Pesti Napló, esti kiadás, 1876. június (27. évfolyam, 126-148. szám)

1876-06-01 / 126. szám

hogy formája elveszszen, a­nélkül, hogy illata és színe elenyészszék és léte megszűnjék. És minthogy sokat szólni nem akarok és azon joggal sem akarok élni, hogy azon észrevételeket, melyek utánam felhozathatnak, refutáljam, röviden reflectálni kívánok azon ellenészrevételekre, melyek indítványom ellen felhozatnak. Három fontos ellenvetés hozathatik fel indít­ványom ellen. Az egyik politikai, a másik katonai, a harmadik actuális. Politikai ellenvetésül azt mond­hatják, és ezt a hadügyi albizottságban is hallottam igen illetékes helyről, hogy ha ma kimutatjuk Euró­pa és a világ előtt, hogy még a haderő tekintetében is takarékoskodnunk kell, hogy nem vagyunk képesek fenntartani azon állományt, melye Európa nálunk számít, akkor a hit erőnk iránt meg fog ingattatni és akkor szövetségünket nem fogják keresni, sőt azok is, kik eddig szövetségben állottak velünk, hi­tükben meg fognak ingattatni. Ezen aggálynak nincs, nézetem szerint valósá­gos alapja, mert meg vagyok győződve, hogy egész Európa helyzetünket és viszonyainkat igen jól ismeri; jól tudja azt minden állam, hogy egy szövetségesnél nemcsak a hadsereget kell nézni, a­mely a papíron áll, hanem a képességet is, hogy ezen decretált had­sereget fenntarthatja és háború alkalmával felhasz­­nálhatja-e. Azon 800.000 ember, a­melylyel mi ren­delkezünk, engedje meg a t, bízott, engem arra em­lékeztet, a­mint a kötvényeket szokták kibocsátani, és pedig a magyar állam is, a­melyek névértékre szólnak, pl. 100 frtra, de azért nem ad senki 100 frtot érte, hanem abban a perczben, a­melyben ki­bocsáttatnak névértékben, már­is sokkal alantabban állnak a cursuson. A mi hadseregünknek is ily névértéke van, melynek államtőzsde értéke nagyon parin alul áll. Azzal nem ámíthatni senkit, mert mindenki tudja, hogy egy állam ereje rendezett anyagi erejében, ren­dezett hitelviszonyaiban és nemcsak hadseregében áll. A másik ellenvetés katonai. Nevetségesnek tartanám, hogy ha én, mint e kérdésben merő lak­ás, vitatkozni akarnék azokkal, a­kik ezen tudomány színvonalán állanak. Én csak azt az egyet tudom, hogy én magamat személyes érintkezésbe tévén igen kitűnő szakférfiakkal, olyanokkal, a­kiket az egész ország ilyeneknek elismer és­e kitűnő szak­férfiaktól azt hallottam, hogy azon rendszabály, a­melyet én most ajánlottam, a hadsereget egyáltalá­ban nem bénítja. A hadügyi albizottságban is néhány kitűnő tag, a­kikről e szakismeretet feltenni megszok­tuk, szintén nézetemhez járult és ugyanazon értelem­ben szavazott. És én ezeket sokkal illetékesebbeknek tartom magamnál. A sajtóban is nyilatkoztak szak­férfiak ez irányban, ugyanez indítvány létetett a had­seregben szolgáló férfiak által, akik ott kiváló állást foglalnak el. Én e szerint ezt merő lehetetlenségnek, mint az bizonyos részről állíttatik, korlátolt job­bágyi eszemmel el nem ismerhetem. Tény az, hogy 1874-ben, mint a zárszámadás mutatja, habár nem is azon nagy mértékben, mégis ugyanez irányban ezen intézkedést követte a volt hadügyminiszter anélkül, hogy ezáltal a monarchia védképessége és a hadsereg a legkisebb csorbát is szenvedte volna. En­nélfogva ezen ellenvetést sem fogadhatom el indít­ványom ellenében. A 3-ik ellenvetés actuális, vagyis azt mondják, hogy azon indítvány igen helyén lett volna tavaly, vagy két év előtt; de hogy lehet azt indítványozni ma, midőn sötét felhők tornyosulnak Európa egén, midőn talán háború küszöbén állunk. Erre a. országos bizottság egyszerű válaszom az, hogy azon kölségvetés, melyet ma tárgyalunk, nem szól 1876-ra, hanem szól 1877-re és azon intéz­kedések, melyek szerint ezen megtakarítások eszköz­­lendők, az év utolsó hónapjaiban eszközlendők , és nincs talán ember a világon, a­ki azt merné állítani, hogy 1877-ben mi lesz. (Egy hang: Annál inkább!) Annál inkább ? Megengedem, hogy akkor a viszonyok olyanok lehetnek, hogy ezen rendszabály kivitele le­hetetlen lenne, de ezen költségvetés, mely ma tár­­gyaltatik, rendes költségvetés és nem szól rendkívüli körülményekről. Láttuk pedig, hogy azon rendkívüli körülmények közt, melyek 1870 ben előállottak, ak­­kor mindkét állam kormánya tette azt, a­mit szüksé­gesnek vélt, nagyobb kiadásokat tettek és akkor ezen kiadások mindkét törvényhozás által helyben­­hagyattak. Mert az magában értetik, hogy rendkívüli vi­szonyok rendkívüli kiadást igényelnek. Ha tényleg 1877-ben olyanok lesznek az európai viszonyok, hogy nagyobb hadseregre és mindazokra lesz szükségünk, a­kiket néhány hónapra elbocsátani szándékozunk, akkor, úgy hiszem, annak igazolása a közös had­ügyminiszter részéről igen könnyű lesz. Ha azonban azon szükség be nem következnék , akkor azon ellenvetés, mely indítványom ellen­tétez­hetnék, egészen alaptalanná válik. Én a mondottak alapján, kényszerítve érzem magamat ezen indítvány megtételére, indíttatva ér­zem magamat, hogy azt megtegyem a legnagyobb le­­jalitás által, a­mely fölfogásom szerint az őszinte­séggel nem csak összefér, hanem azt legnagyobb mértékben követeli; indíttatva érzem magamat a hazafiság által, a­mely minden tetteim, cselekvényeim rugója és engem arra vezet, hogy iparkodjam, hogy ezen országban a belbéke a megelégedés lehetőleg fenntartassék és indíttatva érzem magamat legna­gyobb mértékben talán azon ideális rokonszenv által, a­melylyel a parliamentarismus és az alkotmányosság irányában viseltettem, a­mely rokonszenv oda visz, hogy nem szeretném, ha az ország lakóiban megin­­gattatnék azon kegyelet, a­mely a parliamentarismus irányában mutatkozik. A pénzügyi helyzet olyan, hogy az minden­esetre a leggondosabb, legnagyobb, leglelkiismerete­sebb figyelembevételt igényli. Nem vagyok egy véle­ményben a­z. előadó úrral, hogy ezt egészen figye­lembe venni nem lehet, de különben nem is követe­lem, hogy ez egyoldalúlag vétessék figyelembe, hi­szen indítványom nem is oda terjed , mert ha oda terjedne, sokkal élesebb és erősebbnek kellene lenni. Egy német lap mikor az alkudozások, a lajtán­­túli tartományokkal folytak, azt az észrevételt tette, hogy az osztrák-magyar monarchia, felmondásos monarchia »eine Monarchie auf Kündigung.« Azt akarta ezzel mondani, hogy ezen monarchia össze­omlik abban a perc­ben, a­melyben az egyik vagy másik rész meg nem akarja újítani a szerződést. Ez nem fog történni, e monarchia létezni fog,mert léteznie kell,­­ de tartok attól, hogy ha mi azon utat, a­me­lyen eddig haladtunk, el nem hagyjuk, ha pénzügyi helyzetünket nem javítjuk, hogy akkor ezen monar­chia, melyet pénzügyi helyzetünk folytán, hathatósan védni nem foghatnánk, felmondás nélkül, és a legszo­­morúbb volna, ha ellenmondás nélkül fogna összedől­hetni. Indítványomat a 1. országos bizottság pártfo­gásába ajánlom. (Helyeslés.) Márkus István: T. országos bizottság! Töké­letesen érzem helyzetem nehézségét, midőn több oly kitűnő férfiú után vagyok kénytelen felszólalni, mint a­kik az e czímre vonatkozólag beadott módosítványt támogatták. Helyzetem annál nehezebb, mert azon kitűnő férfiak egyike előre meg is c­áfolta már mind­azon érveket, melyek a módosítvány ellen felhozha­tók volnának. De tán épen az a súly, melylyel az ő nyilatkozataik latba esnek, egy okkal több arra, hogy ne elégedjem meg tőlük eltérő meggyőződésem néma érvényesítésével, hanem igyekezzem annak in­dokait — természetesen a t. bizottság iránt köteles rövidséggel — előadni. Én nem fogok azon javaslathoz csatlakozni, melyet Wahrman b. tag úr benyújtott. Nehéz szív­vel teszem e nyilatkozatot, mert nem tartozom azon vérmes politikusok közé, kik az általuk elvállalt terhek fedezését a jó szerencsétől várják; ellenkező­leg nagyon is ismerem az ország sanyarú helyzetét, melyet Wahrmann b. tag úr oly élénk színekkel ecse­telt­ és erős érzékem van ama kínos összefüggés iránt is, melyben a budget tételei az adózók zsebével álla­nak. Épen ezen okból, mióta csak politikával foglal­kozom, mindig a legélénkebb érdeklődéssel kisértem ezen orsz. bizottság elődeinek — a viszonyok hatal­mánál fogva, fájdalom­ sikertelen törekvését a had­ügyi budget terheinek könnyítésére. De be kell val­lanom — s ez alkalommal egyszersmind kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az érvek három fajtája kö­zül, melyeket Wahrmann b. tag ur, mint indítványa ellen felhozhatókat kijelölt és meg is czáfolt és a leg­utolsóra,az actuális érvre fektetem a súlyt—,s hogy te­hát a delegátiók működésének megindulása óta min­den időt alkalmasabbnak találtam volna egy ily indít­vány megtételére, mint a mostanit. Ha szerencsés lettem volna az 1870-iki bizott­ság tagjának lenni, a­mikor a lovassági létszám sza­porítása végett emeltetett a rendes budget szükség­lete, mintegy 4 millióval, minden lelki küzdelem nél­kül járultam volna Wahrman képv.­árnak azon, nem indítványához, hanem akadémikus dissertatiójához, melylyel a védképesség emelésére nézve ott — a mint magát kifejező — uralkodó enthuziasmussal szemben mérsékletre intett. 1872-ben, midőn a gyalogság jelenléti létszá­mának emelése végett nagyobbittatott a budget ismét néhány millióval, tán szintén találtam volna fontos érveket arra, hogy azok törekvéséhez csatla­kozzam kik a létszám emelése ellen nyilatkoztak. Tovább megyek t. bizottság. 1874-ben, midőn a delegatiónak tekintélyes kisebbsége, élén a jelenlegi pénzügyminiszter úrral a rendes költségvetés öt czi­­ménél egy 2.500.000 frtnyi általános levonást indít­ványozott, szükségét és lehetőségét is láttam e levo­nás végrehajtásának.­­ Sőt, hogy még tovább men­jek, ha a tavali országos bizottságnak tagja lettem volna, s ott — miután Wahrmann és Zsedényi kép­viselő urak nem voltak jelen — például Horváth Gyula b. tag úr szükségesnek látta volna azon me­legségnek, melylyel ma a hadügyi budget magas té­telei ellen nyilatkozik , egy részét érvényesíteni arra, hogy ezen levonási indítványt akkor megte­gye, bizonyára alapos megfontolás tárgyává tettem volna, hogy vájjon nem kell-e őt egész erővel támo­gatnom. Máskép állanak a dolgok ma. Akkor és mind­azon alkalmakkor, melyeket felemlítettem, egy ko­moly pénzügyi helyzet közvetlen kényszerűsége állt szemben a harci képesség igénybevételének távoli esélyeivel. Akkor mindössze egy közvetlenül fenye­gető roszszal volt dolgunk, és nem állott azzal szem­ben az a másik rész, mely tökéletesen elég az első­nek ellensúlyozására, s a­mely döntő befolyást gya­korol az én elhatározásomra, nem állott vele szemben az európai helyzet akut válsága. Igazat adok abban Wahrmann b. tag úrnak, hogy két rész között kell választanunk, de eltérek tőle abban, hogy nézetem szerint a két rész közül nem a kisebbet, hanem a na­gyobbat kell választanunk, azt, mely közvetlenebbül fenyeget bennünket, a­melynek igényeit tehát a leg­sürgetőbben kell kielégítenünk. Nagy súlyt helyezett ő a politikában egy definiálatlan érzékre. Elisme­rem, hogy a választás itt csakugyan az érzék dolga. Mindazok, a­kik azt hiszik, hogy az euró­pai béke a jelen­­bonyodalmak közt teljesen biz­tosítva van, vagy hogy a javaslatba hozott rend­szabály egy háború esélyeivel semmi összefüggésben nincs, teljes nyugalommal megszavazhatják a javasolt leszállítást. Miután azonban én — s itt csak legegyé­nibb nézetemet kívánom kifejezni — nem vagyok képes a napról-napra bonyolódó csomó teljesen bé­kés megoldásában hinni, nem akarhatom, hogy tán épen a 12. órában tegyünk egy lépést visszafelé, s hogy a csomó esetleges kettévágásánál a monarchia ne legyen képes erejének teljes intenzivitásával fel­lépni. Ezen feltevésemmel egyáltalán nem akartam ellentétbe helyezkedni, azon megnyugtató felvilágo­sításokkal, melyeket a külügyminiszter úrtól a kül­ügyi albizottságban s e bizottságban is hallottunk. Meg vagyok győződve, hogy ő mindent elkövet, sőt alapos reménye is van a béke fenntartására. Bízom tehát politikájában, de bízom benne — és e tekintet­ben kénytelen vagyok Fárk biz. tag úr argu­mentumaihoz csatlakozni — ha bízom benne, ak­­meg akarom egyszersmind adni azon eszközöket is, melyeket ő a békés politika érvényesítésére — a­mint tudom — okvetlenül szükségesnek tart. Ha pe­dig esetleg csakugyan vannak kételyeim akkor meg­szavazom ez eszközöket azért, mert sokkal nagyobb szükség lesz rájuk a monarchiának, mint az esetben, ha a békés politika csakugyan közvetlenül czélját éri. Daczára vannak, hogy ennyire tisztában vagyok magammal elhatározásom, és indokai iránt, mégis ne­hezemre esik az elhatározás. Elhatározásom súlyát azonban megkönnyíti egy érv, melyet az albizottság­ban, s itt is némileg más alakban Wahrmann kép­viselőtársunktól hallottam. Ő sokkal kevesebb súlyt helyez magára a leszállítandó összegre, mint az elvre, vagy a mint mondá, az abban levő tüntetésre. Én ellenkezőleg­­, bizottság a leszállításoknál az összeget, és pedig a legcsekélyebb összeget is­­ fontosnak tartom, de magában az elvben nem láthatok orvosságot egyetlen bajunkra sem. Külön­ben sem tudom, minő elv az, melyet e leszállítással manifestálnunk kellene. Azon elvet, hogy a bizottság­nak joga van leszállításokat tenni, nem vonta két­ségbe senki, hogy akar is törölni, a­mennyire a fennálló viszonyok korlátát megengedik, azt bebizo­nyította az eddigi költségvetéseknél, és be fogja bi­zonyítani a jelen költségvetés megállapításánál is. Van még egy másik nagy elv is, melyet újabb időben sokat vagyunk kénytelenek emlegetni, az, hogy véd­erőnk egész organismusát általában összhangba kell hoznunk teherviselési képességünkkel. De azonkívül hogy ezen elv érvényesítése nem e bizottság, hanem a törvényhozások feladata leend, e törlési indítvány visszautasítása által egyátalán nem látom ez elvet vi­­llálva, sőt remélem, hogy majdan, mikor az elv nem oly akadémikus módon, hanem pozitív javaslatok alakjában a törvényhozás elé kerül, alkalmam lesz Wahrmann képviselő úrral rokon nézeteket valla­nom. Csak egy elv van­­: bizottság, melyet az indít­ványban érvényesítve látok, s ez az, hogy oly időben, mikor nem az én nézetem, de egész Európa szerint egy nagy conflagratio veszélye előtt állunk, a­mely conflagratioban, ismét nem az én, hanem Európa né­zete szerint mi leszünk legközvetlenebbül érdekelve, hogy mondom mi ily időben fogjunk a hadsereg bármi irányú leszereléséhez, vagy miután Wahrmann képviselő érveivel nem akarok ellentétbe jönni, leg­alább a leszerelés elvi proclamálásához. Nem veszek igénybe csalhatatlanságot a ma­gam számára, sőt ellenkezőleg óhajtanom kell, hogy csalódjam, mert sokkal kisebb bajnak tartom azt, s ha a háború netán alaptalan félelméből mellőzünk ezúttal egy, két millió frtnyi megtakarítást, mint, hogy ha az idő beváltja félelmünket és mi egy közös bonyodalom veszélyei között győződünk meg arról, hogy mily hiú dolog lett volna a közelgő veszély előjeleivel szemben tenni meg a papíron 2 millió oly megtakarítást, melyet a valóság sehogy be nem vált­hatott. S ezzel ki is fejeztem szavazatom indokolását. Még csak azon parlamentáris tapintatra kívánok reflektálni, melyre az indítványozó úr méltán igen nagy súlyt fektetett, s melynek a képviselőben a nép szükséges, sőt tán pillanatnyi követelései iránti érzé­ket kell ébren tartani. Ezzel szemben én a nép al­kotmányos tapintatára hivatkozom, mely viszont a népnek teszi köteleségévé, a terhet, melyet képviselői komoly megfontolással és lelkiismeretes meggyőző­déssel szükségesnek tartanak, önkényt és megnyug­vással vállaira venni. Elfogadom az albizottság javaslatát. Különfélék. — jún. 1. (Kinevezések.) A földmivelés,­ ipar- és kereskede­lemügyi miniszter Germatz Ferencz távirdai főtisztet és Pin­­kász Vilmos távirdatisztet m. kir. távirdaigazgatósági titkár­rá, illetőleg felügyelőkké nevezte ki.A m. kir. tengerészeti ha­tóság a hosszújáratú kereskelmi tengerészethez, hajóhadna­gyokká kinevezte: Kilvain Ferenczet, Buccariból, Mareglia Já­nost, Lussinpiccolóból és Randich Henriket, Costrena Sa. Bar­barából. A temesvári pénzügyigazgatóság Szverteczky Gézát a lugosi kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségben VII. osztályú tisztté nevezte ki. (Az »Életképek«), Jókai illustrált szép­­irodalmi napilapjának első száma ma jelent meg. Szerkesztő: Tors Kálmán. A lap Jókaitól közöl be­­szélyt (képpel), Endrődytől költeményt, Télfytől az »Antigone« ismertetését s érdekes czikkeket a napi eseményekről. Sikert kívánunk az uj vállalatnak, mely íróink productivitásának jelentékeny tért nyit. Szer­kesztői iroda: Kigyó utcza, 5. sz.; kiadóhivatal : az »Athenaeum.« Előfizetési ár negyedévre 4 frt 50 kr. (A Margitszigeten) tegnap díszes és nagy közönség volt jelen a m.­gazdasszonyok majá­lisa alkalmából. A már kétszer elhalasztatott mulat­ságnak végre je nap kedvezett az idő, s a gőzhajók alig győzték a nagy közönséget a szigetre szállítani, mely a jelen idényben tegnap először örvendett na­gyobb látogatottságnak. A zene szólt, a nemzeti dal­kör több dalt adott elő,­­ a tánczot a teremben skánn a szabadban nagy tűzzel járták hajnali 2 óráig, a­mikor az utolsó gőzhajó indult el, melyen alig talál­tak helyet a nagyszámú bálozók. A mulatság sikeré­ből a legnagyobb érdem a rendezőket, az egylet el­nökségét illeti, mely díszes s olcsó mulatságot szer­zett a fővárosi közönségnek, s a pártolásra oly kitű­­nőleg érdemes egyletnek jelentékeny jövedelmet jut­tatott. Ott láttuk az estélyen mind Damjanicsné elnököt, mind R­á­t­h Károlyné s Kármán Lajosné alelnököket, örvendve az est sikerének. A költői szép, holdvilágos enyhe májusi és a mulatságra igen kedvező volt. (A kereskedői bukások.) Május utol­sója nem múlt el minden megrázkódtatás nélkül a bécsi piaczon. K a 11 m a s Ignácz Ágost, rövidáru kereskedő, Bécs egyik legrégibb és leggazdagabb ezége beszüntető a fizetéseket. A passivák meghalad­ják az egy milliót; a ház még a legutóbbi időkben is jelentékeny vásárlásokat tett. A bukott czégnek jan. 30-káig tartó moratóriumot adtak­ — Troppauból s Stanislauból is több bukást jelentenek. (A londoni Derby-l­óversenyen) egy magyar ló győzött, Baltazzi »Kisbér« e. A második »Forerunnet« volt, a harmadik »Cäsar.« (Esküdtszéki tárgyalás.) A budapesti esküdtek előtt ma délelőtt 10 órakor kezdődött Pol­gár Ignácz, kir. táblai bírónak B a r e 11 a Frigyes Vilmos, pozsonyi czukorgyáros elleni sajtópere, mely­re Barellának egy Bécsben közzétett röpirata adott okot, melyben Polgár bírónak, mint a ki Barella csődperében volt előadó, eljárását gyanúsítja, a mennyiben a röpiratban az állíttatik, hogy az előadó ar a nélkül, hogy az illető periratokat tanulmányozta volna, egyszerűen felperes gróf Forgách Károly in­­formátiója szerint referált, mely eljárás folytán ő (Barella), pervesztessé lön. Gróf Forgách és barátja, Tóth Vilmos ur, kik — úgymond — a nevezett re­ferenset ez igazságtalanság elkövetésére birták, és oly bűnösök, mint a biró maga, ki nem átallotta egy polgárt birtokában súlyosan sérteni,vagyis kirabolni. Miután a röpiratban még Nyitramegye többrendbeli hivatalnokait és hatóságait a legsúlyosabb vá­dakkal és injuriákkal támadja meg, az író azon bölcs tanácsot adja a külföld kereskedőnek, hogy tartózkodjanak mindennemű kereskedelmi összeköt­tetéstől, mert a magyar jogszolgáltatás inkább a magánérdekeknek, mint a közérdeknek látszik szol­gálni, stb. A vádirat felolvasása előtt vádlott, Barella F. V. védője dr. Mudrony kéri a mai tárgyalás elnapolását, a túszék azonban megtartását elrendeli, mely határozat ellen a védő semmiségi panaszt jelen­tett be. A tárgyalás folyama alatt vádlott kijelenti, hogy nem ő, hanem 30 éves iskola végzett fia írta az inkriminált röpiratot. Erre vádló számtalan tanúra hivatkozik azon tény constatálására, hogy Barella F. V. szerkesztője és írója az incriminált röp­iratnak. A tanukihallgatás Kozma Sándor főügyészszel kez­dődik, ki azt vallja, hogy körülbelül 2 év előtt Ba­rella hozzájött, az említett röpiratot előmutatván azt kérdezte, váljon olvasta-e már ? Barella ekkor néhány passust a főügyésznek felolvasott azon megjegyzéssel, hogy ő maga írta a művet. A többi tanúk azt valják, hogy őket vádlott az incriminált röpirat terjesztésé­vel megbízta. A tárgyalás tovább foly. (Utczán jött a világra.) Ma reggeli 3 órakor a Dorottya­ utcza 2-ik számú ház előtti járdán Fehér Anna budai szül 24 éves r.­kát, hajadon, napszámosné, gyermeket szült. Az anya, gyermekével együtt a szülészeti kórodéba szállíttatott. (Talált gyerme­k)Tegnap a reggeli órákban, a lipótvárosi részvényház előtt 5—6 hónaposnak látszó fiú-csecsemő találtatott. A gyermek ruhái közt trónnal irt levelke volt a következő tartalommal: »Ezt a gyermeket a ki megtalálja, vigye a VI. ke­rületi előjárósághoz 3 dob­ut ez a 45-ik szám I-ső emeleten, a neve Guszti.« A lelenet a Rókus-kór­­házban helyeztetett el. A „Pesti Napló“ táviratai. A török trónváltozás. Konstantinápoly, június 1. Murad szultán­tól okvetlen proclamátiót várnak. — Az idegenek holnap gyűlést tartanak, melyen el fogják határozni, hogy Murádhoz feliratot intéznek. — Vidéki hírek azt jelentik, hogy általános a megelégedés. — Mu­rad szultán pénteken megy az Ejub-mecsetbe. — Saadullai bey kineveztetett kereskedelmi miniszterré és a szultán első titkárává. — Néhány száműzött személy visszahivatott. — A hajóhad elindulása el­napoltatok. Róma, junius 1. Mellegari külügyminiszter megkérdeztetvén a konstantinápolyi eseményekről, a kamarában következőleg nyilatkozott: A hírek még nem teljesek, csak annyit mond­hat, hogy a lakosság lelkesedéssel fogadta az ese­ményt ; nem fordult elő semmi ellenvetés vagy csend­zavarás ; a török tengeren levő olasz hadihajók pa­rancsot kaptak, hogy az olasz alattvalókat és azok érdekeit védjék meg minden veszély ellen. Szt.-Pétervár, máj. 31. Mielőtt azon javasla­tok, melyeket a három császári hatalom a pacificatió tárgyában formulázott, Francziaország és Olaszország pedig támogatnak, Törökországnak átadatnék, a kon­stantinápolyi események következtében az illető ud­varok közt még eszmecsere lesz. A katastrófa arról tanúskodik,­­ hogy már rég óta mily bizonytalanság kapott lábra a porta valamennyi politikai viszonyai­ban és nevezetesen a személyesen nem biztosított reform-igéretek tekinte­tében. Berlin, jun. 1.A képv. ház elnapoltatok ju­nius 15 ig. Bécs, jun. 1. Az 1864-iki sorsjegyek mai hú­zásán a következő nyeremények huzattak: 312 8­­27 sz. a főnyereményt; 2589 s. 16 sz. 20,000 frt, 2285 s. 80 sz. 15,000 irtot, 1623 s. 29 sz. 10,000 frt, 2793 s. 58 sz. és 3978 s. 71Wf*5000—5000 frtot nyertek. Kihuzattak*"továbbá a következő sorozat­számok: 168 257 579 1074 1185 1208 1549 2603 3471. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. (A k­a­s­s­a-o­derbergi vasuttársulat) ma délelőtt tartotta negyedik rendes közgyűlését b. V­a­y Miklós elnöklete alatt. A múlt évről szóló üzleti jelentést, melyet már részletesen ismertettünk, felolvasottnak tekintették. A számvizsgáló­ bizottság jelentése az 1876-iki zár­számadásról felolvastatván, felszólalt egy németor­szági részvényes és azt kérdezte, hogy a napirend 8-ik pontjában miért nincs kimondva, hogy az igaz­gató­tanács irányában követendő eljárásról beada­tott indítvány mit tartalmaz ? Elnök kijelenti, hogy az indítványt, mely bi­zalmatlanságot nyilvánít az igazgató­­tanács ellen és visszalépésre szólítja fel, botrányra felhívó plakátnak tekinté. Egy másik részvényes azon nézeten volt, hogy e közgyűlés szabályellenesen hivatott egybe, mert a napirend nem volt kimerítően jelezve. Mandel Fái és Schönberger Ármin a törvény­re utalva megc­áfolták e kifogást. A közgyűlés kisebbsége azt kívánta,hogy a fen­tebb említett bizalmatlansági indítvány tárgyaltas­­sék, még mielőtt a felmentvény megadatnék. Hosszú vita után név szerinti szavazás alá bo­csáttatott a felmentvény megadásának kérdése azon eredménynyel, hogy 913 szavazattal 218 ellenében a közgyűlés megadta a felmentvényt. Következett az igazgó­tanács előterjesztése azon hitelművelet tárgyában, mely a forgalmi eszkö­zök szaporítása, a vasúti építmények bővítése és ki­egészítése, s az anyagszerkészletek beszerzésére ve­tetik fel, és melyről fentebb a mai hivatalos lap nyomán közöljük a megállapodásokat. Az előterjesz­tés tudomásul vétetett. A napirend negyedik pontja, mely az építési fővállalkozó kártalanításáról szól, igen élénk vitát keltett. E­u­n­z e­­ részvényes azt kérdi az igazg.­ta­nácstól, hogy az építési vállalkozó megfelelt e köte­lezettségeinek, és hogy a telekbeváltások megtörtén­­tek-e már. Az igazgató azt felelte, hogy a collaudatió meg­volt, és a­mennyiben hiányok mutatkoztak,azok hely­re­állíttattak a vállalkozó költségén. A kisajátítások is be vannak végezve, csak Liptó megyében és Ausz­tria némely helységében kell még némi kisajátításo­kat eszközölni, melyek 15—20.000 frtba fognak ke­rülni, de e költség megtérítése biztosítva van a fő­­vállalkozó részéről, kinek 800.000 frtnyi óvadéka van még a társulatnál. A főadóssági kötvény ki van állítva. Ezután felszólalt Schönberger Lajos Bécsből, a vita déli 12 órakor még folyt. Üzleti hírek. A gabnatőzsdéről. Budapest, június 1. Állan­dóan csekély kínálat mellett jó búzát a malmok 5 — 10 krral drágábban vásároltak. Közönséges fajok ellenben el voltak hanyagolva. A forgalom korlátolt, mintegy 10.000 mm. Rozs drágábban kelt­, kész áruban csekély a készlet, jegyzés 9.35 — 9.45, tengeri 10 krral drágább, bánsági 74.7 kilo 6.15 — 6.20, magyar 72.8 kilo 6.05—6.15. Más fajok változatlanok. A határidőüzletben a jegyzések szilárdabbak : búza őszre 10.90—10.95, rozs 5 krral drágább, őszre 9.15 — 9.25, tengeri, bánsági május—júniusra 6.30—6.40, zab nyu­godt őszre 7.50—7.60. Az értéktőzsdéről. Budapest, június 1. Rég nem volt oly határozottan kedvezőtlen a forgalom, mint ma. Az árfolyamok voltak ugyan már alantabbak is, de az üzlet pangása ilyen mérvben még nem mutatkozott. Kötések csak egyes bankértékek és külföldi váltók és valutákban fordultak elő, ez utóbbiak valamivel szilárdultak. Az előtőzsdén osztr. hitel részvények 133.40— 132.25-ig adattak el. A déli tőzsdén pedig 132.80—132.90-el voltak forgalomban, magy. hitel részvények 112-re, magyar földhitel­részvények 44.50-re hanyatlottak. Pannonia-gőzmalom-részvényekben egy kötés 620-at eszközöltetett a többi malmok részint kínálva, de minden üzlet nélkül maradtak. Magy. sorsjegyek 67.75-ön adva, 68-ra tartva voltak ; váltók : Berlinre 59.35-ön, egyéb német bankhelyekre 59.25-ön, Párisra 47.60 on, m. k. aranyak 5.72-en, markjegyek pedig 59.40-en keltek. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, junius 1. Búza őszre 11.00—11.10. Zab 7.65—7.75, tavaszra 9.90—10.00. Tengeri azonnal 6.70—6.83, junius— jul.-ra 6.80—6.90, julius—augusztusra 6.80—6.90. Rozs 10.00 — 10.20, magyar 71 kilogrammos min. sz. 10.55—10.65. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, júniusi. Az előtőzsdén ma ismét a bizalmatlanság emelkedett túlsúlyra, ez által a forgalom igen szűk terjedelmű, az irány pedig határozottan lanyha maradt: osztrák hitel 133.25, anglo 63.70, magyar hitel 111.50, osztrák államvasut 254, papírjá­­radék 64.80. A kis sorsjáték húzásai. Május 31-én. GrAozl: 16, 36, 33, 63, 57. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos. ZJldül«L.gBg­l »---1 ' . U. "-----------LB11BJS--11 ...........................- M’J-LU-----------1'«JJJnmjlBBBBg'1 --------------^ Adv« T*rtv« Adv» Tart?» BÉCSI TŐZSDE Franco-magyar *00 frt ....liláiéi áll 37 — 39 — [ „ Hord • ....... • • 1 ---------------'f ÄÄÄÄÄSi:::::::: :: • Sí Ss! MálUS 31. Magy. jelzálog». *00frt 50% ..... . .­» ---------------------Rudolfpálya, S00frt,S%................................................ . • _ » 1 0»«r. nem», bank .......... 1 1 1 I 79« - 798­­ . ««....................................................................................ji _ — • —------------------— an,ob“k 100 frt T#*'»........................................................... 57 “ 67 50 El.« Erdélyi pá?y. MO tt eiflát / .* .H' .* .* ! ! .* - - « 6* Állam pálya 500 frank ••/!*.................................... 15? — A. Államadósság lOOfrt. liÜl E* Közlekedési TáVaUtok **"**J«- . jffSW! ! '. ! ! ’. *. *. ! .* !­­­1« ~ Alföld-fiumei pálya *00 Itt...............................................1 97 ~ 199 ~ Déli vasút Januar—Joli *•/, 500 fr. . 1 .­­ . . •­­?* 75 11,7 ~ Egységes járadék, Jegyekben máj.-nor. 5 pre. . J «?, 45 «5 55 Albrechtp­álya 200 frt“ « _ . »^1—okt. 3% 600 . • • * , J 5 ‘ 7 . „ , febr.-aug. 5 pre. . i *5 45 «5 55 200 .....................* i 1 1 1 * 1 *__________ • 1J?/?,fi. ......................... * * _ .1 ” 1 ■ _ ezüstben lan.—lul 5 mrc rá fíz 70 Dniester 200 .♦•••«»••*«•• | * • _ • 1875—1876 6/0 500 fr« • •••••* 1 . . april-oct 5 S« X « «7 70 Osztrák dunagőzhajózási társulat 800 p. ...... I 339 - 547­­ . 1877-187« «'/„ 600 „ ......• - - -­Sorsolással 18S9-b«l egész sorsjfp. p. ....)* 137 _ 289 — Erzsébet-pálya *00 frt p. p....................................... 139 50 140 — Tiszavidé« . ..................................«V. ••••.• 97 jj® 99 60 i . 1839-bSl et»d ... . . _ .,, Eperjes-tamovi 200 frt........................................I • . • Tramway ** ev kisor.....................5%.............................. 79 so 80 — , 1854-b«l250 frtos 4%. *....’ _ los 50 Ferdinánd északi pálya 1000 frt osdit................................... H10.» !»fJ Magy. gácaonzági *00 frt o. . 8»/............................. 63 -- 64 — , 1860-ból500 . 5“/«" ..... 1 ín« 75 107 Forenca-Jéasof pálya *00 frt pallat . .­­......................... 1*7 50 128 — Magy. északkeleti 800 frt. .. 5% ..... . 92 50 63 — ! 1860-ból 100 ’ 5%! .... 1 106 75 107 -- pii,» 200 frt ezüst . •...........................i -- -------Magyar keleti 300 i . 58 76 59 25 , 1864-ből 100 ! . . . . • • • 110 L ^ Lajos-Károly pálya *00 frt .. ........................................... 190 76 191 Magy. keleti IL kik* 800 frt • #*/o •••••* — —I-----------Il Compt járadékjegy 4* lira I 7» 77 Kasaa-oderbergi pálya *00 frt.......................................... 86 50 87 50 Magyar nyugati *00 fct . . 69/. ..­•*.--------------------­SSSJÄ”: “•. •. •. 1 •.. 'S 2 » rffiAtÄT,“..::::::: «. = I ‘i = l a«iwni«T*. B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Rudolf pálya, *op frt............................................................. 10450 105 60 Első erdélyi pálya 200 frt ezüst •••.•••« — — — — Hiro intézet 100 frt....................................155 — 155 50. Csehországi 5«/» 1 loo _ -------illampálya 200 frt p. ................................................................ 854 — 264 51 Clary 40 frt p. p.........................*9 — 30 — Bukovinai V. . ..............................................­ * g? 85 56! Déli pálya 200 frt .............................................................. 76 76 77 - Dunagízhajózási 100 frt p. p. a% ....... 95 50 96 -Gácsorszáffi . ....................................1 * 8fi 86 50 Tianaipilya 200 frt.............................................................. 192- 19S — Innabruckl városi 20 frt..................................................... 18— 19­­Krajnai karinthiai é* tengerin el Iaki * * * * 67i _ 92 — Révai Tramway 200 frt.................................... • • • . 10* 60 106 — Keglevich 10 frt .......................... 13 — 13 50 Horváttótorszák­i 5% ____________Magyar-gácsországi elad pálya 200 frt •••••• 88 — 89 — Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt . 14 50 16 — Morvaország * ffiÁ°..............................................I * qq Rn 100 -- » észak-keleti „ 200 frt ezüst................................ 96 — 97 — Buda város köles. 40 frt ................................................... 29 — 30 — Alsó-ausztriai 6 ••••*• • . .r _ 9 keleti­ pálya 200 frt.............................. • * « # v— 32 — Pálffy 40 frt |.. p. % # ••••••••••• • 28 60 29 — Felső-ausztriai ö" ••»••••••«• _ 98 _ „ nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt..................... 100— 100 bi Rudolf- alapítvány 10 frt.................................... • . . . 13 50 14 — Salzburk­i 5* ********** g7 — _­fiaim 40 frt p. p. ••*•••••••*..# 38 50 39 — Sziléziai 6 * .' * * 1 *I * I * * * 4 * HZ. 97 50 „ . Salzburgi dijsorsj. 20 frt............................... . . . . 16 50 17 50 Erdélyi 5 $1 * * * * * * * * ni 74 75 fit. Genois 40 frt. p. p. •«•••••«••. . 28 50 28 75 RO/o......................................................... J Stanislau városi 20 frt......................................................... 17 50 18 50 TiTM!?®'“4*1 «’......................................................... 9® 60 26 80 Osztrák földhitelintézet sors. 5%/...................................... 103 60 104 - Triest város 100 p. p. áV.*/e............................... 118- 119-Temesi Bánsán W......................................................... ~ Z 7, . 33 éve. visszafizetés 5% ........ 88 - 88 50 . , 50 p. p. 40 '/0 .......................... . . . . 58 - 69 -::::: ::­::::: Ha 315«p‘ • • • • • • • • • • • • %5? *!» , 1867«diki sorsolási záradékkal........................... 73 — zá — földhiteltársulati 84 év 5'/,*/, ------- 83 50 C. Más közkölcsönök. .* 5%«““ ^ \ \ \ j 1 ’. 1 1 *. g « SS SS TMWk hór*­* . kereskedelmi bank *8 év .................................... 88 55------­.«na szabályozási 5»/0 100 ................................. . . . 101 51 103— . jelzálogbank 5Vi%................................................... 78— 7­9 _ Amsterdamra 100 frt hollandi . . . . S°/. . . 99 60 99 80 Magyar vasúti 100 frt (300 frank) 5ty . . i . . . 92 — 92 75 Augsburgra 100 Mr. márk ..ti.. 3'/,»/. . . 68 75 68 85 Gömöri záloglevél 1% 150 frt.....................J . . .---------------------- Berlin 100 bír. márk....................................3'/.% . . 58 80 58 9« Magyar nyeremény 100 frt..........................1 1 . 68 50 6» ■ - G. Elsőbbségi kötvények. Boroszló 100 Mr. márk............................... "/. . .------------------­Magyar kincstári utalvány 1873 10 I1 8% . . . . 93 *5 94 — Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5%................................ ......... «3­5" Frankfurti 100 Mr. márk ...... 3., . 69 fO 68 90 . 1874-kl 10 L. 0»/,....................................................................................Albrechtp. 300 frt 5%. . •.....................................................................67 ~ Hamburgra 100 b. márk.........................................3>/«%. . . 58 80 68 90 . kfilesfin 1871. 30 mii. ...­.Iái. _ _ _ _ Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 6®/«.................................... Londonra 10 font sterling ...... fr,. (( ,20 90 121 25 , 1878-ikl 54 mii. ffij, ....... I ----------------------------Osztrák dunagízhajózási 1000 frt p.p. — - — — Lyonra 100 frank . ..........................................®/„ . . .--------------------­, szelídézsma-váltság 100 frtea. J...........................................................» s 300 frt e. 5«/................................. 93 25 9u 75 Millno 100 Ur................................................5» J . . .--------------------­Pest városi 60/...............................................................................................................Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.................................................. 87 - 87 50 Marseille 100 frank........................................4«/„ . . .--------------------­TSrtk vasúti áOO frank.....................tíííi. 19- ■ 19 50 » » 1862-lkl.......................... 83 5 84 — Müncheni 100 ft. d. .................................. . 4»/„ . .------— -. . 14« frank befiz. ____________» , 1869-iki......................................................... 86 50 87 15 paris 100 fk­mnk ..........................................40/' , , 47 75 47 90 n n 999 frtoa •*.«..••••.-------34 Pétervár, 100 rubel ••••••.. «0/. ... — - — Eperjes-tarnovi 300 frt...........................................................................63 — Zurich 100 frank................................................ i'l — ____ D. Bankok részvényei. Ferdinand é.z.ki pálya 200 frt. p. p. ...... 100 - 100 50 Angol-osztrák bank 200 frtoa 120 frt befizetáa . . . «4 50 «4 75 Feicz Józsi? : Z .•::::: li d ‘SS 0 Pé««k Angol-magyar bank 100 frt. * .... _ .» _ Peea-boreai 200 ezüst ____«8 — Bécsi bankegylet 100 frt. .....................i i , i . « V, _ ’ 500 " .......................... Z 5. 95 _ Cs. arany.............................................................­.­­. . 5 72 5 73 1 Osztrák földhitelintézet *00 frt, az.­éO...................... 88 80 57­­ Károly Lajos ......................................... 9* ~ 20 fokoa arany....................................................................... . 9 61 9 6?1 Magyar földhitelintézet *00 frt............................................ ~ * * m ‘ ’ .g*.'.............................. 80 _ "“Sovereign . .....................................­ . . 1 . .i . 1210 1* *0 f Keresk. és iparhitelintez. 160 ft*..................................... 28 *? » tv ” " ' Sun.................................................. Orosz imperiale......................................................................................................­ Magyar ált. hitelárt. *00 frt . .......................................... 1°­­»* 89 K » od" be.-­ - ‘ ' ............................... ~Z 7, 7 Mária-Terézia-tallér................................................................................ Pesti kereskedelmi bank 500 frt..................................... 1,5­­ ,15 Vj SSwSmrf -iauvl taira'W0 «‘ezüst*..................... 6 7 60 Ezüst........................................................................................... 102 V. 1.3­1 Alzé-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt...................... ~~ -- Lembergi-p.em.jas.yi pálya 300 frt .zárt..................... __ - - Egyleti uudr............................................................................. __ __g Franco-paxtrák-magy. 600 frank 500/........................... 635 _ 645­­ , . . . I. k­b. 1866 . . . . 76 25 77 59 porcs, pénztári utalvány.......................................................................................9 Francopestrák 100 frt........................................................ II II J „* J .* m. .Tel I!: ! * !» - 1 • a a a ^7» a 07f • • . . — —■ ~r- — Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athanaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület 7. sz. 1876.

Next