Pesti Hírlap, 1910. július (32. évfolyam, 156-182. szám)
1910-07-09 / 164. szám
1910. július 12., kedd. PESTI HÍRLAP 7 címszerepét 180 estén játszotta, Budapestre érkezett. Walter ugyanis Budapesten született és testvérbátyja Fodorné Aranka operaházi művésznőnek és Westen Wili zongoraművésznek. Huszonhárom évvel ezelőtt került ki Amerikába, ahol elsajátította az angol nyelvet. Először az operett terén szerzett babérokat, majd áttérve a drámai művészetre, saját társulatával ismételten is beutazta egész Amerikát. * (A pécsi színház új igazgatója.) A pécsi Színügyi bizottság Nentvich Andor polgármester elnöklete alatt gyűlést tartván, Kövessy Albert 8, Balla Kálmán 4 (dr Farkas Ferenc egy szavazatot sem kapott) szavazatával szemben 10 szavazattal Füredi Béla mellett döntött. A színügyi bizottság döntése fölött ugyan még a tanács és a közgyűlés is határoz, de, mint az egyik helyi lap megjegyzi, ez a két fórum a bizottságot művészi kérdésben még sohasem dezavuálta. * (Elhunyt színigazgató.) B. Polgár Gyula, volt színigazgató és színművész, az Országos Színészegyesületnek nyugdíjas tagja, július hó 9-én, hatvannégy éves korában Pécelen elhunyt. B. Polgár egyike volt a legrégibb színigazgatóknak; halálának híre az egész szinészvilágban nagy részvétet keltett. Temetése kedden, e hó 12-én, lesz Pécelen. A kulisszák mögül, a merész utazó. — Uj vállalatok. »» Nehéz helyzet.) A Pesti Hírlap vagy két hét előtt elmesélte Túri Ödön boszniai utazásának a históriáját. A merész utazó és népszerű piktor nyolcvan koronával akart nekivágni a görbe hegyek országának és amikor barátai figyelmeztették, hogy ez az összeg talán mégis kevés lesz két hétre, bement a bankba és még tíz koronát vett magához. A takarékos piktor tegnap hazajött és találkozott a cikk írójával. — No, te ugyan szépen kiszerkesztettél, — förmedt az Íróra haragosan. (Ezt a haragot persze sem ő, sem az író nem vette komolyan.) .— Miért? — kérdezte az iró ártatlan arccal. — Az egész világ azt fogja hinni, hogy isten tudja, micsoda zsugori fráter vagyok, aki száraz kenyéren és gyökereken él. Pedig, mondhatom, kitűnően éltem Boszniában. És ráadásul volt egy nagy elégtételem. Hiába nevettetek. Kiderült, hogy nekem volt igazam. — Ne mondd ! — Úgy van. Húsz koronát még haza is hoztam abból a pénzből . . .* A gyorsvonat második osztályának egyikfülkéjében két úr találkozik össze. Az egyik nagyon barátságos, ismerkedő hajlamú, a másik annál ridegebb. Az egyik folyton kérdez, a másik alig felel. Végre, az egyik, azon való igyekezetében, hogy a beszélgetést olyan tárgyra terelje, amely a másikat is érdekelheti, azt kérdezi: •— Utazil valamiben uraságod? — Igen, — morogja a másik. Az első örömmel kap a válaszon és diszkréten folytatja: — És szabad tudnom, miben? — Hygiénikus nyári nadrágtartókban. — Hvg . . . Milyen az? Egészenuj valami lehet. — Igen. Egészen új. Ezek a nadrágtartók itatóspapírból készülnek. « Az első űr le van sújtva. Le van főzve. Hallgat. A másik csöndes kárörömmel élvezi ezt a némaságot. Azonban fenékig akarja a diadalt kiélvezni és most ő kezdi. — Ön is utazik? — Nem, — mondja a lefőzött mérgesen — én ügynök vagyok. — Áh! Miféle ügynök? — Egy nagy vállalat ügynöke. Most alakultunk meg. Ön talán tudja, hogy vannak mélyintézetek, amelyek a bundákat nyáron megóvják. — Hogyne, hogyne, ön tehát ... .? — Nem, én egy olyan intézet ügynöke vagyok, amely elfogad szalmakalapokat téli megőrzésre.* Hegedűs Gyula, a Vígszínház kitűnő művésze, aki nemrég súlyos operáción ment át, most már olyan pompás kondícióban van, hogy akár vaddisznóra is vadászik, — ha meghívják. Ez meg is történt a napokban és a vadászatot — természetesen — nagy vacsora követte. A vacsorához cigány is volt, minden volt, csak vége nem volt a vacsorának, amely reggel öt órakor még javában tartott. Hat óra felé azonban mégis oszladozni kezdett a társaság, csak egy szomszéd birtokos állt szomorúan, felvakarva. — Hát én már most hogy menjek haza? — kérdezte végre elkeseredetten. •— Miért? ■— Mert hiába megyek, mindenki látja, hogy nem megyek, hanem jövök. Megyék és városok. Törvényhatósági élet. Mint sátoraljaújhelyi tudósítónk jelenti, Zemplén vármegye közigazgatási bizottsága hétfőn tartotta rendes havi ülését, melyen Meczner Gyula főispán elnökölt. Az alispán havi jelentéséből kiemelendő, hogy a vármegye területéről junius hónapban 406 egyén vándorolt ki Amerikába s csak 178 tért onnan vissza. — Ezen számban az útlevél nélkül kivándoroltak benne nem foglaltatnak. — Júniusban 339 útlevél lett kiállítva. Megemlékezik a jelentés a június 27-iki jégkatasztrófáról, mely a tokaji, sárospataki és sátoraljaújhelyi járásokban és Sátoraljaújhely városban pusztított és pár perc alatt tönkre verte a szőlőket és terményeket, melyek ez idén szokatlanul szép termést ígértek. Úgy a szőlőkben, mint terményekben a legnagyobb károkat szenvedték: Sátoraljaújhely város, melynek határában 780 kát. hold szőlőt és 3930 kát. hold vetést 80—85 százalék erejéig tett tönkre. Sárospatak határában 500 hold szőlő és 1000 holdnyi vetésben 400,000, illetve 200,000 korona a kár. 80-100 százalék kár van szőlőkben és terményekben: Végardó, Károlyfalva, Hercegkút, Kisbári, Nagybári, Kistornya községek határában. 50-—80 százalék között váltakozik a kár: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Olaszliszka, Tolcsva (480 hold szőlőben), Gsamahó (371 hold vetésben 100 százalék), Borsi, Nagytornya, Hosszulár, Rudabányápeka. Tárcás község határában fekvő szőlőkben 15—20 százalék erejéig okozott kárt a jég, úgyszintén a terményekben is, de mert 900 hold szőlőt és 4000 hold terményt érintett, a kár összege elég tekintélyes: 90,000 korona. Nagyobb károk vannak még: Makkoshotyka, Szegilany, Bodrogkisfalud, Bodrogzsadány községekben; legkevesebb a kár Szegipuszta, Vámosújfalu, Bodrogolaszi, Bodrogsára és Csörgőn. Többb kisebb-nagyobb fontosságú ügy letárgyalása után déli 12 órára az ülés véget ért. Makó város képviselőtestülete e hó 11-én dr Galambos Ignác polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Tárgyalás alá vették a m. kir. honvédelmi minisztériumnak azon felhívását, melyben a tovább szolgáló igazolványos altiszteknek a szolgai állások betöltésénél élvezett elsőbbségi kedvezményét ki akarta terjesztetni oly altisztekre is, akik tényleges szolgálati idejük kitöltése után csak 6 évet töltöttek el altiszti minőségben a hadsereg szolgálatában. A közgyűlés nem mutatkozott hajlandónak a felhívásban foglaltak teljesítésére s a régi gyakorlat mellett foglalt állást. A törvényhatósági bizottság megsemmisítette a képviselőtestületnek ama határozatát, amelylyel a jogszükséglet beszerzésére szükséges 7000 korona kölcsönt egyik városi alapból vette föl, miután ezen intézkedését a névszerinti szavazás mellőzésével hozta meg. A közgyűlés ez alkalommal pótolta a hiányt. A kerületi munkásbiztosító pénztár bepörölte a várost, mivel elmulasztotta a tisztviselőit és egyéb alkalmazottait biztosítani betegség esetére, amiként ezt az 1907. évi XIX. t.-e. elrendeli. A város, hogy a pert elkerülje, kimondotta, hogy tisztviselői fizetését betegség esetében is egy évig kiadja, egyéb alkalmazottait pedig 20 hétig gyógykezelteti. Szabályrendeletét ez irányban módosította is, amelyet a törvényhatóság jóváhagyott ugyan, azonban hozzáfűzte, hogy amennyiben valamely alkalmazottnak huzamossá vált betegsége miatt meg kell válnia állásától, mindazideig, míg a város megalkotja nyugdíjintézetét, méltányos kegydíjban tartozik részesíteni az illetőt. A törvényhatóságnak eme pótló intézkedése sehogysem tetszett a városi közgyűlésnek, sérelmezték mint az autonómia megsértését, s elhatározták, hogy a belügyminisztériumnál felebbezéssel támadják meg. A honvédhadapródiskolánál létesített 2 alapítványi helyre a közgyűlés Sommer János és Martinek Bélát jelölte ki. Az állami anyakönyvvezetők országos értekezlete. Jelentettük már, hogy a tiszteletdíjjal kinevezett állami anyakönyvvezetők és helyettesek sanyarú helyzetük javulása céljából országos értekezletet tartanak. Az értekezlet vasárnap folyt le Szolnokon, melyen szép számmal vettek részt az érdekelt állami anyakönyvvezetők. Képviselve volt Szolnok, Mezőtúr, Kispest, Vác, Gyula, Debrecen, Bártfa, Lugos, Székelyudvarhely, Makó, Győr, Nagykároly. Többen hivatali elfoglaltságuk miatt nem jelenhettek meg az értekezletre, többen pedig előre is csatlakoztak a hozandó határozathoz. Az elnökségre Thury Béla szolnoki anyakönyvvezetőt választotta meg az értekezlet, a jegyzői teendőket pedig Lukács Pál mezőtúrianyakönyvvezető végezte. Thury Béla elnök előterjesztette a szolnok megyei kartársak által készített memorandum-tervezetet, melyet egyhangúlag elfogadtak. A tervezet előadja a tiszteletdíjjal kinevezett állami anyakönyvvezetők sanyarú helyzetét. Elsősorban rengeteg elfoglaltságuk mellett igen szerény tiszteletdíjjal, nem állandó fizetéssel vannak kinevezve; tehát állami tisztviselői jelleggel nem bírnak; lakáspénzt egyáltalában nem kapnak; nyugdíjra, végkielégítésre se maguknak, se családjuknak igénye nincs; hozzá az állami anyakönyvvezető-helyettesek alá vannak rendelve a mi dolgot sem végező anyakönyvvezető polgármestereknek. Az anyakönyvi kivonatokért befolyó díjakat nem ők élvezik. Helyzetük tehát tarthatatlanná vált, amelyen a közszolgálat, a maguk és családjuk érdekében változtatni óhajtanak. A memorandumban kérni fogják, hogy eddigi szolgálatuk beszámításával, rangosztályba sorozással rendes álami tisztviselőkké neveztessenek ki. Az állampénztárt kinevezésükkel csekély mérvben terhelnék meg, mert illetménytöbbletüket és lakbérüket csaknem egészen fedeznék a városi tisztviselők, mint anyakönyvvezetők által most élvezett tiszteletdíjak és az anyakönyvi kivonatokért befolyó díjak. A memorandumot küldöttség fogja átadni a képviselőház elnökének, a belügyminiszternek és a pénzügyminiszternek. Az értekezletről táviratilag üdvözölték gróf Khuen- Héderváry miniszterelnököt, mint belügyminisztert és Madarász Elemér miniszteri tanácsost, az anyakönyvi ügyek előadóját, előre kikérve jóakaratukat. A pervesztő Győrvármegye. Több ével ezelőtt nagyobb sikkasztásokat követett el Grábler Jenő, a győrvármegyei gyámpénztárban. Ez ügyből kifolyólag számos pert indított a gyámpénztár. Kártalanítási pert indított Szodfridt József vármegyei árvaszéki elnök és társai ellen is. A bíróság ezen keresetével ama vezető indokból, hogy a vagyonhiányt okozó Grábler Jenő ellen lefolytatott bűnügyi eljárás során megállapitatott s általa is elfogadott jogerős ítéleti tényállás szerint Győr vármegye gyámpénztára kárt nem szenvedett, rá nézve csupán csak a károsodás lehetősége forgott fen, míg a valósággal károsultak maguk a fizető adósok voltak : elutasította és mint pervesztett, alperesek részére ítéletleg összesen 4200 korona perköltségben is marasztalta. Az ítélet ellen a gyámpénztár felebbezett. Dókus Gyula alispán jubileuma, Dókus Gyula, Zemplén megye alispánja, hétfőn kezdte meg hat heti szabadságát. Távolléte alatt Thuránszky László főjegyző elnöklete alatt álló bizottság az alispán negyven éves szolgálati jubileumának megünneplésére vonatkozó, részletes programmot fog kidolgozni. A szép ünnepet valószínűleg októberben tartják meg. A segédjegyzők kongresszusa. Magyarország összes tisztviselői között nincs egy testület sem, mely oly elhagyatott volna s oly rossz helyzetben lenne, mint épen az állami igazgatás egyik legfontosabb teendőit, a közigazgatást végző községi jegyzői tisztviselők, akiknek a tisltvények végrehajtásánál a néppel való közvetlen érintkezés által a legnehezebb feladatuk van. Egyedüli testülete ez az országnak, s róla igen kevés, mondhatni semmi gondoskodás sem történt. Most, amikor már az állam összes alkalmazottjainak sorsán javított, elérkezettnek látják az időt sorra kerülni. Bizalmukat fokozza az a tudat, hogy az állami hivatalszolgák s az összes munkások után— akikről már régen történt gondoskodás — joguk van nekik is sorra következni. A jegyzői ügykör mai formája megkívánja, hogy minden jegyzőségben legalább egy, néhol több okleveles egyén működjék. Minél terjedelmesebb az ügyköre, annál inkább lehetetlenné teszi annak egy jegyző által való elvégzését s igy szülte meg a kényszer a segédjegyzői kart. A községi autonómia keretén belül a vezető jegyzőknek annyi teendőjük van, hogy a hivatalos irodai ügyködés elenőrzésén kívül más munkát alig végezhetnek. Úgy, hogy a segédjegyzőknek jutott a feladat, intézni a községi jegyzői iroda ügyét. Teendői 75 százalékát úgyszólván az állami élet létalapját képező adóügykör képezi. Az állami háztartás anyagi előnyeinek biztosítása a jegyzői kartól függ. Az adóügyekkel foglalkozó tisztviselők közül egyik sem végez fontosabb teendőt és különb financiális dolgokat, mint az adót kivető és kezelő községi tisztviselő. E mellett állami anyakönyvvezetők, s katonai, rendőri ügyeket látnak el. Ezeknek az állásoknak a betöltésénél a törvény elsősorban az érettségi vizsgát, utána meg egy évi előzetes községi jegyzői irodai gyakorlatot s végül egy évig tartó közigazgatási tanfolyam elvégzését követeli. Fizetésük évi 1000 korona államsegély. Végzett munkájukhoz képest nem díjazás, hanem alamizsna. Képesítése a segédjegyzőnek az adóhivatali, vasúti, postai és sok hason tisztviselő-