Pesti Napló, 1852. március (3. évfolyam, 593–618. szám)

1852-03-31 / 618. szám

1852- harmadik évf. folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 f. — k. p. , Egy hónapra 1 ft 30 kr . Félévre 10 A havi előfizetés, mint a" „ ", " " Évnegyedre 4 ., számonkinti eladás is megszűnt. Félévre . Egyes szám A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Lab­ért ház 8. Szerkesztési iroda: Úri-utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasil­alik. Szerda, márt. 31-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy ha­sábos petit-sora 4 p. kr.­­jával számíttatik. A be­­ígtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Ma­gánviták négy­hasábos sora 5 pengő krajcárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalában Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve • ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. - jelen M­M. ______ | Előfizetés a ■ IISTl mm második M4-évi ápril—júniusi folyamára. Megjelenik a „Pesti ]napló­i vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután is mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK az április, május, júniusi folyamra . Vidékre postán küldve . . . . 5 ft p. p. Budapesten házhozhordással . . . 4 ft p. p. Előfizethetni Pesten, a „Pesti Napló“ kiadóin atalában, úri-utezai Laffert házban 8. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiadó. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Földbirtoki hitelegyesületek. III. Bécs. (A német ügy. A cs. tudományos akadémia. A hannoverai tanácskozmány. Schrott.) Lapszemle. Fővárosi élet. Vidéki élet. (Kaposvár. Füred. Nagybánya.) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Külföld. (Francziaország. Németország. Dánia. Olasz­ország. Afrika. Amerika.) Legújabb posta. (Berlin. Páris.) Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze.) M­ai t­á­r. (A kalóz király. Történeti novella JÓKAI MÓR-tól ) Budapest, mart. 31-én TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK­Bréma, mart. 29. — A Senatus rendelete az ed­digi polgárságot feloszlatja s annak működését be­rekeszti. Az ujonan összehivatandó polgárság szá­mára uj ideiglenes választótörvény bocsátatik ki. Az alkotmánynak sajtót, egyesületi jogot, összegyülési jogot, eskütszékeket, eskütszéki sajtópert tárgyazó czikkei felfüggesztvén Legnagyobb csend uralkodik. Az ügyletek szokott menetükben folynak. A „Magyar Hírlapihoz következő távirati magánsürgöny érkezett : Páris , mart. 29. — A köztársasági elnök a tör­­vényhozógyűlés megnyitásakor lelkesedéssel fogad­tatott. Beszédében megemlíti a politika­, pénzügyek­és a külföldhözi viszonyok kedvező állását. Ha nem volna kitűzött elve, mindent csak Francziaországért, semmit pedig önmagáért tenni, könnyen nagyobb ha­talmat vehetett volna föl, de nem teendi azt, hacsak a pártok viszályokba nem bonyolítják a hazát, vagy a köz népakarat visszavonhatlanul nem nyilatkozik. Pest, mart. 31. III. "»A­ régi porosz hitelegyesületek szabály­zata az ujabbakéhoz képest igen bonyolult szer­kezetet tüntet fel, s kiváltkép igen messzeható eszközök fölötti rendelkezéssel s nagy jogi ki­váltságokkal ruháztatott fel az egyesület azon czél elérésére, hogy biztosíttassék adósai kése­delmessége vagy fizetési képtelenségéből szár­mazható veszteségei ellen. Az újabb intézeteknél e tekintetben megelé­gedtek azzal, hogy az egyesület részére adósai­val szemben kamathátralékai behajtására gyor­sabb végrehajtási eljárás engedélyeztetett, vala­mint kiváltságos állás csőd esetére annyiban, hogy a záloglevelek kamatai a csődtömeghez tar­tozó lekötött jószágok jövedelmeiből is folyton fizetendők. De a régi intézeteknél ennél sokkal többre terjedtek volt. Ha a kamat a szabott időre pon­tosan be nem fizettetik, az egyesületnek a porosz szabályzatok szerint az időhatár eltelése után azonnal (önhibán kívül történt szerencsétlensé­gek eseteit kivéve) joga van zár alá venni a jó­szágot a közönséges bírói hatóságok közbenjáru­­lása nélkül saját hatóságai által, s a zárt addig folytatni, míg minden kamat- s zárköltségi kö­vetelései kielégíttetnek. Ha a zár alá vételkor kitűnik, hogy a jószág földmivelés, marhaszám, épületek tekintetében vagy egyébként romlott, joga van a jószágnak jókarba visszahelyezését eszközölni, s a zárt addig folytatni, míg az e czélra tett költségek megtéríttettek vagy az adós magát a jószág eladására elhatározta. Ha az egyesület észreveszi, hogy zálogleveles adósa gazdaságát, jószágát romlani engedi, joga van vizsgálatot rendelni, s a birtokosnak meghagy­ni, mennyi idő alatt s mi ipadon helyezze újra jókarba jószágát, s ha e meghagyásnak nem tenne eleget, a jószágot zár alá venni. És ha az adós az egyesület intézkedéseinek ellensze­gülne, joga van ellene nemcsak pénzbírságo­kat , hanem személyes fogsági büntetést is ren­delni, s folytatott ellenszegülés esetén a jószágot zár alá venni, sőt végül még el is árvereztetni. Hasonlóképen túlságos kiváltságokkal ruházta­tott fel az egyesület csőd esetére , minthogy ka­mat , zár- s jókarba visszahelyezési költségkö­veteléseire nézve nem köteles magát a csődhoz jelenteni, a záloglevélben lekötött jószágot csőd alatt is zár alá veheti, s eladásig az alatt tart­hatja, s eladása után csak minden követelései teljes kielégítése után szolgáltatja be a maradé­kot a csődtömegbe. Sőt még a többi csődtömeg­ből is kívánhat előlegezést a kamatok fizetésére s a jószág jókarba visszahelyezésének költsé­geire. 3. Nevezetes még azon különbség, mi az egye­sületek testületi viszonyaira nézve észrevehető. A régi porosz hitelegyesületek tartományrendi intézetek azon értelemben, hogy a tartomány­rendi kötelékében foglaltatott jószág birtoka ok­vetlenül maga után vonja a hitelegyesületbeni részvétet, s az ezáltal kiadott záloglevelekérti közös kölcsönös jótállást, tekintet nélkül arra, várjon az egyes jószág valósággal van-e vagy nincs zálogleveles adóssággal terhelve. Hanem már a Kur- és Neumark lovagrendi s a poseni hitelegyesület rendjében azon határozat fogadta­tott volt el, hogy csak a társaságba beállott jó­szágbirtokosok, kik t. i. jószágaikra valósággal vettek fel egyesületi zálogleveles adósságokat, tekintendők az egyesület tagjaiul, és pedig csak addig, míg ezen adósságok le nincsenek tör­lesztve. Az újabb hitelegyesületek rendszerében aztán közönségesen ezen határozat fogadtatott el, miszerint tehát ezek szabad egyesületek, melyek­be bizonyos rendű jószágbirtokosok beállhat­nak , a nélkül azonban, hogy erre kényszerít­­tetnének. De 4. minden régibb s újabb hitelegyesüle­teknek közös szabálypontja az, hogy az egye­sület kötelékében létező földbirtokosok összege másodrendben jótáll tőke s kamatban történ­hető minden hiány s veszteségért. Csak a wür­­tembergi hitelegyesület 1831 - ben átvizsgált alapszabályaiban létetett ennek helyébe az összes tagok ebbeli kötelezettségét módosító azon hatá­rozat, hogy e jótállás megváltására minden egyes zálogleveles adós a törlesztési terv szerint kí­vántakon túl még kétévi járadékot fizessen, mi a tartalékalapba folyjon s ebben ily veszte­ségek elleni biztosítási pénzalapot képezzen. Végre 5. A részvevési képességét illetőleg , a tartományrendi hitelegyesület intézete erede­tileg a nagyobb (lovagrendi) földbirtok felsegé­­lésére volt szánva, úgy hogy a most létező hitel­egyesületek nagyobb része is legújabb időkig e korlátok között maradt meg, csak lovagrendi jószágok birtokosainak engedve meg a részvételt. Azonban találunk eltéréseket ezen elvtől. A ke­leti porosz tartományi hitelegyesület alapszabá­lyai 1808-ban átvizsgáltatván, a hitelegyesületi kötelék kiterjesztetett a tartományban minden teljes tulajdoni joggal biró olyan jószágok s föl­dek birtokosaira ’, melyek becsértéke legalább 500 tallért tesz. A würtemberginél a korlát az, hogy rendesen 2000 ftnyi összegnél kisebb köl­csön nem adatik, kivévén a községeknek, vagy ha a járadékok fizetéséért a község áll jót , mi­dőn 500 ftnyi kölcsön is adatik. A régibb s újabb hitelegyesületek ezen ismer­tető alaprajza után tekintsük át már ezen inté­zetek gyakorlati eredményeit s vizsgáljuk meg A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. A KALÓZ-KIRÁLY. (Történeti novella). Irta JÓKAI MÓR. Vége. *) VIII. A serleg habja ki van öntve, fenekén csak a sep­­reje van m­ég, töltsük ki azt 13. Irill kapitány a csata alatt felkerekedett saját ha­jójával ,s a rablók aranyát magához véve, szépen odább állt vele. Az elfogott kalózokat saját hajójukba zárva vitték a Cap-Corsóba vissza. Még a baleset sem bírta őket megtörni. A sebesültek nem engedték magukat bekötözni, letépték kötelékeiket, s ha bilincsre verték őket, le­­szok­ták­ lánczaikat a fájé vérző sebekre, s úgy vesz­i) Lásd P. N. 617. számát, tel el átkozódva, nem békülve ki sem istennel, sem emberrel. A többiek vad rabló-dalokat énekeltek s gúnyos tréfáikkal beszonták őreiket. Egy közülök kezében méregetve a kiszolgáltatott kenyéradagot, nevetve mondá: ,,Ti ki akartok ben­nünket száraztani , hogy a kötelet megkíméljétek, e száraz kenyértől úgy megsoványodunk, hogy elfügg­hetünk bátran egy ezerna-szálon. Párosával voltak összebilincselve egymáshoz. Egy közülök elkezdett imádkozni és énekelni, a másik, a­ki hozzá volt kötve , oldalba rúgja keményen. — Mit akarsz ezzel elérni ? kérdi tőle. — A mennyországot, felel amaz kegyesen. — Te ? a mennyországot ? rég átugrottad azt ve­lünk együtt. Mi a pokolba evezünk. A kapitány már ott vár reánk, mi is rangunkhoz illő módon fogunk ott föllépni, s mikor bevitorlázunk a pokol kikötő­jébe , tizenhárom lövéssel fogjuk őt üdvözölni. Ilur­­rah Barthelemy : A szegény megtérő bűnös nem szűnt meg éne­kelni és imádkozni, társai átkozódása közepett, míg azok egész komolysággal nem folyamodtak a hajós­­kapitányhoz, hogy mentse meg őket attól az ember­től , a­ki ordításaival a többiek jókedvét zavarja s magát méltatlanná teszi ilyen jeles társaságra, vagy legalább vetesse el tőle a közrend föntartása végett az imádságos könyvet. A kalózok legveszélyesbbjeit a „Fecskén“ zárták fogva, köztük volt Moody és Asphlant. Azok ott összebeszéltek, hogy egy éjszakán ki­törve börtönükből, legyilkolják mind a két kapi­tányt , s egy még hatalmasabb kalóz-társulatot ala­kítsanak. Egy közülök jónak látta magát megmenteni a töb­biek árán s elárulá a tervet. Már akkor a rablóknak sikerült lánczaikat lefürészelni, s azontúl éjjel nap­pal kelle őket őriztetni. Scudamore a Royale fortuneon hagyatott , meg volt neki engedve, hogy szabadon járjon keljen, s a sebesült kalózokat ápolhassa, a­kik engedték magu­kat ápolni. Egy éjjel felbiztatá Scudamore a kalózokat, hogy az ő segélyével szabadítsák ki magukat s inkább haljanak meg harczolva, mint kivégezve. A kitörés pillanatában elárultatott az összeesküvés , nehogy újra lehessen azt kezdeni, a­mint a Cap Corsóba ér­tek, rögtön összeült a hadbíróság rövid úton elítélen­dő a kalózokat. Csak két osztályt kellett közöttük tenni: egyikbe jutottak a főnökök, másikba az alárendeltek, amazok határoztak mindent, ám ezek csak teljesítik. Amazo­kat tréfásan elnevezték felső parlamentnek. A felső parlament dolga rosszul ütött ki. Halálra ítéltettek valamennyien , köztük Moody, a vén hajós, Asphlant, Sympson , a nemes lord , és Scudamore. Csupán egyet mentettek föl, Glasby Henryt. Nemes jellemét már híréből ismerék , sokan kö­szönhetők neki éltüket, vagyonukat; sokszor mene­külni akart a kalózok közül életkoc­káztatással, mindannyiszor elfogták. A törvényszék szabadon bo­­csáto őt egészen. Tehát végre mégis megláthatta menyasszonyát! A hirhedett kalózok elpusztulása széthangzott az egész világban. Sokan, igen sokan siett , hálát ad­­t­i az Istennek, hogy e rémtől megszabaditá a vilá­got. Három fiatal leányzó sorba járta a dublini templomokat hálaimákat susogva az éghez, hogy meghallgatá kérésüket s a rettentő kalózkirályt a tenger fenekére juttató, s­ut­ína tevék rebeg­­e: ,,és őrizd meg a mi kedvesünket Williámot, s hozd őtet mi hozzánk vissza !“.... . . . R­oberts Barthelemy száz ölnyi mély víz­­alatt feküdt korallok és tengercsigák között.

Next