Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-22 / 263. szám

8­ 1 . PESTI HÍRLAP 1914. október 22. csütörtök. E­ híradáshoz a Wolff-ügynökség a következő megjegyzést fűzi: Mint illetékes helyről értesülünk a torpedólövések nem származtál: német hadihajótól kitüntetett tábornokok. Bécs, okt. 21. A hadsereg rendeleti közlönye az ellenséggel szemben tanúsított kiváló tevékenység elismerése­képpen adományozott számos kitüntetésről számol be. E kitüntetettek között van Appel gyalogsági tábornok, a 15. hadtest parancsnoka, Khemen gya­logsági tábornok, a 38. hadtest parancsnoka és­­ Wurm táborszernagy, a 16. hadtest parancsnoka, akik a hadi ékítménynyel diszített I. osztályú vas­korona rendjelet kapták. Fővárosi ügyek, — Vilmos császár köszönete. A főváros abból az alkalomból, hogy egyik útját és terét Vilmos német császárról, illetve a német biro­dalom fővárosáról nevezte el, üdvözölte a né­met császárt. Von Treutler aláírással ma a né­met császárnak következő köszönettávirata ér­kezett dr Bárczy István polgármesterhez: „Nagyságos Bárczy István urnak, Bu­dapest székesfőváros polgármesterének. Ő felsége, a császár és kir­ály, nagy megelége­déssel vette tudomásul, hogy a magyar szé­kesfőváros egyik útját és terét legmaga­sabb személye, illetve legmagasabb szemé­lyének fő- és székesfővárosa után nevezte el. Ő felsége a szövetségi hűség eme meg­nyilatkozásáért meleg köszönetét fejezi ki. Legmagasabb parancsra Von Treutler." — A villamosva­sutak téli menetrendje. A közlekedési bizottság szerdán délelőtt gróf Fes­tetics Géza alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Till Antal tanácsjegyző és Val­tinyi József műszaki tanácsos voltak az előadók. A bizottság a főváros területén közlekedő köz­úti vasutak téli menetrendjét tárgyalta. A vas­úttársaságok részéről megjelentek a városi vas­út képviseletében Hűvös Iván vezérigazgató, a közúti vaspálya társaság képviseletében pedig Sándor Pál vezérigazgató és Széll Árpád igaz­gató. A menetrend tárgyalását megelőzőleg Si­monovics Béla szólalt fel, aki meddő munkának mondja, hogy a bizottság most a vasutak me­netrendjét tárgyalja. A társaságok amúgy is maguktól elkövetnek mindent, hogy a mai vi­szonyok között, amennyire lehet, fentartsák a forgalmat s nem lehet őket kötelezni, hogy a megállapítottt menetrendhez alkalmazkodjanak, miután nem áll elegendő emberanyag rendelke­zésre. A társaságok különben is megteszik köte­lességüket, a városi vasút pedig azonkívül is igen humánusan viselekedett a katonasággal szemben s elismerését fejezi ki a társaságnak. Nessi­ Gyula a kocsik túlzsúfoltsága miatt pa­naszkodott, Nigrinyi György pedig az átszálló­forgalom és a tarifa revízióját sürgette. — Gróf Festetics Géza elnöklő alpolgármester kijelen­tette, hogy a tárgyalásokat ez irányban meg fogják indítani. — Petri Ottó az ellen kelt ki, hogy a kofák nagy kosarakkal szállnak fel a kocsikra. Kifogásolta azonkívül, hogy a társa­ságok éhbérért alkalmaznak embereket, oly kezdőfizetéssel, hogy maximális három korona napibért fizetnek. — Sándor Pál, a közúti vasút vezérigazgatója, tiltakozott az ellen, h­ogy az ő vezetése alatt álló társaság éhbérért alkalmaz­­embereket., A társaság 1600 hadbavonult alkal­mazottnak kiadja a fizetését, gondoskodik azok családjáról is. Ami Simonovicsnak a katonaság szállítására vonatkozó megjegyzését illeti, nem ismer különbséget polgári és katonai utas kö­zött. Ha a polgári egyén tud fizetni, akkor fi­zessen a katona is. Különben pedig a közúti a beteg katonák részére ingyen jegyeket bocsátott rendelkezésre. Annak, hogy eleinte ingyen utazhattak a katonák a vasúton, az lett a követ­kezménye, hogy ellepték a katonák a kocsikat és a fizető publikum nem jutott helyhez. Ami az átszálló forgalmat illeti, nem lehet a mai viszo­nyok között a különben is redukált személyze­tet még ily dolgokkal is terhelni. Ami pedig azt illeti, hogy a kotrák kosaraikat feltehetik a ko­csira, ez demokratikus és humánus eljárás a tár­saság részéről.­­ Petri reflexiói után Festetics Géza elnöklő alpolgármester kijelentette, hogy a felsorolt óhajokat vizsgálat tárgyává fogja tenni. A vasutak menetrendjére áttérve, a bizott­ság a városi vasút bemutatott menetrendjéhez változatlanul hozzájárult, egy időpontot kivéve, hogy t. i. a 22. számú relációban az utolsó ko­csi 10 óra 30 perckor indul Kispest felé. — A földalatti vasút menetrendjét változtatás nélkül elfogadták. — A közúti vaspálya társaság me­netrendjének tárgyalása körül voltak felszólalá­sok Petri Ottó, Girardi József, dr Komlók Ágost és Sándor Pál vezérigazgató részéről, azonban végül a bizottság az elnöklő alpolgármester in­dítványára a bemutatott tervezetet általában el­f­fog­adta és felh­ívta az ügyosztályt, hogy állandó érintkezésben álljon a vasúttársasággal és amennyiben lehetséges, a forgalom könyebb le­bonyolítása és javítása érdekében tegyen meg minden lehetőt. Különben is az új behívások folytán a helyzet még rosszabbodni fog, mert a hadügyi kormányzat most már semmiféle cím alatt további felmentésekbe belemenni nem haj­landó. A bizottság az elnöknek ehhez a prepo­zíciójához hozzájárult. A BVR. vasút menet­rendjét változatlanul elfogadta.­­ Végül Till Antal tanácsjegyző előadásában hozzájárult a bizottság ahhoz, hogy a közúti vaspálya társa­ság a Lipót-körút és nyugati pályaudvar között a Berlini­ téren felsővezetőkkel láthassa el a vo­nalat. Szin­sz és zene. * (A Vígszínházban) csütörtökön a Takarodó c. szenzációs katonai dráma van so­ron, Gazsi Mariskával az egyetlen női szerep­ben, pénteken a kasszadarabnak bizonyult Gép­irók­isasszony van soron, Mészáros Gizellával a címszerepben, míg szombaton Kálmán Imre és Bakonyi Károly világhírű operetteje, a Tatárjá­rás, kerül szinre Komlóssy Emma vendégföllépé­sével; a többi szerepet Tanay, Sarkadi, Vendrey, Virányi, Pallay Rózsi és Makay Margit játszsza. * (Művészestély a Királyszínházban.) Holnap, csütörtökön, lesz az a nagyszabású mű­vészestély a Király-szính­ázban, amelyet a Ki­rály-szính­áz és Magyar-színház társulata az Auguszta gyorssegélyalap javára rendez. Az es­tély iránt olyan nagy érdeklődés nyilvánul, mint a Király-színházban legutóbb tartott jótékony­célú est iránt, amikor ugyanis az utolsó helyig elkelt minden jegy. Az Auguszta-zenekar elő­adásain és Verő György Leánynéző című darab­ján kívül Herceg Ferenc, Medgyaszay Vilma, Fedák­ Sári, Hegedűs Gyula és Törzs Jenő sze­repelnek a gazdag műsoron. A Leánynéző című darabban pedig Gál Gyula Fedák Sárival játsz­sza a két főszerepet. Szombaton megismétlik a Cigányprímás előadását Fedák­ Sárival, Perces Sárival és Nyárai Antallal a főszerepekben, va­sárnap este pedig a János vitézt adják, ugyan­, abban a kiosztásban, mint ahogy most legutóbb zsúfolt nézőtér mellett szinre kerü­lt. * (A debreceni színház) titkára, mint ér­tesülü­nk, Lenkey Zoltán lett, aki 18 éven át a budai temesvári színháznál volt hasonló minő­ségben, osztatlan becsülést szerezvén magának. * (A Tivoli fényjátékház) páratlanul nagyszabású műsort mutat be csütörtöktől vasár­napig s az előadásait a szokottnál hamarább is kénytelen emiatt megkezdeni. Hétköznapokon ugyanis fél 5-kor, vasárnap pedig 3 órakor kez­dődik a pompás új műsor előadása. A szenzációs háborús híradó vezeti be a programmot, amely­nek fénypontja, a Nordisk Film grandiózus új­donsága: A rejtélyes idegen Olaf Fens-szel a fő­szerepben. A szellemek tanyája című, pompás bűnü­gyi dráma szerepel még a műsoron, amely­nél kitűnőbb nem adódott még elő e szezonban. * (Gyermekszính­áz.) Vasárnap, e hó 25-én, nyílik meg a Feld-féle gyermekszínház, a Révay­utca 18. sz. alatt. Színre kerül Gaál Mózesnek ha­zafias és kacagtató varázsregéje: „Kukacz Matyi a csatában". * (Az Attak sikere.) Minden vált­­ozást felülmúl az a tetszés és lelkesedés, melylyel az Omnia nagy nézőterét zsúfolásig megtöltő kö­zönség Adorján László „Attak" c. kinemaszkecs­csét állandóan kíséri. Az előadók pompás játéka révén a közönség állandó tapsai között játszódik le a szkeccs rendkívül megkapó és hangulatos, amellett felderítő cselekménye, mely minden izé­ben visszhangja a közönség mai komoly, egyben lélekemelő hangulatának. * (Az Orsz. m. kir. színművészeti akadé­mia) e hó 24-én szombaton, saját színpadán (Uránia) Csillag Teréz tanárnő vezetése mellett növendékeivel gyakorlati előadást tart. Ez alkalom­mal szinre kerül: I. Fohászkodás, költemény, irta: dr Sebestyén Károly, elmondja: Hollós Rózsi II. éves növendék. II. A három testőr, Herczeg Ferenc bohózata, három felvonásban. A főbb szerepeket játszszák: Pallos Olga, Lánczy Margit, Abonyi Gé­za, Jávor Alfréd, Pártos Gusztáv, Rajz Ferenc, Ru­binyi Tibor, Sebestyén Miksa­, Zilahy Pál. Tanügyi rovat. A hadbavonult egyetemi hallgatók kedvez­ménye. A budapesti királyi magyar tudomány­egyetem­­tanácsa azt a határozatot hozta, hogy az idei félévet a hadbavonu­lt hallgatóknak az előírt tanidőbe be fogják számítatni. Ugyane kedvez­ményben részesülnek azok a negyed- és ötödéves orvostanhallgatók is, ak­ik kórházi, illetve helyettes­­ körorvosi szolgálatot teljesítenek. M­a­i hirek. Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet­nek! Segítsük a hadbavonuultak családait és a­z elesettek hozzátartozóit! — (Igazságügyi kinevezések.) A király dr Gridi Papp Imre marosvásárhelyi ítélőtáblai bi­rót a királyi Curiához biróvá, dr Kállay Miklós budapesti büntetőtörvényszéki birót és Uzonyi Géza budapesti ügyészt a budapesti Ítélőtáblá­hoz birókká, Hász József kézdivásárhelyi ügyészt a kézdivásárhelyi törvényszék elnöké­vé, dr Kramplin Viktor győri főügyészi helyet­test a győri főügyészséghez főügyészszé, dr Ko­nyovits György újvidéki ügyészt pedig a győri főügyészi helyettessé, dr Radványi Géza kassai törvényszéki bírót az eperjesi és Pilászy Emil beregszászi törvényszéki birót az alsóvereckei járásbírósághoz a VII. fizetési osztályba soro­zott járásbírókká, Gadó István fehértemplomi ügyészt a nagybecskereki ügyészséghez a VII. fizetési osztályba sorozott ügyészszé, dr Her­mann János fehértemplomi törvényszéki bírót a fehértemplomi ügyészséghez ügyészszé, Rákó­czy Ferenc kiskunhalasi járásbírósági jegyzőt az ócsai, Katona Géza s dr Ragó József a debre­ceni ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyző­ket a nyíregyházai, dr Manninger Sándor szom­bathelyi törvényszéki jegyzőt az alsólendvai, dr Bihari Kálmánt, a debreceni Ítélőtáblánál alkal­mazott bírósági jegyzőt a szatmárnémeti, Bac­ó Ede trencséni törvényszéki jegyzőt a szepesófal­vi, dr Szekeres László marosvásárhelyi törvény­széki jegyzőt a marosvásárhelyi, végül dr Tö­rök Géza szentágotai gyakorló ügyvédet a szentágotai járásbírósághoz albirókká­­ nevez­te ki.­­ (Zászlót kérnek a Hindenburg seregé­ben levő magyar katonák.) Egy kassai had­apród, aki ezredével Orosz-Lengyelországba került, a következő érdekes sorokat írta tábori levelezőlapon egyik földijének: Cimünk Krakó, de korántsem vagyunk itt. Északlengyelországban, Hindenburg ge­nerális, dicső..serfigében,építjük a vasutakat a szövetséges német testvérekkel. Kérlek, hivd fel a lapban a kassai leányok figyelmét a mi messze származott magyar csapatunkra. Ötszáz magyar vasutas ezredbeli hidász kéri az otthonmaradt honleányokat, küldenének egy zászlót nekünk. A mi ezredünk hidakat ver, vasutat épít, békében nincs zászlaja, de most mindegyik nemzetiség rögtönzött lobo­gót. Mi itt a mocsaras-ingoványos vidéken, kihalt városok között szövetet sem tudunk kapni. Dalokban él csak magyarságunk. Szeretnek mindenütt, a virtusunkról megis­mernek. Tíz halottunk is van. Munka közben rajtunkütött egy portyázó lovas előőrs­be visszavertük. Krakótól X kilométernyire Varsó alatt vagyunk. Üdvözöl mindnyájatokat ( Aláírás.) A kassai leányok bizonyára nagy szeretet­tel fogják teljesíteni a Varsó alatt buzgólkodó magyar katonák kérését. Az első magyarokat vivő vasúton, amely berobog Varsóba, hadd leng­jen a nemzetiszínű lobogó!­­ (A kecskeméti bakák étlapja.) Az egyik kecskeméti ezred valamelyik bakája hazaküldte azt az étlapot, amelyet szeptember tizennegyedikétől huszadikáig terjedő időre ál­lítottak össze, persze abban a föltevésben, hogy a­ szakácsok kellően működhetnek és az étele­ket ki is szolgálhatják. Ha megemlítjük, hogy az étlap szerint a reggeli tejből, tejeskávéból vagy teából állott, feljegyezhetjük, hogy hétfőn délben gulyás volt riz­zsel, azután mákostészta. A vacsora krumplileves. Kedden az ebéd hús­levesből és babfőzelékből, a vacsora pedig grizes tésztából került ki. Szerdán megint hús­levest szervíroztak savanyu káposztával. A va­csorát krumplistészta szolgáltatta. Csütörtökön a déli étel sertéspörkölt és túróscsusza, a va­csora pedig bableves volt. Pénteken husievest grízzel és savanyu krumplit kaptak, míg a va­csora szafaládés köménymaglevesből állott. A szombati napon az ebéd cók-mók, a vacsora pe­dig szalonna volt. A vasárnapi menüt így je­gyezték: Délben húsleves gerslivel és lekvá­ros tészta. Vacsora: Gulyás — (A villamos elé ugrott.) Palek Erzsébet cselédleány a Dob­ utca és Rottenbiller­ utca sar­kán a villamos elé ugrott. A kocsivezető azon­ban idejekorán észrevette és sikerült a kocsit megállítani, úgy, hogy a leány aránylag köny­nyű sérülésekkel menekült meg. A VII. kerü­leti kapitányságra vitték, ahonnan kihallgatása után elbocsátották.

Next