Pesti Hírlap, 1942. június (64. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-07 / 127. szám

Vasárnapi Krónika Írja Márai Sándor A híd én ülA­z Árpád fejedelem útján jobb­ra kell letérni, át a helyiér­dekű vasút sínpárjain, él a budai strandfürdő kerítése és bódéi mel­lett, melyek vidéki uszodák korhadt deszkapalánkjainak illatemlékeit idézik, s néhány lépcsőfok a viz partjára vezet, keskeny ösvényre, melyet fák árnyékolnak. Az esti órákban hajósok ülnek itt. Az uszá­lyok, mint kipányvázott özönvízi szörnyek, hasasan és lomhán him­bálnak a vaskötelek között; a ha­jókon a négyszögletes, ládákba ágyazott, nagy műgonddal ápolt veteményes kerteket locsolják ön­tözőkannával az asszonyok. A ha­jósok, azzal a tartózkodással, aho­gyan csak a víziember tud száraz­földön viselkedni, a lélekben, s le­hetőleg térben sem távolodva el túlságosan a víztől és a ha­jótól, mely imbolygó bizonytalan­ságával is biztosabb tartózko­dási helynek rémlik, mint a ter­ra firma — padokon ülnek a víz partján, s hallgatnak. Nincs hallga­tagabb ember, mint a dunai hajós. Nyolckor megszólal az újlaki temp­lom harangja, s a hajós felkel, át­­kiált egy vezényszót az asszonyok­nak az uszályra, s elmegy fröccsöt inni a közeli kitűnő bormérések egyikébe, ahol a dunai gőzhajók kormányosainak temetkezési egyle­te tartja összejöveteleit. Errefelé csak komoly emberek járnak és él­nek. A víz mellett menni az esti órá­ban olyan élmény, mintha a végén egyszer csakugyan hazajutna az ember valahol. A vándor lassan megy, tudja, amit tud, nézi a vizet és emlékezik. Ez a nagy, okos víz, mely népek tömegét úsztatta már le a történelemben, közönyösen ha­lad át a nagy emberi katasztrófa tá­jain, mely napjainkban az emberi­ségre szakadt. A víz tudja, hogy egyetlen nagy titok van: nemcsak évszakokat és változásokat, hanem minden emberi és történelmi cselek­ményt túl kell élni. De ezt csak a víz tudja. Néhány csavargőzös úszik itt, mint a világ egykor vi­ruló hajózásának utolsó, mutatóba megmaradt példányai. S egy for­dulónál torz, vörös acélcsonk me­red elő a homályban, — a minium­mal bekent csonka tönk olyan, mint egy elhasaló, mitmikus óriás vértől csöpögő, könyökből lemetszett karja. A sétálók megállanak, nézik az acélcsonkot. „Nagyot haladt!“ — mondják a derűlátók. „Milyen las­­­san épül!“ — mondják a borúlátók. A valóságban nem épül lassan, sem gyorsan, hanem pontosan úgy, mint egy élőlény, mint egy fa, vagy egy ember az anyaméhben: ideje van, mint minden szerves alkotásnak, s ez a mechanikai szerkezet csak­ugyan szerves alkotás, mely milli­méterenként fejlődik és alakul. Minden nap szervesebb és teljesebb, s érzékelhetetlenül lesz vasrudak­­ból,és acélcsapokból teljesség. Évek óta épül, s évek telnek még bele, míg átér a túlsó partra, megérinti a Margitsziget szélső csúcsnyúlvá­nyát, odakönyököl egy pillanatra a sziget szögletének, s aztán átnyúl hatalmas karjával a pesti oldalra, erősen megragadja az újpesti oldal homokját és betonalapjait. A fo­lyamközi pillérek már megépültek­, erős kövekből; a vasszerkezet egy fejlődő és növekedő élőlény konok következetességével alakul a víz fö­lött. Hidakhoz, s minden nagy em­beri alkotáshoz, nemcsak lángeszű emberek kellenek, hanem sok idő, s még több szorgalom. Ami az idő­nek készül, szervesen készül, s nem­csak zseniális pillanatokból áll ösz­­sze alkotásnak, hanem igavonó szor­galom, aprólékos szakértelem, pisz­mogó következetesség és kérlelhe­tetlen céltudatosság összjátékának egészéből. Nemcsak elegáns terv­rajz kell hozzá, hanem homokhe­gyek, talicskák, száz- és százezer munkanap, s a híd lassan épül. De épül és éppen ezekben az években épül, s a vándor megáll az estében, a víz partján, leveszi ka­lapját, mintha tisztelegne a híd előtt, s nézi a félig kész, hatalmas alkotást. Olyan ez az épülő, csonka, hid-törzs az estében, mint egy ko­moly és tárgyilagos látomás. Euró­pában az elmúlt három esztendő­ben hidak százait s mindenfelé a világon hidak ezreit robbantották fel. A béke egyik legsürgősebb fel­adata nem is a rombadőlt városok és falvak újjáépítése, hanem a hi­dak pótlása lesz. A hidak első ál­dozatai minden katonai mozdulat­nak: támadó és védekező fél elsőb­ben az útjába akadó hidat pusztítja el, hogy ne legyen mód gyorsan tá­madni, vagy sebtiben visszavonul­ni. Csodálatos konstrukciók omlot­tak a folyamok, tavak, tengerek vi­zébe ez években, kecses és lenyű­göző méretű hidak százai. Talán nincs is előkelőbb mérnöki munka, mint a hídépítés: varázs és jelkép van körülötte. Mert a hidak össze­kötnek valamit, s az emberi lélek legmélyebb szándéka — higyjük ezt, még ma is —, a kohézió. Az ember, akármilyen vad és dúló fel­adatokra kényszeríti is végzete, lel­ke mélyén össze akarja kötözni a világot egyetlen egységbe, hidat akar építeni a távolságok fölött, ör­vények és zajlások fölött biztos utat akar, ahol eljuthat embertől em­berhez szándék, terv, termék és al­kotás. Mentős vadabb és értelmet­lenebb lesz a világ, annál inkább tudjuk és hisszük ezt. A hidak az egységet akarják, az összetartozást. S ez az óbudai híd éppen ez évek­ben épül, mikor Európa és a világ hídjainak sorozata roncsoltan om­lott össze. S amíg e sorokat írom, elpusztul valahol a világban egy híd, s a Ny­ulak szigetének nyugati csúcsa fölött mégis emelkedik egy nagy, méltóságteljes alkotás, mely kinyújtja vaskarjait Pest és Buda két eleven, dolgos, alkotó erővel telitett tája felé. MINDEN FÉRFI BOLDOG ÉS H­ÁLÁSZ •üss! Aki TARR-t használ, nem ismeri többé a borotválkozás fájdalmait. A bőr nem ég, nem feszül többé. Sérülések gyorsabban gyógyulnak. TARR alaposan fertőtlenít­­ az apró porsenések, a bőr tisztátalanságai úgy­szól­­án egy éjszaka alatt eltűnnek. Borotválkozás után TARR*ozol S másnap könnyebben borotválkozol! Szenzációs sikerű új rendsz­rú famegmunkáló gép­­gyártá­sába vagy eladásába nagytőkés bekapcsolódhat. 50%-os első­­helyi telekkönyvi biztosíték! Anyag van, gyártás folyamatban, eladás biztos. Jelige:­ „Vasöntöde és gépgyár 4262“ főkiadóba. tfMÉfelei így keletkeznek a megsemmisítő „katlanok“ 2. • • A bombatölcsérekkel teletűzdelt tá­bori repülőtéren, a Dornier-távolfel­­derítők kísérteties bömbölése közben magasra csap a porfelhő, amint két, egyenként 1200 lóerős csillagmotor, mint hatalmas hűsítő ventillátorokat pörgeti meg az ezüstös légcsavarokat. A légcsavarszél nyomában húzódó por­felhőn át húznak fel a magasba a fel­­derítőgépek, hogy végrehajtsák a pa­rancsot. Meg kell állapítani, hol van­nak az ellenség leggyengébb pontjai, hol vont össze az ellenfél legkeve­sebb erőt? A felderítő repülő a had­vezér szeme, amellyel száz és száz ki­lométer távolságra ellát ellenséges te­rületre. Mielőtt a parancsnok kidol­gozná a támadási tervet és kiadná pa­rancsait csapatainak, tudnia kell, mit jelentenek a felderítő repülők? A felderítők jelentései A felderítő repülőknek nem kell so­káig falniuk a rohanó kilométereket a levegő végtelen országútján. Néhány ellenséges légvédelmi gránát üdvöz­lése után rövidesen túljutnak az el­lenség első csapatain. Amennyire le­het, leereszkednek, mert minél ponto­sabb a felderítés, annál többet ér a parancsnok számára. A felderítő re­pülőgép megfigyelője ott hasal a gép orrában, kikémlel az átlátszó, csillogó cellonablakokon, figyelemmel kíséri a gép útját az előtte fekvő térképen. A kép, amely az ablakon át eléje tárul, nem valami túlságosan változatos, hiszen az orosz síkság száz és száz ki­lométeren át az egyhangúságig unal­mas. Tanyák, víztócsák, a tavaszi hó­olvadástól kitaposott kocsiutak válto­gatják egymást. A megfigyelő gyakor­lott szeme természetesen mindent észre vesz: a repülőgép elől a fák ár­nyékába menekült gyalogságot, a lom­bokkal rejtett lövegeket és harckocsi­kat. A harckocsik hernyóláncának nyomait nem lehet a terepen eltün­tetni. Biztos, csalhatatlan jelei ezek annak, hogy a közelben nagyobb szá­mú páncélos erő tartózkodik. Néhány ceruzavonás a térképen és a gép meg­figyelője nagyjából máris vázlatot ké­szített az ellenség helyzetéről. De köz­ben a fényképezőgép is működik. Az automatikus „sorozatfelvevő“ halk zizegéssel forgatja a filmet a lencse előtt, amely mindent lát és mindent pontosan megörökít a fényképen. Több mint száz kilométert repül már a fel­derítő gép, amikor meredek ívben visszafordul, hogy mielőbb beszámol­jon otthon a látottakról. A fényképelőhívók már készen vár­ják az exponált filmeket. Az egész fényképlaboratórium készenlétben áll. A fényképezőgépekből kiemelt filmte­kercseket gyorsan a sötétkamrába vi­szik, a felderítő repülőgépek parancs­nokai pedig személyesen számolnak be az ellenség felett végzett útjukról. Néhány óra múlva a hadseregcsoport parancsnokának asztalnagyságú térké­pére piros ceruzával vázlatszerűen fel van már rajzolva az ellenség hely­zete. A megfigyelők azt is megmond­ták, hogy körülbelül milyen erejű le­het a szembenálló ellenséges csapat? A repülők pihenés nélkül szelik a levegőt az ellenséges légtérben, napo­kon át érkeznek a jelentések a hadse­regcsoport parancsnokságához, amely végre megbízható és tiszta képet kap az ellenség helyzetéről. A fényképekről is pontosan meg le­het állapítani, hogy az ellenséges arc­­vonalban, körülbelül 70 kilométerre egymástól két 20—25 kilométeres mély hézag húzódik.. Ebben a két sávban a felderítő­ repülők alig vettek észre né­hány üteget, vagy harckocsit és moz­gást is csak alig tapasztaltak. A had­seregcsoport parancsnoka tehát elha­tározza, hogy a két hézagban gyorsan előre tör, bekeríti és megsemmisíti a két hézag között elhelyezkedett ellen­séget. Támadás! Nincs sok idő a cselekvésre. Gyor­san kell határozni, de azután még gyorsabban cselekedni, mert ha az ellenség bármit is megsejt, a terv si­kere máris kétséges. A több mint száz kilométer­­mély hézagok meglepe­tésszerű lerohanását csak gyors fegy­verekkel lehet vérehajtani. Ezt a fel­adatot a gyalogjáró ember nem tudná megoldani. A kivitel a leggyorsabb földi fegyvernemre, a páncélosokra vár. Fáradtságot, éjszakát, terepne­hézségeket nem ismerve, állandóan a lehető leggyorsabb iramban nyomul­nak már előre a rádión kapott pa­rancsra a két hézagba a páncélos csa­patok. Nincs nagy ellenállás, mert a parancsnok céltudatosan választotta meg a leggyengébb helyeket. Fő a meglepetés, tehát minden pillanatért kár. A két páncélos ék mélyén be­nyomul az ellenség testébe, hogy ab­ból egy nagy darabot leszakítson. A páncélosok rádi­ója állandó összeköt­tetésben áll a támadást irányító pa­rancsnoksággal,­­ amely a harc minden mozzanatáról értesül. A betört páncé­losok után terepjáró gépkocsikon gya­logság nyomul­­ előre. A­­ páncélosok ugyanis sohase tudnának egy terüle­tet megtartani, csak­ arra képesek, hogy az ellenséget­­váratlanul elvág­ják egymástól. A gyalogság feladata, hogy az elért­­sikert kihasználja és a bekerített területet birtokba vegye. A századik kilométer után a két páncélos csoport rádión parancsot kap a bekanyarodásra. Az északi oszlop délnek, a déli oszlop északnak fordul és máris közelednek egymáshoz. Ez a bekerítés legveszélyesebb része, mert ilyenkor az ellenség már sejt valamit és mozgolódni kezd, hogy kényelmet­len helyzetéből kiszabaduljon. Győzelmes harc a katlanban Amikor a két páncélos­ oszlop élko­­csijai, messziről észreveszik egymást,­­ megtört a „katlan“ keletkezése. A zsákban, amely 70 kilométer széles és 100 kilométer hosszú, erős páncélos vasgyűrű veszi körül a bennrekedt ellenséget, amely elkeseredetten igyekszik valamerre áttörni a vas­gyűrű falát A páncélosok nyomában azonban egyre n­agyobb tömegekben érkezik a gépkocsikon szállított gya­logság és a motorizált tüzérség. A vasgyűrű fala tehát egyre vastagabb lesz. A kitörés lehetősége percről­­percre nehezebb és reménytelenebb az ellenség számára. Közben lassan, de biztosan, egyre jobban szűkül is a gyűrű. Nincsen menekvés. Igaz, a be­kenték dolga sem könnyű, mert az ellenség kívülről dühös rohamokat intéz, hogy a gyűrűbe szorított haj­tanait kiszabadítsa. A támadások azonban mint lepattognak a vasgyűrű faláról, mert a páncélosok most már nem a bekerített, hanem a kívülről támadó ellenség ellen fordulnak. A kör szűkítése és a zsákmány birtokba vétele most már a gyalogos katona dolga. Néhol ugyan még ellenállást oda őreznek meg a bekerítettek, azon­ban napról-napra növekszik a foglyok száma, nagyobb lesz a zsákmány és kisebb a kör. Öt-hat nappal­ a­ páncélosok megin­dulása után, már jelenti a napisajtó: A katlanban több százezer fogoly, megszámlálhatatlan löveg és harc­kocsi ... Ily­en „katlanokban“ semmisült meg a háború eddigi folyamán a lengyel haderő, majd a szovjet hadjáratban azok­ a vasgyűrűk, amelyekben a há­ború, első hat hónapjában több millió erosz veszett el. A tavaszi hadjárat hadi­ eseményeinek sorozatát is egy hatalmas katlan nyitotta meg, de a b­arkovi­ vasgyűrű felszámolása hosz­­szabb­ ideig­­eltarthat, *­H. Ezért nem lehet e hidat megillet­ő törlés nélkül nézni. S kérni kell­ a sorsot, legyen kegyes a szándék­hoz, mely a dúlás és pusztulás évei­ben, a hidrombolás időszakában a Duna fölött új hidát épít. Ez a csendes, zajtalanul növekvő alko­tás a pillanatban, mikor az emberi szellem és akarat összes erői egy mind beláthatatlanabb méretű há­ború gépezetét szolgálják techni­kai, társadalmi, gazdasági és szel­lemi területen, több, mint közleke­déstechnikai vállalkozás. Nem lehet megilletődés­­ nélkül menni el az épülő, nagy híd mellett,a­mely az örök Duna fölött akarja a békés munka jegyében összefogni az em­berek terveit és útjait. Mert a hi­dak mindig­ át­vezetnek valahová, s az a komoly és szigorú követke­zetesség, mellyel e robbanóanya­gokkal megtömött világban mi építjük hidunkat, nem csak ötlet­szerű vállalkozás, hanem az élet­hez való szándék egyik megrendítő bizonyítéka. A híd épül, harmada már kész. Egy napon elkészül, áthalad rajta az első ember, s mint Arany János versében, átugrik korlátján az első öngyilkos... Mert az egyén sorsa független a közösség sorsától és szándékaitól. De az emberi erő összjátéka, mely a háború éveiben a mi nagy folyónk fölött csökönyös és­ okos következetességgel építi a béke évszázadaira szánt művet, a legszebb szándékok és látványok egyike e vigasztalan Európában. Mert az emberi életnek,­­ egyé­nek és közösségek lassan, akadozva s néha, irtózatos leckék tanulsága árán értik csak meg ezt, s nincs semmiféle más értelme, mint az alkotó munka. Mindaz, ami szen­vedély, ma a világban, elmúlik egy­szer. De a híd, mely ez években épült, megmarad. Ezt igy kell hin­ni s csak ez számít. Pesti Hirlap 1942 jun. 7, vasárnap g 1 OLCSÓ, JÓ Sternberg HANGSZERGYÁR aa kerjen vn.,RAK(jco­-v. ííl) Árajánlatot: Belváros terü­letén, IV—V. kerületben, régibérü 5 szobás lakást keresünk. Közvetítőt díjazunk. Ajánlatokat „Lehetőleg azonnali be­költözésre“ jeligére Blockner J. Hir­detőirodába, IV., Városház­ utca 10. Illás, Ili 5—7 szobásat, 200.000 P-ig, a Gellért­hegy, Naphegy, Istenhegy tájékán. —• Ajánlatokat „Közvetítőt díjazok 1291“ jeligére a fokiadéba kérünk. Keresünk, lehetőleg belső V. kerületben 80—100 m2 k­eiafiglyisétet 200—300 m* raktárhelyiséggel egy­bekötve, utóbbi lehet száraz, sötét pincehelyiség. Telefon: 380—393. Műszaki rajzolót, őskeresztényi, jó német tudással, lehete­tőleg vasbeton mélyépítési rajzolói­ gya­korlattal, keres előkelő részvénytársaság. Ajánlatokat „Életpálya 4290“ jeligére a főkiadóba kérünk. Főúri II. em. luxus villa 375 ölön, 20 helyiség, garázs, kp. fűtés, melegvíz. Azonnal beköltözhető. Ára: 330.000 P. Eladás,csak pár napig aktuá­lis. Megbízott: Császár Ferenc ingat­lanforg. Iroda, Károly-körút 15. sz. Telefon: 222—671. 4287 újkeresztény származású, többévi irodai gyakorlattal biró gyors- és gépirónöt, intelligens, komoly leányt azonnali "be­lé­pésre keresek. Német nyelvtudás előnyt jelent. Ajánlatát „Perfekt gyorsíró 13726"* jeligére Blockner hirdetőjébe. Városház­­______utca 10. Osztatlan munkaórák. Szennaira keres bontási vállalat 2 szobás és 1 szobás lakást, valamint 200 mt területű üzlethelyiséget. Közvetítőt díjaz. Bontási iroda, ó-utca 9. Zsákok eladása, kölcsönzése, javítása SZELEI MIHÁLY új és használt zsák-, ponyva-, zsinegárukereskedés, Bp., Szvetenay­ u. 13. Tel. 330—772. Figyelem! 4 sz., 2 konyha, pincék, 2X1 sz. k., 2X1 sz., 2X2 sz. k., pince egyben 200 L­-ös Pestszent­­lőrincen ,50.000 P. Fenyő, akác Pestnél, ki­termelhető bükk­, fenyőerdők eladók, 150.000-ig veszek­­ erdős-tanyás birtokot. Dr. Schultz erdőmérnök, X., Juranics­­telep F 49. Telefon: 330—633. Keresztény üzleti vál­alkozásSioz nagy áruraktári garanciával 200.000 P-s, kimondott keresztény tűsét keresünk nagy százalék részesedéssel. ..Nagykeres­kedés“ jeligére Arató hirdetőirodába, Er­­zsébet-körút 14. 4298 Fiatal kezdő őskeresztény tisztviselőt, vagy tisztviselőnőt keres előkelő vegyé­szeti gyár. Ajánlatokat „Kezdőt ■ jel­igére kérünk, fizetési igény megjelölésé­vel Boros hirdetőbe, VI., Andrássy-út 54 Kereskedelmi érettségit végzett ke­resztény fiatalembert felvesz nagy iparvállalat. Ajánlatot „Kezdés ____4293“ jeligére a fokiadéba. Portást keres keresztény nagyvállalat Ajánlatokat „Józan 4294“­ jeligére a fokiadéba. Nagyvállalat keres­ tárgyaló­­képes, jó fellépésű őskeresztény Ajánlatok „Olaj- és gépszakmá­ban tájékozott“ jeligére Rudolf Mosse-hoz, Erzsébet-krt 23.1.1.

Next