismertetésével és népsze­rűsítésével, a tudományos is­meretterjesztésben való közre­működéssel hozzájárulhatunk a közművelődési feladatok megoldásához — mondta a to­vábbiakban az MTESZ főtitká­ra. Az MTESZ-be tömörült tu­dományos, műszaki és agrár­értelmiség társadalmi munká­jával, közéletiségével cselekvő részese a párt szövetségi és népfrontpolitikájának. Felké­szültsége, közvetlen kapcsolata a munkásokkal és a parasztok­kal lehetővé teszi, hogy aktí­van részt vegyen a párt politi­kai céljainak megértetésében, a szocialista ember formálásá­ban, a politikai, ideológiai tu­dat alakításában. Felszólalások és a tisztségviselők megválasztása hangjú A főtitkári beszámoló után a küldöttközgyűlés hozzászólá­sokkal folytatta munkáját. Ennek során Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, miniszterelnök­helyettes, a párt Központi Bi­zottsága és a kormány nevé­ben köszöntötte a küldöttköz­gyűlés résztvevőit. Megállapí­totta: Az MTESZ tagsága az elmúlt években értékes mun­kát végzet hazánk gazdasági, szellemi életének fejlesztésé­ben. Az újabb feladatok meg­oldásához, a műszaki, gazdasá­gi, kutató, szervező és irányí­tó munka mércéjét meg kell emelni, s ennek eredményessé­gében a szövetség szervezett alkotó szellemi munkájának is jelentős a’ szerepe h­ozta. A felszólalások után dr. Ko­vács Sándor foglalta össze­­ a közgyűlés tapasztalatait, majd a küldöttek megválasztották az új országos elnökséget. A közgyűlés alkalmával sor ke­rült a társadalmi szervezetben kiemelkedő munkát végzett tagok jutalmazására, összesen harmincnégyen vehették át az MTESZ-díjakat. Végül az új elnökség meg­tartotta első ülését, ahol meg­választották a szövetség leg­főbb tisztségviselőit. Az MTESZ elnöke dr. Ajtai Mik­lós, az OMFB elnöke, ügyveze­tő elnök dr. Horgos Gyula, társelnök dr. Gergely István államtitkár, az OVH elnöke és Kónya Albert akadémikus. Az MTESZ alelnökévé választot­ták Dobrotka László könnyű­ipari miniszterhelyettest, Dre­­cin József országos tervhivatali elnökhelyettest, moly nyugalmazott R­ödönyi Ká­minisztert, valamint dr. Varga József egyetemi tanárt. Az MTESZ főtitkára dr. Kovács Sándor. Az élelmiszeripar kiválói Herndon A munka- és életkörülményekkel ismerkedtek a fiatalok Fiatalok népes csoportja ér­­t ívhegesztésből, s jelenleg het­­kezett tegnap Hernádra, hogy­­ végén tanulják az élelmiszer­­megismerje az országos hírű ipari szakmát. Március 15. Tsz eredményeit, s megtekintse a baromfifeldol­gozót, valamint az átadás előtt álló sertésfeldolgozó üzemet. A vendégeket a KISZ Bizottsága hívta meg, Központi immár másodízben azért, hogy az 1972. és 1976 között: az Élelmiszer­­ipar kiváló tanulója címet nyert fiúik és lányok beszámol­janak m­unkájukról, eredmé­nyeikről, gondjaikról, s megis­merjék az ország különböző területein dolgozó fiatal élel­miszeripari szakmunkások éle­tét, munkakörülményeit. A fiatalokat Cserháti Pál, a szövetkezet elnöke fogadta, majd Sipos Péter, üzemgaz­dász ismertette a fontosabb termelési mutatókat. Ezután megtekintették a baromfifel­dolgozót és az épülő, új sertés­­feldolgozót. Néder András, a hernádi szö­vetkezet KISZ-titkára elmond­ta, hogy náluk a szakmunká­sok legkevesebb 1 forinttal magasabb órabért kapnak, mint a betanított és segédmun­kások, s a szövetkezet minden támogatást megad a tanulni vágyóknak. Éppen tegnap vizsgáztak hatvanan láng- és Cz. V. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Úttörők és pionírok találkozója a gödöllői hét alkalmából Színes esemény színhelye volt szombat délután négy órakor a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. A gödöllői hét keretében az úttörő- és pionír találkozóra került sor. A Szovjetunió nagykövetségé­nek iskolája Klava Darzimova csapatának mintegy ötven pionírja barátkozott össze gödöllői járás 150 úttörőjével. a Az úttörők a gödöllői Petőfi Sándor, Török Ignác, a Bor­nemissza Anna, a Bartók Bé­la, a galgahévizi Petőfi Sán­dor, a hévizgyörki Árpád fe­jedelem, a túrái Gagarin, a vérségi Ady Endre, a péceli Dobó Katica, a zsámboki II. Rákóczi Ferenc és a kerepesi Rákóczi Ferenc csapat tagjai voltak. A találkozón jelen volt Anatolij Alekszandrovics Gurov, a szovjet nagykövet­ség első titkára, Vladiszlav Georgijevics Szergejev, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatója, Borisz Grigorjevics Szizemov, a kö­­vetségi iskola igazgatója, Plutzer Miklós, a gödöllői vá­rosi pártbizottság első titkára és Solti Alpár járási úttörő­elnök. A vidám hangulatú találko­zón a magyar és szovjet gye­rekek úttörő- és pionírdalokat énekelve körbetáncolták az előcsarnokot. Majd a hagyo­mányos jelvény­, sapka, sőt ingcsere következett. A Mit tudunk egymásról című vetél­kedőt Takács Pál, a túras ál­talános iskola igazgatója ve­zette — két nyelven. A paj­tások a két ország kulturális életéből, földrajzából vizsgáz­tak. A változatos ünnepi műsor köszöntőjét orosz és magyar nyelven a gödöllői Légszesz úti általános iskola tanulói mondták el A Petőfi általá­nos iskola Rigó kórusa nép­dalokat énekelt. A gödöllői Állami Zeneiskola szólistái Händel-, Balassa-, Gárdonyi­műveket adtak elő. A gödöllői Damjanich iskola bábszakkö­re Hol volt, hol nem volt címmel mesejátékot mutatott be. Néptáncokkal és népi játé­kokkal szerepelt még a galga­­hévízi úttörő citeraegyüttes, a túrái, a vérségi és a hévíz­­györki általános iskola cso­portja. A szovjet iskola pionírkóru­sa előadta a Mindnyájan sze­retjük Lenint, az Aljonuska és a Hangosabban trombitálj című dal. Elhangzott egy rész­let Majakovszkij Lenin című verséből, majd Chopin-kerin­­gőt hallhattunk. A táncosok népszerű orosz táncokat, pol­kát és jablocskát jártak. A bensőséges hangulatú talál­kozó közös körtánccal fejező­dött be. P. Z. 4 Pest megye várja Suhlt! Az első tömegméretű bemutatkozás Cservenka Ferencné az NDK-beli testvérmegyénkben rendezett barátsági hétről Április 15-től 21-ig — mint lapunk olvasói napi tudósításokban értesülhet­tek róla — NDK-beli test­vérmegyénkben, Suhlban Pest megyei barátsági hét eseménysorozata zajlott. Ezen igen népes küldött­séggel, művészeti csopor­tokkal is képviseltette ma­gát megyénk. Elutaztak a jelentős eseményre Pest megye párt-, állami és tö­megszervezeti vezetői, élü­kön Cservenka Ferencné­­vel, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a me­gyei pártbizottság első tit­kárával. Ő nyilatkozott la­punknak a most befejező­dött akció jelentőségéről. Közös elveken nyugvó kapcsolatok — Több mint egy évtizedes baráti kapcsolat, gyei együttműködés testvér­e­fűz ben­nünket a türingiai Suhl me­gyéhez. Ismeretes, hogy a két párt — a Német Szocialista Egységpárt és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt — között zavartalan, őszinte, közös el­veken nyugvó, internaciona­lista a kapcsolat és ez az alap­ja a mi barátságunknak is. Ez a meghatározó. Ennek szelle­mében született meg ezúttal is az az elhatározás, hogy a szélesebb körű esemény, vagyis az NDK-szerte megren­dezett magyar barátsági hét keretében a suhliak a test­vérmegye napjait rendezzék meg. Mi jóleső örömmel fo­gadtuk ezt az elhatározást, s elősegítettük megvalósítását. — Különösen sokat jelentett számunkra — folytatta Cser­venka Ferencné —, hogy a két megyei pártbizottság és megyei tanács közötti igen szoros, tartalmas kontaktus mellett az utóbbi három esz­tendőben kialakult a termelő­­egységek, ipari üzemek, me­zőgazdasági szövetkezetek kö­zött is a kapcsolatok láncola­ta. Ennek is köszönhető, hogy igazán most, ez alkalommal lépett ki ott megyénk a tö­megek elé. Ez a kiszélesedett tömegbázis külön jelentőségét adta ennek az első barátsági hétnek. Ilyen tömegméretek­ben először ismerkedtek sohb­ak megyénkkel, sőt a me­­­gye képviselőivel személyesen is. A minél jobb megismerés­hez hozzájárultak az elhang­zott előadások, a sikeres kiál­lítások (amelyek egyébként továbbra is, május 8-ig megte­kinthetők) és más lehetőségek, amelyek arra szolgáltak, hogy a magyar — ezen belül a Pest megyei — ipar, mezőgazdaság fejlődését, helyzetét, színes kulturális életünket, művészeti hagyományainkat minél ér­zékletesebben mutassuk be. A siker arra vallott, hogy olyasmivel léptünk a tömegek elé, amely valóban fölkeltette az érdeklődésüket, s a leg­különfélébb rétegek figyelmét hívta föl. Külön érdekessége és haszna volt mindezeknek még az is, amire előre tulaj­donképpen nem is számítot­tunk, hogy a Suhlban dolgozó honfitársaink még közvetle­nebb légkörbe kerültek ezáltal a munkahelyeiken. Sok ven­dégmunkás dolgozik ugyanis ezen a területen, s most a ba­rátsági héten jobban rájuk irányult a figyelem, mert ba­rátaik, munkatársaik megis­merhették közelebbről azt az országot, környezetet, ahonnan jöttek néhány esztendőre. Megismerhették — hogy úgy mondjuk — azt a hátteret, amelyet képviselnek. Ennek folytán az egyébként is szívé­lyes viszony még melegebbé, még közvetlenebbé vált irá­nyukban. Mindenütt őszinte siker, megbecsülés . Általános tapasztalatunk volt egyébként, hogy minde­nütt nagy szeretettel, elisme­réssel fogadták a Pest megyei küldötteket, művészeti együt­teseinknek pedig valósággal kirobbanó sikere volt. A fóti gyermekváros együttesének például szinte percnyi megál­lása nem volt, újabb és újabb meghívásokkal halmozták el őket. Akár fél esztendeig is ott maradhattak volna naponta szerepelni, hogy csak a legfon­tosabb hívásoknak tegyenek eleget. A tápiómenti tánc­­együttest majd „szétszedte” a lelkes közönség, újból és újból újrázniuk kellett. Méltó elis­merés fogadta a váci Musica Humana műsorait is. Tagjai­nak­­ zenepedagógusi hivatása, tevékenysége külön is az ér­deklődés tárgya volt. A Ma­dách Színház művészeinek magas színvonalú fellépései ugyancsak emelték a barátsági hét jó hírét. Általában minde­nütt nagyon jóleső élmény volt részt venni a műsorokon és érezni a sikert, a szeretetet, a megbecsülést. Ezenfelül az őszinte együttérzést a lakosság­gal, amely olyasmiben is meg­nyilvánult, hogy a rossz idő el­lenére megvárták az utcán a szereplőket, mert személyesen is sokan akartak megismer­kedni, beszélgetni velük. Mindez kétségtelen szolgálta a legnemesebb emberi kapcsola­tokat, a két nép, a szocializ­must építő népek barátságát. Jövőre nálunk — Most egyébként rajtunk a sor — tette még mindehhez hozzá Cservenka Ferencné. — A jövő év második felében ugyanis, megállapodásunk sze­rint, Pest megyében rendezzük meg a Suhl megyei barátsági hetet. Reméljük, hogy a mi megyénk lakossága is széles körben megismeri majd a szép türingiai erdők, hegyek között elterülő testvérmegyét és la­kóinak életét, eredményes munkáját, terveit. Örömmel mutatjuk be megyénkben min­denütt azt a magas színvonalú termelőmunkát, amely ott nagy szervezettséggel folyik az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Alkalom nyílik majd a két megye közös vo­násainak a megismerésére is. Így például arra, hogy Suhl is jelentékeny üdülőövezetet fog­lal magában. Az időjárási vi­szonyoknak és a terepnek megfelelően elsősorban a téli sportoknak nyújt otthont, sőt , ezek egyik bázisa az NDK-ban. Mindehhez gyönyörű szállodá­kat építettek és a sportlétesít­mények egész sorát. Örömteli csodálkozással láttuk, hogy szinte minden településen van uszoda és célszerű sportpálya. Igyekszünk majd ezeknek a legszélesebb nyilvánosságot te­remteni a Suhl megyei hét al­kalmával, s mindenben a leg­teljesebb mértékben elősegíte­ni, hogy megyénk egész lakos­sága minél alaposabban, job­ban megismerkedjék e mély baráti érzéseket tápláló, széji testvérmegyével. Máris őszinte szívvel mondhatjuk: Pest me­gye szeretettel várja Suhlt! Az ilmenaui porcelángyárban Cservenka Ferencné vendégmunkások egyikével, Horváth Máriával beszélget a magyar Beszélgetés a hildburghauseni Csavar- és Szerelvénygyárban a Kiss Lajos és a Komócsin Zoltán brigádok tagjaival a barátsági héten. A kép hátterében (az asztalnál): dr. Mondok Pál, a Pest megyei tanács elnöke, Hans Albrecht, a Suhl megyei pártbizottság első titkára és Jámbor Miklós, a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára. l i

Next